Ajax-loader

Szentmihályi Szabó Péter könyvei a rukkolán


Szentmihályi Szabó Péter - Anti-regény
Szentmihályi ​Szabó Péter csaknem húsz évvel ezelőtt egyszer már befejezte ezt a fiókban porosodó regényét. Azóta ismert nevű, ráadásul népszerű költő és író lett, de az Anti-regényt egy kiadónál sem tudta közreadni. Eljátszott hát vele. Az oldalakat középen megfelezte, hogy a lapok alsó térfelén vitába elegyedhessen a felső térfél 20 évvel fiatalabb Szent Antalával. Mulatságos párbeszéd, egyszersmind azonban sajátos, szomorkás történeti látlelet keletkezett ebből a dialógusból; olvasás közben - ahogy mondani szokás - egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Szent Antal, tehát maga a szerző - mint tudjuk, minden szentnek maga felé hajlik a keze - így búcsúzik önnön múltjától: Ma másképp írnám meg ezt a történetet, mások lennének a kommentárok is - de ma nem kezdenék hozzá ehhez a munkához. Kevés ehhez a türelmem és az időm. Egy Szent Antal nevezetű magyar értelmiségi történetének egy-két szelete volt ez az Anti-regény. Attól tartok, külföldiül teljesen élvezhetetlen lenne. Lehetséges, hogy magyarul is. Nekem fontos volt, hogy megírhattam, és reménységgel tölt el, hogy nyomtatásban megörökítődik. Gyöngeségek, gyávaságok története. Mindegy. Olvasom, hogy Magyarország 1988-as életszínvonala az 1973-asra esett vissza. Nemsokára elérjük a hatvanas éveket, aztán az ötvenes évek közepét. És akkor... Újra kezdjük, és jobban csináljuk majd. Jobban kell csinálnunk."

Szentmihályi Szabó Péter - A ​Robinson írója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentmihályi Szabó Péter - Apát ​keresek
Az ​író írja könyvéről: "E regényem hőse, Elekes János , olyan, mint a legtöbb mai fiatal, csak sorsa nehezebb az átlagosnál. Apját nem ismeri, anyját korán elveszti, állami gondozásban nő fel, és szerez szakmát, s a vidéki fiú nekivág szerencsét próbálni Budapesten. Látszólag nem történik vele semmi, mint legtöbbünkkel, de az élet az ő számára is tartogat próbákat és meglepetéseket, nagy magányosságában elhatározza, megkeresi apját, így próbálja felkutatni nemcsak édesanyja, de saját múltját is. Remélem hogy megszeretik és megértik hősömet. Ezt a regényt minden állami gondozottnak ajánlottam, és mindazoknak is, akik úgy érzik, velük nem történik semmi. Mindazoknak, akiken igazán múlik, milyen lesz ez az ország. Lakható-e vagy lakhatalan. S bár nem kedvelem a nagy szavakat, azt szeretném, ha ezzel a könyvvel segíthettem volna egy kicsit lakhatóbbá tenni a mindennapok szürke forradalmában, mert hiszek az akaratban, tehetségben, becsületben, s hiszem, végük csak ez számít az életben, a munkában, a boldogulásban."

Szentmihályi Szabó Péter - Édua ​és Kun László
A ​13. század utolsó harmadát a történészek a feudális anarchia korának nevezik. Az ország erejét állandósult belső viszályok emésztik fel, a tegnapi szövetségesek mára ellenségek, hogy holnap talán ismét érdekszövetségre lépjenek. A Kőszegiek, a Gut-Keledek, a Csákok kiskirályként szabdalják szét az országot; külön államot jelent az államon belül az egyház szervezete, és megintcsak más érdekeknek engedelmeskednek a tatárdúlás után behívott kunok. Ilyen körülmények között lép trónra - gyerekfővel - 1272-ben az utolsó előtti Árpád-házi király, IV. László. Alakját a kortárs krónikások is , a történelemtudomány is sokféleképpen írják le. Kézai Simon, aki előbb nevelője, majd tanácsadója és historikusa, látja benne a nagyra hivatottságot, de azt is tudja, hogy a kor nem alkalmas László uralkodói képességeinek kibontására. Szeretne egy Árpádhoz vagy akár Attilához hasonló világhódítót nevelni belőle, de a király erejét a belső viszályok, az elhibázott külországi háborúk és saját gyengesége fogyasztják. Az észérvek és a nagypolitikai megfontolás Izabella nápolyi herceglányt kényszerítik László hitveséül. Lászlót azonban a szíve egy kun leányhoz, Éduához húzza. Ezt a feszültségekkel teli kort s a kibékíthetetlen érdekek hálójában vergődő Lászlót mutatja meg az író. Akárcsak korábbi regényei, az Édua és Kun László sem a mába kacsingató történelmi parabola. László vívódása, felizzó szerelme Édua iránt azonban ismerős,a regény alapkérdései a ma olvasójához szólnak.

Szentmihályi Szabó Péter - A ​tökéletes változat
A ​regény antiutópia, amely nem távoli csillagrendszerekbe viszi el hőseit és olvasóit, hanem a nukleáris háborúban csaknem teljesen elpusztult Földre, amelynek lakói - a maroknyi túlélők törzse - a vadság állapotába visszasüllyedve vívják reménytelen harcukat az életért és az emlékezetért, hogy emlékezzenek arra a nyelvre, kultúrára és civilizációra, melynek már csak halvány nyomai maradtak. A száműzöttek kis csoportja azonban visszatér a Földre, hogy egykori vezetőjük, Gwandal világmodelljének tervei és utódai, a Kurátorok irányítása alatt megalapítsák Perfectopolist, a Tökéletes Várost. Kétezer esztendő telik el a nagy világkatasztrófa után, amikor a haldokló Kurátor egy fiatal vadembert nevez meg utódjául... Az érdekes, filzozófiai mondandót is rejtő regény mellé - főként magyar témájú - sci-fi elbeszélések, paródiák sorakoznak.

Szentmihályi Szabó Péter - Űrkrimi ​/ Látogató a végtelenből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentmihályi Szabó Péter - Megmondtam ​előre
"Az ​én bizonyosságom a keresés nem hiábavaló...", írja egyik versében Szentmihályi Szabó Péter, s voltaképpen ez a keresés alkotja újabb kötetének a gerincét. Sötétebb, komorabb, józanabb tónusúak ezek a versek a korábbiaknál; kijózanítóbb maga a kor is, amelyben születtek. Szentmihályi újra a korábbi köteteiben már megismert költői személyiséget, a Trabanton száguldó "kisprófétát" szegezi szembe saját életével és a környező világgal. Azt a modern értelmiségit tehát, aki szeretne független maradni, mégis részt kérni a közügyekből, aki érzi, hogy kiválasztott, de nem tudja, mire, keresi azt a közösséget, amely prófétára vár, egyre hitetlenebbül keresi azt a szót, amelyet ki kell mondania, azokat az értelmes tennivalókat, amelyeket csak ő végezhet el. S e keresés közben kíméletlen őszinteséggel vet számot életével, mindennapjaival, hitével és egyre fogyó reményeivel. A számvetés katartikus: fölfed valami elpusztíthatatlan tisztaságot, az irónia mögött lapuló konok elszántságot, s a látszólag derűs nyugalom mögött ugrásra kész harci kedvet.

Szentmihályi Szabó Péter - A ​falak düledeznek
Húsz ​év válogatott politikai verseit tartja kezében a mostanában nem is oly nyájas Olvasó. E képmutató, bársonykesztyűs, de acélkarmos két évtizedben én sem voltam túl nyájas és derűlátó, volt is bajom belőle, de elégtételem is: becsületet és igazságot akartam magamnak és minden magyarnak. Húsz évig voltam próféta, most dicsekedhetném, "megmondtam előre", de most már célozgatni és jósolgatni kell, hanem cselekedni, mint 1980-as versemben "kérvényeztem", hiszen nagyon kell nekünk: "egy ország, amelynek neve haza, amely nagy és erős, és mindig igazat mondanak, és ugyanazt a történelmet tanítják minden évtizedben, és nem változnak az utcanevek."

Szentmihályi Szabó Péter - Felőlünk ​az idő szól majd
Válogatott ​versek és írások, kiadatlan kéziratok

Szentmihályi Szabó Péter - Lázadók
Szentmihályi ​Szabó Péter történelmi regényfolyamának ebben a kötetében a Dózsa György vezette keresztes hadjárat és parasztháború krónikáját adja közre. A mohácsi vészt megelőző időszak tragikus története számos szerzőt megihletett, s minden feldolgozás tükrözi azokat a politikai vagy egyéb előítéleteket és nézeteket, melyek között csaknem félezer évvel az események után sem könnyű igazságot tenni, sőt alighanem lehetetlen. Talán ez is az oka annak, hogy a Lázadók "kettős" regény: a cselekmény kibontakozása során mindkét szembenálló fél tetteinek mozgatórugóit feltárja az olvasó előtt. A mű első részét a szerző édesapja, Szabó Károly írta, mély tisztelettel tekintve Dózsa György személyére, míg a második rész Szentmihályi Szabó Péter munkája, aki a Dózsa nevében és általa is elkövetett bűnök miatt kritikusabb és kétkedőbb, bár vallja, hogy a háború idején elszabaduló pokol nem mindig azoknak a műve, akiknek nevéhez a rémségek kapcsolódnak. A szerzőpáros ezáltal az olvasóra bízza a végső értékelést: döntse el ki-ki maga, melyik nézőpont áll közelebb a szívéhez.

Szentmihályi Szabó Péter - Ugye?
A ​költő - új kötetéröl: Mostani verseskötetemmel befejeztem egy húsz éve elkezdett mondatot. Ugyanis azt a játékot találtam ki. hogy eddigi kötetcímeim összeolvasva értelmes üzenetet adnak ki - üzenetet az utókornak! Legutóbbi gyűjteményem címe azt állította-kérdezte, hogy" “minden eladó“... most pedig eljött a nyomatékosító kérdőszó ideje: 'ugye'?". Nem akarok prófétai hajlamaimmal dicsekedni, de hat minden igazi költő egy" kicsit látnok is. ak_itíg'y' vagy úgy, de visszaigazol az idő. Általában túl későn, En szerencsés vagyok. hogy megérhettem jóslataim teljesülését. és persze szerencsétlen is, hiszen nem nagy öröm a beteljesült jóslatok világában létezni. zaklatottak ezek a versek, nem is rendeztem ciklusokba őket, naplószerüen őrzik három év minden keserüséget. meditációját. Úgy gondolom, egy költői korszak zárul Ie ezzel a gyűjteménnyel, új mondatot kezdek el, új hangot szeretnék megütni. Pontosat és fegyelmezettet, ahogyan nehéz időkben szükséges, minden idő történelmi idő, de -1956 rövid két hetétől eltekintve - most először érezzük is ezt mindannyian. Tudom, hogy a magyar költészetnek szabadon termő, új, gyönyörűséges évada jön el. Hiszem, hogy az emberek ismét fognak versekről beszélgetni a műholdas tévé és a videó Iidércfényeit kikapcsolva. Ha ráébredek, hogy egyetlen életüket nem lehet selejtes pótéletek látványával elmúlatni!

Szentmihályi Szabó Péter - Aranykereszt, ​acélkard
A ​tíz kötetre tervezett történelmi regényciklus eddig megjelent első három darabja olvasható e kötetben. A regények a magyarság, illetve a Kárpát-medencében élő népek történelmének mintegy hat évszázadát fogják egybe. A ciklus első darabja az Avarok gyűrűje, amelyben a magyarok feltételezett rokonairól, a 6-7. században a Kárpát-medencébe települt Avarokról rajzol érzékletes és sokszínű kepét Szentmihályi. Gellért, a következő regény középponti alakja már az állam-és egyházalapítás idejébe kalauzolja az olvasót. A mű Gellért elképzelt emlékirata, s benne nemcsak egy nagy formátumú szervezőegyéniséget ismerhetünk meg, hanem a sorsát küldetésként vállaló ember belső vívódásait, gondjait is. A látó és a vak című regény a 12. századi zavaros időkben játszódik. II. Béla ifjúsága és uralkodása idején. Könyves Kálmán halála a teljes széthullás felé sodorja az országot, ezért végső, kétségbeesett lépésként esik a választás a megvakított hercegre. Belát készületlenül éri a hívás, de a feladat súlya alatt nagyszabású, kitűnő uralkodóvá válik. Szentmihályi mindhárom regényében az egykori feljegyzések és tárgyi emlékeinek nyomán rajzol a szépíró eszközeivel színes és eleven kepét a korról és a benne élő emberről.

Szentmihályi Szabó Péter - Tomori
A ​Tomori Pál életéről szóló dráma a mohácsi csata előestéjén játszódik. A kalocsai érsek, a magyar hadak vezére életgyónásban idézi fel fordulatos életének főbb állomásait. Tomori Pál, II. Lajos és udvara, a hazánkat vezető főnemesek szerepe sok vita tárgya volt és lesz is, de alighanem ez az első eset, hogy belülről szemlélhetjük magát a folyamatot, mely a végzetes csatavesztéshez és hazánk szétszakadásához vezetett. Tomori Pál története tanulságul szolgálhat minden magyarnak

Szentmihályi Szabó Péter - Térdre, ​magyar!
Az ​fel- és lemérhetetlen, egy-egy jó politikai vers mennyit változtat a világon, mit jelent az utókornak a Himnusz, a Szózat, a Nemzeti dal ereje, mit egy Illyés Gyula, Márai Sándor, Wass Albert, Ratkó József, Nagy Gáspár sor, melyekből lesz aztán nemzeti imádság vagy keserű, önmardosó káromkodás. A haza szolgálatára sokféle mód és esély van minden korban, zsarnoki, nehéz időkben a toll is jó fegyver, de a fegyvertől sem szabad megijedni - csak remélhetem, hogy politikai szolgálatom is olyan időtállónak bizonyul majd, ahogyan verseimért sem kel talán szégyenkeznem előtted, kedves Olvasóm, s a korántsem mindig nyájas utókor előtt.

Szentmihályi Szabó Péter - Nostradamus ​Hungaricus
Előszó: ​ Nostradamus (1503-1566) zsidó származású francia asztrológus jóslatai folytán az egyik legismertebb történelmi név az egész világon. Válságok idején különösen gyakran forgatják próféciáit, s a hozzájuk fűzött kommentárokat. Magyarországon 1989, a rendszerváltozás óta sok mű jelent meg, mely - okkal vagy ok nélkül - Nostradamusra hivatkozik, de a könyvek és hivatkozások száma önmagában is jelzi a mély válságot. A kommunista diktatúra idején bármiféle próféciát tilos és tudománytalan tevékenységnek nyilvánítottak, ezért aztán a Rákosi-Kádár-korszak összeomlása után igen felértékelődött minden, amit a marxizmus-leninizmus tudománytalannak, babonának nevezett. Nostradamus eredeti neve Michael de Notredame volt, és Provence-ban született, St. Rémyben. Avignonban filozófiát tanult, majd Montpellier-ben orvosi egyetemet végzett 1529-ben. 1544-ben az Aix közelében fekvő Salonban praktizált, ahol a pestisjárvány megpróbáltatásai közepette is sikerrel helytállt. Jóslással 1547 körül kezdett foglalkozni, s 1555-ben jelent meg rímekben szedett prófétikus könyvbe, a Centúriák. A csillagjóslás fénykorában született nevezetes művet, amelynek verseit azóta is számtalan kiadványban jelentették meg és értelmezték, éppen dodonai megfogalmazásuk folytán sokféle történelmi eseményre lehetett és lehet vonatkoztatni. A katolikus egyház 1781-ben indexre tette, vagy is betiltotta kéziratainak közlését.

Szentmihályi Szabó Péter - Egy ​menekült pandzs viszontagságai Budapesten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentmihályi Szabó Péter - Gellért
Gellért ​élete és kora egyike a magyar történelem izgalmas fejezeteinek. A kor a XI. század, Szent István kora, amikor roppant feladat áll az ország vezetői előtt: vagy sikerül megszervezni a nyugati mintájú keresztény-feudális országot, vagy menthetetlenül széthull az amúgy is bomlófélben levő törzsszövetség. Ebből a munkából veszi ki részét a velencei származású Gerhardus Sagredo, bencés rendfőnök is, akit a véletlen sodort Magyarföldre, de a király kérésére végleg itt marad, s Istvánhoz hasonló igényességgel, bölcsességgel vállalja a rá mért feladatot. Elszörnyedve szemléli István vasszigorát, amellyel a szabadsághoz szokott barbár fejeket a monarchia és a keresztény egyház igájába hajtja, de ugyanilyen elképesztő számára, hogy a nyugodt felszín alatt milyen elevenen él a pogány kultúra. Istvánnak életében számos lázadást sikerült elfojtania, de halála után elszabadul a pokol, és az új rend ellen a pogány szabadság jelszavaival lázadó Vata emberei megölik Gellért püspököt is. A regény Gellért elképzelt önéletírása. Szentmihályi nagy anyagismerettel és kitűnő jellemformáló erővel eleveníti meg ezt a kivételes embert és a körülötte szerveződő új világot.

Szentmihályi Szabó Péter - Isten ​versei
Minden ​jó vers ihletből és talán isteni sugallatból származik, a fizikai valóság és a hideg racionalitás fölé emelkedik. Ha Isten valakinek verset diktál, vagyis egy kimondott vagy kimondatlan kérdésre válaszol, az lehet ihlet vagy sugallat, és persze lehet magán-kinyilatkoztatás is. ... Én, e versek földi szerzője erősen hiszem, hogy maga Isten szólt hozzám, és ezzel a mélységes hittel és alázattal adom közre ezeket a verseket.

Szentmihályi Szabó Péter - 66 ​új mini sci-fi
Szentmihályi ​Szabó Péter eddig megjelent 65 könyve sokféle műfajban született meg, a tudományos-fantasztikus irodalom rajongói azonban leginkább a Galaktika munkatársaként és sci-fi regények, novellák és filmek szerzőjeként ismerik. Évtizedekkel ezelőtt jelent meg és fogyott el sok tízezres példányban a 101 mini sci-fi és a 101 rettenetes történet a Füles népszerű „mellényzseb-könyvtárában”. Most Szentmihályi Szabó Péter 66 vadonatúj mini sci-fivel bővíti a számára is oly kedves magyar science fiction irodalmat – a humoros, szatirikus történetek egy része az elmúlt évek politikai görbe tükreként is szórakoztató olvasmány, s egyúttal ironikus számvetés arról a jövőről, amit Huxley és Orwell megjósolt, s amiben már benne élünk, sőt kezdjük is megszokni, bár megszeretni nem sikerült. A könyvecske mellényzsebben elfér, a BKV járművein végállomástól végállomásig elolvasható, persze, ha lesz még BKV.

Szentmihályi Szabó Péter - Világok ​virága
Ez ​a regény a jó és gonosz világ harcáról szól. A főhős egymaga indul el megölni a Gonoszt és megszerezni a világ minden tudását rejtő Világok Virágát.

Szentmihályi Szabó Péter - A ​sebezhetetlen
Az ​író - sőt, legyünk pontosabbak: a költő - találkozott a science fictionnel, és hirtelen úgy érezte, a végtelen tér nyílott ki előtte. És valóban, mert a tudományos-fantasztikus irodalom a képzelet szabadságának szinte megmérhetetlen dimenzióit kínálja. Tíz-egynéhány elbeszélést tartalmaz a kötet, és nincs közöttük két hasonló. Van itt a régi és az új modellt követő írás, kalandos és filozofikus történet, valódi tudományos bázisról indított hipotézis, paradoxon, játék a térrel és idővel, gondolatok az emberiség jövőjéről, sorsáról, elkötelezett írások mellett pehelykönnyű ötletek állnak, tréfás fintorok mellett komor töprengések.

Szentmihályi Szabó Péter - A ​látó és a vak
A ​tíz kötetre tervezett történelmi regényciklus harmadik darabjának ideje a 11-12. század fordulója. Előbb Kálmán, majd fia, II. István uralkodik, s az ország főrendjei ahányan vannak, annyi felé húznak. Kálmán legfőbb ellenlábasa saját öccse: Álmos herceg, aki egész életét egy cél elérésére teszi föl: meg akarja szerezni a koronát, s ezért semmi áldozattól nem riad vissza, hol Bizáncban, hol Henrik császárnál, hol az itthoni lázongó főurak körében keres társat terve valóra váltásához. Kálmán végül megelégeli a viszályt szító Álmos mesterkedését, és fiával Bélával együtt megvakíttatja. Álmos menekül, Bizáncban kér menedéket, ott is hal meg. Béla hű társával, Pétörrel együtt Pécsváradon húzhatja meg magát több éven át, s innen viszik Álmos egykori párthívei István halála után a királyi trónra. Vajon milyen uralkodó lesz a hányatott életű, sok viharban edződött, de a krónikaírók szerint jámbor és eszes vak Béla? Erre keres választ a források, a történelmi tények és a fantázia segítségével Szentmihályi. Béla életútját egészen a gyermekkorától egy elmaradhatatlan társ, barát, tanácsadó kíséri: a váraljai vasverő fiából királyi jegyzővé váló Donátfia Pétör. Vajon ki ez a rokonszenves férfi, aki józanságban, tapasztaltságban, történeti ismeretekben messze felülmúlja urát és kortársait, s aki - immár beérkezett emberként - félrevonul, hogy megírja a magyarok történetét? Teljes egészében az írói képzelet szülötte, vagy a régi magyar irodalom nagy névtelenje, a Mesternek mondott P. lehetséges életútját álmodta meg az író?"

Szentmihályi Szabó Péter - Avarok ​gyűrűje
Néhány ​tárgyi emlék, egy-két kikövetkeztethető helységnév és a régészek feltevése: mindössze ennyi állt az író rendelkezésére, amikor a hatodik-hetedik században a Kárpát-medencében élő avar-magyar törzs életének írói megteremtéséhez fogott. Hogy ez a népcsoport létezett-e, s ha igen, hol, hogyan, élt mivel foglalkozott, ma még nem tudhatjuk biztosan, de Szentmihályi Szabó Péter gyakorlott prózaíróra valló kézzel színes és eleven látomást rajzol a Varsány-nemzetség mindennapjairól, a megmaradásért folytatott küzdelmükről. Műve nem csupán izgalmas kísérlet a tárgyi emlékekben és írott forrásokban szegény korszak rekonstruálására, hanem ízig-vérig szépírói munka; hitelességét nem történelmi tények igazolják, hanem a mából a múltba vetített hősök, sorsok és gondolatok érvényessége. Nemcsak rekonstrukció, de nem is csak ürügy a megidézett színtér, hiszen Szentmihályi Szabó Péter nem modellregényt írt, nem egy tudományos hipotézis illusztrálására törekedett, hanem színes álmát akarta megeleveníteni a régmúlt korról, amelyben nagy formátumú hősök születtek, kalandos életutak keresztezték egymást, és tiszta szerelmek szövődtek

Szentmihályi Szabó Péter - Minden ​eladó
Az ​ész álma szörnyeket teremt" - hirdette a kölcsönvett Goya-idézet Szentmihályi egyik kötetében. Ilyen rémálom ez a századvégi végkiárusítás is. A versek tanúsága szerint Szentmihályi alapélménye az, hogy világunkban minden eladó lett. Eladó a múlt, összes rekvizitumával, a történelem, az irodalom, a művészet, eladó a jelen és eladó szinte valamennyi esélyünk a túlélésre. Áru lett a kultúra, a hit, a bizalom egymás iránt, megvásárolható a becsület, a helytállás. Eladó minden, az is, ami silány és értéktelen, de az is, ami értékes, méltó lenne a megőrzésre. Vagy talán mégse minden? - töpreng a költő. Amennyire jó lenne megszabadulni mindattól, ami rossz, annyira jó lenne megőrizni legalább valamennyit abból, ami fontos, szép és lényeges. Katartikus erejű az az együttgondolkodás, amelyre Szentmihályi meghívja az olvasót, felrázó akkor is, ha a korábbi köteteiből ismerős könnyedséggel, magabiztosan, öniróniával vagy éppen flegmával teszi. A könnyed hang csak az ész álmának elűzésére szolgál, mögötte indulat, fegyelmezettség és hit feszül.

Szentmihályi Szabó Péter - A ​világgép urai
"Bár ​voltak hosszú évek, amikor nem írtam sci-fit, a mű­fajtól sosem for­dultam el, inkább az volt a probléma, hogy amit a sci-fi írók olykor megjövendöltek, az valósággá változott, talán még meg is untuk. Ezt a regényt jó két évtizeddel ezelőtt írtam, amikor hazánkban a számítógép, az internet és a mobiltelefon elég ismeretlen volt, a mindent ellenőrző globális hatalmat pedig Huxley, Orwell nyomán képzeltük el. Ma már tökéletesen működik a világgép, sőt sokkal tökéletesebben, mint ahogyan jelenleg tudjuk: az egész emberiség alárendeltje és kiszolgáltatottja a világgépnek, mely akár el is pusztíthatja létrehozóját."

Szentmihályi Szabó Péter - 101 ​rettenetes történet
1988-ban ​Szentmihályi Szabó Péter 101 mini sci-fijét vehette kézbe az olvasó, most pedig a fantasztikus irodalommal sokban rokon horror műfajában tesz kirándulást. Rettenetes, hátborzongató, elgondolkodtató vagy éppen fekete humorral előadott „egyperces novellák” ezek, főszereplői kísértetek, vámpírok, ördögök, boszorkányok, jósok, szörnyek, bűnözők de tevékenységük ehhez a világhoz kapcsolódik. Az emberiségnek, úgy látszik, évezredes vágya, hogy rémségekkel riogassák, az író pedig szabadon garázdálkodik múlt, jelen és jövő borzalmai közt, hol halálos komolyan, hol gyilkos iróniával, de kimeríthetetlen mesélőkedvvel. Jótanácsként csak annyit, hogy a gyengébb idegzetűek ne elalvás előtt olvasgassák!

Szentmihályi Szabó Péter - A ​Nagy Számítógép
Sz. ​Sz. P. versei, verseskötetei iskolapéldái annak, hogyan lehet napjainkban közéleti, mindannyiunkat foglalkoztató problémákról írni. Szentmihályi modern költő, aki a magyar líra évszázados hagyományából merít. Máskor archetipikus helyzeteket állít elénk, és ezekben mutatja meg a mai ellentmondásokat. Lessingi meghatározással azt a termékeny pillanatot választja, amikor a rögzített tér-idő zárványban egyszerre látható múlt, jelen és jövő.

Szentmihályi Szabó Péter - Tíz ​kicsi mackó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentmihályi Szabó Péter - Haláltánc
"A ​történelmi regényfolyam ötödik kötete a Nagy Lajos király halála utáni véres és zavaros esztendők krónikája. Főszereplője Forgách Balázs főpohárnokmester, akit a véletlen emelt magas rangra, s egy merénylet gazdag birtokossá is tett: ő rántott kardot Erzsébet anyakirályné és Mária királynő oldalán Durazzói Károly nápolyi királyra, akit a magyar történelem Kis Károlyként ismer, s aki a magyar trónon csupán néhány napig ülhetett. A regény legtöbb szereplője, így Forgách Balázs is kegyetlen véget ért, s a kor árulásainak, tehetetlenségének és szűklátókörűségének csak az lehet a mentsége, hogy históriánk lapjai később is rendre felmutatják ezeket a bűnöket. Hazánk mai, válságos állapotában sem szükséges párhuzamokat keresni e korból, hiszen a történelem jót-rosszat egyaránt megörökít, s nem úgy tanítómestere az életnek, hogy megóvhatna ugyanannak a hibának többszöri elkövetésétől. Inkább csodálkozhatunk, hogy eleink élni és dolgozni tudtak így is, ez adhat vigaszt és reménységet a kései utódoknak. "

Szentmihályi Szabó Péter - W. ​B. Yeats világa
William ​Butler Yeats (1865-1939) nemcsak az "ír reneszánsz" irodalmi és politikai mozgalmában kerül az első helyre műveinek értékével és jelentőségével, hanem korszakos szerepet tölt be a XX. századi költészet útjának előkészítésében és meghatározásában is. "Egyik metaforája szerint - írja róla méltatója, A. G. Stock - az emberiség úgy teremti meg egy civilizáció hagyományát, ahogy a madár fészket épít, hogy legyen hol megpihenni, ahol a lélek megkapja a maga táplálékát, ahonnan felrepülhet. De a madár és a lélek akkor van igazán elemében, ha felszáll fészkéről és egyedül szárnyal fel az ég feltérképezetlen mezőire. Így van ez Yeatsszel is. Nem tudott csak önmaga lenni és nem is lehet megérteni az ír civilizáció nélkül, amely gondolkodásának alapja, de amikor leginkább önmaga, akkor magasan fönt van és egyedül, felemelkedve civilizációjából a magányos élmény ürességébe." Ennek a nagy, modern költőnek a pályáját rajzolja meg Szentmihályi Szabó Péter könyve.

Szentmihályi Szabó Péter - 101 ​mini sci-fi
Szentmihályi ​Szabó Péter könyvében százegy mini sci-fit talál az olvasó, százegy fantasztikus történetet, amely felvillantja a műfaj valamennyi irányzatát, lehetőséget, gazdag témavilágot. A csattanós sci-fi egyperces szórakoztató és elgondolkodtató módon szólnak nemcsak az elképzelt jövőről, hanem jelenünk problémáiról is, gyakran a humor nyelvén, gyakran a meghökkentés eszközeivel. Tér és idő felnőtt-meséi ezek, amelyekben „az ész szörnyeket teremt”, de nemcsak idegen világokról és lényekről, mitikus alakokról, űrhajókról és robotokról szólnak e paradoxonok, hanem a mai magyar valóság groteszk elemei is beszűrődnek. Ajánljuk e gyűjteményt a sci-fi szerelmeseinek, de azoknak is, akik most kívánnak megismerkedni ezzel a modern és milliókat szórakoztató műfajjal. Az 1988-as, sok tízezer példányban elkelt könyv második kiadása a magyar sci-fi egyik klasszikussá vált művét kínálja az olvasónak, Bertalan Tivadar illusztrációival.

Szentmihályi Szabó Péter - Kapisztrán ​és Hunyadi
Szentrnihályi ​Szabó Péter magyar történelmet feldolgozó regénysorozatának új kötete a 15. századi Európa két kiemelkedő alakjának állít ernléket. Az itáliai Kapisztrán János először jogi pályára készül; fényes jövő áll előtte, már egészen fíatalon a Nápolyi Királyság kormányzója, ám egy napon háta mögött hagyja a világot, s belép a ferences rendbe. Tehetsége azonban ott is megmutatkozik: néhány éven belül hírneves prédikátorrá válik. Megvesztegethetetlen ember, kernény önmagával és másokkal, s ha kell, ellentmond a pápának is. Elszántan küzd a világi társadalom bünei és az eretnekmozgalmak ellen, bejárja Európa városait, mígnem szembekerül a kereszténységet leginkább veszélyeztető eszmével: az iszlámmal. Elöljárói utasítására ekkor Magyarországra érkezik, hogy segítse rnegszervezni a török elleni harcot. Itt találkozik Hunyadi Jánossal, az egyedüli jelentős hadvezérrel a nyugati világban, aki már összemérte erejét az oszmán hadsereggel. A két ember felisrneri egymásban a szövetségest. Kapisztrán az európai hatalrnakat ostromolja katonai segítségért, Hunyadi Magyarországon szervezi a hadakat, rnígnem 1456 nyarán a két sereg Nándorfehérvár falai alatt találkozik, hogy váratlan és fényes győzelmet arasson az Oszmán Birodalom teljes hadereje fölött.

Kollekciók