Ajax-loader

Hollós Korvin Lajos könyvei a rukkolán


Hollós Korvin Lajos - Hunyadi ​/ Pázmán lovag
-Klasszikus ​stílusú drámát írtam - modern történelemszemléleti és pszichológiai eszközökkel - így jellemezte Hollós Korvin Lajos Hunyadi-ját, melynek 1956 tavaszán volt a bemutatója. A korabeli kritika pedig nemzeti drámaírásunk nyereségeként méltatta a művet, amely sajátos, izgalmas költői megformálásban viszi színpadra Hunyadi alakját. Nem az eposzok hősét kelti életre, a győzhetetlen vezért, akit a golyó se fog - ez az alak csak egy-egy pillanatra sejlik fel a dráma fordulataiban. Figyelmét Hunyadi szokatlanabb, kevésbé ismert arculatának megrajzolására összpontositja - a vívódóra, aki élete legnagyobb győzelme előtt a világtörténelmi események, az ország belső életének gyöngesége, romlottsága, a családi gondok s az öregség, a fáradtság terhei alatt roskadozva vállalja újra a vezérséget. Jellemének ez a megvilágítása nemcsak egy nagy történelmi alakot hoz emberi közelségbe, hanem a történelmi helyzetet is valóságosan érzékelteti. -A Pázmán lovag-ot 1958-ban játszották először. (Nem sokkal utóbb Kósa György vígoperát is alkotott belőle.) A "víg ballada" cselekményét kibővítve és Mátyás korába helyezve szókimondó, reneszánsz komédiának dolgozta át Arany János alaptémáját az író. A fűszeres humorú színdarabban játékosan sziporkázó szellemét engedte szabadjára, ám a könnyed szórakoztatás közepette sem sikkad el a kor valósága. -Mindkét színmű kritikai visszhangja kiemelte a fordulatosságot, továbbá a nyelvezet költői szépségeit mint a vastapsok fő előidézőit. Ezekért számíthatnak e művek nemcsak a színházi, de a könyvolvasó közönség körében is sikerre.

Hollós Korvin Lajos - A ​vízbefúlt hal
A ​Költő írja: Ezen a helyen a kiadó, illetve a könyv szerkesztője szokta jellemezni és értékelni a szerzőt és művét, a célnak megfelelően mindkettő erényeire, kiválóságára keltve fel a könyvvásárló figyelmét. Én nem kedvelem az efféle előzetes „recenziókat", ezért megkértem kiadómat, hagyjuk el ezúttal a „fülszöveget". Az olvasót pedig arra kérem, üsse fel találomra e kötetet, s fülszöveg helyett olvassa el bármelyik versemet, majd ennek alapján döntse el, joggal igényli-e könyvem az érdeklődést. S mert az is gyakorta megesik, hogy ehelyt a szerzővel iratnak önmagáról, szemléletéről, ars poeticájáról néhány mondatot, erre nézvést is hadd jegyezzem meg: mindezt magukban a versekben érzékletesebben, elevenebben találja meg az olvasó. Hollós Korvin Lajos

Hollós Korvin Lajos - Alperes ​nem nyugszik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hollós Korvin Lajos - A ​Vöröstorony kincse
Regényirodalmunkban ​s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka. Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt. A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.

Hollós Korvin Lajos - Komédiások
Az ​olvasó e kisregény főalakjaiban bizonnyal felismerni véli egy közel másfél évtized előtti tragédia szereplőit. Ezért az író nyomatékosan előrebocsátja, 1. hogy a megtörtént tragédia csupán a lehetőséget, az atmoszférát, a keretet sugallta egy még ma sem megoldott társadalmi probléma - egy még ma is virulens, lappangva ható kórokozó - földerítésére, 2. ennélfogva a regénybeli történet csakis annyiban követi a valóságosat, amennyiben az író céljához szükséges - javarészt tehát a képzelet terméke - , amiként koholt a szereplők lélekrajza is, az első személyben író szereplő egészében, továbbá események, jellemek - az utóbbiak több jellemből kivont tipizált sűrítések - s ami legfontosabb: a regény mondanivalóját magában foglaló IV. fejezet: a terjedelmileg is döntő "Napló" teljes egészében írói koholmány; az ezt megelőző fejezetek, a valóságos históriából átvett mozzanatokkal együtt, csupán e fiktív "Napló" előkészítése, bevezetése, 3. a valóságos történetből vett modelljeit az író személyesen egyáltalán nem ismerte, a regénybeli szereplők a fölvetett - bár meg nem oldott - probléma jelképei csak, 4. mindezért azt az olvasót, ki kulcsregényt gyanítana e könyvben, az író arra kéri, ne méltassa munkáját elolvasásra.

Hollós Korvin Lajos - Óbudai ​búcsú és más elbeszélések
Elsüllyedt ​- a fiatalabb olvasónak már-már "atlantiszi" világról adnak hírt ezek az elbeszélések, illetve önéletrajzi töredékek. Szándékkal "töredékek" persze, hiszen sohasem tervezte önéletrajz - s még kevésbé önéletrajzi regény - írását. Az előbbi: politikusok és hadvezérek műfaja, az utóbbit pedig gyanús öszvérműfajnak nézem, melyben hol a hitelesség, hol a művészi követelmények szenvedik meg a keresztezést. Ezekkel szemben az elbeszélés - rövidebb, zártabb és puritánabb műfaj lévén - a legkevésbé tűri a koholni kész képzelet változásait a történeti igazság rovására: kiragadott részleteknek nincs szükségük sem hézagtöltő habarcsra, sem szépítő vakolatra. Gyermekkoromra emlékszem e könyvben. Talán minden öregedő ember eszméletében felizzanak a régen kialudt, egykorvolt lámpások, s negyven-ötvenéves, sápadt fényük a halál felé menet egyre kisértőbb. Igen, végül közelebbről világítanak, mint a tíz-húsz év előtti emlékek. S talán minden öregedő ember e negyven-ötven fényév világánál élete értelmét kutatja, mindbizonyosabb hitben, hogy valahol ott, ama hajdanvaló sugárkörben, a kallódó emléklomok enyésző halmazában megleli a rejtelmek nyitját, a sorsdöntő pillanatot, az ősi, az első tévedést, hibát vagy bűnt, mely mind a későbbiek csírája. S az efféle kutatás egyszersmind búcsú - ez is az: távoli zsebkendő-lengetés az emlékeknek; elődöknek és gyermekkornak, a hajdanvolt Óbudának, egy rég letűnt világnak, s tán egyebeknek is. Ekként a cím - Óbudai búcsú - nem csupán az egykori híres Péter-Pál napi búcsúkat idézi, hanem többértelmű. Nem első személyben írok magamról. Mert valahai gyermek-énemet e kései visszfényekben már kívülről is, testi-lelki körvonalaiban látom, akár egy idegent vagy inkább néhai ismerőst. Azonban - bár ez ellentmondásosnak hangzik - mégsem mai szemmel nézem az "Illetőt" (ahogyan ezekben az írásokban nevezem magamat vagy inkább: őt), hanem az ő akkori szemével, így, amiként ő látta környezetét s önmagát e környezetben. Mindez nem művészi játék, hanem kényszerűség. S végül is, hogy a "rejtelmek nyitját" megtaláltam-e? Talán a gyűjtemény utolsó elbeszélése: a Kései epilógus, vagy az ezt követő Utólagos vallomások felel erre. De meglehet, még ezek sem, hanem - maga az olvasó.

Hollós Korvin Lajos - Fekete ​gyémántok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hollós Korvin Lajos - Füttyszó ​a sötétben
Versekkel ​kezdtem, versekkel is fogom befejezni - mondta Hollós Korvin Lajos, aki a prózát s a drámát is erőteljesen művelte pályafutása folyamán, de mindennek alapja és kerete mégis a költészet volt számára. Füttyszó a sötétben, félelmei ellen? Toborzó kürt egy osztály, egy ország javára? Játék? Melyiket higgyük el Hollós Korvin Lajosnak költészete meghatározásai közül? A teljes pályaképben mindegyik igaz, és egymást szolgálja. Egyéni érzés a közéleti témát, társadalmi háttér a személyes élményt, s a költői megformálás élvezete, mint holmi magasrendű játéké, a művészi hatást. Az egész végül abban a zengzetben egyesül, ami a küldetése volt, amit csak ő dalolhatott el, s így senki más. Mit tartalmaz ez így? Egy szenvedélyes forradalmár életrajzát, melyben az ország politikai, társadalmi viszonyainak alakulása, fejlődése is tükröződik, a 20-as évektől a 60-asokig. A mesterkéltségtől mindig őrizkedve, de míves gonddal kidolgozottan a műfajok széles skáláját, agitációs plakátkórustól a lírai dalig, bölcselő ódától, elégiától, szonettől a groteszk versig, éles szatíráig és epigrammáig. Milyen ez az így? Az olvasó élményében válik csak megfoghatóvá. Időm már oly hamar telik le, mint katonák szabadsága - írta a költő röviddel halála előtt. Ideje, azzal az "így"-gyel, melyben az olvasók megismerik, talán most kezdődik el igazán.

Hollós Korvin Lajos - Komédiások ​/ A szürke eminenciás
Hollós ​Korvin Lajos költő, író (a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel). Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. Bécsben, majd 1939-ben Párizsban egy félévet töltött. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. 17 éves, amikor első novellája megjelent. Korán tevékeny és vezető szerepet játszott a munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat szervezett. Kórusversei a hazai munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től, mint szállítóvállalati tisztviselőnek számos lehetősége volt antifasiszta műveknek az országba való csempészésére. 1930-ban forradalmi hangú verseiért elítélték. 1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerk. a Kórusművészetet. 1935-ben a Nyugat novellapályázatának nyertese. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s a 30-as években nyolcszor tartóztatták le és öt ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. (Magyar Életrajzi Lexikon)

Hollós Korvin Lajos - Illetlen ​vallomás
Új ​könyvemet elbeszéléseim válogatott darabjaiból állítottam össze. Az olvasó keletkezésük fordított sorrendjében találja ezeket a kötetben, az idén írt legújabbtól az 1935-ben írt Textofil-gyár c. elbeszélésig, amellyel az akkori idők legelőkelőbb irodalmi lapja: a Nyugat novellapályázatát nyertem el. Néhány olyan írást is tartalmaz a gyűjtemény, amely megírása idején meg sem jelenhetett. Tudom, hogy nálunk kevésbé kedvelik a novellagyűjteményeket, ezért, hogy könyvem vonzóerejét fokozzam, mindjárt az elején három olyan új elbeszélést közlök, amelyet eddig sem folyóiratban, sem egyebütt nem tettem közzé, tehát ebben a kötetben kerül először a nyilvánosság elé. Hiszem, hogy olvasóim szívesen fogadják ezt a könyvemet is.

Hollós Korvin Lajos - Zivatar
Ez ​a könyv jobbára olyan történetekből áll, amelyeknek mozgatói osztály- vagy fajproblémák. Még pedig nem a kollektív faj vagy osztály átfogó kérdései, hanem a kornak e durva malomkövei közt őrlődő egyes ember kínjai. A legjelentősebb darabok - A Textofilgyár, A sztrájk, Zivatar - még szorosabban megvonható körben mozognak: hőseik tanult emberek, akik azonban, osztályukból alábukva vagy menekülve, proletár-sorba jutottak, munkásmozgalmakba sodródtak. Ilyen figurák nem ritkák az utolsó két évtized irodalmában, de Hollós Korvin Lajos középeurópai életünknek egy újabb szakaszában nyúlt a témához és új szemet is nyitott rá. Számára már kifakult vagy éppen semmibe foszlott az az »intellektuális« ábránd, amely húsz-huszonöt évvel ezelőtt ejtette meg műveltebb és fogékonyabb fiataljainkat, - ködében a gyári dolgozókat öntudatos, elszánt, némán és tragikusan menetelő, egy- és újlelkű, komorszép tömegnek láttuk, amely az emberibb jövőt hordozza nehéz izmaiban. Hollós Korvin már nem lát ily regényesen. Az ő proletárjai ép oly esendő, marakodó, gyáva és ingerült emberek, amilyeneknek például a kispolgárokat festegette a naturalista regényírás. Itt-ott mintha a csalódott intellektuel rúgna vissza a munkásság felé ezekben az éles, illuziótlan rajzokban... Az írói bátorság nagyon sokirányú és sokfajta lehet, egyik változata az a mód is, ahogy e novellák írója a gyári robotosok és a közéjük hullott, melléjük szegődött úrféle kényes és álarcos kapcsolatait feszegeti. Ilyen hangsúllyal és ilyen csupaszon tudtommal még nem igen mutatták meg ezt a kapcsolatot. És az írónak nemcsak osztálygőgök, osztálygyanúk és osztálybabonák számára van szeme és mersze, - a fajok határpöreiről is tud újat, érdekeset mondani. Egyik novellájában azt az idegekben alvó, titkos iszonyt éri »tetten«, amely a magyar földről Párizsba emigrált zsidó férfit lepi meg, amikor néger kedvesét öleli. Ez a leány a Sorbonne doktora, a férfi meg éppen az emigrációban éli meg csontig-velőig a faji előítéletek igaztalanságát, - és mégis... A novellák egyébként egy önmagán már túlmutató naturalizmus jegyében íródtak. A szürke vagy rút apróságok lelkiismeretes lejegyzése, a méltó és méltatlan részletek egyként pontos rajza, mindenféle eufémizálás szándékos kerülése, lelki törések, belső foltok passziózó kidolgozása, - mindez a letűnt, de némely eredményeiben halhatatlan iskola nyomait mutatja. De Hollós Korvin ezen felül is ad valamit. Csaknem minden novellája fölött ott lebeg egy aprócska fénypont, amely magasabbra mutat az ábrázolt életdarab szintjénél s egy pillanatra az egész naturát fölemeli, átszellemíti. Átfutó álmok, látomások, tünékeny irreális mozzanatok teszik egyszer-egyszer lebegővé a novellák nehéz, valóságízű anyagát. Talán ettől van, hogy az egész kötet némiképp lírai jellemű s egy-egy pontján - nem a jellemzőbbeken - a Gelléri Andor Endre novelláit is eszünkbe juttatja.

Hollós Korvin Lajos - A ​szürke eminenciás / Elbukottak / Komédiások
Mindhárom ​kisregény egy-egy gyilkosság története. Olyannyira igaz története, hogy még kulcsregénynek is vélhetnők. Ez ellen azonban az író határozottan tiltakozott. "A szürke eminenciás" előszavában így: _Rudolf egykori trónörökös alapötletet szolgáltatott az idézett kor szellemének megjelenítésére. Ama mayerlingi éjszaka titkával évtizedeken át foglalkoztak írók és ponyvaírók, legtöbbször szerelmi, utóbb már politikai okokkal próbálva megmagyarázni. Hiteles megfejtést végül is nem adhat senki, hiszen az ügy eredeti okmányai nem kerültek elő a Bécsi Császári Levéltárból. Feltehető, hogy azokat még a császári kamarilla semmisítette meg. Történelmi szempontból tehát az én regényem sem hiteles. Költött meséjével és alakjaival viszont a habsburgi „klasszikus” reakciót s ennek visszfényében a mindenkori reakció tipikus jegyeit művészileg hitelesen törekszik ábrázolni._ (Meg is tiltotta 1942-ben a sajtócenzúra a kiadó által már elfogadott mű kinyomtatását.) Az "Elbukottak" előszava szintén hangsúlyozza, hogy a közéleti és magánéleti vonatkozásban egyaránt kényes téma kidolgozásában csupa fiktív alak szerepel, a "Komédiások" bevezetésében pedig ezt olvashatjuk: _A híres színésznő s az orvos-professzor férj megtörtént tragédiája csupán a lehetőséget, az atmoszférát, a keretet sugallta egy társadalmi probléma földerítésére, ennélfogva a regénybeli történet csakis annyiban követi a valóságosat, amennyiben az író céljához szükséges._ A három izgalmas mű ekként emelkedik fölébe mind a kizárólagosan bűnügyi elbeszélés, mind pletykálkodó kulcsregény műfajának: a fordulatos cselekményt fontos társadalmi és lélektani mondanivalók közlésére használva fel.

Hollós Korvin Lajos - Hátsólépcső
A ​bérház hátsó traktusából egy jó szándékú ám együgyű kishivatalnokot hirtelen áttelepítenek a háziúr pompázatos utcai lakásába. Miért teszi ezt a vagyonos család, s miféle különös eseményláncolat, majd bűncselekmény következik belőle? Erről szól a regény.

Hollós Korvin Lajos - Harminc ​esztendő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hollós Korvin Lajos - Elhal ​a dal
Első ​verseskötetétől, mely tizenegy évvel ezelőtt jelent meg, irodalmi terminus technikusokkal fel sem mérhető súly- és színvonalbeli különbség választja el ezt a kötetet. A kettőben mégis van valami közös: itt is, ott is tétova, elmosódó színekkel dolgozik, sem ott, sem itt nem tudja még kifejteni teljes-önmagát. Amott kiáradó és heves szocializmusát, megalapozatlan modernkedését akarta beleszorítani egy hagyományos stílus- és formakészletbe, itt: le akar törni minden túlzást, középarányost keres a gondolatok és érzelmek, a forma és a stílus között. Fáradhatatlan, görcsös harcot folytat a gondolati összhangért, a formai egyenletességért, de sokkal nyugtalanabb, lázasabb és birkózóbb egyéniség, semmint diadalra tudná juttatni meddő klasszikai kísérleteit. Egy kis klasszicizmus, egy kis fegyelmezetlenség, egy kis harc, egy kis rezignáció, tüntetően bátor készség a kirohanásra és fanyar humorú visszatorpanás: ez Hollós Korvin művészete. Új és régi, szent és szinte anarchista, tengerszemmélységű és felszínen mozgó: a két véglet mérföldnyi távolsága s az ebben rejlő dinamikum foglalkoztatja és nem törődik a végletek között elterülő mezőkkel: a szokványos közösségi életszemlélettel. Minden verse riadó és zászlólengetés. Még idilli hangulataiban is lobbanékony és feszült. Válogat, fintorog s az életből kivonatot készít, valami sajátos programszempont szerint. Szenveleg, szomorkodik, villoni kéjelgéssel mulat vagabundus bohémönmagán. Sajnálja és sajnáltatja önmagát, de felriad benne a lappangó non omnis moriar tudata is. Nyárspolgár, aki villamos vasalóval vasalgatja a ruháját: költő kétféle költő. Tudatos és ösztönös. Ars poétikát ír (A költő sorsa), feszes és határozott költői elvrendszerét fejtegeti, de ki-kilendül a maga rajzolta útról, ösztönös líraisággal szemléli egyéni világát, a Szondy-utca környékét, a ragyogásnak és az árnyéknak - két végletnek- ütközőpontjait, ahol éppúgy laknak lezüllött grófok, mint nyomorgó egyetemi hallgatók, gazdag nagykereskedők és részeges, filléreken tengődő cipőfűzőárusok. Ez a heterogén világ, ennek is árnyékosabb része, a proletárvilág az igazi terrénuma. Emberszeretete, hite csak itt engedi egy-egy pillanatra meglazulni a pattanásig feszült húrokat. Itt még humorizál is, hisz és rajong. Formája, nyelve, stílusa lehiggad, szokatlanul tömörré válik, az ábrázolt valóság mögött mindig érezteti hangulati pártállását is. Alig van költő, akit olyan maradéktalanul lehetne jellemezni egyetlen strófával, mint őt. Az alábbi kis strófája nemcsak idealizáló hajlamait, klasszikus egyszerűségre való törekvését jellemzi, hanem higgadó formakezelését is:

Hollós Korvin Lajos - A ​szürke eminenciás
Rudolf ​egykori trónörökös rejtélyes halála nem tárgyat, csupán alapötletet szolgáltatott az idézett kor szellemének megjelenítésére. Ama mayerlingi éjszaka titkával évtizedeken át foglalkoztak írók és ponyvaírók, legtöbbször szerelmi, utóbb már politikai okokkal próbálva megmagyarázni. Hiteles megfejtést végül is nem adhat senki, hiszen az ügy eredeti okmányai nem kerültek elő a Bécsi Császári Levéltárból. Feltehető, hogy azokat még a császári kamarilla semmisítette meg. Történelmi szempontból tehát az én regényem sem hiteles. Költött meséjével és alakjaival viszont a habsburgi "klasszikus" reakció tipikus jegyeit művészileg hitelesen törekszik ábrázolni.

Hollós Korvin Lajos - Hallgassatok ​meg!
A ​robbanékony szellemi lendületből született versei mellett fájdalmas-bensőséges hangú családi versei, a szomorú gyermekkorra és a háború borzalmaira való visszaemlékezései, nehéz életútjának keserű tapasztalatait humanista bölcsességgel legyűrő szentenciái kapják meg az olvasót.

Hollós Korvin Lajos - Torpedó
Novelláiban ​ugyanúgy, mint egyéb írásaiban az elnyomottak, nincstelenek és üldözöttek költője. Szándékoltan írtuk, hogy „költője”, mert Hollós Korvin nemcsak írója, – költője is novelláinak, melynek alakjai legtöbb helyütt elrugaszkodnak a valóság naturalista talajától s egy magasabb realitás szférájába lebbennek. A Torpedó Hitler-matróza, a Fajáték szerencsétlen munkanélkülije, a Bohlen Hedda tragikus asszimilánsa, a Textofil-gyár válság folytán deklasszált hivatalnoka, a Háború bizarr katonái mind kilépnek tengelyükből a történet folyamán s mesebeli dimenziókban folytatják pályájukat, – a Carmagnole álmodott futára pedig egyenesen az álom történelmi síkjairól száll le az elbeszélés végén a realitás földszintjére. Áltálában a könyv csaknem minden darabja az emberi elesettség valamely eleven tájáról ad drámaian mozgalmas képet. S ez a drámai mozgalmasság e novellák külön erénye, – a plasztikus jellemek, az élő színekkel festett környezetek s a mélyen humanista tanulság mellett minden egyes elbeszélést izgalmas cselekmény is sodor, olyannyira, hogy az olvasó egy-egy történet végén úgy érzi, mintha teljes színdarabot vagy filmet látott volna. E kötet novelláiban is a világnézet és stílusigényesség mellett a szórakoztató mese mozgalmasságát és izgalmát sűríti egybe az író, aki ezekkel az erényeivel ma a magyar elbeszélőművészet egyik legjelentősebb képviselője.

Hollós Korvin Lajos - Egy ​királytigris naplója
Humoreszkek EGY ​KIRÁLYTIGRIS NAPLÓJÁBÓL A TÖMBAPOSTOL SUTTOGÓ HÍRSZOLGÁLAT HARMADIK ÚT ABSZTRAKCIÓ ARANYSZÍV ÜGYES FIÚ BECSÜLETES MEGTALÁLÓ A GYERMEKRABLÓ A JÓS TÖKÉLETES MAGÁNY CSUTKA JUTKA ESETE HÁROM KOMISZ KAMASSZAL KIS HAL

Hollós Korvin Lajos - Hunyadi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hollós Korvin Lajos - Böjti ​szelek és más szatirikus írások
Csupa ​jókedvű gúny, mulatságos történet – így jellemezte a korabeli sajtó a Böjti szelek-et. Társadalmi-erkölcsi vonatkozásaiban: érdekes és izgalmas írás, amely nemcsak szívébe talál az olvasónak, de szíven is találja őt. Színességét és feszültségét Hollós Korvin Lajos örökké replikázó egyéniségétől nyeri. E kötet többi darabja is megannyi éles nyelvű, tréfás replika a fonákságokra, melyek az írót mindig szinte személyes kihívásokként késztették visszavágásra. Karcolat, kabarészám, paródia: csupa gyors, alkalmi visszavágás a kor aktuális „oda-vágásaira”. Sok túlzást is találunk ezekben az írásokban, de hát ez több mint kétezer éves hagyománya a szatírának, s a túlzások keserűségét feloldja a nevetés. Hollós Korvin Lajos szatirikus írásai egyébként sem holmi reménytelenül gyarló emberiség kinevetését célozzák. Ő ugyanis épp azért vagdalkozik, mert nem tartja hiábavalónak. Mélységesen bízik az esendő ember fejlődésében. Vendég a Paradicsomban című komédiájában a Neandervölgyi Ember így szól az ő rút majomfejét kinevető Évához: E majomfej tudós fejeknek őse, s ha élne ön, meglátná, mily erősre, mily bölcsre, szépre változik a tettben, az alkotó, merész évezredekben. Ez az alapvető, lírai bizakodás teszi időállóvá, érvényessé Hollós Korvin Lajos mégoly alkalmi gúnyolódásait is. Helyénvaló tehát az elöljáróban idézett jellemzés ilyetén megfordítása: nemcsak szíven találja, de szívébe is talál az olvasónak.

Kollekciók