Ajax-loader

Sükösd Mihály könyvei a rukkolán


Sükösd Mihály - Halottak ​napja: feltámadás
Sükösd ​Mihály személyes emlékeiből, esszéisztikus történelemfilozófiai elmélkedésekből, szociológiai esettanulmányoknak beillő montázsokból építi föl legújabb regényét. Egy nap történetébe és négy különböző helyszínbe sűríti bele tárgyát: a mai vezető értelmiségi réteg, a hajdani fényes szellő szárnyán erőre kapott nemzedék három évtizedes kollektív emlékezetét. Az univerzummá táguló egyszemélyes világ önvizsgáló rajzán át bepillanthatunk e nemzedék mára már történelemmé szelidült harcaiba , válságaiba, sikereibe és kudarcaiba, talajvesztettségébe és magára találásába, cselekvésképtelenségébe és tenni akarásába. Az elmúlt harminc év rétegeit fejti le e nemzedék lelkéről ahogy rárakódtak vulkánkitörések után vagy a korszellem nyomása alatt.

Sükösd Mihály - A ​halottak gyorsan lovagolnak
„A ​halottak gyorsan lovagolnak" - idézi Sükösd Mihály regényének hőse már-már mániákusan Gottfried August Bürger Lenore című balladájának látomásos sorait. És valóban: a szellembirodalom hátborzongató kísértetjárásának bürgeri víziója nemcsak az ő, de az egész regény alaphangulatát meghatározta. Mert a regény egy történelmi epizód története, egy (fiktív) epizódszereplő elbeszélésében. Az epizód a Peidl-kormány hatnapos ügyefogyott kompromisszumkeresgélése. Az epizódszereplő pedig a kormány különleges tanácsadója, ifj. Zerffi Gusztáv százados, Redl ezredes „különleges ügyosztályának" eminense. Kém, hírszerző, elhárító, kettős ügynök. Igazi profi, akinek meggyőződése, hite, ügye nincs, csak feladata - szolgálata. 1919. augusztus 1. A Tanácsköztársaság megbukott. A Forradalmi Kormányzótanács lemond, megalakul az úgynevezett szakszervezeti kormány Peidl Gyula vezetésével. Amatőr színtársulat játssza el itt a maga pünkösdi királyságát. Hálátlan, tisztázatlan szerepkörökben, túlméretezett, lötyögő jelmezekben, viselhetetlen maszkokban. Minden szereplő izzadva kínlódik, s a súgót lesve botladozik a színpadon, az antant - egyelőre még - tétova, koncepciótlan „rendezői" instrukciói alapján. Itt, közöttük ügyködik, szervez, közvetít, manipulál az egyetlen profi, a regény főhőse. Számára az eseményeknek nincs sem morális, sem politikai tétje. A terep sem számít, jóllehet, ennek minden zegét-zugát, teljes labirintusát ismeri, sőt a rejtett vészkijáratokat is. Ő ügynök. Akinek véleménye azért mindenről és mindenkiről van, de a rideg diplomataálarc csak a kapott feladat szolgálatában animálódik - célirányosan. A regényben minden történést az ő szempontjából, az ő leírásában láttat az író. így nyílik alkalma arra, hogy szerzői kommentár nélkül rajzolja föl a hat nap kaotikus viszonyait; történelmi, politikai és emberi eredőit, így áll (irodalmi) rendbe a totális (történelmi) káosz. Hitelesen, és mindig jelen időben, az ügynöki lét jelen idejében. Ifj. Zerffi Gusztáv persze csak fiktív protagonistája a hat nap eseményeinek. A regény valódi főszereplője a XX. századi magyar történelem. Hiszen az időszakot, amiről szó van, mindössze néhány hónap választja el a fehérterrortól, Trianontól, s mindattól a két háború közti felemásságtól, amely hosszú távon is meghatározta a magyar történelmi fejlődés arculatát.

Sükösd Mihály - Fától ​fáig
A ​regény története 1944 nyarán kezdődik, főhőse egy kisfiú, akinek zárt, üvegházi világába romboló, nyers erővel tört be a háború. A kisfiú nem tartozik az üldözöttek közé, életének keretei mégis széthullanak: a háború új és új helyzetekbe sodorja, s e „neveltetés” állomásai során – „fától fáig” hányódva tanulja meg a külvilág törvényeit. A valóságból mindvégig csak annyit látunk, amennyi a tizenegy éves Méliusz Péter szemsugarába belefér, de éppen a gyermeki látás természetessége, öntudatlan tárgyilagossága ad hiteles képet az akkori magyar kisvárosról, „provinciális” fasizmusáról. A regény kegyetlen, félelmet és halált rejtő világát azonban mégis a szépség hangulata hatja át. A kiirthatatlan szeretetvágy, remény és kitartás szépsége ez, s a gyermeki szem által varázslatosan felnagyított természeti és tárgyi világ harmóniája. Ehhez a kettős atmoszférához igazodik a regény stílusa is: a tárgyilagos, puritán ábrázolást mindvégig érzékelhető, finoman lebegő költőiség járja át.

Sükösd Mihály - A ​törvénytevő
A ​regény egyik mottója a Sinkó Ervin által is kedvelt Bacon-idézet:"Egy hold föld Middlesexben többet ér,mint egy hercegség Utópiában.A legkisebb megvalósult jó is több,mint a lehetetlenség legragyogóbb ígérete..." Méliusz bírónak (a "törvénytevő"-nek) ítélkeznie kell Berzi Jakab izgatási perében,állást kell foglalnia a hangzatos,fellengzős kalandorkodás és a kézzelfogható valóság ütközése ügyében.

Sükösd Mihály - Közelítések
"Mi ​az, hogy esszé? Hányan és hányszor igyekeztek meghatározni? Hányszor magunk is, éretlenebb, a gyors teóriaalkotásra hajlamos életkorunkban? Mígnem kiderült, inkább esszét kell írni (ha nincs hálásabb feladatunk), mint meghatározást arról, mi az esszé. Csupán a gyakorlati esszéírás néhány követelményét sejtjük. Vagyis azt, hogy: Ne tegyünk különbséget évszázad és évszázad, magyar irodalom és nem magyar irodalom, fiatalok, középkorúak, öregek, élők és holtak között, Tartozzanak egymáshoz mindazok, akiket a szerző véleménye egymáshoz tartozónak ítél. Mivel igen keveset tudunk, igyekezzünk minél többet tudni. Olvassunk el mindent, amit adott esszéírói tárgyunkról a nálunk többet tudók már megírtak. Köszönjük meg szempontjaikat, érvényesítsük érdemeiket, vitassuk, vessük el szerintünk való tévedéseiket. Ne tűrjük el, hogy az esszé essai-ből - tehát gondolkodási kísérletből - tárcazsurnalizmussá, színes anekdotahalmazzá, önmutogatássá zülljön. Mi köti össze Joyce és Sinkó Ervin és B. Nagy László befejezett életművét? Malamud és Illyés Gyula, Norman Mailer és Dobai Péter könyveit? Gyakorlatilag annyi, hogy együtt és egyszerre olvashatók, magyarul, a hetvenes években. Elvileg talán annyi, hogy együtt és nem egymás ellenére keltették fel az esszéíró figyelmét. Az értékszempontok tárgyilagos becsülése és az egyszemélyes ízlés közös okából. A Közelitések: válogatás az utóbbi hat évben írt esszéimből." Sükösd Mihály

Sükösd Mihály - Babilon ​hercege
Az ​író vallomása: "Negyvenéves koromig regényben, elbeszélésben nemigen szóltam magamról. Áttételesen is alig. Részint azért, mert nem hiszem, hogy alanyilag kitárulkozó alkat lennék. Részint azért, mert sokáig fontosabbnak tartottam a rajtam kívül történtek, mint a velem történtek közlését. Így megy ez a magát fegyelmezettnek gondoló, önmagát és a világot racionális távolságtartással figyelő prózaírónál. Így megy ez, amíg a prózaíró fiatal. Ennek a kötetnek az írásait – kívülről – az határozta meg, hogy 1974-ben, egy Marosvásárhely melletti faluban felnyitottam a családi levelesládát, és megtaláltam üknagyapám, S. Sámuel nagytiszteletű úr irodalmi hagyatékát, kéziratos verseit, a székelységhez és A Magyar Nemzethez szóló történetfilozófiai értekezését. Meg az, hogy 1977-78-ban ösztöndíjjal öt hónapot tölthettem az USA-ban. Meg némely személyes sorsforduló. Mi az, hogy elbeszélés? Számomra, ezekben az írásokban: a rejtőzködő vallomás és a kollázselemekkel megdolgozott tárgyiasság ötvözete. Narrációból, valódi és képzelt dokumentumokból, fantáziából elegyült szöveg."

Sükösd Mihály - Merengő
Minden ​haladó értelmiségi számára a legfőbb kihívás a történelem. Akárhogy nézem, eddigi, úgynevezett életművem nem más, mint különféle műfajokban a történelem nevezetű absztrakció faggatása. Három magyar történelmi egységet volt szerencsém megélni és túlélni: gyerekként a Horthy-korszakot, iskolai tanulóként a Rákosi-korszakot, felnőtt értelmiségiként a Kádár-korszakot. Ötödik éve tanulom-tapasztalom a keservesen születő magyar parlamentáris demokráciát. Ideje, hogy némi dokumentumot, palackpostát hagyományozzak egy feltételezett utókorra.

Sükösd Mihály - A ​kívülálló / Vizsgálati fogság
Kicsoda ​Vancsura Mihály, a "kívülálló"? Előbb vöröskatona, századbiztos 1919-ben, a Tanácsköztársaság hónapjaiban, aztán a Prónay-különítmény besúgója, eszmetársai közvetett hóhéra, a proletárdiktatúra bukása után. Kicsoda doktor Szapáry Imre? Magyar államférfi a tegnapelőtti Magyarországról, első hivatalnok, miniszterelnök, a két világháború között. Imrédy, Teleki, Bárdossy, Kállay? Egyik sem és valamennyi? Sükösd Mihály két regényének szerkezeti felépítése előadásmódja, stílusa sokban különbözik egymástól, de a módszerük és közölnivalójuk meghatározóan hasonló. Mindkét mű a tényregény, a non fiction eszközeit párosítja a fiktív történetmondással, mindkét negatív hős eredetileg többre hivatott, elvetélt értelmiségi, s mindkettő alakjában modellé változnak át az egykor valóban élt figurák. Az író legfontosabb üzenete: a szubjektív szándék, a büszkén hirdetett "szabad akarat" mit sem ért a keletközép-európai fasizoid államszerkezet meghatározó körülményei között. A képlékeny önáltalás reprezentatív méretben, az életmóddá, életművé lett hamis tudat és a rá következő szükségképpeni büntetés, bukás: ezt a folyamatot vizsgálják Sükösd Mihály izgalmasan újszerű regényei.

Sükösd Mihály - Utópia ​lovagjai
Mi ​köti össze Bakunyin és Arthur Koestler, Orwell és Sinkó Ervin különféle történelmi tájakon kelt pályáját és írásos életművét? Leginkább az, hogy valamennyien hittek és csalódtak Utópiában. Mármost hol található Utópia? A kérdésre nincs más válasz, mint: éppen ott, Utópiában. Sehol és mindenütt tehát. Utópia kastélya hegycsúcson ragyog a napsütésben. Utópia nagyon messze van, hosszú, kanyargós az út, de fölfelé vezet. Legalábbis így sejtik Utópia lovagjai. Önveszélyesek, közveszélyesek. Őrjöngők, írta róluk Platon, de szent őrület az övék, amely Hellaszra a legnagyobb jótéteményeket hozta. A menet ma is úton van. Hegynek fölfelé gyalogol, kiábrándultan és reménykedve.

Sükösd Mihály - Egy ​államférfi nehézségei
Doktor ​Szapáry Imre, a főszereplő államférfi a tegnapi Magyarországról. A magyar államférfi, első hivatalnok, miniszterelnök a két világháború között. Imrédy, Teleki, Bárdossy, Kállay? Egyik sem és valamennyi. Regényírás közben nem az egyszeri, a felcserélhető figura érdekelt, hanem a modell: a kelet-közép-európai, parancsuralmi államszerkezet egyik vezetőtípusának magatartása és mozgástere. A képlékeny önáltatás reprezentatív méretben. Az életmóddá, életművé lett hamis tudat. Mit lehet ehhez hozzátenni napjainkban? 1990 első felében? Amikor tavalyelőtt a mostani tévéfilm forgatókönyvét írtam, nem éreztem szükségét semmiféle aktualizáló bővítésnek. Ha Babiczky László filmjében úgynevezett áthallások lennének hallhatók: nem az alkotók akarták így, csakis a zsákutcás magyar történelem.

Sükösd Mihály - Dickens
Dickens ​a történelem egyik legbonyolultabb idejének, az angol XIX. századnak, a viktoriánus Angliának reprezentatív regényírója. E kettősarcú kor hibáira érzékenyen reagált, ugyanakkor a felszín derűs álarcával el is takarta kora visszásságait. Kétarcú kor kétarcú írója volt. Sükösd Mihály e koncepcióból kiindulva biztos kézzel kalauzolja végig az olvasót Dickens hatalmas életművén.

Sükösd Mihály - Vizsgálati ​fogság
Doktor ​Szapáry Imre - a regény főszereplője - nyomorult vádlott, jogi, államtudományi, közgazdasági doktor, hétezer könyvet hagy maga után, amikor távozni kényszerül a Ferenc-palotából; eredetét ezer évre vezeti vissza és okmányokkal bizonyítja; katolikus hitét korszerűen ápoló középnemesi származék, büszke közbülső szerepére a haladó arisztokrácia és a vezetésre, felemelésre szoruló "alantas" osztályok között. Történelemcsinálónak hiszi magát, de elképzelt eredményei érdekében egyszerre lesz hóhér és áldozat, legtovább a balek szerepét játssza el, önmagát hőssé kendőzve. Szapáry magyar államférfi a tegnapi Magyarországról. A magyar államférfi, első hivatalnok, miniszterelnök a két világháború között. Imrédy, Teleki, Bárdossy, Kállay? Egyik sem és valamennyi. Az írót nem az egyszeri, a felcserélhető figura érdekelte, hanem a modell: a kelet-európai fasiszta államszerkezet egyik vezetőtípusának magatartása és mozgástere. A "liberális", az engedményt adó és visszavonó, a tüzet vízzel házasítani akaró főhivatalnok szándéka és eredménye. A képlékeny önáltatás reprezentatív méretben, az életmóddá, életművé lett hamis tudat. Sükösd Mihály izgalmasan újszerű regényében a mutatványt vizsgálja, amely akarva-akaratlanul 1944-hez, nemzeti mélypontukhoz vezetett.

Sükösd Mihály - Franz ​Kafka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sükösd Mihály - Változatok ​a regényre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sükösd Mihály - Franz ​Kafka: A per
A ​magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a Talentum műelemzések sorozat. A kötelező s az ajánlott olvasmányok új szempontú olvasatát, tömör, lényegre törő összefoglalását olvashatjuk továbbgondolásra ösztönző kérdések kíséretében a kötetekben. A per a XX. sz-i világirodalom bizonyára egyik legtalányosabb regénye. Látszatra mintha valóságos történetet olvasnánk, ám minél tovább haladunk, annál inkább érezzük, hogy a köznapi valóság itt csupán jelképes kivetítése valami másnak, lényeginek. Ezt a mást, ezt a lényegit mutatja be az elemzés.

Sükösd Mihály - A ​kívülálló
Kicsoda ​Vancsura Mihály, a "kívülálló"? Előbb vöröskatona, századbiztos 1919-ben, a Tanácsköztársaság hónapjaiban, aztán a Prónay-különítmény besúgója, eszmetársai közvetett hóhéra, a proletárdiktatúra bukása után. Kicsoda doktor Szapáry Imre? Magyar államférfi a tegnapelőtti Magyarországról, első hivatalnok, miniszterelnök, a két világháború között. Imrédy, Teleki, Bárdossy, Kállay? Egyik sem és valamennyi? Sükösd Mihály két regényének szerkezeti felépítése előadásmódja, stílusa sokban különbözik egymástól, de a módszerük és közölnivalójuk meghatározóan hasonló. Mindkét mű a tényregény, a non fiction eszközeit párosítja a fiktív történetmondással, mindkét negatív hős eredetileg többre hivatott, elvetélt értelmiségi, s mindkettő alakjában modellé változnak át az egykor valóban élt figurák. Az író legfontosabb üzenete: a szubjektív szándék, a büszkén hirdetett "szabad akarat" mit sem ért a keletközép-európai fasizoid államszerkezet meghatározó körülményei között. A képlékeny önáltatás reprezentatív méretben, az életmóddá, életművé lett hamis tudat és a rá következő szükségképpeni büntetés, bukás: ezt a folyamatot vizsgálják Sükösd Mihály izgalmasan újszerű regényei.

Sükösd Mihály - Ernest ​Hemingway: Az öreg halász és a tenger
A ​magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s általában az irodalom iránt érdeklődők számára a Talentum Műelemzések sorozat. A kötelező és az ajánlott olvasmányok új szempontú olvasatát, tömör, lényegre törő összefoglalását olvashatjuk továbbgondolásra ösztönző kérdések kíséretében a sorozat köteteiben.

Sükösd Mihály - Hódolat ​Ingmar Bergmannak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sükösd Mihály - A ​hajnalcsillag és a sötétség
Az ​esszé műfajában évtizedeken át vagy könyvet írtam, vagy negyven-ötven oldalas tanulmányokat. A felgyorsult történelem kihívása előbb a folyóiratok számára írt esszék terjedelmét csökkentette le mintegy húsz oldalnyira. Aztán, már jó ideje főként úgynevezett publicisztikai esszét írók, nyolc-tíz oldalon, többnyire a legnagyobb példányszámú napilap hétvégi mellékletében. Az írástudó ugyanis a most folyó, képlékeny magyar történelem kanyargásaiban minél gyorsabban kíván véleményt mondani. És örül, ha vélekedése rotációs papíron, nagy példányszámban, viszonylag sokakhoz jut el. Ugyanis még mindig a jelen és jövő alakíthatóságában reménykedik… A jelen történései akkor is bizonytalanok, ha napról napra rögzítjük ítéletünket, mondotta volt Montaigne. Múlt és jelen egymás árnyékképei a bizonytalan jövő küszöbén. Erről kíván beszélni ez a kötet."

Elek Judit - Sükösd Mihály - Tutajosok
Elek ​Judit nagyszabású, kétrészes, magyar-francia koprodukcióban készült filmjét, amelyet az 1990-es budapesti filmszemlén tekinthet meg a néző, hosszadalmas könyvtári munkálatok előzték meg: a máig szinte feltáratlan vagy inkább hozzáférhetetlen, hírhedt tiszaeszlári "vérvád" peranyagának áttanulmányozása és feldolgozása. Kötetünkben nem csupán a monumentális filmakotás irodalmi rangú forgatókönyvét adjuk közre, illusztrálva a filmből, jól áttekinthető válogatást is a tiszaeszlári vérvád perének elképesztő anyagából, mely fordulataiban a legizgalmasabb társadalmi-politikai krimikkel vetekszik.

Sükösd Mihály - Hemingway ​világa
Ernest ​Hemingway, az író, a művész már életében a modern világirodalom klasszikusai közé emelkedett; Ernest Hemingway, az ember pedig népszerűségben, mítoszteremtő erőben a Búcsú a fegyverektől, az Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger, valamint a feledhetetlen novellák hőseivel vetekedett. A legendák, melyek alakja köré fonódtak, egy látványosan-tragikus szerepjátszás, közéleti produkció eredményei. Ám sokszor éppen ezek takarták el az igazi Hemingwayt: a külsőségek védőpáncélja mögé rejtőző érzékeny, nagy írót, akinek regényei az emberi helytállás legszebb ódái közé tartoznak, s aki a halál árnyékában élő ember földi programját akarta megfogalmazni. Ebben a kötetben Sükösd Mihály fogja vallatóra az Életet és a Művészetet, az Embert és a Művészt. Hemingway vall e lapokon magáról: az ő bonyolult világába vezeti be az olvasókat ez a könyv, mely gazdag fényképanyagot is tartalmaz.

Sükösd Mihály - Hippivilág
A ​hippi nehezen fordítható magyarra. Eredetileg - valószínűleg - a néger dzsessz műszava: "bölcs", "tapasztalt", "előrelátó". Az amerikai néger időtlen önvigaszát ezúttal egy fehér kisebbség kölcsönözte ki: "Én vagyok az okosabb, a többet tudó, az idő nekem dolgozik." Az első hippiközösségek a hatvanas évek első felében jelentek meg Amerika szétszórt területein, leginkább New Yorkban és a nyugati tengerparton. A fénykor a hatvanas évek második fele: a mozgalom 1966 és 1969 között terjedt át Európára és Ázsiára. A hatvanas - hetvenes évek fordulóján a hippiség - mint egységes irányzat - bomlásnak indult, ágakra szakadozott, a földalatti, underground-ifjúság világmozgalmában olvadt be. Múlt az idő, a hetvenes évek második felére a hippik mozgalma nincs, eltűnt. Még elég közel vagyunk időben, hogy hiteles benyomásaink lehessenek. Már távolodóban, hogy a közvetlen élmény a - remélhetőleg tárgyilagos - elemzésnek adja át a helyét.

Sükösd Mihály - A ​paradicsom kapuja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sükösd Mihály - Beat ​- hippi - punk
A ​társadalomba beleszelidülő, letűnőben levő hippivilággal és a helyét átvevő, elsősorban brit, punk mozgalommal foglalkozik a szerző.

Sükösd Mihály - Ítélet ​előtt
"Tíz-tizenöt ​éves hagyományos elbeszéléseket írtam, Kosztolányi és Déry Tibor zászlaja alatt - vallja Sükösd Mihály. -Ma teherbíróbbnak érzem a műfajtalan műfajt, a vallomásból, narrációból, valódi és képzelt dokumentumokból, fantáziából elegyült, a magyar múltig visszahátráló és a jövőküszöbéig előremerészkedő szöveget." De míg a módszerbeli törekvések változnak a kötet írásaiban, a témakör szinte makacsul azonos. A hagyományosabb módszereket követő és az elbeszélésben a különböző elemeket szabadabban társító Sükösd Mihályt ugyanazok a kérdések izgatják, fogalalkoztatják írói indulásától napjainkig. Mindenekelőtt a magyar történelmi és társadalmi változások kérdései. A második világháború, az ötvenes évek, ötvenhat, az ocsúdás, a konszolidáció kiteljesedése, a változások új jelenségei, az ifjúság magatartása, helyzete és lélekállapota, a szocialista és a nyugati életforma különbségei. A Cserépposta dokumentum-stílusú írói "helyzetjelentés" Budapest ostromállapotáról. A Vallomás főfigurája egy háborús bűnös katonatiszt lánya, akinek már semmi kapcsolata sincs apja letűnt világával, s akire nyomasztóan és tragikusan nehezedik a számára egyre idegenebb örökség. Az Ólomketrec 1956-ot idézi, egy múzeum világában mutatja be a gerinctelen figurák erkölcsi önkívületének jeleneteit és módozatait. Az Ítélet előtt-ben Sükösd Mihály egy kivételes tehetségű fiatalember tragédiájának okait kutatja (a fiatalember 1956-ban kétségbeesetten disszidál, majd a külföldi otthontalanságban - életét és értelmét és célját elveszítve - öngyilkos lesz), s egy gyakorló főügyész dilemmáját teszi átélhetővé. Az Útközben egy magyar újságíróturista külföldi élményeit sűríti a műfaj kereteibe, érzékeltetve az elembertelenedett, elgépiesedett világ atmoszféráját, a magányt, s a hazavágyódást -és felelevenítve azt a világnézeti vitát, melyet az újságíró ifjúságra nagy tekintélyével, egy idős filozófussal folytat. A kötet Sükösd Mihály válogatott elbeszéléseit tartalmazza.

Kollekciók