Ajax-loader

Jean-Paul Sartre könyvei a rukkolán


Jean-Paul Sartre - Módszer, ​történelem, egyén
Jean-Paul ​Sartre szépirodalmi munkássága és közéleti tevékenysége jól ismert hazánkban, filozófiai műveiből azonban eddig csak ízelítőt kapott a magyar olvasó. Válogatásunk, amely ezt a hiányt kívánja pótolni, igyekszik képet adni a francia író-filozófus ellentmondásos eszmei életpályájáról. A kötetet Köpeczi Béla értékelő tanulmánya vezeti be.

Jean-Paul Sartre - A fal
A fal, Sartre egyik leghíresebb írása, a spanyol polgárháború idején játszódik: egy halálraítélt forradalmár utolsó éjszakájának története, melynek során egyrészt a főhős lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő élete jelenik meg, másrészt az író egzisztencialista filozófiájának alapgondolata: a választás értelme és értelmetlensége.

Jean-Paul Sartre - Temetetlen holtak
Drámák I. kötetben: A legyek Zárt tárgyalás Temetetlen holtak A tisztességtudó utcalány Az Ördög és a Jóisten Drámák II. kötetben: Főbelövendők klubja Az altonai foglyok

Jean-Paul Sartre - A szoba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - Módszer, történelem, egyén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - Zárt tárgyalás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - Az egzisztencializmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - The Age of Reason
The first novel of Sartre's monumental Roads to Freedom series, The Age of Reason is set in 1938 and tells of Mathieu, a French professor of philosophy who is obsessed with the idea of freedom. As the shadows of the Second World War draw closer -- even as his personal life is complicated by his mistress's pregnancy -- his search for a way to remain free becomes more and more intense.

Jean-Paul Sartre - The ​Reprieve
An ​extraordinary picture of life in France during the critical eight days before the signing of the fateful Munich Pact and the subsequent takeover of Czechoslovakia in September 1938. Translated from the French by Eric Sutton.

Jean-Paul Sartre - Bariona, ​avagy színjáték a fájdalomról és a reményről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - Férfikor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - Huis ​clos / Les mouches
Garcin, ​révolutionnaire lâche et mari cruel : douze balles dans la peau ; Inès, femme démoniaque qui rendra folle de douleur sa jeune amante : asphyxie par le gaz ; Estelle, coquette sans coeur qui noie son enfant adultérin : pneumonie fulgurante. Morts, tous les trois. Mais le plus dur reste à faire. Ils ne se connaissent pas, et pourtant, ils se retrouvent dans un hideux salon dont on ne part jamais. Ils ont l'éternité pour faire connaissance : quelques heures leur suffiront pour comprendre qu'ils sont leurs bourreaux respectifs. "L'enfer, c'est les autres". Tous les thèmes sartriens sont là, orchestrés avec brio : la valeur de l'engagement, le poids des actes, les limites de la responsabilité. Avec Huis clos, le grand prêtre de l'existentialisme signait l'une des ses pièces les plus fortes : la scène se prêtait bien à ces réquisitoires concis et percutants, que l'on retrouvera dans Les Mouches et surtout Les Mains sales. Une oeuvre phare du répertoire français. --Karla Manuele

Jean-Paul Sartre - Velence ​foglya - Tintoretto
Jean-Paul ​Sartre mesteri közelképet rajzol a XVI. századi velencei festészetről és Tintorettoról, elemzi a városállam művészeti-társadalmi-politikai életét, s olyan drámára derít fényt, melynek az alkotó ember és közönsége a szereplői. Tintoretto pályáját elemezve, esszéremekében Sartre kivételes írói beleérzéssel és mélyenszántó művészetfilozófiai érveléssel állítja olvasói elé egy személyiségnek és éltető-kínzó közegének kölcsönhatását, s írása így egyszerre bölcseleti okfejtés, lélektani-szociológiai portré és lebilincselően megjelenített sorsdráma.

Jean-Paul Sartre - Elmélkedések ​a zsidókérdésről
Jean-Paul ​Sartre - a XX. század francia irodalmának, szellemi életének legnagyobb hatású, legnépszerűbb, ugyanakkor legvitatottabb képviselője - gazdag, ám ellentmondásos életművet hagyott hátra. Filozófiája, politikai állásfoglalása hatással volt korára, s ez a hatás messze túllépte Franciaország határait. Sokat elemzett és kritizált írásai közé tartozik az Elmélkedések a zsidókérdésről is. A több mint ötven éve keletkezett tanulmány ma is indulatokat gerjeszt, ami szomorú bizonyítéka annak, hogy a témaválasztás időszerű, Sartre megállapításainak többsége időtálló és aktuális.

Jean-Paul Sartre - Exisztencializmus
Az ​exisztencialista filozófia nem újkeletű és a magyar irodalomban is már több évtizede foglalkozott vele Lukács György és Mátrai László. A háború alatt és közvetlenül utána ismét a közérdeklődés előterébe került éppen J.P. Sartre-nak, a nagy francia írónak a működése folytán. Nagy vita támadt e téma körül az egész világon s ennek híre a magyar közönséghez is eljutott. A másodkézből való megismerés elkerülése céljából szükségesnek látszott a J.P. Sartre eredeti kis könyvének magyar fordítása, kiegészítve Mátrai László alapos kis tanulmányával, amely rámutat az exisztencializmus lényegére és annak helyére az európai gondolkodásban.

Jean-Paul Sartre - Az ​Ego transzcendenciája
_Az ​Ego transzcendenciája_, J.-P. Sartre (1905-1980) első filozófiai értekezése, 1934-ben íródott. Szándéka szerint szigorúan tudományos mű, amely a husserli fenomenológia sajátos interpretációja révén az _Én_ és a _Tudat_ kapcsolatát azzal a merész célkitűzéssel vizsgálja, hogy megszabadítsa a filozófiát a szolipszizmus idegesítő veszélyétől. Noha a tanulmány leginkább vitatható részét, a pszichoanalízis bírálatát később a szerző revideálta, az írás ma is a leggyakrabban idézett Sartre-művek közé tartozik: nemcsak filozófusok, de pszichológusok és pszichiáterek is előszeretettel hivatkoznak rá. A francia filozófus _opus magnum_ában, _A Lét és a Semmi_ben e tanulmány következtetéseiből indul ki, és az itt vázolt Én-koncepciót mélyíti el - _Az Ego transzcendenciája_ tehát bátran tekinthető a sartre-i filozófia egyik par exellence alapművének, mely aktuális és izgalmas problémákat kínál a szellemi kalandokra elszánt olvasók számára.

Jean-Paul Sartre - Mi ​az irodalom?
Mi ​az irodalom? "...Az emberek gyorsan, rosszul olvasnak és ítélkeznek, mielőtt bármit is megértettek volna. Kezdjük hát elölről. Ez senkinek sem szórakozás, sem Önöknek, sem nekem. Azért ezen túl kell esni. És mivel a kritikusok az irodalom nevében ítélnek el, anélkül, hogy valaha is megmondanák, mit értenek rajta, a legjobban azzal felelhetek nekik, ha megvizsgálom az írás művészetét, előítéletektől mentesen. Mit jelent írni? Miért írunk? Kinek írunk? Valójában úgy tűnik, ezt a kérdést még senki nem tette fel magának."

Jean-Paul Sartre - A ​szavak
A ​szavak Sartre igen terjedelmesre tervezett emlékiratainak első és önmagában is önálló része. Századunk egyik nagy francia írója gyermekkoráról, gyerekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall ezekben a fejezetekben csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal, Egyik francia bírálója szerint Rousseau óta nem született ilyen nagyszerű önvallomás.

Jean-Paul Sartre - Vádirat ​az antiszemitizmus ellen
A ​zsidógyűlölet - Sartre szerint - valójában az antiszemiták kisebbrendűségi érzéseit fedi, megvetésük éppen az önmegvetéstől való szorongásban gyökeredzik. Az a csoport, mely képes hagyományőrzésre egy kevéssé hagyományteremtő közegben, kiváltja társadalmi környezete dühét, s ha e csoport mentalitása érinthetetlennek, vagy értékeiben hozzáférhetetlennek bizonyul - e társadalmi környezet előbb-utóbb kedvét fogja lelni e csoport tagjainak egyéni sebezhetőségében, legyőzhetőségében. Sartre szerint a zsidóság éppen hogy karakterisztikus pozitív tulajdonságaival vált ki kontrollálhatatlan indulatokat. Az antiszemitizmus - és általában a fajüldözés a valamikori kannibalizmus és emberáldozati jelleg jegyeit viseli magán: az elsajátíthatatlan vagy érthetetlen iránti pusztítás vágyát. Az író gondolatmenetének összegzése annak az egyetemességnek az áhítása, mely lényegtelenné teszi a hasonló eredetű különbségtételeket s ennélfogva elkerülhetővé a sokféle értelmű fasizmust.

Jean-Paul Sartre - La ​nausée
Donc ​j'étais tout à l'heure au Jardin public. La racine du marronnier s'enfonçait dans la terre, juste au-dessous de mon banc. Je ne me rappelais plus que c'était une racine. Les mots s'étaient évanouis et, avec eux, la signification des choses, leurs modes d'emploi, les faibles repères que les hommes ont tracés à leur surface. J'étais assis, un peu voûté, la tête basse, seul en face de cette masse noire et noueuse entièrement brute et qui me faisait peur. Et puis j'ai eu cette illumination. Ça m'a coupé le souffle. Jamais, avant ces derniers jours, je n'avais pressenti ce que voulait dire " exister ".

Jean-Paul Sartre - Le ​diable et le bon dieu
Goetz ​: Je prendrai la ville Catherine : Mais pourquoi ? Goetz : Parce que c'est mal. Catherine : Et pourquoi faire le mal ? Goetz : Parce que le bien est déjà fait. Catherine : Qui l'a fait ? Goetz : Dieu le Père. Moi,j'invente.

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal
A ​mai francia irodalom egyik legérdekesebb, legsokoldalúbb alakjának két elbeszélését adjuk a magyar olvasók kezébe. Az első, a címadó egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. A másik történet, A fal című, Sartre egyik leghíresebb elbeszélése, a spanyol polgárháborúban játszódik, és egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakájának elmélkedésében visszatükröződő életét ábrázolja. A két elbeszélést Justus Pál fordításában ismeri meg a magyar olvasó.

Jean-Paul Sartre - Az ​ördög és a jóisten
Sartre ​1951-ben bemutatott Le diable et le bon Dieu című (a 16. századi német parasztháborúk idején játszódó) drámáját a leginkább talán történelemfilozófiai példázatként értelmezhetnénk. Sartre drámája ugyanis elsősorban nem a parasztháborúról és nem is a szereplők életéről és sorsáról, hanem egy (a későbbiekben kidolgozandó) metafizikai összefüggésről szól. Természetes, hogy a darab cselekménye és a szóban forgó metafizikai alapgondolat feszültségteli viszonyban állnak egymással. A metafizikai tartalomhoz képest a cselekmény fölöslegesen túlbonyolítottnak tűnik: a kép szinte áttekinthetetlenül összetett, nehéz követni, hogy ki kivel és ki ellen van. A cselekményben bőven vannak motiválatlan lépések (például Heinrich árulási jelenetében) és teljesen fölöslegesnek tűnő szálak (mint például Götznek a nőkhöz való viszonya). Az elemzés így rendkívüli nehézségekkel szembesül, ezért először a darab előzményére kell vetnünk egy pillantást. Sartre főhőse már 180 évvel korábban megjelent Goethe Götz von Berlichingen című drámájának címszerepében. Persze Sartre a darab tartalmát és cselekményét annyira átformálta, hogy még a rokonság is csak igen-igen áttételes. Goethe drámájának azonban volt egy motívuma, amelyet már a kortárs értelmezők is kiemeltek. A darabról Jakob Michael Reinhold Lenz 1773-ban a következő sorokat írta: “Mit tanulhatunk ebből a darabból? Azt tanulhatjuk belőle, hogy a cselekvés a világ lelke, nem az élvezet, nem az érzékenység, nem az érzelmi megnyilvánulás; csak az az ember válhat hasonlatossá Istenhez, aki szakadatlanul cselekszik, és a tevékenységében szakadatlanul élvezetet talál. Azt tanuljuk belőle, hogy a bennünk cselekvő erő a szellemünk, a legmagasabb rendű részünk, hogy ez adja meg számunkra [...] az igazi életet, az igazi következetességet, az igazi értéket, hogy enélkül az összes élvezetünk, az összes észlelésünk és az összes tudásunk puszta szenvedés, a halál elhalasztása.”1 Goethénél olyan cselekvésről van szó, amely a közösség sorsát valóban releváns módon átalakította. Sartre-ot is éppen ez érdekelte: a történelmi cselekvés anatómiája és logikája. Ennek pontos kidolgozásához azonban Sartre más fogalmakat használt, mint Goethe, és ezért teljesen más források után is kellett néznie. (Weiss János)

Jean-Paul Sartre - Les ​mains sales
Créée ​en 1948 au théâtre Antoine par François Périer et André Luguet, Les mains sales, pièce sur l'engagement politique, est une des œuvres théâtrales les plus retentissantes de l'auteur de Huis clos, des Mouches, de La putain respectueuse, des Séquestrés d'Altona, du Diable et le bon Dieu.

Alexandre Dumas - Jean-Paul Sartre - Kean, ​a színész
Az ​olvasó talán meglepve látja egymás mellett Sartre és Dumas nevét. valóban aligha képzelhető el két ellentétesebb írói alkat, mint a Monte Christo grófja, illetve a Szavak szerzője. Még meglepőbb, hogy Sartre igen keveset változtatott az eredeti darabon; a cselekményt gyakorlatilag változatlanul hagyta, egyes jeleneteket szó szerint vett át. Mindössze annyit tett, hogy egy kis filozófiát csöppentett bele. Ám ettől az eredetileg szórakoztatásra szánt darab egy csapásra ízig-vérig egzisztencialista művé változott. Mindkét fél sokat nyert az "együttműködéssel": Sartre végre hús-vér szereplőkkel, izgalmas fordulatokkal, bonyolult intrikákkal kápráztat el bennünket, Dumas pedig komoly klasszikusként, elmélyült filozófusként jelenik meg.

Jean-Paul Sartre - Az ​Undor - Regények és elbeszélések
Ami ​az írást, ezen belül pedig a szépirodalmat illeti, Sartre viszonylag kevés par excellence prózai munkát írt: négy regényt, egy novelláskötetet és egy önéletrajzot. Alighanem az első és az utolsó prózai munkája a legjelentősebb. Az Undor Camus Közöny-e mellett a legerősebb koraegzisztencialista regény, nemcsak filozófiája jogán, hanem egy közeg és kivált egy életérzés szuggesztív ábrázolásának köszönhetően is; A szavak-ban pedig Sartre a nagy francia emlékírók hagyományának szellemében elemzi gyerekkorát, sikerrel ötvözve a kegyetlen analízist, önanalízist és a lírai aláfestésű nosztalgiát. A novellák közül kiemelkedik a híres, nagy hatású A fal. Írni vagy cselekedni? Prózája híven tükrözi e dilemmát, de a maga módján választ - maradandó érvényű és egyedülálló művészi értékű választ - is ad rá. A kötet: Az undor Másutt A szoba A szavak Egy vezér gyermekkora A fal című műveket tartalmazza.

Jean-Paul Sartre - Az ​Undor
A ​közelmúltban elhunyt világhírű író és filozófus 1938-ban írott, első szépirodalmi alkotása kétségtelenül a francia egzisztencializmus egyik legjelentősebb regénye. Filozófiai regény, mely úgy követi e műfaj évszázadok óta kikristályosodott francia hagyományait, hogy közben túl is lép annak önmagára erőszakolt korlátain. Nyelvi leleményeivel, metaforikus tömörségével, szellemiségében, atmoszferikusan jeleníti meg a huszadik századi ember egzisztencialista élményét. Hősében, a francia irodalomtörténet sokat emlegetett Antoine Roquentinjében, Sartre az elidegenedett személyiség már-már biológiailag elemzett portréját rajzolja föl, akinek undor-élménye behálózza, belepi minden emberi megnyilvánulását, tetteit és gondolatait. A kisvárosi lét szürkesége, a kihűlt vagy meg sem születettt emberi kapcsolatok teremtette űr megfoghatóvá teszi a sartre-i létfelfogás irracionális élményét. De nemcsak erről szól ez a könyv: A szinte szociológiai pontossággal megjelenített Bouville, a második világháború előtti utolsó békeévekben, magányosan lézengő polgáraival, álmaikba belefáradt, eltorzult lelkű figuráival e sartre-i lét- és undor-élményt konkretizálja és hitelesíti - rendkívül olvasmányosan. Írói telitalálat, hogy az undor leküzdésének egyetlen reménye csak egy giccses dallamfoszlányban csillan föl, amelyben az író a bármilyen alkotó munka személyiségmentő értékét sejteti.

Jean-Paul Sartre - Les ​mots
<< ​J' ai commencé ma vie comme je la finirai sans doute : au milieu des livres. Dans le bureau de mon grand-père, il y en avait partout ; défense était de les faire épousseter sauf une fois l'an, avant la rentrée d'octobre. Je ne savais pas encore lire que, déjà, je les révérais, ces pierres levées : droites ou penchées, serrées comme des briques sur les rayons de la bibliothèque ou noblement espacées en allées de menhirs, je sentais que la prospérité de notre famille en dépendait... >>

Jean-Paul Sartre - A ​szabadságról
Kötetünk ​a XX. század nagy francia filozófusának két tanulmányát tartalmazza. Az elsőnek a címe: Descartes a szabadságról. Ebben Sartre, Descartes eszmevilágából kiindulva, és saját gondolatrendszerével összefüggésben igyekszik a mai ember szemszögéből megvilágítani az ember szabadságtapasztalatának elemi erejű élményét. A második tanulmány a marxizmussal való dialógusának egyik fontos állomása, amelyben Sartre saját filozófiáját, az egzisztencializmust és a marxizmust a szabadságfelfogás tekintetében ütközteti. Igyekszik megszabadítani a marxizmust a determinizmus és a materializmus koloncától, éppen a forradalom filozófiája érdekében. Mindkét írás a második világháború végén született: a XX. század egy válságos, törékeny pillanatában kísérli meg ember és társadalom e lényeges problémáinak tisztázását.

Jean-Paul Sartre - A ​lét és a semmi
Jean-Paul ​Sartre könyve a fenomenológiai filozófia és az egzisztencializmus egyik alapműve. Gyökeres kísérlet, hogy az „emberi jelenséget” a szabadságunk tapasztalatából, és szabadságunk mások szabadsága általi korlátozásának tapasztalatából értsük meg. A mű első teljes magyar fordítása két év munkájával készült el, hogy immár csorbítatlan egészében ismerkedhessen meg a magyar nyelvű olvasó is a rossz lelkiismeret, vagy éppen a voyeur-szituáció híressé vált elemzéseivel. A könyvben az eligazodást fordítói szótár és névmutató segíti. A mű fordítója, Seregi Tamás utószóban tekinti át röviden az eddig megjelent Sartre-fordításokat, és ad rövid eligazítást azokban a terminológiai bonyodalmakban, melyek egy ilyen volumenű munka elkészítésének szükségszerű velejárói.

Jean-Paul Sartre - Freud
Nem ​életrajzi regény, hanem forgatókönyv ez a mű, amelyet szerzője John Huston amerikai rendező kérésére írt meg. Két változatban is elkészült, de a második befejezetlen maradt, sőt, egy része el is kallódott. Az első változat is posztumusz jelent meg. Bár megrendelésre írta művét, Sartre-t rabul ejtette a téma, éppen ezért nem igazán figyelt a forgatókönyv terjedelmére, és a szöveg így kissé hosszúra sikeredett. Az átjavított változatot Sartre nem fogadta lelkesedéssel, talán még az 1961-ben elkészült filmet sem látta, amelyet angol nyelvterületen Freud, a titkos szenvedély, a francián pedig Freud, bevallatlan vágyak címmel forgalmaztak. A műből egy „ellentmondásos, erőszakos és visszafogott személyiség képe rajzolódik ki..., aki örökös harcot vív, makacsul és fájdalmasan, önmagával és környezetével” – írta a bevezetőben J.-B. Pontalis. A könyv nem igazán nevezhető történelmi dokumentumnak, viszont meglehetősen hiteles képet rajzol egy olyan ellentmondásos személyiségről, amilyen Freud volt.

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Kollekciók