Ajax-loader

Hajnóczi Gábor könyvei a rukkolán


Deme Gábor - Féjja Sándor - Hajnóczi Gábor - Kelemen Tibor - Lévai Júlia - Maácz László - Mész Lászlóné - Moravecz Imre - Művészeti ​ismeretek a dolgozók gimnáziuma III. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajnóczi Gábor - Vitruvius ​öröksége
A ​római császárkori építész, Vitruvius műve, a De architectura a művészettörténet egyik legfontosabb forrása. Benne a szerző általános érvénnyel fogalmazza meg az emberi alkotómunka egyszerre manuális és intellektuális jellegét (fabrica és ratiocinatio). Az építész/művész által megalkotott mű a világegyetemben uralkodó, racionálisan megismerhető törvényszerűségeket követi, aminek tökéletes megtestesítője az emberi test harmóniája. Vitruvius részben arisztotelészi, részben pithagoreus-platonikus elveket gyümölcsöztet a kozmosz, a természet és a mű esztétikai problémáinak elméleti megoldására. Mindez a szerző szemléletében kiegészül a szakmai tisztesség igényével. A mesterségbeli ismeretek és alapelvek racionális enciklopédiája ötvöződik nála a cicerói sztoicizmus emelkedett morális tanításával. A mű igazában soha nem merült feledésbe, használta Sevillai Isidorus csakúgy, mint Alcuin, Aquinói Tamás vagy Petrarca, és inspirációt merített belőle Le Corbusier is. Vitruvius igazi "örökösei" azonban mégiscsak a reneszánsz kor humanistái és művészei voltak. Az ő révükön terjedt népszerűsége Itálián kívül, az Alpokon túlra is, elsőként éppen Budára. A Mátyás-udvar szellemi világa fogékonynak bizonyult az itáliai humanisták és mesterek által közvetített klasszikus hagyomány iránt. A könyv a Vitruvius-hagyománynak e gazdag történetével foglalkozik. Tárgyal építészettörténeti, esztétikai, filológiai és történelmi kérdéseket, megkülönböztetett figyelmet szentelve a magyarországi vonatkozásoknak. Közread egy eddig magyarul kiadatlan dokumentumot is. Szövegét gazdag illusztrációs anyag egészíti ki.

Hajnóczi Gábor - Az ​ideális város a reneszánszban
A ​nagyszabású építészetelméleti-történeti monográfia az antik és bibliai hagyományokból eredeztetett humanista építészeti gondolat válságtüneteként jelöli meg az ideális város utópisztikus várossá való alakulását, és a két felfogást összehasonlítva feltárja az alapvető jellegzetességeket.

Hajnóczi Gábor - Andrea ​Palladio
Az ​észak-itáliai késő reneszánsz egyik legnagyobb építésze Andrea Palladio (1508-1580). Működése a Velencei Köztársaság, ezen belül is elsősorban Vicenza és környéke területén teljesedett ki. Számos, azóta is sokat csodált épületet épített: a vicenzai Basilicát, a Loggia del Capitaniatót, a város első állandó színházát, a Teatro Olimpicót, több nagyszerű palotát (pl. Palazzo Chiericatit), a környéken számos villát (mint a Villa Cornarót és a Rotondának nevezett Villa Caprát is) s Velence néhány jelentős templomát (pl. San Giorgio Maggiore, Il Redentore). Palladiót "a késő XVI. század legharmonikusabb és leghiggadtabb építészének" nevezi N. Pevsner európai építészettörténetében, aki "Róma komolyságát egyesíti Észak-Itália derűs nagyvonalúságával és tökéletesen egyéni könnyedséggel, amelyet egyetlen kortársa sem tudott megvalósítani". Hatása Európa-szerte szétsugárzott a XVIII. század során: alapvetően befolyásolta az angol klasszicista építészetet éppúgy, mint ahogy az ő épületei kedvéért zarándokolt el Vicenzába sok más művész között még Goethe is. Befolyását épületei mellett legalább annyira nagy elméleti munkájának köszönheti, mely I Quattro Libri dell'Architettura címmel 1570-ben jelent meg először Velencében - hogy azóta lefordítva világnyelvekre is, mintegy negyedszáz kiadásban lásson napvilágot. Hajnóczi Gábor könyve az elméletíró Palladióból indul ki, bemutatva és elemezve, értelmezve Palladio építészetelméletét. Minden esetben erre vonatkoztatva, az elméletet, az építészeti programot és a megvalósulást összevetve mutatja be Palladio életművét, a legjelentősebb alkotásokat alaprajzzal, metszetekkel és fekete-fehér képekkel is közelebb hozva az olvasóhoz. Műve magyar nyelven elsőként mutatja be Palladio teljes munkásságát.

Kollekciók