Ajax-loader

Magyar Bálint könyvei a rukkolán


Bán Róbert - Magyar Bálint - Nemeskürty István - Pánczél Lajos - A ​tizedik múzsa
Nincs ​még százéves múltja sem, de már évtizedek óta a legelterjedtebb, a legnagyobb nézőközönséget vonzó művészet a film. Ma annyira hozzátartozik mindennapi életünkhöz, hogy csak csodálattal tudunk visszatekinteni az évszázad elején még hőskorát élő filmművészet úttörőinek küzdelmeire, az új művészet kibontakoztatásának megújuló sikereire. Bán Róbert, Magyar Bálint, Nemeskürty István és Pánczél Lajos 1895 óta, az első mozgókép bemutatásának napjától vezetik végig az olvasót a filmművészet technikai ismertetésén, a világ legnagyobb filmjeinek és filmművészeinek során, hogy végül hazánk e téren elért eredményeivel is megismertessék. A könyv izgalmas, érdekes olvasmány, nagyon sok jól ismert és kedvelt film és filmszínész képeivel illusztrálva.

Magyar Bálint - Az ​amerikai film
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyar Bálint - A svéd film lelke
Filmművészeti Könyvtár 38. kötet

Magyar Bálint - A ​Dunánál - Dunapataj 1944-1958 I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyar Bálint - A ​százéves Nemzeti Színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyar Bálint - A ​magyar némafilm története
Magyar ​Bálint kivételes könyve a magyar némafilmgyártás történetét írja le, azt a mintegy ötven évet, amikor Magyarország világviszonylatban jelentős filmgyártó volt. Hogyan alakultak ki a filmvállalatok, hogyan épült ki a század elején a mozirendszer? Miképpen forgattak a legendás ősidőkben? Kik voltak a korabeli mozi sztárjai? Kik tettek pénzt ebbe a fellendülő üzletbe? A könyv a filmesztétika-oktatás alapműve, egyetemeken, középiskolákban kitűnően használható, de minden film iránt érdeklődőnek igazi szenzáció. A kötetet mintegy száz kép színesíti.

Magyar Bálint - Bukásra ​ítélt siker
Ennek ​a könyvnek az írója, ha minden rokonsági kapcsolatot figyelembe veszünk, egyidős a magyar színészettel. Egyik déd-dédnagybátyja, Kempelen Farkas alakította át Várszínházzá II. József császár rendeletére a karmeliták elkobzott templomát 1784-ben - kétszáz évvel ezelőtt. Egy másik, Fáy András nemcsak takarékpénztárat alapított, de egy ideig ugyanennek a Várszínháznak az igazgatója volt. Dédapja, Szemere Bertalan, mielőtt mélyebben merült volna a politikába (mint miniszterelnök uralkodóházat detronizált, a magyar koronát ásta el Orsován, majd borkereskedő lett párizsi emigrációjában), díszletekért utazott Bécsbe a miskolci színház számára. A vásárolt díszletek listája ma is megvan. Egy mostoha dédanyja a Nemzeti Színház százhúsz év előtti zsebkönyvében mint mosónő szerepel, egy mostoha dédapja viszont színjátszásunk és egyben drámairodalmunk egyik büszkeségének számít. Nagyapja, Kürthy Emil alispáni jövővel kecsegtető pályáról mondott le, hogy küszködő újságíró legyen Budapesten. Blaha Lujza, Jászai Mari, Pálmay Ilka, sőt Sarah Bernhard körében, Mikszáth Kálmán és Reviczky Gyula újságíró-kollégájaként, Csiky Gergely barátjaként. Nagybátyja, Kürthy György negyven évig volt a Nemzeti Színház tagja... és nem lenne nehéz még néhány hasonló példát felsorolni. Ő maga színháztörténeti doktorátust szerzett a budapesti egyetemen, majd az állástalanság hároméves purgatóriuma után tisztviselő-gyakornok lett a Nemzeti Színházban 1934-ben. A második világháború alatt az Opera titkára, 1945-től tíz évig a Nemzeti Színház főtitkára. Később a Vígszínház igazgatója... Ebben az állásban - érzése szerint - a kelleténél jóval rövidebb ideig maradhatott csak meg, de hiszen mindenki sérelmezi, ha leváltják pozíciójából. Pláne elismerés nélkül. Azóta tizenegy színház- és filmtörténeti tárgyú könyvet írt.

Magyar Bálint - A ​Nemzeti Színház története a két világháború között
Az ​amerikai filmről nemrégiben megjelent nagy sikerű monográfiája után Magyar Bálint ismét visszatért régóta dédelgetett témájához, a Nemzeti Színház történetének rekonstruálásához. A felszabadulás előtt és után közel másfél évtizeden keresztül volt a színház aktív tagja. A társulat történetét először fennállásának százéves jubileumára, 1937-ben vetette papírra. A felszabadulás után kandidátusi disszertációjában feldolgozta a két világháború közti időszak, majd az újjászülető színház első évtizedének eseményeit. A disszertáció teljes terjedelmében az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tárában található. Ennek a hatalmas munkának némileg átdolgozott változatát tartja most kezében az olvasó. Magyar Bálint 1910-ben született Budapesten. Az egyetem elvégzése után, 1934-től 1937-ig a Nemzeti Színházban, ezt követően 1945-ig az Operában tevékenykedett. A felszabadulás után a Nemzeti Színház főtitkára lett. 1955-től 1958-ig a Magyar Néphadsereg Színházának igazgatója, majd nyugdíjaztatásáig a Filmtudományi Intézet munkatársa volt. Fontosabb művei: A Nemzeti Színház előtti magyar színészet történetének vázlata (1931); A százéves Nemzeti Színház (1937); A magyar némafilm története I-II. (1966-1967); A svéd film lelke (1968); Az amerikai film (1974).

Magyar Bálint - A ​svéd film lelke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyar Bálint - A ​Vígszínház története
Új ​munkájában, amely mintegy ikerkönyve A Nemzeti Színház története a két világháború között című monográfiájának, Magyar Bálint századunk egyik legjelentősebb magyar színházának történetét beszéli el. A Vígszínház 1896. május 1-én nyitotta meg kapuit Jókai Mór A Barangok, avagy a peoniai című szatírájával - ettől a pillanattól követi nyomon Magyar Bálint a színház sikereit és bukásait, ismerteti vezető művészeinek pályáját, jellemzi a legfontosabb előadásokat, a vígszínházi stílus alakulását, egyszersmind feltárja tevékenységének hátterét, a művelődéspolitikai és gazdasági meghatározókat. Magyar Bálint személyes élmények alapján, emlékiratokra, egykori kritikákra, levelekre építkezve, de igen gazdag kiadatlan anyagokból, a színház szerencsére teljes egészében megmaradt irattárából is merítve írja meg az 1896-1949 közti évek történetét, alapítástól az államosításig. A Vígszínház története a szakembernek elsőrendű fontosságú forrásmunka, az érdeklődő olvasónak pedig betekintést enged abba a műhelybe, amelyben - hogy csak néhány nevet említsek - Jókai Mór és Varsányi Irén, Bródy Sándor és Ditrói Mór, Hegedüs Gyula és Molnár Ferenc, Szomory Dezső és Csortos Gyula, Rajnai Gábor és Szerémy Zoltán, Hunyady Sándor, a Góth házaspár, Gombaszögin Frida, Kabos Gyula, Somlay Artúr, Mezey Mária, Ajtay Andor dolgozott.

Hofer Miklós - Kerényi Ferenc - Magyar Bálint - Mályuszné Császár Edit - Székely György - Vámos László - A ​Nemzeti Színház 150 éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyar Bálint - A ​magyar maffiaállam anatómiája
Magyarország ​ma egy posztkommunista maffiaállam. E kifejezésben a posztkommunista a keletkezésének körülményeire és kiinduló feltételeire utal, vagyis arra, hogy ez még ha megkésetten is az állami tulajdon monopóliumával párosuló egypárti diktatúra bomlása nyomán létrejövő rendszer. A maffiaállam pedig működésének természetét határozza meg. Ami nálunk 1998 és 2002 között elindult, majd 2010 óta kiteljesedett, azt leginkább az egykori Szovjetunió utódállamainak többségében történtekkel Putyin Oroszországával, Azerbajdzsánnal, vagy más közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokkal lehetne rokonítani, csak a rendszerváltás óta nálunk bejárt politikai evolúciós út volt más. A posztkommunista maffiaállam magyarázó modellje a rendszer egészére próbál koncentrálni, nem pusztán egyes jelenségekre, amelyek esetleg más rendszerekben is előfordultak.

Kollekciók