Ajax-loader

Victoria Holt (Jean Plaidy) könyvei a rukkolán


Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​hét domb madonnája
Lucrezia ​Borgia mindent szenvedéllyel csinált: tüzesen szeretett és könyörtelenül gyűlölt. Nem volt még egy nő Rómában, aki versenyezhetett volna kivételes szépségével és korlátlan hatalmával. Vl. Sándor pápa egyetlen lányaként minden gazdagságot és előjogot megkapott. Borgiának lenni azonban azt is jelentette, hogy az illető felelőséggel tartozik a családjának, s ez a kötelezettség mindennél előbbre való. Lucrezia korán megtanulta, hogy számára a szerelem és a házasság nem egy és ugyanaz, a kettő gyakran különválik, s az utóbbiról nem dönthet szabadon. Egy Borgia életét szigorú követelmények szabályozták, és ezt a sorsot Lucrezia sem kerülhette el....

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Az ​igazság bajnoka
Hódító ​Vilmos halála előtt felosztja birodalmát fiai között: Rufus Vilmos örökli az angol trónt, Róbert a normandiai hercegséget - Henriknek föld már nem marad, csak ötezer ezüstfont, s a jóslat, hogy egy napon még gazdagabb lesz mindkét bátyjánál. Ám sok, szegénységben eltöltött évet kell várni rá, hogy a jóslat beteljesedjék. A gáláns, a pénzt két kézzel szóró Róbert keresztes hadjáratra indul, de sereget is csak úgy tud felállítani, ha kölcsönkér Rufustól, s cserében zálogul hagyja hercegségét. Amíg Róbert a Szentföldön harcol, Rufus - akit a nép erkölcstelen életvitele és könyörtelen adói miatt megvet és gyűlöl - egy vadászat során váratlanul meghal. Henrik elérkezettnek látja az időt, hogy magához ragadja a hatalmat. Szentül megfogadja, hogy apjához méltó, igazságos kormányzással virágzó országot épít.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Kígyóasszony
Különleges ​élményt kínáló, nagy ívű regényciklussal örvendezteti meg olvasóit az egész világon népszerű Victoria Holt. Ezúttal Jean Plaidy írói néven ezer év európai nagyasszonyainak életét írja meg fordulatos, de történelmileg mindig hiteles regényekben. A középkori Angliában uralkodó Plantagenet-ház lányaitól Viktória királynőig mutatja be Európa uralkodó nőit, és uralkodóinak - sokszor a királyoknál is nagyobb hatalommal bíró - asszonyait. Franciaország Medici királynői (Mária és Katalin), a Tudor királynők (VIII. Henrik feleségei és lányai), a Stuartok, Kasztiliai Izabella, a francia forradalomban lefejezett Mária Antónia, a hírhedt Lucrezia Borgia - megannyi izgalmas, feledhetetlen nőalak. Lenyűgözően érdekes történeteket ír ezekről az asszonyokról, miközben az egyes szereplők köré mindig odafesti az adott kor színpompás és részleteiben is pontos freskóját. Hogyan válik egy ártatlan kislány a férjéért bármire képes asszonnyá? Jean Plaidy (Victoria Holt) újabb izgalmas regénysorozattal lepi meg olvasóit. A három részes sorozat főszereplője ezúttal is a történelem egyik híres nőalakja. Az első kötetből megismerhetjük Medici Katalint, aki tizennégy éves korában kénytelen engedelmeskedni hataloméhes rokonának, VII. Kelemen pápának, elhagyja otthonát, Itáliát, valamint gyerekkori szerelmét, és hozzámegy a francia király második fiához, orléánsi Henrikhez. A király egy gyönyörű özvegyasszonyt, Diane de Poitierst bízta meg azzal, hogy fiából férfit faragjon. Henrik - apjától eltérően - mogorva, visszahúzódó ember, a nála tizennyolc évvel idősebb asszony vonzerejének azonban képtelen ellenállni. A fiatal Katalinnak nem csak a nála idősebb és sokkal tapasztaltabb asszonnyal kell felvennie a harcot, de a férjével is, aki még találkozásuk előtt makacsul eldönti, gyűlölni fogja itáliai feleségét. Katalinnak nemcsak új népének ellenszenvét kell elviselnie, de férjének megalázó, pusztán kötelességtudatból tett éjszakai látogatásait is. Bár apósa halála után Henrik oldalán ő is trónra kerül, az új királyt mégsem ő irányítja, hanem vetélytársnője. A francia nép nem őt, hanem Dianet tekinti királynéjának. A rengeteg megaláztatás és a férje szerelméért folytatott elkeseredett és eredménytelen harc végül megkeményíti Katalin szívét - Henrik halálával az asszony a szerelmes itáliai lányt is örökre eltemeti.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Királynék ​háborúja
Két ​jelentős, nagy hatalmú asszony a tizenharmadik század első felében. Büszkék, törekvőek és gyönyörűek mindketten. Ám személyiségük, jellemük nagy mértékben eltérő. Angouleme-i Izabella: kihívó megjelenésű szépség, könyörtelenül hatalomvágyó , szenvedélyes - Angliai János király felesége. Csillogó ékszerként viselt érzékiségével elvarázsol minden férfit, akivel kapcsolatba kerül. Kasztíliai Blanka: gyengéd, komoly, erős jellem - VIII. Lajos francia király szeretett felesége. Férjének támasza, döntéseiben egyenrangú társa. Egymás iránti kezdeti ellenszenvük később a gyűlöletig fokozódik. Miközben országaik között folyik a háborúzás a normandiai területek visszaszerzéséért, illetve megtartásáért, miközben helyi lázongásokkal is számolniuk kell, a két asszony a színfalak mögött vívja a saját háborúját. A mindvégig izgalmas, szerelmi szálakkal átszőtt történet során feltárulnak a királynék indítékai, céljai és főleg módszerei közötti alapvető különbségek.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Plantagenet ​prelűd
Aquitániai ​Eleonórát, Franciaország leggazdagabb örökösnőjét még a francia király is örömmel üdvözli, mint fia – az egyházi neveltetésben részesült Lajos – jövendőbelijét. A büszke, hatalomvágyó lány egy ideig beéri a friggyel, de érzéki, szenvedélyes természete hamarosan új utakra csábítja. A francia udvarban feltűnő személyiség bukkan fel, az ifjú Plantagenet Henrik gróf, akit a királyné a szeretőjévé fogad. Mindent elsöprő szerelem szövődik köztük: a 12 évvel idősebb Eleonóra elválik Lajostól, és feleségül megy a grófhoz, akit nemsokára Anglia trónján láthatunk viszont. II. Henrik Anglia keménykezű uralkodója, nem ismer akadályokat céljai elérésében. Hatalmi hóbortja lassan szembefordítja a szintén erős akaratú Eleonórával, mint ahogy kedves kancellárjával, a későbbi canterburyi érsekkel, Becket Tamással is. Feleségével a gyűlölet egyre mélyül közöttük, az egyházzal szintén egyre romlik a viszonya, mígnem zsarnokoskodása visszafordíthatatlan következményekhez vezet.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Találkozás ​Lucreziával
Ki ​is valójában Lucrenzia Borgia? Egyesek szerint gyönyörű csábító, míg mások szerint gyilkos, aki bűnös viszonyt folytat a saját bátyjával. Egy dologban azonban mindenki egyetértett - nem akadt nála szebb és veszélyesebb nő egész Rómába. A férfiak képtelenek voltak ellenállni vonzerejének, és aki közel került hozzá, meghalt, vagy élete hátra levő részében szerencsétlenné vált. Első férjét még csak megszégyenítették, a másodikat azonban megölték. A cselszövésekkel, gyilkosságokkal és szerelmekkel teli, de alapjában véve igaz, csak részben az írói fantázia szülte történet végén kiderül, ki is volt Lucrezia Borgia, akit rengeteg férfi imádott, és talán még náluk is több nő gyűlölt.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​birodalom királynője
Arra ​volt hivatva, hogy uralkodjon egy országon, amely uralkodása negyven éve alatt a világ csodálatától övezett birodalommá vált. I. Erzsébet halálos veszélyekkel kikövezett ösvényen haladt a trónra lépés felé. Apja, VIII. Henrik törvénytelennek nyilvánította egy hatalmi játszma során, mely megváltoztatta Európa arculatát. Csaknem tönkretette a felelőtlen, nagyravágyó Thomas Seymourhoz fűződő első, kamaszkori románca. Halálos veszedelem fenyegette Edward öccse rövidre szabott uralkodását követően, amikor a fanatikus katolikus - a nép által "Véres Mária"-ként emlegetett - féltestvére foglalta el a trónt, aki olyannyira féltékeny volt a népszerű, a protestáns Anglia reménységének tekintett fiatal Erzsébetre, hogy felségárulás koholt vádjával a Towerbe záratta. Ám az ifjú hercegnő ragyogó politikai érzékének és okos türelmének köszönhetően elkerülte a neki szánt végzetes sorsot. Mária halála után megvalósult, amire szinte gyermekkorától tudatosan készült: elfoglalta a trónt. Miközben hideg fejjel, ravasz módszerekkel, ha kellett, kegyetlen eszközökkel irányította országa ügyeit, féltékeny, flörtölni szerető, hiú asszony volt. Végigkísérte életét szenvedélyes, időnként botrányoktól sem mentes szerelme Leicester lordja, Robert Dudley iránt. Játszva kosarazta ki Európa több uralkodóját és trónörökösét, de Leicesterhez sem ment hozzá, hogy ne kelljen osztoznia a trónon. Victoria Holt lebilincselő stílusban, ugyanakkor a történelmi eseményekhez híven követi végig a korszakalkotó nagy királynő életét.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Út ​a vesztőhelyre
Stuart ​Mária ötéves korától a francia udvarban nevelkedett. Tizenöt évesen nőül ment II. Ferenc francia királyhoz, ám boldogsága nem tartott soká: beteges férje, akit gyermkkora óta őszintén szeretett, hamarosan meghalt. Mária nem maradhatott a francia udvarban, ahol ki volt szolgáltatva az anyakirályné kénye-kedvének: vissza kellett térnie Skóciába, ahol katolikus királynőként számtalan ellenségre tett szert a protestáns lordok körében. Hamarosan szembe kellett néznie a ténnyel: franciaországi neveltetése nem készítette fel arra, hogy felvegye a harcot a durva skót nemesekkel. A fiatal nőt sokan támadták országában, ellenségeinek eltökélt szándéka volt, hogy letaszítsák a trónról. Mária azonban meggondolatlanul, szerelemből feleségül ment unokatestvéréhez, Darnley earljéhez, ám hamarosan rá kellett döbbennie, hogy férje nem az a kedves ember, akinek megismerte. Ez a második házasság indította el a bukáshoz vezető végzetes események láncolatát. Vajon mekkora szerepe volt Máriának férje meggyilkolásában? A szerelemre vágyó, a testiség örömeit felfedező asszony szeretője karjába menekült, nem sejtve, hogy ezzel a lépésével a vesztőhelyre vezető útra lép.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Az ​olasz nő
"Az ​olasz nő c. regényemben megkiséreltem bemutatni Medici Katalint élete derekán, amikor már nem elhanyagolt feleség volt, s nem a legmegalázottabb Franciaország valamennyi királynője közül, hanem királyok nagy hatalmú édesanyja. Ezekben az években Katalin még nem az a hirhedt személyiség, amellyé élete végéhez közeledve vált, de már kiütköztek belőle annak a könyörtelen szörnyetegnek a kétségtelen előjelei. életének nagy része bizonyos mértékben rejtély marad, még a rengeteg történeti kutatás sem képes feltárni előttünk, hogy ténylegesen elkövette-e valamennyi büntettet, amelyeket neki tulajdonitottak. Ebben a tekintetben a regényírással könnyebb helyzetben van , mint a történész. Ez utóbbi teóriákat állít , mig az iró tetszése szerint dönthet, hiszen regényének - a puszta fikcióinak - a célja a valóság egy illúziójának megteremtése, s az írónak soha nincsenek kétségei szereplői motivációit és tetteit illetően." A magyar olvasók körében már jól ismert irónő, Jean Plaidy ezekkel a szavakkal indítja útjára legújabb történelmi témájú regényét, amely az inkvizició, a könyörtelen vallásháborúk korába vezet el bennünket. Hatalmi harcok, képmutatás, végzetes szenvedélyek, gátlástalanság, érdekütközések, önérvényesítés bármi áron. S a keserű felismerés, hogy a történelem egyre csak ismétli önmagát.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​korona árnyékában
Hogyan ​lesz egy szenvedő, hányatott sorsú kislányból rettegett királynő? VIII. Henrik és Aragóniai Katalin lánya élete első éveiben apja szeme fénye. Hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy uralkodói körökben mindent a politika diktál. Amikor VIII. Henrik Boleyn Anna miatt elszakad a római katolikus egyháztól, Mária törvénytelen gyermekké válik - apja elküldi a királyi udvartól és megfosztja hercegnői címétől. A tizenkét éves kislányt elszakítják imádott édesanyjától, így fiatalkorában a politikai játszmák áldozatának szerepében találja magát: többször is eljegyzik, ám végül mindegyik eljegyzést felbontják. VIII. Henrik fia, a már az anglikán egyház tanítása szerint nevelt Edward követi, ám amikor néhány évnyi uralkodás után meghal, Mária kerül Anglia trónjára, immár törvényes királynőként. Gyermekkorában, akárcsak édesanyja, Mária is a katolikus hithez menekül, és trónra kerülését Isten jelének tekinti. Úgy érzi, küldetése van: vissza kell vezetnie blolt az egyetlen igaz hithez, s Rómához. Elvakult tanácsadói hatására üldözni kezdi az anglikán egyház híveit, és az eretnekégetéssel elnyeri a Véres Mária nevet.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​fattyú király
„Matilda ​a sérüléseit szemlélte, és nagyon meg volt velük elégedve. Hogy megcibálta Vilmos a haját! Vajon megcsodálta? Észre kellett vennie, milyen hosszú és aranyszínű! Amikor kiereszti a fonatokból, úgy öleli körül, mint egy köpeny. Látnia kellett, mikor annál fogva húzta le a lováról. Micsoda szemtelenség!… Nem tudja elfelejteni. – Apám, én döntöttem. Férjhez megyek Normandia hercegéhez. – Az a férfi kegyetlenül bánt veled. – Bedobott az árokba, a hajamnál fogva ragadott meg. Azt hiszem, nagy örömmel tette tönkre a köntösömet és karmolta össze a bőrömet. Mindenki félt tőle… kivéve engem. Én nem féltem. Csak izgatott voltam, hogy létezik a világon ilyen férfi. Ő az egyetlen, akihez hozzámennék. Végre egy igazi férfi, aki megszerzi, amit akar, és nem ismer félelmet.” A szokatlan „lánykérés” előzménye, hogy Flandria hercegnője, még mielőtt látta volna, fattyúnak nevezte kérőjét, Vilmost, Normandia hercegét. Fényes Róbert normann herceg és kedvese, Arlette szerelméből született a kezdetben Fattyú hercegnek csúfolt, ám utóbb Hódító Vilmosnak nevezett nagy király. A történelem egyik legnagyobb hadvezérének, Anglia első igazán jelentős uralkodójának életét ismerheti meg az olvasó e fordulatos, izgalmas regényből. Cselszövések, háborúk, szerelmek, családi viszályok és békülések közepette formálódik a középkori Európa. A történelemformáló események mellett nyomon követhetjük Vilmos és Matilda boldog, kilenc gyermekkel megáldott házasságának történetét is.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Die ​Frau aus dem Dunkel
Die ​Geschichte einer verboten Liebe – ein Roman um Schuld, Sühne und Leidenschaft. „Die frau aus dem dunkel” ist die bildschöne,leidenschaftliche Melisande, die unter dem Makel ihrer unehelichen Geburt leidet. Unversöhnlicher Hass und Intrigen bestimmen ihr Leben, bis sie einen Menschen erschiesst und zum Tode verurteilt wird… Ein mitreissendes Gesellschaftspanorama aus dem England des 19. Jahrhunderts.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Jezabel ​királyné
Szent ​Bertalan napja, 1572… Ekkor megkondult a Louvre-ral szemben álló Saint-Germain l'Auxerrois vészharangja, és hirtelen úgy tűnt, mintha Párizs összes harangja szólni kezdene. Elviselhetetlen lárma hallatszott. Üvöltés, sikoltások, kegyetlen és gúnyos röhögés; férfiak és nők halálsikolyai keveredtek a kegyelemért könyörgő kiáltásokkal. – Isten az égben! – suttogta Anjou. – Mit tettünk? Ahogy anyjára nézett, olyasmit látott az arcán, amit eddig még sosem: félelmet. Olyan félelmet, amelyet soha többé senki arcán sem akart látni. A Medici-trilógia izgalmakban és fordulatokban bővelkedő befejező kötetében a világtörténelem egyik legszörnyűbb jelenetének, a Szent Bertalan éji mészárlásnak megidézésével folytatjuk a KÍGYÓASSZONY, a hírhedt Medici Katalin élettörténetét. Az olvasó nyomon követheti AZ OLASZ NŐ zseniális, ám aljas cselszövéseit, egyúttal betekinthet a királyi hálószobák sejtelmes félhomályába, a méregkeverők műhelyébe, vagy a börtönök sötét celláiba egyaránt. A hatalmi harcokat sűrűn átszövik a tragikus, felemelő, olykor számító szerelmek, ám ezek a szálak végül mind összefutnak a francia trón anyakirálynéja, Medici Katalin kezében.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​sötétség hercege
Hataloméhségénél ​csak szűz felesége iránt érzett szenvedélye volt nagyobb. Oroszlánszívű Richárd, akit mindenki szeretett, döbbenetes hirtelenséggel meghalt, és örökös nélkül hagyta Angliát. Ketten vágytak a koronára: Richárd unokaöccse, Artúr és legifjabb öccse, János. Artúr Bretagne-ban nevelkedett, ezért tulajdonképpen idegen volt, így János lett a király. Egy ördögi, kegyetlen, dühöngő zsarnok, aki energiáit a hálószobában vezette le a trónterem helyett. Elrabolta a rendkívüli Izabellát, és gyermek királynéjává tette. A lány, akinek szenvedélye csak férjééhez volt fogható, rabszolgájává tette Jánost. Nem törődtek vele, hogy összedől körülöttük a királyság

Kollekciók