Ajax-loader

Victoria Holt (Philippa Carr) könyvei a rukkolán


Victoria Holt (Philippa Carr) - Láthatatlan ​bilincs
A ​csinos ikerpár - Violetta és Dorabella - elválaszthatatlan mindaddig, amíg Dorabella feleségül nem megy Dermot Tregarlandhoz. Violetta hamarosan meglátogatja testvérét az ősi birtokon, ahol megdöbbentő halálesetek veszik kezdetüket. A lány barátjával nyomozásba kezd, hiszen a következő áldozat akár Dorabella is lehet...

Victoria Holt (Philippa Carr) - A ​hallgatás ideje
Európában ​már az első világháború fellegei gyülekeznek, amikor Lucinda Greenham, a Fekete Hattyúban megismert Lucie Landson lánya és barátnője, Annabelinda Denver egy előkelő belgiumi leánynevelő intézet növendéke lesz. Nyugalmukat nemcsak az anyja, Belinda szépségét és fékezhetetlenségét öröklő Annabelinda titkos románca dúlja fel, hanem a Belgiumon át meginduló német támadás is, amely azzal fenyeget, hogy elvágja őket otthonuktól. Hála az értük küldött leleményes és bátor katonatisztnek, sok viszontagság árán ugyan, és egy súlyos titokkal gazdagodva, de épségben hazaérnek. Az áhított nyugalom azonban csak átmeneti, mert a kontinensen tomboló vérzivatar hatása őket is eléri, mégpedig úgy, ahogyan egyikük sem számított rá. Miközben megpróbálják titokban tartani Annabelinda múltjának veszedelmes következményekkel járó részét, körmönfont, veszedelmes zsarolás áldozatai lesznek mind a ketten, olyan zsarolásé, amely gyilkosághoz vezet, hátrahagyva a későn felismert komor tanulságot: megvan a maga ideje az igazmondásnak, meg a hallgatásnak is...

Victoria Holt (Philippa Carr) - A ​fekete hattyú
Lucie ​Landsdont egy gonosz bába a születésekor elválasztja az apjától, s csak évekkel később nyeri vissza az őt jogosan megillető helyet a neves politikus, Benedict Lansdon házában. Az elmulasztott éveket szeretettel igyekeznek pótolni, kapcsolatuk rendkívül szorossá és meghitté válik, s boldogok mindaddig, amíg egy ír terrorista golyója meg nem öli a politikust. A vád koronatanújaként Lucie-nek döntő szerep jut abban, hogy a merénylőt halálra ítélik, ugyanakkor kétségek gyötrik, hogy valóban a bűnös ellen vallott-e, nem ártatlan embert küldött-e akasztófára.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Szent ​Branok tava
Cador ​ősi udvarházában, Cornwall óceán mosta, sziklás partvidékén boldogan él Angelet Hanson a szüleivel. Napjai nyugodtan, teljes biztonságban telnek, mígnem egy nap Szent Branok legendáktól övezett tavának partján egy börtönből szökött, veszélyes emberrel találkozik. Ez a kis híján végzetessé váló találkozás örökre megváltoztatja az életét, érzelmeit, egész további sorsát. Londonban, elsőbálosként Angelet beleszeret az elbűvölő, kedves Gervaise Mandeville-be. Feleségül is megy hozzá, és csak későn fedezi fel a férfi javíthatatlan jellemhibáját, amely miatt végül a civilizáció határvidékén, Ausztrália aranymezőin találja magát. Olyan környezetbe csöppen, ahol az arany jelenti az élet igazi értelmét, és minél sikertelenebbül kutatja valaki, annál szenvedélyesebben vágyik rá. Ebben az elvadult világban találkozik Angelet ismét Benedict Landsonnal, az egyetlen emberrel, aki tudja, mi történt azon a végzetes napon Szent Brandon tavánál, s vele együtt részese is volt a soha nem feledhető, rémisztő eseményeknek. Az erős akaratú, határozott férfinak sikerült meggazdagodnia, de meg kellett fizetnie a hőn áhított arany árát. Újbóli találkozásuk mindkettőjük számára sorsfordulót jelent. Angelet visszatér ugyan Londonba, de útjaik már nem válhatnak szét, s végül Benedict az, aki rákényszeríti, hogy helyére tegye a múltat, túllépjen a tónál lezajlott tragédián, és elfogadja az egyetlen igaz, neki való szerelmet, amelyről már azt hitte, hogy örökre elveszítette.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Perdül ​a kocka
Az ​1700-as évek elején járunk, a több mint félévszázados polgárháborúba beleroppant Angliában az élet lassan kezd visszatérni a normális kerékvágásba. A hannoveri házból való György király uralma alatt az ország újból fejlődésnek indulhatna, ha a Stuartok hívei nem ragaszkodnának foggal-körömmel saját jelöltjükhöz, a száműzetésben meghalt II. Jakab trónkövetelő fiához, Jakab Edwardhoz. A harc tehát folytatódik, ha kevésbé hevesen is, mint pár évtizeddel korábban. A békére egyelőre várni kell. Clarissa személye példázza ezt a megosztottságot: törvénytelen lánya a jakobiták egyik legfőbb vezérének, de szülei halála miatt anyai nagynénje, s tágabb, Györgyhöz feltétlenül hű családja neveli. Egész életén át őrzi szerelmét, az életét Jakob bigott követőitől megmentő jakobita fiatalember iránt, de ellenállhatatlanul hat rá György hadseregének egyik délceg tisztje is. Lance Clavering elbűvölő, szellemes, elegáns és igazán szereti Clarissát, aki nem tud, nem is akar ellenállni kérésének, s feleségül megy hozzá. Házasságuk boldog is lehetne, de mint kiderül, Lance-nek van egy másik, még nagyobb szerelme, Fortuna, a szerencse istenasszonya. Az ő csalóka kegyeiért, a csattogó kártya, s a perdülő kocka okozta bódulatért a családi boldogságukat is veszélybe sodorja...

Victoria Holt (Philippa Carr) - A ​házasságtörő asszony
Zipporah-t, ​jóval a házasságkötés után, egy francia férfi ismerteti meg az igazi szenvedéllyel és a testi szerelem gyönyöreivel. A házasságtörésnek egy leánygyermek a gyümölcse, aki csak a regény utolsó lapjain tudja meg, hogy igazi apja nem Jean-Louis, Zipporah férje, hanem egy idegen, s akkor, amikor őt magát is komoly veszély fenyegeti gonosz indulatú, hozományvadász rokona, Dickon jóvoltából - de akkor már Zipporah és a francia Gérard is újra egymásra talál. Közben elénk jönnek a hatalmas és gazdag család tagjai, barátok, szomszédok, cselédek és bérlők, s egy feledhetetlen figura: Charles, az orvos, Zipporah második és tragikus véget ért szerelme; mind saját élettörténettel s olykor jóvátehetetlen sorscsapások által megnyomorítva. Természetesen vagyonról is szó van, a Clavering- és az Eversleigh-birtok örökléséről, s itt az írónő egy modern kriminek is a becsületére váló cselszövényt ír le mesterien, amelynek segítségével idegenek akarják megkaparintani - ha nem is a birtokot, de - a vagyont érő műtárgyakat.

Victoria Holt (Philippa Carr) - A ​titokzatos hang
Claudine ​de Tourville életvidám, élénk eszű, minden iránt érdeklődő, temperamentumos fiatal lány. Apja meghalt Amerikában a függetlenségi háborúban, ő anyjával és fivérével a franciaországi forradalmat megelőző, az arisztokratákat fenyegető helyzet elől anyja angliai rokonaihoz utazik. Claudine gyorsan feltalálja magát az új környezetben, imádja új otthonát, az évszázados Eversleigh kastélyt, a birtokot, melynek feje Dickson és Lottie Claudine anyja összeházasodnak, így a vakációnak tervezett utazásból végleges letelepedés lesz. Az időközben kitört forradalom eseményeinek hírei lázban tartják egész Európát, lázongások törnek ki Angliában is, de Clauden érdeklődését a házbeli történések, a jövőjéről szőtt romantikus tervezgetések és mindenek előtt Dickson ikerfiai iránti vonzalma kötik le. David vagy Jonathán? A fiatalemberek külsőleg teljesen egyformák, de homlokegyenest eltérő a természetük, érdeklődési körük, vérmérsékletük és életstílusuk pedig rácáfol iker-voltukra. Mindketten szerelmesek Claudineba és a fiatal lány - bár eltérő módon - mindkettőt szereti, ám a körülmények választásra kényszerítik. Claudine és családja világrengető események közepette, rendkívüli történelmi helyzetben éli életét, melyet csodával határos menekülések, kalandok, kémhistóriák, boldogság, szerelem és tragédiák szőnek át. A lebilincselően izgalmas történetet végigkíséri a kastély titka, a fenyegető titokzatos hang.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Csoda ​a kolostorban
VIII. ​Henrik uralkodása idején a dél-angliai Szent Brúnó kolostorban karácsonykor csoda történik: az apát az egyik kápolnában, a karácsonyi bölcsőben a báb helyén eleven kisdedet talál. Az "égből pottyant" fiú megjelenése felforgatja a hanyatlásnak indult rendház életét, forgalmas, gazdag zarándokhellyé teszi a kolostort. A kolostor védőszentje után Brúnónak nevezett csodagyermek a szomszédos birtokos lányának Damask Farlandnek, és unokatestvérének a gyönyörű, életvidám Kate-nek az érdeklődését is fölkelti. Hármuk között szoros barátság kötődik, amelyet az sem árnyékol be, hogy Brúnó - "égi származása" tudatában - lenézi környezetét, mindenki fölött állónak tekinti magát. Az idill azonban nem tart sokáig, a hősök életét feldúlja a történelem. Az első feleségétől, Aragóniai Katalintól válni akaró VIII. Henrik hátat fordít Rómának, új vallást teremt, önmagát téve meg annak fejévé, s könyörtelenül leszámol e földindulás ellenzőivel. Hóhérpalléros végez Damask Farland apjával - Mórus Tamás barátjával is -, és válik földönfutóvá a család. A Szent Brúnó kolostort szintén eléri a végzete - a király pribékjei dúlják föl, rabolják el kincseit, s kergetik világgá a lakóit. Brúnó is köztük van, ám nem lenne "csodagyermek", ha néhány évvel később nem térne vissza gazdagon, már mint az egykori rendház tulajdonosa, aki az uralkodónak tett szolgálataiért kapta vagyonát. Első útja régi kis barátnőjéhez, a fiatal nővé érett Damaskhoz vezet, s magától értetődő természetességgel kapcsolják össze életüket. Damask Farland ezzel akár révbe is érhetne, ha férjében nem lobogna a korábbinál is nagyobb erővel az elhivatottságába, különlegességébe vetett hit, s nem akarná új életre támasztani a kolostort, kockára téve ezért mindent... Victoria Holt ezúttal is lenyűgöző erővel mutatja meg a történelem viharában hányódó, boldogságát kereső embert, VIII. Henrik, VI. Edward, s Véres Mária uralkodásának idején át I. Erzsébet trónra lépéséig vezetve hőseit.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Szent ​Iván-éj
Amora ​Cadorson kisasszony, Jake Cadorson, a cigány leánya nyugodtan, békésen él szerető családja körében cornwalli birtokukon. Élete gondtalan, már azt is tudja, ki lesz a jövendőbelije, ha felnő, mikor egy szörnyű élmény, egy barbár boszorkányégetéssé fajuló Szent Iván-éji mulatság durván kiragadja felhőtlen gyermekkorából. Álmai széttörnek, mikor a kegyetlen szertartás irányítójában addig istenített szerelmét, Rolf Hansont véli felismerni. A keserűen csalódott lányt azonban hamarosan magukkal ragadják a XIX. század eleji Anglia életének mozgalmas eseményei, a Viktória királynő koronázása alkalmából rendezett színpompás ünnepségek. Pazar rendezvények részese lesz, megismeri az iparosodó ország nyomorult nélkülözőinek világát, belelát aljas politikai intrikákba, s egy újabb, bontakozó szerelem is megérinti, ám külső körülmények tönkreteszik, annak is csalódás lesz a vége. Annora útja Londonból a fegyenctelepből gyorsan fejlődő, energikus országgá váló Ausztráliába vezet. Szörnyű tragédia után, a vagyonát akaró, de ellenállhatatlan férfiasságával érzékeit is megérintő Gregory Domelly elől menekülve tér vissza Angliába. Az élettől sokat szenvedett lányt ott is megpróbáltatások várják, öröksége, létbiztonsága kerül veszélybe, s csak további nehéz küzdelmek árán sikerül megmentenie. Mire ez sikerül, sok korábbi félreértés is tisztázódik, véget ér a régi Szent Iván-éj okozta rémálom, s Annora visszatalál álmaihoz, elveszettnek hitt, igazi szerelméhez.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Szent ​Iván-éji emlék
Annora ​Cadorson kisasszony imádott szülei vidéki birtokán, egy szépséges kastélyban élő széltől is óvott, nyugalmas életét, mígnem egyszer, Szent Iván éjszakáján akaratlanul olyan borzalmas eseménynek lesz szemtanúja, amely kísérteni fogja egy életen át. Boszorkányégetés, izgalmas ausztráliai utazás, a Viktória-kori időkhöz képest meglepően sok törvénytelen gyerek, személyes tragédiák és politikai gaztettek, gonosz cselszövők, birtokra éhes csalók, önfeláldozó szélhámosok és persze a minden megpróbáltatást kiálló igaz szerelem - ezek és a sok-sok rendkívüli kaland teszik letehetetlenné a már Victoria Holt néven is világhírűvé vált írónő tizenharmadik regényét.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Találkozunk ​mi még
Elsötítés, ​ismétlődő légi támadások, szűnni nem akaró aggodalom a Dunkerque-nél harcolók miatt, félelem a német inváziótól - Anglia a II. világháború első hónapjait éli, s a világégés olyan idilli, békés környezetben is feldúlja az emberek életét, mint Cornwall. A Denver-lányok, Violetta és Dorabella életébe is betör a háború. Violetta már az esküvőjére készül az egyik legősibb cornwalli család tagjával, Jowan Jermynnel, ám a fiatalembert Franciaországba vezénylik, s Dunkerque után nincs felőle semmi hír, csak menyasszonya és nagyanyja hisz benne rendületlenül, hogy életben maradt, egyszer még visszatér. Az özvegy Dorabella életében a háború elején megjelenik ugyan a vélt szerelem egy francia festő személyében, akit családját, kisfiát elhagyva még Párizsba is követ, ám a kalandnak súlyos csalódás a vége, amelyet csak egy angol tiszt iránti új, nagy érzés tud feledtetni. A magánélet mégoly súlyos gondjai is másodlagossá válnak, azonban az országra leselkedő, összefogást, önfeláldozást követelő veszedelemmel összehasonlítva. Hogy ez milyen súlyos, mi sem jelzi jobban, hogy a világ végének számító Cornwallban is diverzánsok okozta veszélyekkel kell szmebenézni. A brit nép kitartása azonban meghozza gyümölcsét, az ország pusztulásának veszélyét sikerül elhárítani, s mire a háború győzelembe fordul, a Denver-lányok sorsa is révbe ér.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Zipporah ​lánya
Lottie, ​Zipporah Ransome-mel Franciaországban marad. A fiatal szív sebe azonban gyógyul, s Lottie-t is rabul ejti apja, Aubigné gróf mérhetetlen gazdagsága, a párizsi élet örömei, Versailles XV. Lajos uralma alatt az addiginál is pompázatosabbá váló ragyogása. Túljut bánatán, elfelejti Dickont, s ebben az is segít, hogy a gáláns és vonzó Charles Tourville személyében lelkes udvarlóra akad. Házasságkötésükkel Lottie élete révbe érni látszik, ám az elfelejtettnek hitt Dickon újból felbukkan, s felforgatja nyugodtnak hitt életét. A történelem is közbeszól - Charles-t magukkal ragadják a felvilágosodás szabadságeszméi, Amerikába megy, segíteni a függetlenségükért harcoló ottani angol telepeseket, s a kalandnak tragédia a vége. Lottie elszántságán az özvegység sem változtat, rendületlenül küzd feltámadó érzései ellen, és elutasítja Dickont. A történelem azonban újabb vihart támaszt. Zipporah országszerte egyre szaporodó, az Aubignét is elérő lázadások áldozatává válik, majd férjét is magával ragadja a halál. Amikor a forradalom kitör, Lottie már egyedül van, s az arisztokraták, köztük az ő pusztulását követelő romboló csőcselékben úgy hiszi, nem számíthat senkire, ám téved, mert Dickon még mindig nem mondott le róla...

Victoria Holt (Philippa Carr) - A ​szirén éneke
A ​18. század elején, az angol trónviszály korában, II. Jakab franciaországi száműzetése alatt játszódik a testvérpár, Carlotta és Damaris által felváltva elbeszélt történet. Carlotta, a házasságon kívül született idősebbik lány eltünt szerelmének nyomát keresve, egy utazás során vetődik el a Fekete Vadkan fogadóba, ahol megismerkedik a Jakab-pártiak egyik vezérével, Lord Hessenfielddel. Rövid, szenvedélyes együttlétük után a férfi visszatér száműzetésében, Carlotta pedig - Hessenfield gyermekét a szíve alatt hordozva - szülei otthonába. Damaris, a húg, aki a csodaszép nővérének árnyékában él, megismerkedik a szomszédban anyjával lakó Matt Pilkingtonnal. S ez a kapcsolat lassan akár szerelemmé is fejlődhetne, de színre lép Carlotta, és a Matthoz fűződő viszony nem Damaris elképzelése szerint alakul. Kinek az oldalán, hogyan talál apát gyermekének Carlotta? Miként alakul Damaris és Matt kapcsolata? Ki tud-e lépni nővére árnyékából a húg? Milyen ára van a felnőtté válásnak? Hol és milyen válasz találtatik a hajdan eltűnt szerelem sorsára? Milyen titkot őriz a Tiltott erdő? E kérdésekre kaphatnak feleletet Victoria Holt regényének olvasói, akik bepillanthatnak az angol trónviszály hátterébe és a Napkirály, XIV. Lajos versailles-i udvarába is.

Victoria Holt (Philippa Carr) - A ​házasságtörő
Zipporah ​Ransome (a Perdül a kockából megismert szenvedélyes kártyás, Lance Clavering lánya) értelmes, józanul gondolkodó asszony, s békében él férjével, a Clavering birtokot igazgató Jean Louis-al mindaddig, amíg távoli rokona, Lord Evesleigh magához nem hívatja, mert rá akarja hagyni a család ősi, gazdag birtokát. Az Eversleigh Courtban tett látogatás forgatja föl a magát megállapodottnak tartó harmincéves asszony békés, nyugodt, néha talán kicsit unalmas életét. Ő maga döbben meg legjobban, amikor egy váratlan találkozást követően - ösztönös védekezése dacára - perzselő szerelemre lobban egy rejtélyes, Angliában titkos küldetést teljesítő francia arisztokrata iránt. Mindketten érzik szerelmük kilátástalanságát, ám ez csak még tovább szítja bennük a szenvedélyt. Zipporah a titkolt kapcsolatból született kislányát el tudja fogadtatni a férjével, s az élete békében csordogálhatna tovább, ha öreg rokona miatt nem kellene újból Everleigh-be utaznia, ahol körmönfont cselszövés középpontjába kerül...

Victoria Holt (Philippa Carr) - A ​cigány és a lány
Philippa ​Carr, a népszerű regényírónő, aki azonos a két, nem kevésbé népszerű regényírónővel, Jean Plaidyvel és Victoria Holttal, így jellemzi a szívének oly kedves "Anglia lányai" regénysorozatot közreadó önmagát: "Philippa Carr középütt áll Jean Plaidy és Victoria Holt között. Jean Plaidy a történelmet mutatja be a maga valóságában, de regény formájában; Victoria Holt erősen romantikus színezetű, rejtelmes és izgalmas történeteket beszél el; Philippa Carra, noha hiteles történelmi háttér előtt játszatja le történeteit, nem engedi főszerephez jutni a történelmet. Ezeknek a könyveknek a fő törekvése az, hogy egyéni sorsokat ábrázoljanak, és a történelmi események csak annyira kapnak bennük szerepet, amennyire kihatnak az egyének sorsára." De legfőbb hivatása ezeknek a könyveknek az, hogy érdekfeszítő történeteket mondjanak el az olvasóknak olyan hősökről, akiket szerethetnek vagy gyűlölhetnek (más szóval: hiteles hősökről); a történelmi háttér csak ráadás. Elsősorban és főképpen szórakoztatni akarnak.

Victoria Holt (Philippa Carr) - A ​diadalmas oroszlán
Az ​olvasó a bájos és veszedelmes Catharine kalandjait követheti nyomon az Erzsébet-kori Angliában. Amikor az ifjú hölgy megismerkedik az arrogáns, élvhajhász Jake Pennlyon kapitánnyal, nem sejti, hogy az ellenszenvesnek tűnő férfi hamarosan képes lesz rábírni őt - igaz némi zsarolással -, hogy legyen a jegyese. Ám nem sokkal később Catharine spanyol kalózok fogságába kerül, akik átadják a Kanári Szigetek kormányzójának, Don Felipnek. És a kormányzónak bizony sok elszámolnivalója van Pennlyon kapitánnyal... Izgalmas, fordulatos történet, egzotikus színhelyek, szerelem, bosszú..., ahogy Victoria Holtnál már megszoktuk.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Ikrek ​tánca
Angelet ​és Bersaba, a két cornwalli iker külsőre úgy hasonlít egymásra, mint két tojás, ám a természetük akár a tűz és a víz. Angelet ártatlan, szelíd teremtés, akit mindenki kedvel közvetlenségéért, Bersab viszont zárkózott; egyéniségének meghatározó vonása és cselekedeteinek mozgatórugója a mély érzékiség, amely szüntelenül űzi-hajtja. Olthatatlan vágy ég bennem, hogy valakié legyek - vallja magáról. Választása unokatestvérükre, Bastianra esik, de az idillt váratlanul megzavarja egy régi "rokon", Serana felbukkanása, aki magával hozza egy spanyol nemestől született lányát, Carlottát. A gyönyörű teremtés elcsábítja Bastiant, ám miután magához láncolta, más férfihoz megy feleségül. Bersabának meggyőződése, hogy vetélytársnője ereiben boszorkányvér csörgedez, és bosszút esküszik ellene, de mégis megmenti az életét, amikor a felajzott tömeg meg akarja ölni, így Carlotta újdonsült férjével Londonba menekülhet. A vidéken végigsöprő himlő Bersabát is ledönti a lábáról. Az anyjuk úgy dönt, hogy Angelet utazzon Londonba, Carlottához, míg ő a testvérét ápolja. Az ikrek életükben először szakadnak el egymástól. Hogyan alakul a sorsuk? Mit kezd Angelet az érdekfeszítő kalandokat kínáló, ám a csöndes vidékhez képest romlott nagyvárosban? Átvészeli-e Bersaba az iszontytató betegséget? A két lány élményeiről és csalódásairól szól a könyv, s fordulatokban gazdag történetükhöz az angol polgárháború, a Gavallérok és Kerekfejűek harca, az udvari intrikák, a kiélezett vallási ellentétek szolgáltatnak érdekfeszítő hátteret.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Az ​elcserélt gyerek
Rebecca ​Mandeville nem ismerte apját, aki az ausztráliai aranymezőkön vesztette életét, s akiről csak egy erősen idealizált kép él benne. Nagyszülei és imádott édesanyja - hozzá épp az apja elvesztése miatt különösen erős szálak fűzik - jelenti hát számára a családot, s érthető, hogy úgy érzi, minden összeomlik körülötte, amikor anyját Benediet Lanson, ifjúkori szerelme feleségül veszi. Úgy érzi, elszakítja tőle azt, aki számára a legtöbbet jelenti az egész világon. Bánatában nevelőapja minden közeledési kísérletét mereven elutasító sértődöttségében csupán a Pedrek Cartwrighthoz, gyermekkori barátjához fűződő szerelem jelent számára vigaszt. Ez sem képes azonban feledtetni a fájdalmat, amelyet anyja - szülés közbeni - halála okoz. Hogy talpra tudjon állni, Rebecca félig árván maradt húga, és a vele egyszerre született árva Lucie nevelésének szenteli minden erejét. Furcsa módon a kis, kegyelemből magukhoz vett árva lányhoz még komolyabb érzelmek fűzik, mint az akaratos, önfejű féltestvéréhez, Belindához. Élete rendeződni látszik, ám ekkor újabb súlyos csapás éri: Pedrek, felfoghatatlan módon, majdnem szörnyű bűnt követ el Belinda ellen - legalábbis a kislány ezt állítja -, s hogy a botrányt elkerüljék, távoznia kell Nagy-Britanniából. Hogyan derül ki mégis az igazság? Milyen szörnyű, a regény minden szereplőjének életét alapvetően megváltoztató titkot visz magával a sírba Mrs. Polhenny, a Rebecca anyjának szülését vezető bába? Miként kerül közel a nevelőapjához Rebecca? Ezekre, s még sok érdekfeszítő kérdésre kap választ Victoria Holt újabb remekéből az olvasó

Victoria Holt (Philippa Carr) - Szerelemből ​született
Priscilla ​Eversleigh, a 17. század végi Anglia egyik fõúri családjának egyemeke a sors szeszélye folytán rendkívüli helyzetbe kerül, s a várt következmények letérítik a köreiben megszokott útról. Amikor bálványozott apját a Monmouth-féle összeesküvés részeseként halál fenyegeti, Priscilla óriási árat fizet azért, hogy megmentse apja életét. Az élvhajhász, szadista világfi, Beau Granvill késõbb is ott kísérti élete során, hogy tönkretegye a házasságát, és megrontsa Charlottát, Priscilla lányát, aki szerelembõl született. Az egyéni sorsok mögött feltárul a történelmi háttér, a restauráció utáni angol arisztokrácia színes világa.

Victoria Holt (Philippa Carr) - Tengeri ​boszorkány
A ​győzhetetlennek hitt spanyol hajóhad, az Armada elpusztul, az Angliát fenyegető halálos veszély megszűnik, és Linnet, Chatharine és Jake Pennlyon lánya boldog életnek néz elébe Fennimore Landor oldalán. A harccal szemben a kereskedelem világot megváltoztató hatásában bízó fiatalember, a Kelet-indiai Kereskedelmi Társaság egyik alapítója őszintén, s gyöngéden szereti a lányt, aki azonban felkelti az életet habzsoló, akaratát erőszak árán is érvényesítő Coum Casvellyn érdeklődését, s ő merész, fondorlatos csábítással magához láncolja Linnetet. A négy torony - mindegyik külön történettel és titokkal - őrizte Paling kastély lesz az ifjú asszony otthona, s Linnet fokozatosan ismeri csak meg a férfit, akihez alapos megfontolás nélkül hozzákötötte az életét, s jön rá, miért félnek közvetlen környezete tagjai Columtól. Gyermekei - s elsősorban a lánya, Tamsyn - születése azonban arra ösztönzi, hogy elfogadja új életét, bár az rémületet és undort ébreszt benne. A kastélyba egy napon boszorkány érkezik a tengerről, egy rejtélyes nő, aki a cornwalli partokon reked, mikor hajóját szerencsétlenség éri. A rejtélyes asszony Erzsébet királynő uralkodásának utolsó éveiről, s a boszorkányoktól rettegő I. Jakab trónra kerülésének körülményeiről mesél, és miközben megpróbálja megoldani az anyja halálát övező rejtélyt, váratlanul rádöbben, hogy a saját élete is veszélyben van.

Kollekciók