Sipos Gyula könyvei a rukkolán

Sipos Gyula - A nagy éjszaka
"Mennyi út van a világon, és ezt mind emberi lábak taposták ki lépésről lépésre, asszonyok meg kicsi gyerekek, réteken, dombokon keresztül. És kanyarognak néha értelem nélkül; az ember megy a régiek lába nyomán, nem keresi a hajdani kanyarulatok, kitérők értelmét, mert végülis értelme van mindnek. Ha siető emberek nyáron rövidítenek rajta egy-egy átvágással, őszre újból csak a régi úton mennek, mert az átvágást elöntötte a víz, fölverte a latyak. Mit keresnek ezek az utak? Vége nincs egynek se. Egy háznál, tanyánál azt hiszed, véget érnek, s a ház mögött, a kert végében kicsi ösvény indul, kanyarog tovább, más tanyákhoz, más házakhoz, más városokba. És keresztezik egymást, ágaznak három- meg négyfelé, lehetőségeket kínálnak: sokat, és mindig csak egyet. Mert nincs több választásod." Így töpreng Takács János, a járás szerte jó hírű mezőgazdász, akinek huszonnégy óra alatt kell megoldania társadalmi és családi válságát. És e lírai hangú kisregény főszereplője végül is emberségében megerősödve kerül ki ebből a válságból, mert a könnyebb új csábítása ellenére a nehezebbet, az embernyi ember számára az egyedül lehetséges utat választja. A szerző jól ismeri a mai magyar falut, s noha írása szerény terjedelmű, sikeresen, művészi erővel ábrázolja, hogy a földet, a mezőgazdasági munkát szerető mezőgazdász miként találja meg a helyét az újonnan szerveződő közösségben. A falu átalakulásáról rajzolt pillanatkép azt példázza, hogy a társadalmi-politikai változások hogyan hatnak ki az egyes emberek legegyénibb, legbensőbb gondolkodásmódjára. Az ismert költő eme első prózai írása bizonyára megnyeri az olvasó tetszését...

Sipos Gyula - Integrált ​áramkörös elektronika
Az ​ipari szakkönyvtár könyvei mindenekelőtt a szakmunkásoknak készülnek. A gyakorlati szakembereknek szükséges ismereteket foglalják össze azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a munkát, elősegítsék az ésszerű, gyors és jó minőségű termelést, a korszerű technika helyes alkalmazását, a munkaeszközök és munkamódszerek tökéletesítését, ezeken keresztül a szakmunkások magasabb szakmai felkészültségét. Az Ipari Szakkönyvtár kötetei tehát a lakatosok, esztergályosok, bádogosok, kovácsok, kohászok, kőművesek, villanyszerelők, asztalosok, víz-, gáz, központifűtés- és felvonószerelők, ácsok, burkolók, hegesztők, híradástechnikai ipari, műszeripari, vegyipari, élelmiszeripari, textilipari, bőripari, műanyagipari stb. dolgozók részére készülnek. Ott óhajtanak lenni munkahelyeiken és otthonaikban, hogy segítségükre legyenek a gyakorlati, szakmai problémák megoldásában. Hasznos és megbecsült, különösebb fáradságot nem igénylő olvasmányok kívánnak lenni az otthoni időtöltés alkalmával. Munka közben pedig emlékeztetőként, „utánnéző”-ként kérnek helyet a polcon vagy a munkapad sarkán.

Sipos Gyula - A ​senki földjén
Egyetlen ​magyar ember sincs, aki 1944-45-ben órákig, napokig vagy hetekig ne élt volna a senki földjén. Halálveszedelemben, a maga környezete emberségre utalva. Ilyen heteket örökít meg ez a regény, avval a különleges élménnyel, amit egy szigetre sodródott kis közösség alakulása adhat. Főhősei a Katona, a Kispap, az egyetemi hallgató, s a többiek, politikusok, munkások, halászok, parasztok mind vizsgára kényszerülnek ebben a helyzetben, mégpedig nemcsak a maguk emberségéből, hanem a magyar történelem vállalásából és folytatásából is. A kortársak ráismerhetnek a maguk akkori napjaink egy-egy mozzanatára: a regény szereplői a társadalomnak szinte minden rétegét képviselik, és a szintér az egyetemtől a kihalt dunántúli pusztáig, a főúri szalontól a ferencvárosi bérházig, a polgári estélytől a hadifogolytábor szalmájáig széles területet mutat be. A regény szálai a máig nyúlnak: már első oldalán az úttörővasút zakatolását halljuk, s végigkövethetjük benne egy nagy szerelem vallomásait is.

Sipos Gyula - Pusztaiak
Sipos ​Gyula váratlan, korai halála poszthumusz művé avatta ezt a könyvet. Témáját, szuülőföldje, a somogyi puszták múltját és szembesítését a jelennel egy évtizeden át dédelgette, majd két éven át írta, és nagyon vágyott mint kész könyvet megmutatni azoknak, akiknek szavait lejegyezte benne. Újra meg újra visszatért ezekre a Dombóvár közeli pusztákra, falvakba, s életükről, örömeikről, gondjaikról vallatta lakóikat. Műve híven őrzi ezeknek a beszélgetéseknek természetes ízét. A felszabadulás után költőként megismert és számon tartott Sipos Gyula éppen az utóbbi években fordult ismét a hajdani földosztó kollégistára emlékeztető felelősségérzettel és rokonszenves hévvel a közügyek felé, szólt hozzá országos gondokhoz,m szélesen gyűrűző vitákhoz. Ebben a könyvében sem elégedett meg a szociográfiai leírással: minduntalan hozzáfűzi véleményét a látottakhoz, hallottakhoz, elmondja a jobbítást célzó javaslatait, elképzeléseit. És hogy könyvének utolsó fejezetében már arról is számot adhat, hogy a puszták népének mai gondjai is fokozatosan megoldódnak, abban talán neki magának is van szerepe, aki írásaiban az ország elé tárta ezeket a gondokat.

Sipos Gyula - Védőbeszéd
Sipos ​Gyula 1921. február 19-én született Tüske-pusztán; zselici kanászok, pusztai cselédek, napszámosok ivadéka. Kaposvárott jár iskolába, 1939-ben érettségizik. Első verseskötete: Lámpák a ködben (1939, Kaposvár). 1940-ben Budapestre kerül, az egyetem közigazgatási szakára iratkozik be. Az ifjúság politikai harcaiban kezdeményező szerepet vállal, autonóm parasztkollégium megteremtéséért küzd. A Bolyai-, majd Györffy-kollégium vezetőségi tagja, az utóbbinak 1943-tól igazgatója. Részt vesz az ellenállási mozgalomban, Béki Ernő, Donáth Ferenc, Fehér Lajos munkatársa; a györffysták 1941. november 1-én a Kerepesi úti temetőben Táncsics és Kossuth sírjánál ifjúmunkásokkal, értelmiségiekkel együtt tüntetnek a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért. 1944 szeptemberében Móricz Zsigmond sírjánál letartóztatják, a csendőrnyomozó telepre hurcolják. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, a Nemzeti Parasztpárt Intéző Bizottságának tagja. Részt vesz a földosztás előkészítésében, a végrehajtás országos irányításában. 1942-től haláláig különböző lapok (Kis Újság, Szabad Szó, Március Tizenötödike, Szabad Föld, Új Hang, Irodalmi Újság, Falusi Vasárnap, Képes Újság) munkatársa, szerkesztője. Jelentősebb verseskötetei: Szóljatok bátran, 1954; Vadludak, 1956; Férfikor, 1962; Gyümölcs és virág, 1964; Szomjúság, 1975. Irodalmi munkásságáért 1954-ben és 1971-ben József Attila-díjjal jutalmazták. A senki földjén című regénye 1975-ben elnyerte a Szépirodalmi Könyvkiadó regénypályázatának első díját. - Riportjainak, cikkeinek gyűjteménye Hogyan is szeretnék élni? címmel sajtó alatt. 1976. augusztus 30-án halt meg. Kötetünk bő válogatást ad Sipos Gyula 1939-1976 közti verseiből.

Sipos Gyula - Hi-fi ​erősítők építése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sipos Gyula - Erdőtűz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.