Ajax-loader

Fonyódi Tibor könyvei a rukkolán


Bittó Ákos - Fonyódi Tibor - Köbli Norbert - Hegedűs Bálint - Egy ​zsaru mind fölött
- ​Meddig húzhatjuk az időt? - kérdezte Kolonics. - Semeddig. Ha letelik a határidő, le fogja lőni az első túszt. Szerintem a melegítős palival kezdi - bökött rá a ceruza a pálcikaemberkére. A hegye fekete pontot hagyott a hátán, éppen szívmagasságban. Bordás arca összerándult: - A tornatanár - súgta a tábornok. - Akivel beszéltem, annál egy Uzi és egy maroklőfegyver van... csípőtokban. Ha jól láttam, colt, félautomata. A társánál, aki a lábán sebesült, de harckész állapotban van, egy 9 milliméteres Intratect és egy szerb TT-pisztolyt láttam. Kolonics bólintott. Amit lehetett, annyit megtudtak, nem húzhatják tovább az időt. Bordásra nézett: - Állj a csapat élére! Te vagy az első behatoló, Mike biztosít. Parancsra indultok. Két perccel az ultimátum lejárta előtt Jóska felhívja. Amikor odamegy a telefonhoz, bementek! Rutinból lenyomjátok őket. Az őrnagy bólintott, a csuklyát a fejére húzta. A Skorpió osztag csak a parancsra várt. Ekkor hirtelen megszólalt Kolonics mobiltelefonja. A tábornok türelmetlen mozdulattal már-már kinyomta a hívást, majd mégis rápillantott a kijelzőre. Az ujja félúton megállt a levegőben. Aztán megnyomott egy gombot, és a füléhez emelte a mobilt. - Kolonics - szólt a készülékbe.

Fonyódi Tibor - Naptól ​vagyok, Holdtól vagyok
A ​IX. század utolsó évtizedében járunk. Egy sebesült szarvas vérnyomát követő vadász három titokzatos regössel találkozik, akik arra kérik, hogy hallgassa meg a történeteiket. A három elbeszélő három egymást követő századot, nézőpontot és stílust jelent, de mondandójuk azonos; egy múltja elől menekülő onogur javas, a kagán koronájának elkészítésére elhivatottságot érző avar ötvös és a tanítói ellen fellázadó és Nagy Károly szolgálatába szegődő magyar táltos elbeszélése nyomán minden képzeletet felülmúló összefüggésekre derül fény a honfoglalást megelőző háromszáz év eltitkolt, elhallgatott magyar történelméből. Fonyódi Tibor történelmi regénytrilógiájának második kötetében három különböző korban élt ember élettörténete elevenedik meg. A szerző olyan színes és eleven tablót fest az Avar Birodalomról, a Karolingok koráról és a IX. századi magyar történelemről, ami garantáltan felejthetetlen élményt nyújt a misztikummal fűszerezett történelmi kalandregények kedvelőinek. Az előzményektől függetlenül is olvasható regény méltó párja a nagy sikert aratott _Isten ostorai_nak.

Bittó Ákos - Fonyódi Tibor - Köbli Norbert - Hegedűs Bálint - Zsaru ​gyanúban
- ​Jól elcseszted a nacidat öcsisajt - nézett Bordás látszólag sajnálkozva Bakos betonba öntött lábára. - Ezt is ki fogjátok fizetni. Ez egy ötvenezer forintos bőrnadrág! - De csak volt. Mondjuk, ha leverjük róla a betont, még használható valamire. - Anyádat verd le! - húzta fel magát láthatóan Bakos. Nem ilyen beszélgetésre készült. Bordás megfordult, hangosan, hogy mindenki hallja megszólalt. - Kálmán bácsi, hozzon már egy kalapácsot! - A Samu jó lesz? - kérdezett vissza Kálmán. - Kisebb is elég. Nadrágátalakítás lesz, nem kivégzés. - Mi van? Há', menjé ' má', te állat! -kezdett rémüldözni odabent Bakos, még a szeme is kerekebb lett. - Megúszhatod az átalakító műtétet, ha megmondod, ki volt a társad. Tudod: lakcím, anyja neve és így tovább! - sorolta Bordás és kíváncsian várta az eredményt. - Anyja neve? Nagy-Britannia, bazmeg! Életemben akkor láttam először a csávót! Kálmán időközben befutott a kalapáccsal, ami elég meggyőzően állt Bordás kezében. Meglóbálta a szerszámot, mint aki a súlyát latolgatja. - Szóval, hogy hívják a haverodat? - Az előbb ugattam, hogy fingom sincs. Bordás ekkor finoman, érzéssel, de határozottan odacsapott Bakos lábára. Egy nagyobbacska betondarab le is repült a nadrágjáról, ő viszont falfehérré változott. - Áááá! Maga nem normális! - Szokták mondani.

Fonyódi Tibor - Keleten ​kél a nap
A ​Keleten kél a nap Szörényi Levente Árpád népe című misztikus operájának alapjául szolgáló novella. A Szent László legendakört feldolgozó novellasorozat felvezető írása a megvakított Vászoly fiainak, Andrásnak, Leventének és Bélának története, akik rusz földről hazatérve szövetkeznek Vata pogány seregével, hogy letaszítsák a magyar trónról Orseolo Pétert...

Fonyódi Tibor - Förgeteg
Az ​első horka életéről szóló regénysorozat önállóan is olvasható zárókötetében egy kaukázusi vulkán váratlan kitörése számtalan nép sorsát befolyásolja a Kaszpi- és Fekete-tenger közti térségben; hónapokon át tartó sötétség telepszik a világra, a kataklizma utóhatásaként bekövetkező éhínség számlálatlanul szedi az áldozatait. A magori horka ügyes politikát folytatva kihasználja a katasztrófa okozta zűrzavart, a tarjáni renegátok segítségével megtöri a kumamarótiak hatalmát, miközben gőzerővel készül az avarok ellen indítandó „honfoglaló” háborúra, hogy beteljesítse Torda táltos jóslatát: Attila nagykirály legendás kardja véres csatározások után kerül majd az északi mén nép vezetőinek birtokába; új, íjfeszítő, hódító nép emelkedik ki az ismeretlenség homályából, hogy az elkövetkező emberöltők alatt meghatározó tényezője legyen a korszak történelmének... A regény lapjain megelevenedik az avar-magori háború története. Fonyódi Tibor Förgeteg című monumentális alkotása méltó lezárása a Hadak útja sorozat keretén belül olvasható horka-regényeknek.

Fonyódi Tibor - Ármány ​éneke
Farkas ​fia Levente apja kiszabadítására indul. Döbbenten tapasztalja, hogy Farkas nincs fogságban, sőt a legnagyobb tiszteletnek örvend a kumamaróti táltosok részéről. Farkas nem véletlenül választotta a száműzetésnek ezt a különös módját; mindehhez erős köze van a fiú oldalán lógó Attila-kardhoz, amelynek senki sem ismeri biztosan az eredetét. Apa és fia útja újra elválik egymástól: Farkas a kangárokkal kötendő szövetségben reménykedik, és hosszú útra indul a Kubán vidékére, Levente pedig visszatér ősei földjére, hogy a magori népet felkészítse az avarok elleni háborúra. Az ellene áskálódó Ármánynak köszönhetően számtalan nehézséggel kell megküzdenie: miután az emberek számára nyilvánvaló lesz, hogy visszatért a „holtak” közül, legelőször saját nevelőapja, Zolta áll az útjában. Legjobb barátai sorra ellene indulnak, Csillavér szerelmét is elveszíti, segítséget csak egy titokzatos égi lovastól kap, akiről még a táltosok sem tudnak semmit… Mindeközben messze északon Budaken tudun megerősíti a határ védelmét; az avarokat nem éri váratlanul a magori nép háborús készülődése… (Kalandor, 2003) A regény a vadregényes Kaukázusba kíséri el olvasóit, időpont a Kr.u. VI. század, alig két emberöltővel Attila halála és a Hun Birodalom bukása után; a történet közvetlen folytatása az A háború művészete című regénynek.

Fonyódi Tibor - A ​horka
Farkas ​fia Levente, a magori nép első horkája újabb kihívások elé néz. Miután a nyék törzs élén megszilárdította politikai és katonai hatalmát, a kumamaróti táltosokkal szövetkezve a testvértörzsek hódoltatására készül. Magoriföldön testvérháború készülődik… A koholt vádak alapján rabságba vetett Varsány megszökik Budaken börtönéből. A tudun csatalovasságának nagyhorese a mén titkosszolgálat ügynökeinek segítségével próbál egérutat nyerni; egyetlen reménye az életben maradásra, ha időben átjut az avar-magori határon. A hatalom mámorától megrészegült Levente és a túszként kezelt Csillavér között egyre feszültebb a viszony. Budaken lánya nagy veszélynek teszi ki magát, amikor a régi szeretőjénél, a hatalmi ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Dérnél keres vigasztalást. A Jenő törzset legyőző horka a tarján ellen vezeti a töményt. Ez a háború semmiben sem hasonlít az előzőre, a szakrális hatalmat gyakorló kendét csak fondorlattal lehet behódolásra kényszeríteni… A tarján elleni támadás előestéjén a besenyők küldöttsége átkel a Kumán. A gyűlölt „lótolvajok” békés szándékkal érkeznek egy lehetséges katona szövetség reményében. Tonu vezér kíséretében ott lovagol az az Ilu-Ildu is, aki első találkozásuk óta olthatatlan szerelmet érez a horka iránt, s ekkor a Kaukázusban megrendül a föld...

Fonyódi Tibor - Isten ​ostorai
Isten ​ostorai című regényében a szerző Torda táltos és védence, Attila, a hunok legnagyobb uralkodójának életét meséli el. A táltos hangján megszólalva elkalauzolja olvasóit a hun királyok Volga-parti udvarába, majd Erdélybe, ahol egy titokzatos táltosmester megkezdi a kis Torda felkészítését. A megszerzett képességek birtokában a tizenhét esztendős Torda napnyugatra utazik, és letelepszik a Pilisben, ott készül az akkor még gyermek Attila szolgálatára... Évekkel később Torda már Attila árnyékában élve szövi a történelem szálait; a történet középpontjában annak a legendás kardnak a sorsa áll, amit a világhódító hun király alakjához köt a hagyomány... Torda elbeszélésének hátterében felvillan a hanyatló Nyugatrómai Birodalom története, megelevenedik Constantinus és Johannes császárok – Bizánc és Ravenna – harca a birodalom egyesítéséért, találkozhatunk egy nagy formátumú reálpolitikussal és hadvezérrel, az Attilát Catalaunumnál megállító Aetius Flaviusszal, megismerkedünk a híres Tisza-parti Attila-palota építésének történetével, sajátos összefüggésben fény derül Dobogókő és magukat a hunoktól származtató székely nép titkára is. Az Isten ostorai 2005 májusában francia nyelven is megjelent Le Chamane d’Attila (Attila sámánja) címmel a párizsi Pygmalion kiadó gondozásában.

Fonyódi Tibor - Katedrális
A. ​D. 2294. Az időutazás technológiáját birtokló és a Föld láthatatlan kormányaként működő Katedrális különlegesen képzett: elit katonákat küld egy ismeretlen terrorcsoport felszámolására az ókori Rómába, Néró uralkodásának idejére. A Kerwin ezredes vezette intervenciós csoport feladata az elkövetők felderítése és ártalmatlanná tétele. A kommandósokkal tart egy fiatal nő, Tess Gordon, aki akaratán kívül, a Katedrális urainak parancsára részese az akciónak. Tess nem hisz az időutazásban, mesének véli a démonok és angyalok létezését, ám az időn átlépve Kerwinékkel együtt megérti, hogy a Katedrális lovagjai a jezsuita renddel szövetkezve mindannyiukat félrevezették: Rómában szó szerint a pokol vár rájuk, és harcuk tétje nem pusztán az emberiség jövője, hanem tulajdon lelkük sorsa az öröklétben: üdvösség vagy kárhozat.

Fonyódi Tibor - A ​háború művészete / Ármány éneke
Évszázadokkal ​később, mikor Kubád sahnak, Anusirvan perzsa király atyjának meggyűlt a baja a Kaukázustól északra lakó kazár kagánnal - mindkét fél határvárosok építésére, valamint a régiek megerősítésére szánta el magát -, kiváló fekvéséből adódóan Maghar lett az egyik fontos erődítmény. Azt beszélik, Maghart ettől az időponttól lehetett igazán városnak tekinteni, merthogy ekkor építették falait, ekkor jelentek meg az első kőépítmények, sokak szerint ez volt a város aranykorának kezdete. Akik Kubád korában éltek, már semmit sem tudtak az egykori Jenő törzsről, hajdan virágzó székhelyéről és a déli határában kavargó hatalmas mag-ménesekről. Történetünk idején csak egyszerű nemezjurták álltak a későbbi kőváros helyén, igaz, naponta százezernél is több lovat itattak a folyónál, rovással írtak, s olyan nyelven beszéltek az emberek, mely az idők kezdete óta változatlan és morzsolhatatlan, mint a kaukázusi sziklák, mert ennek a nyelvnek szakrális mivoltából adódóan nem volt szüksége jövevényszavakra, hogy kifejezze akár a legbonyolultabb fogalmakat is - ma már nehéz lenne meggyőzni arról bárkit is, hogy Magharnak ez volt az igazi aranykora. _Fonyódi Tibor a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, az időpont a Krisztus születése utáni VI. század, alig két emberöltővel Atilla halála után. A Torda-trilógia háttérvilágának tekinthető horkaregényekben a szerző a magyar mitológiából, meséinkből és a szakrális őshagyományból merítve teremt egy olyan „új mitológiát”, melynek igazi főszereplője az a fegyver, amelyet másfél ezer esztendeje Isten kardjaként említ a hagyomány._

Király Katalin - Fonyódi Tibor - Szélesi Sándor - Egy ​férfi száz alakban
Bordás ​úgy érezte, mindjárt agyvérzést kap. - Vetkőzzön le! - ripakodott a férfire. - Tessék? - Alterban szinte megállt az ütő. - Hallotta a parancsot, nem? - Bordás ordítását a másik szobában is hallották. Johnny és az éppen belépő Szivar szeme tágra meredt. A félig leeresztett redőnyön át jól látszott, mi történik az irodában. Alter lassan megszabadult az ingétől és vonakodva a nadrágot is letolta. Az ajtó előtt kisebb népgyűlés alakult ki, mindenki kíváncsian leste a történelmi pillanatot: az őrnagy megőrült, és cseppet sem csodálkoztak volna, ha megjelenik két nagydarab melák fehér zubbonnyal. A szolgálati chippendale-show azonban nem tarthatott soká - bár kétségkívül megbolondult -, még mindig Bordás volt a parancsnok, és mindenki rettegett attól, hogy megtorolja a bámészkodást. - A gatyát is? - kérdezte bizonytalanul Alter, mint akinek talán arra is van esélye, hogy a Mr. Nudi Police címre pályázzon. - Nem. Nem hiszem, hogy a seggébe dugták volna a mikrofont - sóhajtotta valamivel higgadtabban az őrnagy.

Fonyódi Tibor - A ​háború művészete
A ​szerző azokba a vészterhes időkbe kalauzolja az olvasót, amikor Attila halála után nem sokkal összeomlik a Hun Birodalom, keleten pedig új nagyhatalom csillaga emelkedik az égre, az avaroké. Ötven évvel a sorsfordító események után az Isten ostoraiból ismert Torda táltos jóslatának beteljesítőjeként, titokzatos szkíta harcos érkezik a Kaukázustól északra található Kuma folyóhoz, az agresszíven terjeszkedő Avar Birodalom déli határvidékére. Az Íjásznak hívott férfi feladata, hogy felkutasson, és harcossá képezzen egy serdülő legényt, név szerint Leventét, aki Torda jóslata szerint a hunok szellemiségét képviselő magori nép első horkája (hadura), és Attila legendáktól övezett kardjának méltó örököse lesz. Levente és a szkíta Fokos-mester találkoznak, kezdetét veszi az embert próbáló kiképzés. Mester és tanítványának kapcsolata egészen addig a pillanatig felhőtlenül alakul, amíg Levente belé nem szeret az avar Tsilluverbe (Csillavér), a déli tartományok tudunjának akaratos lányába. A helyzetet tovább bonyolítja egy görög kalandornő, Akté felbukkanása, aki Leventéhez hasonlóan ugyancsak magáénak akarja tudni a halott hun király legnagyobb ereklyéjét, ráadásul az avarok a magori nép lerohanására készülnek. Véres háború közeleg...

Fonyódi Tibor - Horka
A ​hang nem a hegyek felől érkezett, nem hó- vagy kőlavina hangja hallatszott, hanem a világmindenség dübörgött, mintha a Föld végromlására szövetkezett istenek átokszava hallatszana. Ugyanekkor egy iszonyú erő megragadta a Kaukázust, megemelte és megrázta, mintha csak egy gyerek rázogatná a kezében tartott homokkal teli fatányért. A mozgásnak nem volt határozott iránya, egyszerűen apokaliptikus rángatózásba kezdett a föld... A halál ösvényére taszított világ dübörögve tiltakozott az eltöröltetés ellen, folyóból kikecmergő kutyaként rázta meg magát, de bundájából nem vizet csapott, hanem elpattanó köteleket, recsegve dőlő totemoszlopokat, két lábra ágaskodó, fájdalmasan nyerítő lovakat, emberi sikolyokat és jajszót... A sátor oldala beszakadt. Az istenfába kapaszkodó Farkas egy haldokló Székesfalva látványával szembesült: mintha Égiúr a legmagasabb egekig szaltóztatná a világot, hogy onnan bucskáztatva bocsássa vissza a földre; istenének roppant hatalmát a maga kárán tanulta a büszke ember, és a remegő Föld fogantatásának pillanatától megbabonázott Farkas ebben a szent pillanatban értette meg, hogy ő és sorstársainak élete csupán egy szalmaszál sorsa a viharban... Égiúr tengerré tette a földet és felkorbácsolta a hullámait. Jurták, emberek és állatok tűntek el ebben a földzáporos áradásban. A földtenger megnyílt, meghasadt, magába nyelte áldozatait, de tehetetlen módon ismét magasra emelve szörnyűséges hullámtaraját, újabb életeket rabolt, és szüntelen bömbölést hallatva követelte további jussát... _Fonyódi Tibor_ Horka _című regénye a Torda-trilógia háttérvilágát képező Horka-sorozat legújabb kötete. A szerző a vadregényes Kaukázusba kalauzolja olvasóit, a történet a Kr. u. VI. század elején játszódik, alig két emberöltővel Atilla nagykirály és a Hun Birodalom bukása után._

Kollekciók