Ajax-loader

Tadeusz Nowak könyvei a rukkolán


Covers_176118
elérhető
0

Tadeusz Nowak - Próféta
Az ​író legújabb regényében az Ördögfiakból ismert egyik hősének további életútját követhetjük nyomon. Próféta elmenekül szülőfalujából és minden szálat el akar tépni, mely ehhez az ősi, hagyományokban gazdag közösséghez fűzi. Elindul hát új hitet keresni a városba. Vajon sikerül-e kiszakadnia abból a talajból, melyben oly mélyen gyökerezik?

Tadeusz Nowak - Ha ​király leszel, ha bakó leszel
Tadeusz ​Nowak a kiváló lengyel költő és prózaíró egy Dunajec menti faluban töltötte gyerekkorát, olyan vidéken, ahol még elevenen élt és hatott a népi legendakincs, át- meg átszőve a bibliai történetek motívumaival. Ez a különös és zárt világ kél életre ebben a regényben - hőse, Piotr, mintha a népmesék parasztlegénye volna. De a próbák, amiket meg kell állnia, a mi korukból valók. Mert ez a rajongó, tiszta ember, a szerelemnek, a szerelemért akar élni, napjait a munka, a barátság örömei fényesítik; minden cselekedete, érzése, gondolata tökéletes harmóniában van a természettel. A háború azonban a Dunajec melletti kis falut sem kerüli el, s kegyetlen törvényei Piotrt is gyilkolni kényszerítik.

Tadeusz Nowak - Hogy ​zengett belé az ég
...Lehet, ​hogy a nagyapa, bár mélyen hallgat róla, a koldusbiblia alatt, a koffer legalján őrzi azt a legrégibb koldustarisznyát, mellyel valamelyik szépapja vándorolt Ulászló királyfi után a Balkánra, s abban hozott egy marék földet a csatatérről, és egy pergamenre írt hatalmas éneket. De hiszen a Bibliából, az Evangéliumból, melyet néha a nagymama és anyánk olvasott fel nekünk, tudjuk, hogy már azokban az időkben is vándoroltak a világban koldusok. Az a koldustarisznya alighanem vénebb lehet, mint a nagyapa gondolná. Hiszen akár maga az Úristen is varrhatta, mikor kikergette Ádámot a Paradicsomból. Biztosan így is volt. Az Úristen varrta azt a tarisznyát napfénytűvel, holdfénycérnával. És a Paradicsomból Ádám és Éva után hajította. Repült a tarisznya a felhőkön át, zuhant a földre az őszi esőkkel az erdőkre, mezőkre. És fennakadt a legmagasabb, messziről Istenre hasonlító tölgyfán. Fennakadt, és ott lógott, míg Ádám és Éva be nem népesítette a földet. Aztán Ádám valamelyik unokája, a legravaszabb, amelyik kezébe nem illett se sarló, se kapa, se eke szarva, se birkanyíró olló, se pásztorkés, akihez a gyümölccsel megrakott fa nem hajolt engedelmesen, hogy felmászhasson rá, nos ez az unoka meglátta a tarisznyát, lehúzta a fa koronájáról, s elkezdett vele nemzetségtől nemzetségig, kunyhótól kunyhóig, barlangtól barlangig vándorolni..." ...Így volt. Ilyen volt a mi vándorlásunk, kolduséletünk kezdete...

Tadeusz Nowak - Királyság
Tadeusz ​Nowak népies költő, de merőben másképp, mint ahogy régi irodalmi sémáink szerint értelmezhetnénk. Éppúgy idegen tőle Jeszenyin édes és tiszta ragyogása, mint Illyés telten áradó, racionális versbeszéde — világa dúlt és tragikus világ. Nowak faluja csöppet sem idilli, a könyörtelen élet itt könyörtelenné teszi az embereket. 1930-ban született, így lírájának látószögét örökre megszabja a gyerekfejjel átélt háború rettenete. Olykor zabolátlannak tetsző képalkotása mindig szigorú kompoziciót szolgál. Színei sokfelé cikáznak, fölösleges gesztusai nincsenek. Szülőföldje mulandó tájait, gyerekkora szétzúzott édenét sajátosan gyöngéd, evangéliumi mozdulattal mutatja fel, de a vallás szinte egész müvét át- meg átjáró forma- és érzelemvilágát sűrűn szabdalják a káromkodó indulat villámai. Különösen fogékony az állatok néma mártíriumára -az emberek áldozatává lett állatok siratásában a mi Nagy Lászlónk közeli rokona. Tadeusz Nowak nevét a magyar olvasók elsősorban prózaíróként ismerték eddig. Három regénye jelent meg nálunk: Ha király leszel, ha bakó leszel (1972), Ördögfiak (1975), Próféta (1979).

Tadeusz Nowak - Ördögfiak
A ​kiváló lengyel költőnek és írónak immár második regényét adjuk a magyar olvasó kezébe. Ez a könyv eddigi munkásságának csúcspontja. Nowak a falusi közösség ősi kultúrájába, mondavilágába ágyazza a legújabb kori történelem eseményeit. Jadwiga, a majdnem vak öregasszony, a falu bábája és soltészasszonya naplójában beszámol a falu történetéről, melyben sajátságosan ötvöződik múlt és jelen, és minden apró-cseprő história költészetté lényegül. Ebben a világban mágikus jelentése van a szónak. A cselekmény középpontjában az "úri ördögfiak" bandája áll, akik a regény jelen idejében, a második világháború után az erdőben tanyáznak, és rettegésben tartják a falut. A harcnak sok áldozata van, testvér testvérrel kerül szembe a tragikus küzdelem során. A végső összecsapásra akkor kerül sor, midőn a banda vezére a gonosz megtestesítőjeként jelenik meg azon a színen, ahol a falu játssza el a maga ismétlődő passióját.

Kollekciók