Krausz Tamás könyvei a rukkolán

Krausz Tamás - A ​cártól a komisszárokig
A ​könyv vérfagyasztó jelenettel indul: néhány előkelő származású férfi meggyilkolja Raszputyint, a züllött papot, aki befolyása alatt tartotta a cári családot, véleményük szerint a németekkel való kiegyezést szorgalmazta az udvarnál. Raszputyin mintegy szimbolizálta a régi cári Oroszország bomlását, amely már rég megérett a "tisztító viharra"... S a vihar bekövetkezett. Krausz Tamás korabeli források és visszaemlékezések alapján tárja elénk az 1917. évi februári forradalom fergeteges napjait, majd azt követően a nyári politikai harcokat. Bemutatja a korabeli pártokat, portrét rajzol a legizgalmasabb személyiségekről. A pártok képviselte tömegek mozgását nyomon követve jut el a végkifejletig, a proletárforradalom győzelméig, melyet a bolsevik vezérkar szervezett meg, irányított, s a munkás- és katonatömegek hajtottak végre forradalmi katonai bizottságaikkal, komisszárjaikkal az élen.

Ormos Mária - Székely Gábor - Krausz Tamás - Harsányi Iván - Pankovits József - Erényi Tibor - Diktátorok ​- diktatúrák
Századunk ​történetének legizgalmasabb és mindmáig vitatott kérdései közé tartozik az európai diktatúrák problémaköre. Olaszországban Mussolini, Spanyolországban Primo de Rivera és Franco, Németországban Hitler, a Szovjetunióban pedig Sztálin alakította ki diktatórikus rendszerét, melyek hosszab-rövidebb idejű regnálás után nagy robajjal összeomlottak vagy viszonylag csendesen kimúltak. Miért fejlődtek ki e diktatúrák, és milyen feladatok megoldására voltak hivatottak? Miért hagyhattak nyomot századunkon? Mi volt bennük a közös, és miben különböztek? Fenyeget-e ma a neofasizmus veszélye? Minderre és sok más kérdésre meggyőző és továbbgondolásra késztető válaszokat olvashatunk a kötetben neves történészek tollából. Ajánljuk mindenkinek a művet, aki történelmi kérdésekkel foglalkozik, vagy történelmet tanít az 1920-as, 1930-as éveknél nem kevésbé válságos korunkban.

Krausz Tamás - Megélt ​rendszerváltás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krausz Tamás - Székely Ervin - Az ​ismeretlen fekete könyv
Szemtanúk ​vallomásai a szovjet zsidók tragédiájáról 1941-44 A holokauszt történetének megdöbbentő és egyedülálló dokumentumait tartja kezében az olvasó. A náci népirtás, a szovjet zsidóság kiirtásának borzalmas története tárul fel e lapokon. Amikor a náci Németország 1941. június 22.-én megtámadta a Szovjetuniót, a gyakorlatban is megkezdődött a holokauszt, a náci népirtás, az európai zsidóság kiirtása. A magyar holokauszt "előtörténete", a közel 3 millió szovjet zsidó fizikai megsemmisítése eddig Magyarországon is dokumentálatlan volt. Az orosz, az angol, a német és az olasz kiadás után a magyar az ötödik nyelv, amelyen ennek a borzalomnak a története végre feltárulhat. A kötet anyagát alapjában a valósághű szovjet íróm a háború idején rendkívül népszerű antifasiszta haditudósító, Ilja Ehrenburg archívuma képezi. Az elhallgatás, az eltorzítás, a történelemhamisítás okai ma is világosak, hiszen részben jelen vannak: a mindenkori hatalmi csoportosulások érdekei szemben állnak/álltak a valódi nemzeti önmegsemmisítés, a nemzeti önreflexió szükségleteivel. Továbbá nem hagyható figyelmen kívül a holokausztban részt vett helyi lakosság lelkifurdalása, bűntudata, majd az utódok szégyenlős elhallgatása apáik rémtetteiről, a rablásban való részvételükről vagy csak a passzív viselkedésükről; mindez jellemző maradt, ha eltérő mértékben is, egész Kelet-Európában. (szerző)

Krausz Tamás - Lenintől ​Putyinig
Krausz ​Tamás az elmúlt néhány esztendőben született munkáit, történelmi és politológiai tanulmányainak, esszéinek és cikkeinek válogatását tartja kezében az Olvasó. A szerző számos könyv és szakcikk szerzője, az ELTE egyetemi tanára, a XX. századi orosz-szovjet történelem nemzetközileg is ismert és sokat idézett művelője. Kutató és tudományszervező, aki azonban nem zárkózik be a könyvtárak és levéltárak falai közé. Tudósként és közéleti emberként egyaránt szenvedélyes vitatkozó, ismeretterjesztő, esküdt ellensége a történelem politikai kurzusok ízlése szerinti értelmezésének. Munkáiban nem csupán az események sorrendjét, azok összefüggéseit, de mindig azok máig tartó hatását is vizsgálja. Különösen tetten érhető ez a törekvés a jelcini, még inkább az e kötet számára készült, a putyini korszakról szóló tanulmány esetében. Ez utóbbi írás az egyik első hazai kísérlet napjaink oroszországi eseményeinek értékelésére és értelmezésére. Krausz Tamás mindig arra törekedett, hogy élesen elválassza, megkülönböztesse tudományos munkásságát, és közéleti, politikusi tevékenységét. A kísérlet azonban nem sikerült maradéktalanul. Az igazság szenvedélyes keresése, a mindenkori hatalmi praktikákkal szembeni kendőzetlen kritikája szakmai és politikai ellenfeleiben ingerültséget, nemegyszer haragot, elvbarátaiban gyakran meghökkenést kelt. Alighanem ez az oka, hogy míg az egyik oldalon - szerencsére sikertelenül - tudományos pályáját igyekeztek akadályozni, a másikon sokszor kényelmetlen emberként emlegetik. Krausz Tamás megítélésben azonban a tudományos világ és a közélet, a bal és a jobb oldal véleménye egy tekintetben megegyezik: szavaira oda kell figyelni. A kiadó is ennek jegyében ajánlja ezt a kötetet az olvasók figyelmébe.

Krausz Tamás - Dalia László - Leszállt-e ​Hruscsov Kijevben?
" ​Hány hadosztálya van, Hruscsov elvtárs? - kérdezi Mao. Hruscsov ujjával int a tanácsadó felé, az közelebb kúszik hozzá, és Hruscsov suttogva kérdezi tőle: " Mennyi hadosztályunk van?" - aztán kacsint egyet a tanácsadóra, úgymond az igazságot mondd, de ne az egészet....A tanácsadó mond egy számot. "És mennyi hadosztályuk van az amerikaiaknak?" - folytatja Mao, majd miután választ kap, ezt mondja: " Vagyis nekünk magukkal együtt több hadosztályunk van, mint az amerikaiaknak. Hát akkor miért nem csapunk oda, hiszen így egyszer és mindenkorra megoldanánk a világforradalom kérdését?"

Krausz Tamás - Béládi László - Életrajzok ​a bolsevizmus történetéből
A ​politika iránt érdeklődők nagy tömegével együtt Magyarországon is élénk érdeklődés és figyelem kíséri a Szovjetunió életét, útkeresési-átalakulási folyamatát. Mint minden összetett történelmi jelenség, a Szovjetunió megítélése is csak széles tényanyagon épülhet. A Szovjetunió mai fejlődésében való eligazodás feltételezi a történelmi múltban és annak tapasztalataiban való tájékozódást. Minden, a Szovjetunió kialakulásával, fejlődésével, az azt befolyásoló tényezővel való megismerkedés érthetőbbé teszi mai helyzetét és viszonyait.

Krausz Tamás - Antiszemitizmus ​- holokauszt - államszocializmus
A ​rendszerváltások jönnek-mennek, a történelem viszont itt marad velünk... 1989 után - nemcsak a mi régiónkban - hirtelen újra "felfedezték" a náci népirtás történetét. Ám szinte egyidejűleg vált világossá: a holokauszt emlékezetéért küzdelem folyik. A felejtéstől, a negligálástól egészen egy uralmi forma igazolásáig terjed az emlékezet kisajátítása. Mindez egyidejűleg és több síkon: politikai, ideológiai-kulturális és üzleti alapon összefonódva történik.

Krausz Tamás - Lenin
A ​könyv kísérletet tesz arra, hogy Lenin világlátását, gondolkodásának fő irányait, társadalomelméleti nézeteit a történetírás módszereivel rekonstruálja, újraértelmezze. Igyekszik lehántani Leninről a sok évtizedes rárakódásokat, és olyan képet állítani elénk, amely lehetőleg mentes mind a régi korszak apologetikus elfogultságaitól, mind az új korszak ellenző előjelű manipulációitól. A szerző meggyőződése szerint Marxhoz hasonlóan Lenin sem lesz megkerülhető, főleg Kelet-Európában nem, s könyvével ehhez a folyamathoz kívánt hozzájárulni. Krausz szerint ma is alternatíva-keresés folyik, mostani Lenin-könyve egy történelmi alternatíva kereséséről, s annak végigharcolásáról szól. Az elemzést közel száz oldalas életrajzi rész vezeti be, képanyag, gazdag forrás- és irodalomjegyzék, időrendi áttekintés és életrajzi jegyzetek egészítik ki. A kötet borítóján az 1938-ban hamis vádak alapján kivégzett Nyikolaj Buharinnak, a bolsevik párt teoretikusának Lenin-rajza is szerepel.

Krausz Tamás - Varga Éva Mária - A ​magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban
Hiába ​a II. világháború óta eltelt hetven év, hiába a sokféle feldolgozás, könyv és tanulmány, a háború „magyar fejezete”- amely a szovjet területek majd hároméves megszállásával kapcsolatos - gyakorlatilag mindmáig ismeretlen még a legszűkebb szakmai közegben is. Az oroszországi archívumok, mindenekelőtt az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Központi Archívuma végre e tekintetben is hozzáférhetővé teszi a magyarországi megszálló csapatok háborús bűncselekményeinek dokumentumait. Jelen kötet a magyar megszálló erők szovjet területen játszott szerepéhez nyújt eddig ismeretlen, elsődleges forrásokat. Az Álgya-Pap Zoltán tábornok és társai, valamint a Somlay tábornok és társai ellen 1947-ben lefolytatott perek anyagaiból e kötetben olvashat először a magyar olvasóközönség unikális dokumentumokat. A magyar „rendfenntartás” - a hiedelemmel ellentétben - nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszország főképpen brjanszki, kurszki, harkovi és voronyezsi területeire, valamint Belorusszia jelentős körzeteire terjedt ki, ami együttesen Magyarország területének többszöröse. 1941 őszétől a Szovjetunió területét több mint félmillió négyzetkilométeren magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat. Jelen kötet hiteles dokumentumai feltárják e történet megdöbbentő részleteit.

Krausz Tamás - A ​Szovjetunió története
A ​XX. század a nagy várakozások kora volt. Sorozatunk kötetei az úgynevezett rövid XX. század (1914–1991) történéseit ölelik fel, vagyis az első világháború végétől a bipoláris rendszer felbomlásáig tartó hét évtizedes periódust. Az egyes monográfiák a Föld összes nagy, illetve nagyságától függetlenül Magyarország számára fontos országának vagy régiójának eseményeit villantják fel. Bemutatják, hogy ebben az időszakban mi történt az egyes országokban, az ekkor kialakult vagy megerősödött intézmények, társadalmi és politikai eszmék mennyiben határozzák meg életünket. Gyakran érezzük úgy, hogy jó lenne teljesen új alapokon építkezni, mindent újra kezdeni, és ennek érdekében megszabadulni a múlt béklyóitól, sőt a múlt ismeretétől is. Lehet, hogy ez kívánatos, de nem lehetséges. A múltat nem lehet eltörölni. Amit tehetünk: próbáljuk kissé megérteni. Éppen a jobb megértés céljából indul útjára ez a könyvsorozat, melynek szerzői a tudományosságot, a közérthetőséget és az olvasmányosságot szem előtt tartva részrehajlás nélkül összegzik a század történéseit.

Krausz Tamás - Mesterházi Miklós - Mű ​és történelem
"A ​szocializmus a harc terméke, amelyet érte vívunk." Lukács György Történelem és osztálytudat című műve megjelenésétől kezdve napjainkig elméleti-politikai irányzatok harcának tárgya. A szerzők éppen a Történelem és osztálytudat húszas évekbeli historikumának feltárásához járulnak hozzá eszmetörténeti kutatásaikkal. Könyvük nóvuma az, hogy a Történelem és osztálytudat, valamint Lukács Lenin-tanulmányának és más kisebb írásainak a bolsevik fogadtatását, a forradalmat követő szellemi atmoszférát mutatják be, s vázolják a modern nemzetközi irodalom főbb tendenciáit is. A könyvből kitűnik, hogy a marxizmus mai útkeresései, megújulási kísérletei elválaszthatatlanok azoktól a szerves előzményektől, amelyeket a személyi önkény időszakának ideológiai rárakódásai és "modernebb" formaváltozatai elfednek, meghamisítanak. A szerzők az eszmetörténeti "információkon" túl Lukács korai elméleti munkásságának vitás kérdéseiben is állást foglalnak, ami ösztönözheti a mai elméleti és politikai alternatívák történelmi végiggondolását.

Krausz Tamás - Oroszországi ​alternatívák 1914-1928
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Béládi László - Krausz Tamás - Sztálin
Ki ​volt Sztálin? Lángelméjű vezér avagy - mint Trockij állította - a "forradalom sírásója". Sztálin "működésének" egyre több tárgyi bizonyítéka kerül napvilágra (árulkodó dokumentumoktól tömegsírokig), életművének ugyanakkor elvitathatatlan végeredménye a megnyert világháború és hazájának világhatalommá fejlesztése. Sztálinról, az emberről - feltehetőleg autentikus források hiányában - csak mozaikokat kapunk a könyvből, a legtöbbet még gyermek- és ifjúkoráról. A későbbiekben külön fejezetet szentelnek a Sztálin-jelenség személyi jegyeinek amely azonban terjedelmileg nyúlfarknyi és tartalmilag sem a mű kiemelkedő része. Mindennek ellenére részletes kép rajzolódik ki a forradalom után hirtelen magasba ívelő Sztálin-karrierről. Az értelmiségi típusú forradalmárokkal szemben Sztálin a szervező forradalmár típusát személyesítette meg, akinek szervező zsenije az apparátus építésében teljesedett ki és aki természetesen az általa megszervezett pozíciókat magának tartotta meg. A létrejött apparátusok továbbépítésével később apránként felmorzsolta a demokráciát és az apparátusba saját embereit ültette. Ellenlábasait pedig, elsőként a régi lenini gárdát, Lenin munka- és fegyvertársait a nagy kirakatperekkel és az azokat követő tisztogatásokkal elpusztította. A könyv részletesen ismerteti a terrorhullámok masinériáját, éppúgy mint Sztálin ügybuzgó és hűséges munkatársainak (Molotov, Berija, Visinszkij, Kaganovics és Zsdanov) viselt dolgait. Szól Sztálin háborús szerepéről, felelősségéről és karizmatikus hatásáról, valamint a háború utáni újabb terrorpszichózisról (az írók és művészek elleni zsdanovi kirohanások, a "leningrádi-ügy" hátteréről). A könyv utolsó fejezete a sztálinizmus mérlegét megvonva magvas tanulságot is kínál.

Krausz Tamás - Pártviták ​és történettudomány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ormos Mária - Krausz Tamás - Sztálin ​- Hitler
''Paranoiás ​volt-e akár Hitler, akár Sztálin, mint azt a történettudósok egy része feltételezi? Véleményem szerint egyikük se volt az. Hitler személyisége rejtett magában beteges vonásokat, sőt a beteges tünetek a csapások súlya alatt el is hatalmasodtak rajta, de sosem jutott odáig, hogy ''klinikai esetnek'' lehetett volna tekinteni... Sztálin ezzel szemben, benyomásom szerint, paranoid se volt. Lépései egyáltalán nem úgy tűnnek, mint amelyeket rettegés, páni félelem diktált volna, sokkal inkább a hatalmi racionalitás...''

Krausz Tamás - Sztálin ​élete és kora
1951 ​januárjában az Amerikában tartózkodó Thomas Mann egy naplójegyzetében írja: "Truman fölöttébb nevetséges beszéde Sztálinról, a zsarnokról, aki olyan, mint I. Sándor, az angol I. Károly, Tarquinius és XIV. Lajos; ezek mind arra törekedtek, hogy elnyomják az egyszerű népet. Nálunk az állam a nép boldogságát szolgálja. - Úgy is néz ki! Ennél ostobábban Hitler sem szájalt!" A hidegháború kibontakozása Nyugaton visszájára fordította az öt-hat évvel korábban uralkodó "Sztálin, a hérosz" beállítást. Erre utal a nagy író gúnyos megjegyzése. Ha belegondolunk, ma sem jobb a helyzet. Fél évszázaddal később, Sztálin halálának 50. évfordulóján megint vagy még mindig a hidegháború Sztálin-képe köszön vissza sok-sok kiadványban, rádió- és tévéműsorban. Persze fel kell tennünk a kérdést: lehetséges-e egyáltalán a totalitárius nézőpontot félretéve elfogulatlan Sztálin-képet rajzolni? Ha komolyan vesszük Thomas Mann történelemszemléletét, nemmel kell válaszolnunk. A válaszhoz azonban hozzá tartozik az is, hogy a történésznek mégis törekednie kell egy ilyen kép megrajzolására. Mindannyian ismerjük a Sztálin körüli mítoszokat: "Sztálin, a népek nagy tanítója", "az elesettek gyámolítója" vagy "a világ proletariátusának nagy vezére", de ezek ellenkezőit is: "Sztálin, a tömeggyilkos" vagy, "Sztálin, a gonosz diktátor". A történeti valóság, Sztálin személyisége és teljesítménye is összetettebb problémakör ennél, ezért sem a tudományos munkák, sem a népszerű művek nem engedhetik meg maguknak az efféle leegyszerűsítést. Célunk nem egyéb, mint a történelmi személyiség valóságos pályájának felrajzolása történelmi tények, adatok és fotók, képek segítségével.