Ajax-loader

Bíró Lajos könyvei a rukkolán


Bíró Lajos - Lali ​albérletkalauza
„Hé, ​emberek, Lali vagyok Budapestről. Sokan talán még a mulatós sztár Csóró Laliként ismertek. Tudjátok, Szállok hasítok, Hungarian Lali pop! Már biztos alig várjátok, hogy leírjam a hihetetlenül izgalmas élettörténetemet, de hiába! Helyette valami sokkal klasszabbat tartotok a kezetekben: egy albérletkalauzt. Most biztos azon agyaltok, hogy jön ahhoz egy srác, aki imádja a mulatós zenét, hogy tippeket adjon albérletekről meg együtt lakásról? Simán. Ugyanis véletlenül a világ legtutibb albérletében lakom Budapesten. Kíváncsiak vagytok, mitől jobb ez az albi egy másik város másik albérleténél?” Bíró Lajos, vagyis Lali, az ex-popsztár médiaceleb, az Éjjel-nappal Budapest sármos főszereplője az az ember, aki a legtöbbet tudja a közös albérletek világáról, és ezt a tudását most meg is osztja az olvasókkal. Mire kell figyelni albérletválasztásnál? Hogyan élhetünk együtt a különböző lakótársakkal? Hogyan tarthatjuk alacsonyan az albérlet költségeit? A humoros lifestyle könyv a megannyi albérletes ismeret mellett rengeteg bennfentes információt is szolgáltat az ország kedvenc tévéműsoráról.

Bíró Lajos - A ​diadalmas asszony
„Boldogan ​és vidáman éltek. Jókedvűek voltak, sokat nevettek, szerették egymást, örültek egymásnak, és ha kellett, türelmesek voltak egymáshoz. A szerelmük változatlanul megmaradt tüzesnek, és a vágyódásuk és a barátságuk egyre biztosabb és komolyabb lett. Az asszony minden héten egyszer hazament a szüleihez, ott volt másfél óra hosszat, azután sietett vissza a férjéhez, és együtt nevettek azon, hogyan várják az öregek még mindig, boldogtalan lesz-e a házasságuk. Szeptember végén Ádámnak megint fájni kezdett a szeme. Egy este, írás közben, fájdalmas nyilallást érzett a jobb szemében, le kellett tennie a tollat, és rászorítania a kezét a szemére, hogy föl ne szisszenjen. Amikor a nyilallás elmúlt, és lassan levette a kezét, még mindig visszamaradt a szeme golyóiban valami tompa, nagyon érezhető, szinte megfogható fájdalom. A papírra hajolt, és írni kezdett, de az írás nem ment jól. Megrövidítette a munkáját, egy részét átadta másnak, azután otthagyta a szerkesztőséget, és hazament...”

Bíró Lajos - A ​Magyar Éden
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Lajos - A ​magyar tündérvallás
Ősvallásunk ​tündérei a tündöklő égi Tündérország titokzatos és jóságos követei, a magyarok egykori angyalai. Mondáink szólnak a tündérek csodálatos aranykoráról, mely az emberi természet megromlása miatt tűnt el... A kutató-író bemutatja valaha-volt tündérvallásunk emlékeit, tündérhitünk párhuzamait és részletesen elemzi a tündérmulatság beavatási misztériumát is.

Bíró Lajos - Glória ​és más novellák
„Bent ​volt a teremben. Ide csak nem jön be Tévedés volt: oda is bejött. Az ajtó felnyílott, és suhogva, parfümösen, szenzációsan Glória jött be rajta. A széles körű család nagy számban megjelent tagjai összesúgtak, a törekvő Csillag lázasan, görcsösen próbált a menyasszonyával beszélgetni, a menyasszony azonban kíváncsian és megilletődötten bámulta Glóriát. Glória szende arccal vonult meg a háttérben, a törekvő Csillag elhallgatott, és verejtékcseppek verődtek ki a homlokán.” (részlet)

Bíró Lajos - A ​magyar Jézus és Izrael elveszett törzsei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aczél Leó - Bíró Lajos - Bárdy Zoltán - Sárközi Gyula - Kémek ​és diverzánsok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Lajos - A ​bazini zsidók
Biró ​Lajos szembenézett az asszimiláció problémájával akkor, amikor a beilleszkedés, a beolvadás és az elfogadottság csakugyan problematikussá vált. A kitérés gondolata kísérti meg a XVI. századi pogromnak emléket állító, valóságos történeten alapuló A bazini zsidók című regényének főhősét is, mindaddig, amíg rá nem döbben hitsorsosai szenvedésére. A vérvád-regény 1921-ben, Bécsben jelent meg, és történeti példázatba rejtve mutatja fel az asszimilációban egykor határozottan hívő szerző csalódását…

Bíró Lajos - Szerelem: ​Isten
Az ​író hadat üzen a képmutatóknak és istenteleneknek. A Lélek lényegét a Szerelemben ismeri fel és ezt Istennel azonosítja. Hite szerint az ősi szerelemvallásunk megismerése és követése mentheti meg a lelki válságba került magyarságot.

Bíró Lajos - Sok ​vagyok
Bíró ​Lajos a magyar gasztronómia vérbeli fenegyereke, nagyszájú, okos és szórakoztató. Igazi "szakma-narkós", a legtrendibb séfek izgága doyenje, és bár ő ezt kikéri magának - bevallja, hogy nagyon élvezi. Botrányos finomságai, pofátlan ínyencségei 153 válogatott receptje, életének izgalmas, olvasmányos sztorijai, szakmai hitvallása, életfelfogása hamar meghódítják a mai hedonista "krúdygyulákat" éppúgy, mint a divatos, sznob hobbiszakácsokat és a hétpróbás vagy éppen abszolút kezdő háziasszonyokat. Az igazi MAGYAR konyha legjobb hagyományainak ÚJRATEREMTŐJE, ÚJRAGONDOLÓJA, akinél semmi sem az, aminek látszik, mégis minden kompozíciója az üzeni: na, most megtudod, milyen is igazából a kedvenc ételed! Tudod, hogyan kell tányért kihúzni, halat prádosítani, libamájat szuvidolni, borjút konfitálni? Azt hiszed, nem tudsz főzni? Vagy eddig úgy gondoltad, tudsz?! Ezzel a könyvvel minden kétséged szertefoszlik, minden kérdésedre választ kapsz, mielőtt a konyhába indulsz szerencsét próbálni – és ha már ott vagy, akkor is. Ez a könyv Bíró Lajosról szól. Még akkor is, ha valamelyik elképesztően egyszerű, meghökkentően finom ételének receptjét olvasod is éppen!

Bíró Lajos - A ​Molitor-ház
Bíró ​Lajos (1880-1948) regényei egyszerre társadalomkritikai és lélektani elbeszélő művek. A hanyatló magyar úri világ, a társadalmi elmaradottság, a talajtalan polgárság képei. Talán legjelentékenyebb közöttük az első világháború idején írt A Molitor ház, amely egy idegbeteg, háborúban megrokkant fiatalember családi körén és a főalak belső gyötrődésén keresztül ábrázolja a régi, az úri Magyarország szétesését.

Bíró Lajos - Magyar ​ősmesék
_„Több ​mint tíz évvel ezelőtt, miután elkezdtem foglalkozni a magyar népmesékkel, támadt az az ötletem, hogy jó lenne olyan meseválogatásokat közölni, amelyekben csak a magyar eredetű, legősibb népmeséink lennének összegyűjtve._ _Sorban azonosítottam ezeket a meséket az ókori forrásokból ismert szövegekkel. Így derült ki, hogy eredeti magyar népmeséink éppúgy délre, az ősi Kisázsiába, Sumérba, Ugaritba és Egyiptomba vezetnek, mint nyelvünk rokonsági kapcsolatai, és műveltségünk más emlékei._ _Meséink csodálatos módon több évezredes hagyományokat őriztek meg, egészen a huszadik századig.”_

Bíró Lajos - A ​vízözön és egyéb elbeszélések
„Új ​vízözön. A világnak sokszor megjósolt pusztulásáról ismét szól egy jóslat. Ezúttal komoly ember hirdeti veszendőnek szegény földünket. Franklin Henrik, a greenwichi csillagvizsgáló-intézet igazgatója cikket írt a londoni Daily Newsba a fenyegető kataklizmáról. Szerinte egy hónap múlva következik be a nagy világpusztulás, amelynek egyik részlete lesz a vízözön. A katasztrófát az okozza, hogy a naprendszer külső bolygói felől egy eddig ismeretlen sötét égitest közeledik felénk, amelyet látni éppen sötétsége miatt eddig nem lehet ugyan, de amelynek a hatása a Neptunuszon és Uránuszon látszik már. ” (részlet)

Bíró Lajos - Az ​ősmagyarok mitológiája
Több ​évtizednyi „szellemi régészet” eredménye ez az összefoglaló tanulmányfüzér, amely a Mindenség magyar látomásáról szól. Nemzeti emlékezetünk legfontosabb részét igyekszik helyreállítani szétszórt töredékekből, mesékből, mondákból és a nyelvünkben rejlő bölcsességből, mitológiából. „Az Ősmagyarok Mitológiája” című ezen kötet gazdagon mutatja be őseink: - nyelvi misztériumait, a magyar nyelvünk teremtő mivoltát - magyar ősvallásunk rítusait, szimbólumainak eredetét és jelentéseit - mitológiai személyeink és a hozzájuk kötődő, mára elfeledett mondáinkat - a Táltos témakör eddig ismert legteljesebb bemutatását szokásaikkal, hiedelmeikkel, beavatási szertartásaikkal - az ősmagyar mágiát őseink teljes halottkultuszával, túlvilág képével, ünnepeinek, rituáléinak feltárásával, a népi gyógyászat misztikus elemeivel - valódi Fény-vallásunkat a lehető legátfogóbb módon a hozzá tartozó titokzatos világképpel. Bemutatja, hogy a magyar ősvallás lényege a szerelem és tudás révén való boldogságkeresés lehetett, a Fényvilág feltétlen szolgálata; célja pedig a mennyeit lehozni, megvalósítani a Földön. Az egyetlen lehetséges ésszerű, Magyar Utat mutatja számunkra: feltárni és megismerni ősvallásunkat és hagyományainkat, visszatérni a tiszta forráshoz, az Élet fenséges hitéhez – követvén Csodaszarvasunkat, vissza az Édenkertbe, vissza igazi Önmagunkhoz...

Bíró Lajos - Táltosok ​könyve
A ​magyar ősvallás egyik legsajátosabb részéről, a táltos-hitről eddig a legjelentősebb könyvet Diószegi Vilmos írta. Míg Diószegi a sámánhit magyar párhuzamait kereste, én a magyar hagyományból kiindulva keresem ősvallásunk eredetét, forrásait. Figyelmem elsősorban a táltos-hiedelmek eddig feltáratlan (és értelmezés nélkül maradt), de lényeges részleteire összepontosítottam. Azzal a szándékkal, hogy a szétszórt adatokból, töredékekből egységes, teljesebb kép alakulhasson ki, mely nélkül nagyrészt feledésbe merülne ősvallásunk e jelentős emléke. (Bíró Lajos)

Bíró Lajos - A ​magyar Jézus és eltitkolt tanításai
Egy ​legendás, mégis „agyonhallgatott” könyv, aminek már a címétől néhányan állítólag „szőrborzolódást” észleltek magukon. De cáfolni még senki sem volt képes. Egy lelkes olvasója (szentendrei fiatalember) „Bíró-Bibliának” nevezte el. Tabukat dönt meg, tévedéseket oszlat, megdöbbentő felfedezések sokaságát, pontosan dokumentált tények ezreit tartalmazza. Leleplezi a hamis (zsidó-)kereszténységet, melynek közeli végső bukását jövendöli. • Van Ön olyan merész, hogy elolvassa?

Bíró Lajos - Őseink ​angyalai - a Tündérek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Lajos - Toinette ​vagy Dubarry grófné a huszadik században
„Toinette ​mozdulatlanul ült a mély karosszékben. Tudta, hogy ez a kerek szónoklat nagyobbrészt a grófnak szól, de csalhatatlan bizonyossággal érezte, hogy egy része neki is szól. Tegnap megvédte magát, tegnap az ő akarata érvényesült, mára több lett e között a két különös ember között, mint egy elszédült falusi leány, akit nem engedtek a vízbe ugrani. Amióta tegnap délben arról értesült, hogy Kerbellan úr Dél-Amerikába surrant, azóta többet tanult, mint az elmúlt tizenhét év alatt. A vendéglőben tegnap este asszonyokat látott, akik oldalra hajtott fejjel, felsőséges mosolygással várták a férfiak megszólalását.” (részlet)

Bíró Lajos - A ​magyar Jézus II.
...avagy ​Izrael elveszett törzsei II. E könyvecske folytatása egy agyonhallgatott könyvnek, amely ugyan többezer példányban fogyott el, de amit senki és soha cáfolni sem próbált. Az 1999 óta eltelt években gyûjtött újabb bizonyítékokat, kiegészítéseket tartalmazza ez a II. rész. A tények makacs dolgok. Elõbb-utóbb elõbukkannak, még ha sokan el is akarják tüntetni õket. Vannak, akiknek a tények, bizonyítékok százai és ezrei sem jelentenek semmit. De szerencsére vannak még olyanok is, akik keresik az igazságot.

Bíró Lajos - Kacérság ​iskolája
A ​szertartás véget ért. Az orgona felzendült és diadalmas és édes indulóba fogott. Az oltár előtt a vőlegény - a fiatal férj - megfordult és lassan a karja alá fűzte a menyasszony - a fiatal asszony - karját. A templom közepén, a vörös szőnyegen, amely az oltártól a kapuig vezetett, széles utca nyílt számukra és ebben az utcában, a vendégek kettős fala között az új pár lassan indult kifelé. A férj - Sir Ronald Chesterfield - egyenesen és szálasan; tiszta metszésű angolszász fejét kissé mereven hordozva széles válla felett, majdnem két méter magasságban. Az új asszony - Genevieve Lamotte - férjének éppen a válláig érve, simulékonyan és könnyedén; ebben a szerepben is természetes és tökéletes gráciával; azzal a félmosolygással szabálytalan szépségű arcán, amelynek a tartózkodása illett a lányság jelvényéhez, a mirtuskoszorúhoz a fején, de amelynek a belső ragyogása már bátran és tartózkodás nélkül közölte mindenkivel az elégedettséget és a boldogságát.

Bíró Lajos - Varázsgyógyítás
A ​gyógyításban - mind minden másban is - az ősi tudás lehet csak az útmutatónk. E tanulmányban megkísérlem a mágikus (varázs-) gyógymódok értelmezését, annak a tisztázását, hogy ki az, aki gyógyíthat és hogyan lehet meggyógyulni. Mindezt elsősorban ősi (nép) hagyományainkra, valamint a magyar nyelv bölcsességére alapozva.

Bíró Lajos - Arabella
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Lajos - Magyar ​Halottaskönyv
„Egész ​sor halottaskönyv (túlvilágkalauz) olvasható már magyarul (tibeti, hindu, perzsa, iszlám). A Magyar Halottaskönyv írója a modern haláltabu ledöntéséhez azzal szeretne hozzájárulni, hogy az õsmagyar lélekhit és túlvilágismeret segítségével útmutatást nyújtson olvasóinak és enyhítse (vagy meg is szüntesse) halálfélelmüket. Az utolsó földi utat minden embernek, minden magyarnak meg kell tennie egyszer. Így hát senki sem mondhatja, hogy ennek a könyvnek a tartalma õt nem érinti.“

Bíró Lajos - A ​magyar régmúlt titkai
A ​magyarok honfoglalás előtti hazája északnyugat-Iránban volt, a Kaszpi-tengertől délre és délnyugatra terült el, magyar nevén Mád-nak, Madá-nak (= Média), valamint a keletebbre fekvő tartományát Várkonynak (=Varkan, Hürkania) és Szabar-nak (=Tabar) nevezték. A magyarság, éppúgy, mint az úgynevezett „finnugor", ill. „altáji" népek, a „Termékeny félhold"-nak nevezett terület és Kis-Ázsia őslakója volt egykor. Az ún. „finnugor" népek közül több önmagát a női és férfi princípiumot képviselő Szem és Hám (Khám) ős-szülőkről nevezte el, miként a magyarok fehér és fekete törzsei, a Szabir-ok és a Magyar-ok. (A finnek három törzsének neve: Szuomi, Hame és Kainuu!) Tehát a tulajdonképpeni sémi(ta) és hámi(ta) népek a „finnugor" népek, nem pedig azok, akiket ma tévesen ezekkel a nevekkel jelölnek meg. Varga Zsigmond helyesen állapította meg, hogy a nyelvcsaládok "így követik egymást az uralomban: a) az ural-altájiak, b) a semiták, c) az indogermánok. Az ural-altáji népek uralma kezdődik a prehistorikus idő beláthatatlan messzeségében és tart a sumir érvényesülés révén Kr. e. kb. 2000-ig, ekkor a sémita expanzió és az erőteljes Hammurábi uralma folytán végleg a semiták kezébe megy át.

Bíró Lajos - Székely ​őstörténet és ősvallás
A ​székelység (miként a magyarság) először szellemileg és lelkileg kell feltámadjon, testi-földi felépülése csak azután következhet. Az utóbbi 1000 évünk önelvesztésünk története, ami csak romokat hagyott maga után; egykori önmagunk apró, szétszórt töredékeit. Akikben újra tudatosul az elvesztett emlékezet, azok által mutatkozik meg az isteni szándék e nép feltámasztására. Hiszen az első mindig a Szellem. A sötétség ügynökei azt akarják, hogy elfelejtsük magunkat, hogy ne tudjuk, kik vagyunk. Ha az egyén nem ismeri önmagát, az ugyanúgy tragédia, mint ha egy nép nem ismeri az eredetét és hagyományait. Minden tudás alapja az emlékezés. Az emlékezés ad esélyt a túlélésre és őrizheti meg a hagyományt (a tradíciót). Népünk megbetegedése összefügg emlékezetvesztésével. Németh László feltette a kérdést: "Mikor fordul egy nép kórjóslata aggasztóra?" - "Amikor a múltját elveszti" - adta meg a választ is. Nemzeti emlékezetünk és önbecsülésünk a legnagyobb károsodást a nyugati álkeresztény hódítás idején, az idegenek (rém)uralmának "szentistváni" bevezetésekor szenvedte el, majd a XIX-XX. században, az istentelen-anyagelvű elsötétedés hagyománypusztító korszakában.

Bíró Lajos - Szolgák ​országa
Valaha ​ifjúi szilajsággal, haragvó daccal lázadt az ember méltóságunkat megalázó helyzet ellen, - az elbeszélés, amely ebbõl a lázadásból született, a maga kételyt nem ismerõ lendületével úgy is hatott: duzzasztó erõvel és forrósággal. Ma már tud gyûlölni Bíró. A sértett emberméltóság vad dühe differenciáltabb bölcsességgé szelídült. Legfõbb érték Bíró szemében az ember méltóság. A méltóság pedig a legteljesebb a szabad emberben. Szabad az az ember, aki az önmaga szenvedélyeitõl is szabad, aki az önmaga szenvedélyeitõl is szabad, aki tudatosan a jóság felé irányítja magát és cselekedeteit.

Bíró Lajos - A ​szőlő és a bor ősi magyar titkai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Lajos - Magyar ​mágia
A ​mágiáról - A kereszt jelnetése és a "keresztutas" beavatás - Mag és mágia - Az ácsolt ládáinkról - Újhold és telihold - A Közép jelentősége - A négy sarok - A lucaszék és eredete - Varázsnövények az etruszk és magyar hagyományban - Parázs és varázs - Egészségvarázslás - A Gonosz felismerése - A meztelenség mágiája - A szent Év - A Nap asztala

Bíró Lajos - Hat ​év Új-Guineában
Bíró ​Lajos úgy lett világkutató, hogy a XIX. század alkonyán elhatározta: a magyar zoológiában ő kezdi meg az új ezredévet, éspedig ˝távoli és egzotikus tájak természeti újdonságainak megismertetésével˝. Új-guineai tartózkodása során azonban nem állhatta meg, hogy csak a zoológiánál maradjon, érdeklődése kiterjedt az egész pápua környezetre, az őslakók társadalmi és szellemi életére, szokásaikra, művészetükre. Benyomásairól és tapasztalatairól tanulmányokban, levelekben, valamint Az Est c. újságnak küldött tudósításokban számolt be. Bíró Lajos stílusa rendkívül könnyed, minden sorából érződik az a magabiztosság, ahogy a pápuák között mozog. Szinte minden írásához hozzátartozik a derű, humora még a vészhelyzetekben sem hagyja el. A kötetet a szerző saját fényképfelvételei és rajzai színesítik.˝

Bíró Lajos - A ​Túlvilági Nap
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.