Ajax-loader

Végh Antal könyvei a rukkolán


Végh Antal - Könyörtelenül
Végh ​Antal megtörtént esetet feldolgozó nagy sikerű regénye most új kiadásban kerül az olvasó elé. A határ menti városban lejátszódó túszszedő dráma hat napját gyorsan, döbbenetes erővel pergeti az író, a filmszerű látásmód kemény vágásaival villantja elénk; a tárgyszerű, elfogultság nélküli ábrázolás éles írói reflektorfényei azonban nemcsak a hat napig tart, tragédiával végződő dráma eseményeit és nyomasztó eseménytelenségeit világítják meg, hanem a brutális akcióhoz vezető előzményeket és a következményeket is. Végh Antal műve a világhírű amerikai író, Truman Capote tényregényét, a Hidegvérrel-t is felidézi: az írói eszközök, a stílus nemes egyszerűségével, puritán szépségével és a megjelenítés, elemzés lélektani érzékenységével.

V%c3%a9gh_j%c3%a9gzajl%c3%a1s
elérhető
0

Végh Antal - Jégzajlás
A ​kötet egy kisregényt és több elbeszélést tartalmaz. A kisregény szép, líraian ábrázolt tragikus történet a második világháború utolsó és a felszabadulás első hónapjairól. Egy szamosháti református lelkész felesége, Zsuzska és a fiatal tanár, Bálint szerelme a háborúban felrobbantott híd újjáépítésének hátterében bomlik ki megrendítő erővel. Végh Antal az új kisregény mellé életművéből válogatott fiatalokról szóló elbeszéléseket, melyek hiteles erős életanyagukkal, úgyszólván az író válogatott novelláskötetének is beillenek.

Végh Antal - Mit ​ér az ember hit nélkül?
Akkor ​írok, amikor valami olyat látok, ami nem hagy nyugodni,amin változtatni szeretnék. Az én egyetlen esélyem a változtatásra, hogy beleszólok valamibe, hogy felhívom mások figyelmét is a torz dolgokra. Móricz azt mondta: Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj. Nekem sok minden fáj. Hogy szépen írom-e meg, azt az olvasók döntik el... Két dologtól irtózom: a tétlenségtől és a szürkeségtől. Mindig kell valamit csinálni az embernek, mert másként értelmetlenné válnak a napjai. Mindegy, hogy mit: ír, kapál vagy házat épít, csak hasznosan töltse az idejét. Ez a kötetem egy riport-szociográfiai kötet, az utóbbi években írott ilyen jellegű írásaimat gyűjtöttem egybe. Ez a könyvem sem más, se több, mint bármelyik eddigi: üzenet az olvasónak. Olvasmány és elgondolkoztatás. Én így látom a világot, s vajon ő hogyan? Segítsük egymást a gondolkozásban, legyünk társak a gondolkodás bátorságában. Mert csak így érdemes az írónak tollat fogni a kezébe, és az olvasónak is könyvet - csak ekképpen!

Végh Antal - Megmondom ​őszintén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Végh Antal - De ​mi lesz a harangokkal? - Erdély,1988
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Végh Antal - Ha ​az Isten Nyulat adott...
Két ​szatirikus kisregényt és elbeszéléseket tartalmaz a kötet: valamennyi írás a mai falu életéről tudósít. Vérbő szatíra a Téeszmetró: a Vörös Rák nevet viselő téesz fantasztikus vállalkozásának meglepő és mulatságos fordulatokban bővelkedő története. A csőd szélén álló téesz, helyzetének javítására, metrót épít a falunak, a vezetőség és a tagok teljes hittel és hatalmas lelkesedéssel vesznek részt a terv megvalósításában. Először kézi erővel, aztán lopott gépekkel és a fővárosi metróépítkezéstől elcsalt szakemberekkel folyik az építkezés, de hajmeresztő korrupciókban, megvesztegetésekben sincs hiány - hisz csak ezek árán jöhet létre a világ első falusi metrója nyugati turisták szórakoztatására. A címadó írásban a "felsőbb szervtől" kirendelt szónok meggyőző beszédekben bizonyítja-magyarázza a téesz vezetőségének vagy a közgyűlésnek, hogy a jó elnököt miért váltják le, a szélhámost miért nevezik ki igazgatónak, a rossz elnök miért kap kitüntetést, a sikkasztó vezető milliós állami támogatást. S ezenközben elmondatik minden napjainkban dívó csalási, megvesztegetési forma és módozat. Az elbeszélések hősei többnyire idős szabolcs-szatmári parasztok, magányos emberek, utolsó képviselői egy letűnt korszaknak, a régi falu világának. A kötetzáró Élet-novella lírai hangvételű vallomás az író gyerekkoráról, családjáról.

Végh Antal - Helyőrség ​az isten háta mögött
Egy ​kisváros vezetősége szobrot rendelt a neves szobrászművésztől. A mű elkészült, és fel is avatták. Lovas szobor volt. Aztán később a város vezetői közül egyre többen és egyre hangosabban fejezték ki nemtetszésüket. Azt hozták fel ellene, hogy a ló nem így tartja a lábát. Egy lónak a füle nem így áll. Egy ló sörénye nem ilyen borzas... - De hiszen - mondta az alkotó - ez nem ló, ez csak szobor! Tisztelettel felhívom az olvasó figyelmét, ez az írás, amelyet most közreadtam: csak regény! V. A.

Végh Antal - Északi ​utakon
Az ​Északi utakon első ízben 1973-ban jelent meg a Magvető Könyvkiadónál. Egy 1969-es skandináviai, elég kalandos útról számolt be. Akkor még nagyon keveset látott egy magyar író a nagyvilágból, sok - ma már nálunk is mindennapi - jelenség csodálkozásra, sőt csodálatra készteti. A nyloning-valuta kora volt ez és a hetvendolláros nyugati utaké. A szerző sok barátot szerez útján és friss, vidám élménybeszámolót ad. Ugyanakkor ma is aktuális témák is hangot kapnak, pl. a magyar gyümölcs exportja és az exporttermelés kérdései.

Végh Antal - Az ​utolsó konzílium
-Ezzel ​a dokumentum-összeállítással megint lezárul majd valami az életedben? - Mindig lezárul valami, amikor az ember kiteszi a pontot. És abban a pillanatban mindig újra el is kezd valami mást. Mert már újra gondolkozom, töprengek valamin, mi lesz a szolgálatvállalásomnak a következő fejezet, állomása. - Te egy helyütt azt írtad a sporttal kapcsolatos ténykedésedről, hogy senki ne reménykedjne, mert te nem adod fel. - Örülök, hogy megragadt emlékezetedben ez a \"kitörésem\". Valóban, amíg énbennem szusz lesz, amíg énbennem erő lesz, s amíg én a tollat meg tudom fogni, mindig szolgálni akarok vele. Valaki és valami mellett, és valaki és valami ellen. Nem hiszem, hogy ez bővebb magyarázatot kívánna azoknak, akik olvassák írásaimat.

Végh Antal - Akkor ​májusban esett a hó
Rásó ​Gábor faluról származik, úgy érzi, kötelessége jó tanulással meghálálnia parasztszülei támogatását. Mégsem lesz eminens, de ennek nemcsak ő az oka. Az ötvenes évek első felében vagyunk, a debreceni Református Kollégiumban. A kamasz fiúkat több, ellentmondásos hatás éri: Nagytiszteletű úr is - aki hittant tanít - meg akarja nevelni őket, és Kesztyűs tanár úr is hatni szeretne rájuk - Kesztyűs tanár úr történész, minden szavát áthatja a dogmatizmus. "Nagytiszteletű úr szelíd, nyájas. A lélek embere. Ha Kesztyűs tanár úr előtt jár a szám, kihúzom a gyufát. Ő történész. Nem történelemtanár. Tör-té-nész! Amit ront rajtunk Nagytiszteletű úr, azt ő billenti helyre. Viszont ha valaki Kesztyűs tanár úr elmefuttatásait venné komolyan, azt helyre teszik Nagytiszteletű úr ideái. Úgyhogy minden kiegyenlítve! Kesztyűs tanár is idézi magát olykor. De csak Marx, Engels, Lenin és Sztálin után... Kesztyűsnél be vagyok vágódva! Azzal, hogy év elején felírtam a történelem-jegyzetfüzetem első lapjára: "A marxista-leninista történelemtudomány elsajátításának céljából Kesztyűs István történész előadásainak alapján vezeti: Rásó Gábor". Érthető hát, hogy a fiúk nem veszik egyiket sem komolyan, hanem kiélik - a valóságban és a képzeletben - kamaszösztöneiket. Az évek azonban nem múlhatnak el nyomtalanul: közeledik az érettségi, és Rásó Gábor szerelmes lesz...

Végh Antal - Imádság ​a vadlibákért
Végh ​Antal első kötete Korai szivárvány címmel jelent meg 1963-ban. Most huszonegyedik kötetét tartja kezében az olvasó. E novellás kötet az utóbbi három-négy év /1980/ írásait tartalmazza. Hol meseszerűen, hol dokumentumhűséggel áradó novellák és hosszabb elbeszélések ezek az első szerelem hold-tisztaságáról, a falu mindennapjairól, a bemocskolt szerelem kínjairól, a szülők megpróbáltatott sorsának visszfényéről a gyermekek életében, egy beatzenekar hétköznapjairól, az apakeresés divatjáról, egy cigányfiú tragikus életéről. Végh Antal mindig izgalmas, mélyreható témákhoz nyúl; ebben a kötetben is minden írása erőteljes és meggondolkodtató.

V%c3%a9gh_antal_90_%e2%80%8bperc
elérhető
1

Végh Antal - 90 ​perc
Amikor ​visszajöttek, beszólították Boldizsárt: - Van-e kedved átigazolni? Mi kiadunk! Akkorra Boldizsárral mi már elintéztünk mindent. De úgy tett mindenki, mintha most látnánk őt először. Holott abból a fekete táskából már Boldizsárnak is kiszámoltuk a dohányt! Ő még egy kis tapasztalatlan madárka. Négy tanú előtt vette lel a pénzt. Majd ha ő is túl lesz a harmadik-negyedik átigazoláson...

Veadandp0137
elérhető
1

Végh Antal - Vándorbot
A ​kötet a szerző két régebben kiadott könyvét adja újra az olvasó kezébe. Az Északi utakon első ízben 1973-ban jelent meg a Magvető Könyvkiadónál, a Nyugati utakon pedig 1980-ban a Gondolatnál. Az Északi utakon egy 1969-es skandináviai, elég kalandos útról számolt be. Akkor még nagyon keveset látott egy magyar író a nagyvilágból, sok - ma már nálunk is mindennapi - jelenség csodálkozásra, sőt csodálatra készteti. A nyloning-valuta kora volt ez és a hetvendolláros nyugati utaké. A szerző sok barátot szerez útján és friss, vidám élménybeszámolót ad. Ugyanakkor ma is aktuális témák is hangot kapnak, pl. a magyar gyümölcs exportja és az exporttermelés kérdései. A Nyugati utakon egy észak-amerikai és kanadai útról számol be, amelyre az ottani magyarok hívták meg a már ismert írót. Ebben főleg amerikai magyarok különböző csoportjai és egyes képviselői magatartása érdekes, és más könyvekhez képest újszerű.

Végh Antal - Gyógyít6atlan?
A ​szerző könyve közvetlenül az 1986-os, számunkra kudarccal végződött mexikói labdarúgó- világbajnokság után jelent meg. Mik voltak a kudarc előzményei, hogy is volt az a bizonyos 6-0-ra végződő szovjet-magyar mérkőzés...

Végh Antal - Ölbeülni? ​Dorombolni?
A ​zsidókról és a sajtóról A népiekről és az urbánusokról Csurkáról és Csoóriról, Eörsiről és Konrád Györgyről A biróságról és az áőprodott levegőjű tárgyalótermekről Torgyánról és Antall Józsefről Gönz Árpádról és a köztársasági elnök március 15-i haknizásairól Kinyeri a következő választásokat? Lesz-e miniszterelnök Palotás Jánosból?

Végh Antal - Akkor ​is, ha egyedül maradok
Végh ​Antal nevéhez sikerkönyvek és sikeres könyvek, botrányok és botrányos ügyek, perek és perpatvarok egyaránt fűződnek. Neve - áruvédjegy. Végh Antal könyveit veszik. És olvassák. Hogy miért? Kötetünk - amelyben a szerző novelláit a vele készült nagyívű interjú egészíti ki - egyebek mellett ezekre a kérdésekre is igyekszik választ keresni. Egyelőre a legilletékesebbnél - magánál a szerzőnél. Hogyan élte meg ő a vele történteket, hogyan emlékszik a távolabbi vagy közelebbi múltban nagy port felvert eseményekre, egyáltalán milyen képet alkotott önmagáról. Az önarcképfestés lehetetlennek látszott, ezért Sárfán István publicisztikus portrémintázó készségét hívta segítségül a Végh Antalról alkotott izgalmas, ámbár helyenként szubjektív indulatú Végh Antal-vélemény rözítéséhez.

Végh Antal - Nyugati ​utakon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

V%c3%a9gh_lelt%c3%a1r
elérhető
0

Végh Antal - A ​leltár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Végh Antal - Miért ​beteg a magyar futball?
A ​könyv a következő műveket tartalmazza: Miért beteg a magyar futball? (riport) 90 perc (regény) Szép volt, fiúk! (színmű) 2 novella (1. Az utolsó magyar nemzeti 11. 2. A Rákosi-kupa ) 3 beszélgetés (1. Beteg-e még a magyar futball? 2. Lehet-e Magyarországon futballcsapatot csinálni? 3. Szándékosan kavart vihart? ) Mundial 1982. (tanulmány)

V%c3%a9gh_antal_forgat%c3%a1s
elérhető
0

Végh Antal - Forgatás
Az ​elbeszéléskötet az író kilenc hosszabb terjedelmû írását tartalmazza,a szerzõ ismert stílusában. Tartalom: A boldogtalan ember, Aranyfog, A szabadcsapat, Doni szerelem, A pohárköszöntõ, A találkozó, A forgatás, A kapcsolat, Magánbeszélgetések.

Végh Antal - Hol ​jártál, mikor az ég zengett?
Végh ​Antal életének utolsó szakaszában írta a kötetbe válogatott 'portrékat'. Hirtelen bekövetkezett halála miatt azonban nem kerülhetett sor a kézirat nyomdába kerülése előtti utolsó simításokra, és a tervbe vett valamennyi személy bemutatására sem, az írásokat tehát változtatás nélkül olvashatják az érdeklődők, akik vélhetően nem csodálkoznak majd a szerző - tőle megszokott - szabad véleménynyilvánításán. A két ciklusba (Karcolatok, portrék, emlékek; ...És akiről már nem írhatott) rendezett karcolatok, portrék és emlékforgácsok első sora Török Ferenc öttusázó; Katona Mihály gáborjáni parasztember; Bornemisza István, az író keresztapja; Holdházi Nándor Gáborján község körzeti orvosa; Torgyán József politikus; Csoóri Sándor költő; Varga József 'minden idők legjobb futballistája'; Végh Endre Kisszekeresen élő tanító-igazgató; Vásárhelyi Józsefné, a szerző nagynénje; Kiss Ferenc, a mányi tsz elnöke; Rábold Gábor, a szerző gimnáziumi osztályfőnöke és Simon Béni - aki 'csak bácsi volt' arcélét rajzolják meg. A kötet második ciklusának portréit már nem fejezhette be az író, csupán jegyzetek és hevenyészett följegyzések nyomán idéződik meg egy-egy személy, pl. Főző József kertész- és agrármérnök, Muzsnay Árpád az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, Mikó Kálmán volt megyei rendőrkapitány és az almafák 'szerelmese', Tar Mihály kertész, a magyar irodalom lelkes híve - összesen huszonnyolcan. Sokféle ember sorsa kel életre a kötet lapjain, ám akár egyszerű parasztemberről, híres politikusról vagy éppen népszerű futballistáról van is szó, a szerző érzékelhetően mindegyikükben az embert nézte, és igyekezett érzéseikről is számot adni, miközben a nem minden tanulság nélküli gondolataikat vetette papírra. Az utószót író Szívós István soraival érdemes a kötetet a szerző híveinek figyelmébe ajánlani: 'Minden érdekelte, ami népe sorsával kapcsolatban állt. S mindenbe beleszólt, ami népe sorsára érdemes volt. Mert orv osa nem lehetett, ügyvédje lett nemzetének'.

Végh Antal - Az ​almafákat évente kell metszeni
"...A ​főtitkári székben, az asztal fényesre munkált lapja előtt, iratok és telefonkészülékek között, jól szabott öltönyben, fehér ingben - az inghez, öltönyhöz hozzáértéssel megválasztott nyakkendő - ül a szék karfájára támaszkodva egy régi gazdasági cseléd... Volt téesz-elnök, pártbizottsági osztályvezető, dolgozott a tanácsnál, ott a mezőgazdaságot irányította. Ez az életút akár szimbólum is lehetne, de ne fogadjuk el, mert nem minden volt kulákcselédnek van ma ilyen jól szabott öltönye s hozzá ilyen forgatható, kényelmes karosszéke, párnával. - Tizenöt éves koromban lettem cseléd Okányban Kámónáréknál. De azt kikötöttem neki, hogy én az ólban nem hálok! Először két ökröt adott elibém, aztán lovat bízott rám. Egy év volt a próbaidőm. Egy év leteltével megkérdezte, maradok-e? Maradok, azt mondtam, ha dupla fizetést ad. Megadta. Odaültetett az asztalához, velük ettem! Minden két napban tiszta kapcát tett a kulák felesége a csizmám mellé. Ezt is megköveteltem! Aztán az öreg elküldött vásárra is. Adni, venni, mikor mi volt soron. Olvasatlanaul is bízott rám pénzt. Én a rongy embereket a cselédek közt se szerettem! A Kámónárék udvaráról mentem el UFOSZ-titkárnak! Már DÉFOSZ-elnök voltam, amikor megkeresett az öreg: mikor lesz már vége ezeknek a fosztogatásoknak? Azt mondtam neki, ezt így kell, mert egy új világ felépítéséhez széjjel kell zúzni a régit! Én azt akkor szentül hittem. És azt is, hogy mindent jól csinálunk az új világért... Micsoda idő volt... Aztán az éhes, rongyos, gyanakvó parasztokból téeszt csinálni! Talán már azok se hiszik, hogy volt, mint volt, akik maguk is látták, akik maguk is csinálták. Kultúra akkor? Meg művelődés? A betevő falatért kellett megküzdeni. Dehogy a 45 előtti időkre gondolok! Arra, amikor elkezdtük..."

Végh Antal - Aranyalma
Az ​első novella (Anna feketében) az ötvenes évek, a begyűjtési korszak egy kegyetlen pillanatát eleveníti meg; a felidézett történet égő iszonyatát a közben eltelt idő csillapítja. Az utolsó írás (Hárman, árvák) mai hétköznapi tragédiát beszél el. Szenvedő hőse, a magára maradt apa is az időtől várja a fájdalom enyhületét. Mert az idő a "legnagyobb jó, ez a legjobb orvosság minden fájdalomra. Az idő úgy tud gyógyítani, ahogy senki emberfia". Végh Antal új novelláinak láthatatlan, tettenérhetetlen főszereplője: az idő. Az időről szólnak azok az elbeszélések is, amelyek a múltról - a jelen szemszögéből. S még inkább azok az elbeszélések is, amelyek a változás pillanatát érik tetten: a magánparaszti gondolkodásmód tragikus bukását vagy észrevétlen elhalását. Vagy amelyek mintha tagadnák az időt, a paraszti élet változatlannak tűnő örömeit és szenvedéseit, a természettel való harc örök körforgását érzékeltetik, de megmutatva, hogyan sodorja magával a mozgó világ tejút-rohanása a látszólag egy helyben álló sorsokat is. A legizgalmasabb novellák pedig már a változott jelent mutatják, az átalakult élet új típusú konfliktusait. Mert az idő - vagy mondjuk így: a társadalmi fejlődés - természetéhez tartozik, hogy miközben a régi fájdalom emlékké simul, új sebek, újfajta bántások keletkeznek...

Végh Antal - Korkép
Úgy ​látszik, a Fradistákat mindenestől elkapta a hév. A "mindent kibeszélni", a "mindent elmondani" szándéka. Amolyan hattyúdalféle buzgalom lehet ez? Hogy na, most még az egyszer! Egyszer mindenképpen, és utoljára. Mindent, de mindent... A kilenc év kénye-kedve bágyaszt, meg a keserű hallgatás is. Hogy szép volt, hogy minden jó volt, de most már vége... elég volt belőle. Megmásíthatatlan a célkitűzés: menni, elmenni a Fraditól, a Fradiból. Mert nincs Isten, amelyik ezen a szándékon változtatnak. Készül elmenni az egész garnitúra! Legalábbis így mondják! És ez valószínű, hogy így is van! Szívós elmegy és beszél? Nem biztos! Mert amúgy szenzációs lenne, ha ő egyszer kinyitná a száját...

Végh Antal - Nincs ​béke az almafák alatt I-II.
"Az ​emberek nem olvasható könyvet szeretnének, hanem felfalhatót." "Nem hiszem, hogy az énáltalam Únyban írott novella és a mások által New Yorkban írott novella között akkora lenne a különbség, mint amilyen különbség van Úny és New York közt." "Azt hittem, hogy lesz rendszerváltás, s végre nyugodtan írhatunk. Lett rendszerváltás, s nem írhatunk nyugodtan." "Most én úgy érzem magam ezzel a földbirtoklással, mintha valaki lajosmizsei használatra kapott volna egy tengeralattjárót." "A bankárok a politikusok meghosszabbított piszkos körmei." "Ha én azt tartom egy politikusról, hogy tehetségtelen, azzal még nem sértettem meg a becsületét. Legföljebb a hiúságát." "Nem mertem se jobboldali, se baloldali lenni, csak hányódok ma is mindenféle "végletek" közt, a közepit meg nem lelem." "Pártot még tud váltani az ember, de csapatot nem." "Attól félek, hogy legközelebb nem a felszabadult magyar polgárság választ, hanem a pénz." "Mindig az tej a legdrágább, amelyik benne marad a tehénben." "Ha így folytatódik, menthetetlenül banánköztársasággá válunk. No de hát nekünk még banánunk sincs." "Nem a tudással, hanem a morállal van a baj." "Bárcsak ott tartanánk már, hogy a hazát hazájának érezhetné minden "lakos", szerte Közép-Európában, hogy ne tiltanának senkit a haza szeretetétől!"

Végh Antal - Kékszemű ​élet
A ​fiatal író első novelláskötete nemrég jelent meg a Magvető Új Termés sorozatában. A Kékszemű élet kisregény. A cím hangulatából is következtethetünk rá: a könyv csupa derű, bizakodó életszeretet. Hőse két fiatal tanár, most végzik a tanárképzőt, s mindketten visszamennek falujukba tanítani. Diákos kedvesség, töretlen harci kedv árad a sorokból. A Kékszemű élet nemcsak olvasmányos mű. Párbeszédes, oldott formában szóba kerülnek korunk fontos kérdései; napi harcok, távlati feladatok elvi tisztázását is megkísérli az író.

Végh Antal - Bekötő ​út
Végh ​Antal regénye egy távoleső zalai falucskában játszódik. Hőse Varga Erzsi, az első kislány, aki a faluból gimnáziumba kerül. A tanulnivágyó kislány nagy áldozatokat hoz a tanulásért, de eredményei nem kielégítőek, s hiába osztályfőnöknője mentőakciója, Varga Erzsinek ki kell maradnia a gimnáziumból. Sebzetten kerül vissza a faluba, s folytatja ott az életét, paraszti munkában, ahonnan korábban felröppenni próbált. Sok küzdelem után végül a KISZ segítségével találja meg önmagát, s a kibontakozás útját.

Végh Antal - Korai ​szivárvány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Végh Antal - Több ​nap, mint kolbász
"Mindenki ​tudja, ma már nem lehet úgy élni mint húsz, ötven, száz évvel ezelőtt. Hiszen a nagyapáink sem úgy éltek, mind dédapáink. Nincs is erre szükség. De arra nagyon is szükség van, hogy őrizzük, szeressük, ismerjük a múltunkat"... - mondta Végh Antal ennek a könyvnek lezárásaképpen, amelyben a kenyérsütéshez, a disznótorhoz és a falusi háztartások más munkáihoz és a falusi háztartások más munkáihoz fűződő emlékeit idézi fel. Akinek a sütés, főzés kedves időtöltése, az néhány jeles receptjét is megtalálja ebben az érdekes könyvben, melyet Gergely Sándor és Kékesdy Károly színes fotóival adunk közre.

Végh Antal - Száz ​szatmári parasztétel
Mit ​is főztek régen a majtisi asszonyok? Hogy is volt régen? A kiveszett, vagy kiveszőben lévő szatmári étkezési szokásokról és a jellegzetes szatmári ételekről szól Végh Antal könyve. Az ételek elkészítésének pontos leírását a régi keserves paraszti életmód megelevenítésével színezi, s miközben felidézi a múltat, s kedvet ébreszt az ismeretlen ízek és étkek megkóstolására, megírja azt is: jó hogy elmúlt az a világ.

Végh Antal - Ökörsirató
Napirenden ​vannak- e még a gondolatok,amelyek szerint élünk,és jól élünk -e az új gondolatokkal,amelyek napirenden vannak - talán ezek a kérdések az etika legáltalánosabb kérdései ,és ezek foglalkoztatják az írót is,aki új novelláiban leginkább a változást próbálja tetten érni:az egykori parasztok életének alakulását.Hőseinek nagy része már elszakadt a falutól,de parasztok voltak,és paraszti múltjuk sajátos öntudatát vagy visszahúzó terhét az új környezetben is magukon viselik.Múltjuk és jelenük összeütközését más formák között,de nem kisebb súllyal élik át a novellák népi származású értelmiségi hősei:akad köztük,akit álmában kísértenek makacsul az otthoni udvar képei,másoknak pedig érzelmi egymásra találását határozzák meg a gyerekkorból átmentett közös emlékek.Ezt a fajta nosztalgiát az író is érzi:kötetének címadó írása lírai vallomás a végérvényesen lezáruló - s így megszépülő - múltról,az ifjúság hajdan volt falujáról. Mert a mai falu - a róla szóló elbeszélések jól érzékeltetik - alig hasonlít a régi falura.Az éles társadalmi harcok múltával a régi sebek behegedtek,de a megoldódó ellentétek helyébe a fejlődés újakat hoz - konfliktusokat emberek,vezetők és vezetettek között.A demokratikusnak ismert tsz-vezetőkből az érzelmi felfokozottság előhívja a dzsentriskedő kiskirályt,az ügyes menedzserből pedig ,aki látszólag hatékonyan egyezteti össze a maga érdekét a csoportérdekkel,kibukkan a társadalom érdekei iránt közönyös harácsoló.

Végh Antal - Miért ​nem szeretem Varga Zoltánt?
Gyurkovics ​Tibor mondja Végh Antalról: "- A sport mindig a remény szelepe volt. Amikor mindenki döglődött és a padló alatt járt, a futballal akkor is ki lehet ugrani, el lehetett jutni külföldre. Igaza volt Végh Antalnak, a foci és a társadalom mindig is összefüggött. - Nem is tudtam, hogy ilyen nagy tisztelője vagy Végh Antalnak. - Pedig tiszteletre méltó ember, aki az igazát keresi, ha kell, betört fejjel is. Világosan és tisztán leplezte le a futballunkat, és könnyedén, szellemesen írta meg. - Ez azért már nem az ötvenes évek története. - Nem, de ha belegondolunk, ő is a játék önfeledt örömét, tisztaságát kereste." (Nemzeti Sport, 1997. január 12.) Végh Antal mondja a magyar futballról: "Úgyszólván nincs is magyar futball, Magyarországon csak futballügyek vannak." "Pártot még csak-csak válthat az ember, akár többször is - de csapatot nem!" "A futballbűnök olyanok, mint a háborús bűntettek. Soha nem évülnek el." "Varga Zoltán a saját butaságától valószínűleg már nem szenved. Megszokta. Képes együtt élni vele." "A világ legbutább embere is lehetett valamikor a zöld gyepen "zseni." "A Ferencváros legtisztább jelenű játékosát kirúgatta a Ferencváros legtisztátalanabb múltú játékosa."

Kollekciók