Ajax-loader

Lendvai L. Ferenc könyvei a rukkolán


Lendvai L. Ferenc - Nyíri Kristóf - A ​filozófia rövid története
Elõszó Könyvünkkel ​a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk. Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.

Lendvai L. Ferenc - A ​Gonosz birodalmai
A ​filozófiatörténész nagyszabású történelmi-politikai-filozófiai elemzése a forradalmi-eszkatologikus gondolkodás és az ebből kinövő társadalomfilozófiák fejlődését követi nyomon, valamint gyakorlati megvalósulásaik filozófiai következményeit elemzi. A négy nagyobb részből összeálló kötet első részének középpontjában a reformáció gondolkodása és Luther Márton áll. Tisztázza a Luther viszonyát az eszkatologikus tanokhoz, valamint revízió alá veszi a lutheranizmus és a német társadalomfejlődés viszonyáról vallott elképzeléseket. A kötet gerincét alkotó két rész az eszkatologikus tradíció két, jellegzetesen modern, és jórészt szintén német gyökerű folytatóját a forradalmat és az ellenforradalmat vizsgálja. Foglalkozik ezek elméletével (marxizmus illetve a német konzervatív gondolkodás), illetve gyakorlati-történelmi megvalósulásukkal (bolsevik forradalom, illetve olasz fasizmus és német nemzetiszocializmus) A befejező rész a két ideológia és totalitárius rendszer összevetésével, valamint a bennük szerepet vállaló filozófusok helyzetén keresztül von mérleget. A részletes névmutatóval és bőséges irodalomjegyzékkel kiegészített mű a szakirodalom alapos feldolgozásával, a kérdések kiélezésével és árnyalatos megválaszolásával - az elmélyült politikai-történelmi érdeklődésű olvasók figyelmére számíthat.

Lendvai L. Ferenc - Thomas ​Mann és a konzervatív forradalom
Az ​író és esszéíró Thomas Mann szembenézett azokkal a problémákkal, amelyekből a totalitárius mozgalmak kinőttek, és magukkal e mozgalmakkal is. Ugyanakkor ő az e mozgalmak kapcsán híressé vált, ám több oldalról is félreértelmezett „konzervatív forradalom” fogalmának egyik megalkotója. Ennek az önmagában ellentmondásos fogalomnak egy definíciója nehezen adható meg, ám Mann írásai alapján jól értelmezhető. Ez az értelmezés az esszé központi témája.

Lendvai L. Ferenc - Filozófiai ​vademecum
A ​Vademecum könyvcsalád - sajátos átmenet értelmező szótár, lexikon és enciklopédia között. A sorozat legújabb tagja filozófiai tárgyú szövegek megértésében, a filozófiatörténet tanulásában segíti az érdeklődő olvasót. Főként az utolsó iskolai megmérettetés előtt álló középiskolásoknak ajánljuk, de hasznos kézikönyvként a tanároknak is sok segítséget nyújt. A kötet mintegy 800 szó és fogalom magyarázatát tartalmazza, az ismeretfilozófia, a metafizika, a tudományfilozófia, a társadalom- és történelemfilozófia, az etika, a logika tárgyköréből. Megtaláljuk benne a fontosabb filozófiatörténeti iskolákat és korszakokat, az ezekhez kapcsolódó, rájuk jellemző fogalmakat. Mindezt a fiatalok körében is kedvelt szerző, Lendvai L. Ferenc korszerű értelmezésében. A szócikkek tömörek és egyszerűségre törekvők, a rövid meghatározás után, ha szükséges, példákkal könnyítik a megértést. Akit a szavak, kifejezések eredete is érdekel, kedvét lelheti az etimológiai magyarázatok böngészésében.

Lendvai L. Ferenc - A ​gondolkodás története
Paul ​Gauguin, a századforduló nagy festője azokat a kérdéseket fogalmazza meg képe címében, amelyek az emberek életében mint világnézeti kérdések vetődnek föl: "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?" A filozófia is ezeket a világnézeti kérdéseket tárgyalja, módszere azonban nem a művészi megjelenítés, hanem a fogalmi gondolkodás. A filozófia tudományos módszerű világnézet; olyan világnézet, mely tárgyát fogalmilag (tudományos fogalmakkal, ezek rendszerében) ragadja meg. A filozófia az emberi élet alapkérdéseiről való gondolkodás, de tudományos módszerű gondolkodás: a gondolkodás legsajátosabb, legtisztább formája. Ezért szokás a nagy filozófusokat gondolkodóknak nevezni, s ezért nevezhetjük a filozófia történetét a gondolkodás történetének.

Kollekciók