Révay József könyvei a rukkolán

Révay József - A ​költő és a császár
A ​napjainkban egyre népszerűbb ókori tárgyú írások között - elsősorban a fiatal olvasók körében - különlegesen nagy szerep jut Révay József népszerű könyveinek. Új könyvében Horatius életét és költészetét eleveníti meg. A költő: Horatius, a császár: Augustus, s van a regénynek harmadik főszereplője: Maecenas, akinek nevéből - a regényből megérti az olvasó, miért - a költészet pártfogóját jelentő közszó lett. Róma és környékének ünnepi és hétköznapi élete, béke és háború, közélet, hivatal, okoskodás és versírás - ilyen mozzanatokban elevenedik meg az olvasó előtt a császárkori Róma története, s benne Horatiusnak a költőnek mozgalmas pályája.

Révay József - Aranygyűrű
Az ​ókor tudós népszerűsítője ezúttal a 12-16 éves leányok számára varázsolja elővé az antik világot. Egy előkelő családból származó kislány, Platorinus római kormányzó Polla nevű leányának életét, férjhezadásának történetét ismerjük meg ebből az eleven sodrú, érdekes alakokat szerepeltető és színes környezetben játszódó regényből. A felvilágosult, határozott akaratú Polla szembe kerül apjával, aki egy hozományvadász piperkőccel jegyzi el tizennegyedik életévébe lépő - tehát eladósorba jutott - leányát. A leányka állhatatosságával és okosságával végül győzedelmeskedik: Pudens, a költő felesége lesz, akikhez az első szerelem rózsás kötelékei fűzik.

Révay József - Elhagytál, ​Helios
A ​regényben a főhős és a kereszténység egymáshoz való viszonya a kulcsprobléma. A főhős a Constantinus halála után negyedszázaddal hatalomra kerülő filozófus császár, Flavius Claudius Julianus, akinek tragédiáját filozófiai elveivel és újplatonista miszticizmusával egyfogantatású uralkodói tervei és szándékai okozták. Julianus izgalmasan ellentmondásos képletű egyénisége az ókori történelemnek: a műveltség, a gyakorlati érzék, az emberség, és az egyszerűségre való törekvés sajátos módon párosul benne a vallásos fanatizmussal, az elfogultságokkal, az életellenes merevséggel és a korproblémák iránt érzett érzéketlenséggel. Míg Constantinus a kereszténység hőse lett, mert nem szállt szembe a kor szellemével és a történelmi szükségszerűség által meghatározott törekvésekkel, Julianus a Helios-kultusz kései főpapjaként, újplatonista rajongóként bukott el, mert - anakronisztikus módon - a görög világ isteneit akarta föltámasztani, pedig a kor, melyben uralkodott, az új vallási és szellemi irányzatoknak kedvezett. A regény főhősét a régi istenek szerelme feltartóztathatatlanul a tragikus örvénybe szédítette.

Révay József - Pályám ​emlékezete
"Az ​ókori filozófiával vigasztalódtam: rég volt bölcselők szavából próbáltam erőt meríteni; hadd térjek most meg, magánéletem ünnepeiből hozzátok, ókori testvéreim. Hadd pihenek meg mozgalmas hétköznapjaitok szemlélésében, hadd merüljek el örömeitekben, osztozzam gondjaitokban."

Révay József - Árpádok ​virága - Szent Imre herceg
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Révay József - Ókori ​író, mai olvasó
A ​Fapadoskonyv.hu (2012) kiadás fülszövege: Már 70 évvel ezelőtt felmerült a kétely Révay Józsefben: vajon az akkori olvasó hogyan viszonyul az ókor irodalmához, kultúrájához, egyáltalán a mindennapjaihoz? A gépszázad, a technika uralkodása megnyirbálta, elsorvasztotta az iskolai görög-latin tanulmányokat. A rombolómunka azóta is tart; mit remélhetünk hát a 21. század elején? A klasszika-filológia kiváló mestere, aki nem csekély pedagógiai vénával is rendelkezik, felveszi a kesztyűt, és sorompóba száll rajongott kultúrtörténeti időszaka védelme érdekében. Ez a kis kötet kézen fogva vezeti az olvasót egyik témáról a másikra, miközben Seneca levelezésének kedves szokását követve valamennyi fejezetet egy-egy mély értelmű, tetszetős idézettel zár. Szóba kerül itt a filozófia, a retorika, a politikai irodalom és a tudomány, a költészet, a történetírás, sőt a kereszténység elterjedése is. Ugyanakkor elkalandozunk a hétköznapi élet, a szociális viszonyok felderítése felé. Az ókori Róma például olyan, akár egy mai nagyváros: zsúfolt, zajos, piszkos. A csinos, átriumos villa a jómódúak kiváltsága; a szegény ember lakása a hatodik, nyolcadik emelet.

Révay József - Néró ​fáklyái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Révay József - Megtanulok ​latinul
A ​Megtanulok latinul nehezen meghatározható műfajú könyv: egy igen eredeti felfogásban megírt nyelvkönyvnek és egy nagy ívű kultúrtörténeti esszének az ötvözése. Révay József (1881-1970), a római kultúra és a latin nyelv kiváló ismerője egy igen praktikus alaphelyzetből indul ki: maga elé képzel egy középkorú férfit, aki hajdanán tanult ugyan latinul, de már mindent elfelejtett, ám úgy érzi, műveltsége nem lehet teljes némi latintudás nélkül. Az így elképzelt olvasót a szerző "barátomnak" szólítja, tegezi, s szellemes csevegésbe kezd vele a latin nyelvről és az ókori római kultúráról, mintha meghitt társaságban lenne. A szerző mindenekelőtt sikerélményt nyújt olvasójának: a köznyelvben általánosan használt nemzetközi szavak és latin eredetű jövevényszavak csokorba gyűjtésével bebizonyítja, hogy valójában már több száz latin szót ismerünk, anélkül hogy egyáltalán nekiláttunk volna a tanulásnak... Egy kis tanulás után pedig örömmel nyugtázhatjuk, hogy pontosan értünk egy csomó latin szállóigét, s teljes sorokat eddig elérhetetlennek hitt latin költők és írók műveiből.

Révay József - A ​párduc
Rendkívül ​izgalmas kalandregény Septimius Severus császár uralkodása alatt. Talán így lehetne a legrövidebben -- és hozzá kell tennem -- a legsemmitmondóbban jellemezni Révay József alkotását. Hiszen ezzel még semmit nem mondtam el róla! Egyáltalán, ki az a címben szereplő párduc? Maga a császár, Septimius Severus? Vagy a lázadó parasztok nem kevésbé lázadó vezére? Esetleg egy gladiátor-játékokon szereplő vadállat? Természetesen a kérdések költőiek, ami azt jelenti, hogy nem én fogom megadni rájuk a választ, hanem ti -- miután elolvastátok a könyvet. Egy keveset a formájáról: biztosan mindnyájatoknak ismerős a szituáció, amikor egy órán (jelen esetben történelemórán) végre valami izgalmas dologról hallhatnátok, de a tanár nem folytatja a "mesélést", hiszen nem tartozik szervesen a tananyaghoz (a leggyakoribb kifogások: nincs rá elég idő; csend legyen! jó, akkor folytassuk az anyagot...). Révay művében is ez az alap, de az ő tanárfigurája nem olyan szőrösszívű, mint a hús-vér tanárok és megkönyörül a diákjain... A szerzőn látszik, hogy pontosan tanulmányozta azt a kort, amelyet megfest (hiszen ő maga is latintanár volt). Csupa pontos adat és hiteles személy kap szerepet a regényében. Jellemábrázolásai, helyleírásai korhűek, ugyanakkor nem egysíkúak, s nagyon érdekesek. Azért is igen fontos mű, mert nem a mindenki által jól ismert módon mutatja be ezt a történelmi korszakot, hanem mindkét oldal szemszögét is felvázolja. Helyet kapnak az arisztokrácia tagjai (a császári tanács, senatorok, praetorok), de a nép (colonusok, rabszolgák) képviselői is, valamint azok a társadalmi rétegek (például a kereskedők, kézművesek), akiket a rómaiak megvetettek, mert nem katonáskodásból és földművelésből éltek -- ugyanis ők csak ezt a két foglalkozást tartották "emberhez" méltónak. Révay tehát nagyon érdekes kort mutat be, méghozzá igen hitelesen.

Révay József - Gömbös ​Gyula élete és politikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Révay József - Százarcú ​ókor
Az ​ókornak nem száz, hanem sok ezer arca elevenedik meg ebben a könyvben: Révay József, a tudós és az író színes képekben eleveníti fel és hozza közel olvasóihoz az ókori emberek életét. Mi mindenről olvashatunk benne? Mükénéről és Krétáról, az egyiptomi birodalomról Kleopátra korában, az antik Rómáról s híres nagyjairól, Caesarról és Ciceróról, életük történelmi nevezetességű napjainak szinte minden percéről, a pannóniai latin városok hétköznapjairól, királynőkről, hősökről és rabszolgákról, könnyeikről és örömeikről, történelmi tetteikről, munkájukról, szórakozásaikról, s még arról is: mit ettek, és az mennyibe került. Különösen szépek azok a részek, ahol az itáliai, afrikai és a mai Magyarország vagy Közép-Európa területén található római városokról ír. A tudós író sok évtizedes tudományos munkásságának válogatott ókor-élményeit a szó teljes értelmében élményként adja át mind fiatal, mind pedig idősebb olvasóinak. Emberségével, tudásával és őszinte lelkesedésével egyaránt hat az olvasók kíváncsi érdeklődésére és érzelmeire.

Révay József - Márvány ​menyasszony
Aelia ​Sorana a legtehetségesebb borostyánkő-faragó talán az egész római birodalomban, de a pannóniai Savariában bizonyosan. Vőlegénye tragikus események áldozata lesz. Az emberek a legnagyobb szeretettel és megbecsüléssel veszik körül a kislányt, gazdája, Barbius magával viszi Aquileiába, felszabadítja a rabszolgasorsból, sőt Itáliába és Görögországba is elküldi tanulmányútra. Sorana végül - ekkor már Aurelius ezredes felesége Rómában - szoborrá formálhatja életének legszebb álmát: a lebegő Amort és Psychét. - Az 1970-ben elhunyt író utolsó ifjúsági regényét veszi kézbe ezzel a könyvvel az olvasó.

Révay József - Séták ​a római Magyarországon
A ​római Magyarország kutatás régi keletű, több mint másfél százada folyik rendszeresen. Magyar archeológusok lelkes és tudós gárdája szinte napról napra hozza felszínre az érdekesebbnél érdekesebb emlékeket és leleteket. Révay József még háború előttről ismert, most az újabb ásatások anyagával kiegészített könyvében nem kisebb feladatot teljesít, mint azt, hogy összekapcsolja a tudományt a szépirodalommal, a múltat a jelennel, nyomon kíséri a kövek, tárgyak sorsát az évszázadokon keresztül, s a romok közé mindig odaképzeli a régi embereket, úgyszólván feltámasztja őket poraikból, megeleveníti hajdani életüket, örömeiket és bánataikat az olvasó elé tárja, hogy a mai ember valóban közel érezze magához ókori testvéreit. A mű nem kézikönyv, nem leltár, nem lexikon, nem a pannoniai emlékek pontos és száraz felsorolása, hanem izgalmas, érdekes, nemegyszer csapongva teremtő képzelettel megírt ókor-kutatás: az embert keresi mindenütt a kövek mögött, az embert és az életet.

Révay József - Tűzfolyam
Az ​ókort népszerűsített formában feldolgozó tudós-író elbeszéléskötete tíz történetet tartalmaz. Az elbeszélések időrendi és földrajzi értelemben egyaránt átfogják szinte az egész római birodalmat. Az első történet i. e. 404-ben játszódik, s egy ókori olümpiasz képe bontakozik ki belőle, az utolsó - a Tűzfolyam című - i. sz. 79-ben, s a Vezúv pusztító kitörését éljük át benne Herculaneumban. A közbülső elbeszélések részint Rómában, részint Egyiptomban játszódnak, s Ciceróval, Horatiusszal, Julius Caesarral, Cleopatrával stb. ismertetik meg az olvasót. Ez a kötet a maga érdekes és rendkívül sok régiségtani ismeretet nyújtó elbeszéléseivel méltó párja és folytatása a "Raevius ezredes utazásá"-nak. Szecskó Tamás kitűnő rajzai sokban hozzájárulnak a cselekmény, kor megelevenedéséhez.

Révay József - Zarándokút ​a szenthelyekre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Révay József - Égi ​jel
"E ​jelben győzni fogsz" - hirdette a legenda századokon át, hogy egy állítólagos égi fénykereszt-látomással hitelesítse Constantinus császár (306-337) győzelmét, amely évszázadokra eldöntötte a római birodalom és ezzel a világ sorsát. Bár Constantinus nem volt keresztény, még kevésbé szent életű, hanem élete végéig az államvallás pontifex maximusa és a Héliosz-kultusz híve, az Euszébiosz költötte legendaszövevényt kora és az utókor kritika nélkül elfogadta: Constantinust látomásos, csodatévő embernek, az istenség küldöttjének tartotta, sőt már a középkor elején szentként tisztelte. Révay József regénye az Égi jel Constantinus korát és társadalmát hitelesen, reálisan ábrázolja, részben költött, színes, gyakran véres, nemegyszer kalandos, s mindig izgalmas események és epizódok sorozatában, úgy azonban, hogy a regény vasváza maga a történelmi valóság, költött eseményei pedig kiteljesítik a rideg és legtöbbször félelmetesen tragikus adatokat és tényeket.

Révay József - Petronius ​és kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Révay József - Szentek ​legendái
A ​kötetből megismerhetjük a keresztény szentek, vértanúk legendáit, életét, a kultúrtörténetnek és az egyházművészetnek ezt a fontos részét. Ez a gyönyörű kiállítású könyv az eredeti, 1926-os kiadás alapján készült, festett, aranyozott borítóval, 8 színes és 8 egyszínű melléklettel. A könyvdíszeket és a könyv kötését Jaschik Álmos festőművész tervezte és rajzolta.

Révay József - Raevius ​ezredes utazása
Raevius ​Joscus római ezredes alakját magára öltve, az író térben és időben egyaránt kötetlenül beutazza a Római Birodalmat. Jár Bunus szicíliai rabszolgakirály táborában, Catullus a költő társaságában részt vesz Lucullus egyik győzelmi lakomáján, megfordul Julius Caesar dolgozószobájában, Maecenasszal és Horatiusszal sörözik egy divatos zöldvendéglő kerthelyiségében, tanúja lesz Caligula az őrült császár vérengzésének, fürdik a nagyszerű Caracalla-gőzfürdő melegvizes medencéiben, és Aurelianus császár megbízásából rovancsolást tart a dáciai állami aranybányákban. Utazásai nyomán feltárul előttünk a klasszikus Róma világa, megismerkedünk az ókori élettel, és csodálkozva látjuk: a nagyszerű római civilizáció fényeivel és árnyékaival milyen megtévesztően ismerős. Révay József sok humorral átszőtt ókori történeteit a tudós nagy anyagismeretéről és az író színes megjelenítő készségéről tanúskodnak.