Ajax-loader

Szabó Magda könyvei a rukkolán


Szabó Magda - Freskó ​/ A szemlélők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Magda - A ​csekei monológ
Az ​író másképpen olvas, mint az olvasó, mert tudja, hogyan jött létre a mű, nemcsak a szöveg színét érti meg, a visszáját is, hiszen ő maga is alkotó. Egész életemben a könyv volt betegség idején az orvosság, irodalompolitikai hajótörésben mentőcsolnak, a béke ritka óráiban gyönyörűség. Minden érdekelt, ami betű, egy-egy mű belső üzenetének feltárására is, a nyomozómunka, amelyet a szerző megkérdezése nélkül pusztán az elébe került szöveg értelmezésével végez. Az Egyetem irodalomtörténészek nevelt, jövendőbeli esztéták vagy szövegkutatók között képzelte el a helyemet, s tulajdonképpen, mert e mostani írásaim arányában tévedett, mert e mostani könyvem a negyedik esszékötetem, s a valaha tanult szabályokat sem sértettem: csak úgy állítottam fel a megszokottól eltérő tételt, ha filológiai tekintetben is tudtam igazolni. Első esszékötetem fogadtatása eldöntötte, érdekli az olvasót a hajdani vers vagy alkotó friss elemzése; azt is, vizsgáljam különös gonddal a sztereotíppá mitizált iskolai anyagot, hátha más írói arckép fordul korunk felé, mint amikor Jókai fantazmagóriának gyanított látomásai még nem tudták cáfolni a támadóit, pedig a műanyag és az űrutazás, sőt Habsburg Ottó nemzetünk iránt számtalanszor igazolt szimpátiája éppúgy ott van a Jövő század regényében, ahogy a soha figyelemre nem méltatott kisregényekben a diadalmas nőmozgalom. A második esszékötetet útja nyílegyenesen vitt el a Vörösmarty-monográfiáig, A lepke logikájá-ig, s talán a negyediket, A csekei monológ-ot se volt felesleges megírnom, mert az első világháború irodalmunkon belüli értékelésével szomorú adósságben vagyunk, nem árt újra kézbe venni, mit írtak a kortárs írók 1914-ről.

Szabó Magda - Béla ​király
Szabó ​Magda írói oeuvre-je az utóbbi években kiteljesedett: a költő és a prózaíró után a drámaíró is kiváló alkotásokkal jelentkezett. Színpadi művei közül kétségtelenül ez a trilógia legnagyobb szabású vállalkozása. Az írónőt ihlető erővel ragadta meg az a történelmi tény, hogy egyik legnagyobb Árpád-házi királyunk, IV. Béla, az országépítő, a tatárok feldúlta Magyarország újjáteremtője annak a meráni Gertrúdnak volt a fia, aki ellen az idegengyűlölő magyar főurak annak idején fellázadtak. Bánk bán gyűlölt áldozatának gyermekéből lett a haza ügyének egyik legnagyszerűbb megszállottja, valóságos nemzeti hős. A három dráma azt az időszakot mutatja be, amikor a befolyásolható, bizalmatlan bizonytalan "meráni fiú"-ból Béla király lesz, méltó a legnagyobbakhoz. A rászedett, becsapott, egyetlen szövetségesétől, a kunoktól megfosztott király számára a tatárdúlás olyan, mint Isten büntetése. Vezeklés saját hiszékenységéért, gyengeségéért. De mégis, a meráni fiú ebben a castában nő királlyá. Mikor a had elvonul, már tudja: Európa magára hagyta a hazáját. Visszatér Magyarországra, s megkezdi az építőmunkát. Szervez, tárgyal, szövetkezik mindenkivel, aki segíteni tud. Most van igazán elemében: IV Béla nem a háború, hanem a béke uralkodója. De aki egymaga kénytelen vállára venni az egész ország terhét, annak áldozatokkal is számolnia kell. Áldozatok lesznek a királyi gyermekek, hiszen érdekházasságokat kell kötniük, s áldozat lesz a szerelem is a hűséges hitvessel, Laszkarisz Máriával. Az emberi, sőt királyi életnek ebben a régiójában már nincs erő a gesztusokra, szív az érzelmekre. Béla király, akinek egy ország az életműve, magára marad. És szent sem lesz belőle. Arra már nem jutott ideje. Béla király mellett kitűnő figurák egész sora népesíti be a drámákat. Húsvér emberek, nem hősök, nem arcátlan "történelmi személyiségek". esendőek, nagyszerűek, humorosak, ostobák, szellemesek, aljasok és becsületesek, mint mi magunk. Mert Szabó Magda drámái 750 évvel ezelőtt játszódnak ugyan, de kihallani belőlük mai életünk, a mai kor nagy kérdéseit is. A meráni fiú története ezért lesz - a színpadi sikerek után - emlékezetesen szép olvasmány.

Szabó Magda - Az a szép, fényes nap
Hogy Szabó Magda színdarabjai zajos sikert keltenek, nem csak drámaírói képességére jellemző, hanem az 1956 után bekövetkezett helyzetre: a saját nemzeti múltjától rendeletekkel eltiltott haza szomjas saját történetének megismerésére. Az író a szimfóniák előtt etűdökön gyakorol, hangjátékokkal jelentkezik, míg első nagy sikere, az Az a szép fényes nap megszülethetik, s lévén egyetemi tanulmányai egyike hazája történelme, boldogan próbálja újraértelmezni nemzete felejteni- és tanulnivalóját. Sok nemzeti nagyság története bírja munkára, a tatárdúlta hazát újjáépítő Béla király gyerekkorától kedvence. Micsoda család - tűnődik -, az anyját, a Bánk bán Gertrudisát cafatokra tépi a felháborodott önérzet, a húga Szent Erzsébet, maga, aki újjáépíti a tatárdúlás miatt dehumanizálódott szerencsétlen országot, sose kerül az Árpád-házi szentek listájára. Királynak születik egy királyi házaspár gyermeke, de adottságai és jelleme nem bizonyos, hogy megfelelnek a születés adta rangnak. A Béla király arról szól, hogyan válik egy kezdetben szinte minden rosszul lépő, olykor halálos bűn elkövetésére szorult, helyzete szerint király népe valóságos vezetőjévé, igazi királlyá, aki már nemcsak büntetni, de megbocsátani és megérteni is tud, nagy távlatokban gondolkozni és méltó családpolitikával baráttá, sőt rokonná tenni hajdani vetélytársa, az idegen Kötöny családját. A dráma trilógia, nagy uralkodók lassan fejlődnek azzá. Az író annak idején , a vesztett második világháború tán azért vállalt a fővárosban állást, hogy részt vehessen a nagy demokratikus átalakulás kezdeti munkálataiban. Az éhségtől már szinte őrületbe űzött magyarság embert eszik a tatár pusztítás idején, Béla emberfölötti erővel megállítja az idegenek nyomában keletkezett romboló erőket, ezért nevezzük második honalapítónak. Az író néha beleolvas színdarabjába, ilyenkor nem önmagára büszke. Újra meg újra megrendül, amikor átélheti, van az Árpád-háznak egy olyan szentje, akit sosem avattak azzá, ő is megérhette volna, de az egyházi, világi politika mást kívánt, elfogadta hát alázattal. Az író azért büszke, mert bűn és bűnhődés arányát itt találta el darabjai között a legpontosabban, s örül, hogy érzékeltethette, van, aki azért nem kapja meg a nagy egyházi visszaigazolást, mert hazája sorsának intézése nem hagyott időt neki arra, hogy úgy élhessen, mint a szentek. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">K</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Mózes egy, huszonkettő
Az olvasót félre ne vezesse a Bibliát idézõ cím, nem a Ben Hur vagy a Quo vadis kései testvérét tartja kezében, hanem az ószövetség Ábrahám–Izsák epizódjának a magyar közelmúltat ábrázoló parafrázisát. A regény születése idején már elhagytam számûzetésem színhelyét, az állásvesztésem után munkahelyemül kijelölt általános iskolát; az intézkedést a hajdani vallás- és közoktatásügyi minisztériumból eltávolított, „osztályidegen” tanárnõ életében nem jutalomnak szánták, hanem büntetésnek, s hogy áldássá fordult, nem a sors vigyora, Isten kegyelme tette. Eredménye Az õz után legnagyobb külföldi sikert elért regényem lett, a Mózes. Sosem írtam volna meg, ha az általános iskolai oktatás gyakorlata nem szembesít naponta három nemzedék problémáival, kudarcával és a jövõ miatti nyugtalanságával, a tanácstalan Ábrahámok – nagyszülõk, szülõk – és a nagyon is világosan látó Izsákok – a fiatalság – aggodalmaival, rémületével, reményével és reménytelenségével. A könyv miatt egyszerre öt helyen jelentettek fel, s már zúzdában volt, mikor kiadója megmentette a bezúzástól, mert nyilvánvalónak látszott, hogy az akkor már külföldön sem ismeretlen író meghurcolása nem használ sem a magyar bel-, sem a külpolitikának. Így a regény megmenekült, a hazai kritika vette kezelésbe, de abba is belemosolygott a véletlen, a francia kiadást elolvasta az egyik leghíresebb és legtekintélyesebb francia esztéta, André Wurmser, aki elemzõ tanulmányban rögzítette, az idegen fiatal nõ végre megértette vele, miért a diáklázadások és a tökéletesen más jelleget öltött nemzetközi fiatalság döbbenetes és megható változása. A sajátságos sorsú könyv tíz francia kiadása lezárta a Mózes-ügyet, amelynek hazai visszajelzései se voltak akármilyenek, hetekig ismeretlen fiatalok vándoroltak el a lakásomra az ország szinte minden részérõl, tarisznyával, hosszú hajjal, hibás kifejezõkészséggel, ital vizet kértek és egy kis beszélgetést, boldogan és riadtan néztem a váratlan erõvel mellettem, mögöttem felsorakozó lányokat, fiúkat. A Mózes pyrrhusi gyõzelem lett, megnyerte a fiatalokat, de a rendszer volt vagy akkori kiszolgálói nem kedveltek meg miatta. A regény, mint jeleztem, parabola, Ábrahám a vének, öregek, középkorúak, Izsák a fiatalok jelképe. A bibliai rész szerint az Úr azt kívánja Ábrahámtól, engedelmessége és tisztelete jeléül áldozza fel neki Izsákot, a fiát. Ábrahám megszakadó szívvel már-már megteszi, de Isten kegyelme elhárítja a gyilkosságot, az apa nem kényszerül rá. Az én regényemben az én Izsákjaim azt érzékeltetik, csak a saját istenükért hajlandók odaadni az életüket, s nem vállalják, hogy családi döntés szabja meg, mi a neve az áldozatkérõ istennek, aki-ami eszmének vagy ideológiának is nevezhetõ. Ötvenhatban a gyerekeink a nemzettel együtt, a maguk választotta szabadságigény eszméje miatt kínálták akár a halálnak is alig megkezdett életüket. A regényt most olvastam életemben másodszorra, mikor ezt az új kiadást nyomdára elõkészítettük. Kirázott a hideg, ahogy néztem hajdani arcomat a fényképen, és azt kérdeztem magamtól, micsoda semmivel nem törõdõ nemzeti és magánsebzettség diktálta ezt a szöveget a másfél méter nagyságú alkotónak, aki úgy ordít a közélet arénájában, hogy megint megpróbálják elnémítani. A történés idejét ötvenötre tettem, nem véletlen az idõpont. Az ötvenes évek legelejétõl már ígérte magát valamilyen formában a jövendõ. Még nem volt itt ötvenhat, de közelgett. Mint az Arany-balladában, mindenki érezte: „villámlik messzirõl.” <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">Ó</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Pilátus
Tudtam, hogy el kell mennem tőled, mielőtt rám ragad iszonyatos fegyelmed, amellyel magadat óvod meg a munkád nyugalmát, és mielőtt annyira hozzád forrok, hogy megtanulok a szemeddel látni, és megértem én is, hogy Dorozs víz és gyógyszálló, beton és üveg, valutáris lehetőség, és nem egy régi forrás igazolása és nem valami iszonyú vágy, hogy jóvátevődjék, amit jóvá kell tennie az időnek: Én nem tudtam veled élni. Szabó Magda <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">J</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Mondják meg Zsófikának
„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.” Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe… És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">T</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Zeusz küszöbén
A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">A</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Szüret - A szerző válogatása életművéből
Örökségünk könyvsorozatban jelent meg a könyv, nem azonos az ugyanezzel a címen megjelent kiadvánnyal!!! (abban válogatott versek olvashatók)

Szabó Magda - Nyusziék
Vonalas ​irka, rajta a cím: Nyusziék I. Ilyen közönséges iskolai füzetekbe írta Szabó Magda 1950 és 1958 között most felfedezett és még soha nem publikált naplóit, férje, Szobotka Tibor és önmaga számára, hogy ne felejtse el napjaikat, az együtt töltött boldog pillanatokat: „Mindennap írnom kellene ebbe a füzetbe, rögzítenem a mosolyodat, a szádat, szavaid, az ölelésedet.” Egy saját maguk által saját maguknak alkotott, külön és különös világot zár be a naplók lapjaiba, amelynek ők ketten az egyedüli lakói. Ebben a világban önfeledt játékokat lehet játszani, kitalált nyelven lehet beszélni, és a másik nélkül elképzelhetetlen a létezés. Két, az életben és az alkotásban egyformán szenvedélyes ember szerelmének a története bontakozik ki az olvasó előtt, és ez a szerelem az idő múltával nemhogy lanyhulna, de egyre szenvedélyesebbé válik, valóságos morfium lesz számukra. Az ötvenes évek gyötrelmes valósága, az állástalanság, a pénztelenség, a kilátástalanság, a szüntelen megaláztatások és csalódások elől egymás karjába, ölelésébe menekülnek, az este, az éjszaka hozza el számukra az enyhülést, a feloldozást és feloldódást. A Naplókban nem az író, hanem a nő, a feleség, a szerető vall legrejtettebb magánéletükről, már-már szemérmetlenül őszinte és megrendítő kitárulkozással.

Szabó Magda - Szilfán ​halat
A ​nagyközönség Szabó Magdát elsősorban mint regényírót ismeri és szereti, talán nem is tartja számon, hogy költőként indult. A Szilfán halat teljes gyűjteménye Szabó Magda verseinek. A régi kötetekben megjelent költeményeken kívül mintegy ötven ismeretlen verset tartalmaz, köztük a Szüret című hosszabb elbeszélő költeményt, az utolsó háborús ősz és szüret egy epizódjának verses regényét.

Szabó Magda - Egy ​czitrom hajával
Szabó ​Magda még halála után bő tíz évvel is tartogat meglepetést számunkra. Hagyatékából előkerült egy újabb, jócskán megtépázott, rongyos-rojtos szélű, pluszlapokkal kiegészített kézírásos receptfüzet. Míg az előző, szintén az örökség részeként megjelent Egy meszely az fél icce című kötetben a receptúrák szorosabban kötődtek az írónő családjához, a most nyilvánosságra kerülők más okból lehettek fontosak számára. Vajon miért őrizhette meg az írónő a több mint száz éve írott recepteket? Alighanem az érdekelte, hogy a látszólag hétköznapi "művekben", vagyis a receptekben, mennyi minden megelevenedik a múlt szokásaiból, napi történéseiből, ha értő szemmel olvassuk őket. Hiszen milyen izgalmas összevetni, mi maradt meg és mi hullott ki az idő rostáján a régen használt kifejezésekből, az alapanyagokból, a mértékegységekből és az akkoriban készülő ételleírásokból. Nem is gondolnánk, mi mindenről "mesélhet" a Napóleon-torta, a császármorzsa vagy a bolygó hollandi - ezek ugyanis annak idején ismert és népszerű fogások voltak. Igaz, hogy iccében, meszelyben, fontban, latban, verdungban megadott hozzávalókból készültek, de némi számolgatással mi is kreálhatunk belőlük olyan ételeket, amelyek a mai terített asztalnak is díszére válnak, és mindenki jóízűen fogyaszthatja őket. Bátran válogathatunk a puszedlik, piskóták, kiflik, stanglik és perecek közül, és bizonyosan rábukkanunk számos, ízlésünknek megfelelő receptre a kötet olvasása közben. Ne lepődjünk meg azon sem, ha manapság divatos ínyencségekre találunk - ilyen a churros vagy a profiterol -, csak ne ezen a néven keressük! Jó böngészést és jó sütés-főzést! Reméljük, sok érdekességet tartogat az olvasóknak a régmúltnak ezekről a szakadozott papírlapokról átmentett üzenete!

Szabó Magda - Az ​őz / Disznótor
Szabó ​Magda Debrecenben született, itt végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait. 1940-ben doktorált latin és magyar szakon. 1940-től 1944-ig tanár volt, később rövid ideig kultuszminisztériumi tisztviselő, 1950 után ismét tanár, 1959 óta az irodalmi alkotásnak él. Írói tevékenységét a _Magyarok_ és az _Újhold_ hasábjain megjelent versekkel kezdte; három verseskötetet adott ki ( _Bárány_, 1947; _Vissza az emberig_, 1949; _Neszek_, 1958), majd 1975-ben _Szilfán halat_ címmel jelentek meg összegyűjtött versei. Csaknem tízéves kényszerű hallgatás után jelentkezett _Freskó_ című regényével (1958), amelyet nyomban nagy elismerés fogadott: a kritika lelkesedése találkozott a közönségsikerrel. Akárcsak a _Freskó_-t, későbbi regényeit is elmélyült és eredeti lélekrajz, a morális kérdések iránti érzékenység, gazdag mesélőkedv, gondos nyelvművészet jellemzi (A legfontosabbak: _Az őz_, 1959; _Disznótor_, 1960; _Pilátus_, 1963; _A Danaida_, 1964; _Mózes egy, huszonkettő_, 1967; _Katalin utca_, 1969; _Abigél_, 1970; _Ókút_, 1970; _A szemlélők_, 1973; _Régimódi történet_, 1977). Sokoldalú író: elbeszéléseit _Alvók futása_ (1967), színműveit és rádiójátékait _Eleven képét a világnak_ (1966), _Az órák és a farkasok_ (1967), _Erőnk szerint_ (1980), útijegyzeteit _Hullámok kergetése_ (1965), _Zeusz küszöbén_ (1968), tanulmányait _Kívül a körön_ (1980) címmel gyűjtötte kötetbe. Írt ifjúsági regényt ( _Sziget-kék_, 1959; _Álarcosbál_, 1961; _Születésnap_, 1962), verses mesét ( _Bárány Boldizsár_, 1956), filmet ( _Vörös tinta_, 1959). József Attila- és Kossuth-díjjal tüntették ki.

Szabó Magda - A ​macskák szerdája
Négy ​dráma "Az első, magam kívánta darab ötlete olvasmányaim segítségével jelzett bennem, szülővárosom történetét olvastam és szíven ütött múltbéli történelmi szerepe, amelyet sorsunk rászabott Bocskai fejedelem idejében. Így írtam meg a Kiálts, város!-t, aztán az összes többi darabot, hadd kerüljenek a nézők szembe saját előttük élő halottaik egykor ontott könnyeivel, elcsengett nevetésével. A Debrecennek önmagáról írt Kiálts, város!-t sűrűn követték az immár természetes kifejezési formának érzett új darabok, míg a legelső formálására készültem, rengeteg történelmi anyagot néztem át, mire észrevettem magam, testközelben éreztem Csokonai Vitéz Mihályt, s ahogy a darab ábrázolta a felejthetetlen életű és életművű alkotót, már kezdhettem is színpadra álmodni Kármán József levél- vagy naplóregényét, a Fanni hagyományai-t: Törőcsik félig még gyermeklány figurája ott fehérlik ki a Martinovics-összeesküvés általa fel nem ismert vértócsáiból. Amit az olvasó ebben a könyvben kap, az egy főbíró, egy világhírre érdemes költő, egy öntudatlan fiatal lány, Fanni és egy nagyon is tudatos és a saját tragikus sorsán mindig túlemelkedő csoda, édesanyám, Jablonczay Lenke és családunk egy részének története. Én szívesen adtam volna azt a címet a kötetnek, ami egy Csokonai-vers sora, de mindent elmond, amihez nekem ezer meg ezer szó kell: "kedv, remények, Lillák". Mindkét nembeli Lillák játszanak velünk, míg eltipródik a kedv és a remény. Aztán mégis maradtam A macskák szerdájá-nál, mert abban mindez benne áll. Könyörgésemet, az író rettentő fohászát majd a Fanni férfi főszereplője mondja ki, mert voltaképpen erről szól mindegyik darab: "Isten vigyázzon minden magyart, kisasszony!" Isten vigyázzon minden magyart! Emlékezzék az olvasó azokra, akik ezért a földdarabért odaadták az életüket." - Szabó Magda

Szabó Magda - Disznótor ​/ Pilátus
Disznótor Szabó ​Magda regénye egy volt földbirtokoslány és egy szegény származású tanító szerencsétlen házasságának könyörtelen története. Miért ment feleségül a gőgös Kémery Pólika évekig semmibe vett udvarlójához, a félszeg Tóth Jánoshoz? Miért nem mehetett férjhez Sára, a szegény tanító húga? Miért gyűlöli oly hevesen Tóth Jánost a sógornője? Miért utálja őt saját lánya? Miért nem akar róla tudni huszonöt éven át öreg édesanyja? Tóth Jánosnak bűnhődnie kell, mégis úgy érezzük, az áldozat az igazi gyilkos, és a rabszolga férj, a lenézett tanító a tulajdonképpeni áldozat. Pilátus Egyszerű kis öregasszony indul új életbe a regény első részében. Férjét elveszítette, de vénségére nem marad egyedül, jó gyermeke, a fővárosban elhelyezkedett lánya magához veszi. Nincs hát vége semminek, még így hetvenöt évesen is újra kezdődhet számára minden, annyi segítőkészség mellett, amennyivel gyermeke mellette áll, az élet utolsó szakasza is harmonikus lehet, örömet hozó, vidám. Mi történik ezzel az öregasszonnyal alig nyolc hónap alatt, miközben új otthont kap, gondoskodnak róla, és mindennel elhalmozzák, ami csak pénzzel megvehető? Mi űzi vissza boldogtalanabbul, mint bármikor életében, régi városába, abba az elhagyott otthonba, amelyben már idegen él, az elevenek világából a holtak árnyai közé? Miben vétkezett ártatlan Pilátusa, a gyermeke, aki magához vette, és értetlenül nézi tragédiáját, úgy érzi, mindent megtett érte, ami csak megtehető, nem bűnös abban, ami bekövetkezett.

Szabó Magda - Hajolj ​felém, tanulj meg engem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Magda - Örömhozó, ​bánatrontó
"Ember ​és állat alakja, igénye, teljesítménye teljesen azonos volt a számomra, magamat vagy magunkat se gondoltam többnek, másnak, mint egy civilizált, este fogat mosó farkast vagy hivatalba járó galambot. Heves, soha nem szűnő, inkább erősödő szánalmat éreztem e néma testvérek iránt, akik a maguk sajátos nyelvét beszélték, és nem tudtak megszólalni emberi hangon, nem tudtak védekezni sem, teljesen ki voltak szolgáltatva az emberek jó- vagy rosszkedvének, emberségének vagy embertelenségének. Külsejüket, tollruhájukat vagy a pikkelyeket, vagy az irhát, amelyből szemük rám pillantott, úgy néztem, mint színészen a jelmezt, s meg voltam róla győződve, egyszer majd leveszik, akkor nem marad, csak a húsuk, azonos, mint az enyém, s lesz egy pont, egy pillanat, amikor emberi hangon is megszólalnak majd, csak ki kell várni, meg kell érdemelni" - írta Szabó Magda az Ókút-ban. Az írónőnek ezt a minden élőlény iránti szeretetét kívánta megmutatni örököse, Tasi Géza, közreadván a hagyatékban fennmaradt - sokszor rajzokkal kísért - leveleket, amelyekben egy csíkos kiscica meséli el emberi hangon a szomszédoknak, milyen is íróéknál a macskaélet.

Szabó Magda - Hullámok ​kergetése
A ​Hullámok kergetése úgyszólván fél Európát szembesíti az olvasóval. Svédország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Szovjetunió és Olaszország tájait vetíti elénk olvasás közben egy láthatatlan laterna magica, s a tájak színes foltjaiban itt-ott felsejlenek a történelem erővonalai is. A könyv műfajilag igen bonyolult ötvözet: az útinapló és útirajz, az esszé, a riport, a személyes vallomás és a lírai emlékezés egymás hatását erősítő legjobb elemei olvadnak benne együvé. Anglia felébreszti benne az egykori Shakespeare-fordítót s az angol irodalom alapos ismerőjét, a Forum Romanum kövei között pedig a hajdani latin szakos egyetemi hallgató cipői kopognak, aki most eljött mintegy ellenőrizni, hogy valóban létezik-e mindaz, amiről egykor éveken át tanult és tanított? Régi vizsgák személyes emlékei vezetik mindenfelé, s az élettelen romok a képzelet, a ráismerés és a tudás segítségével hirtelen megelevenednek. Az író - ha kell - két csonka oszlopból felépíti a hajdani - palotát, s varázslatos könnyedséggel rögtön hozzá is hangolja a mai környezetet: a buja oleander-fákat, a hangosan vitatkozó asszonyokat, egy-egy kószáló cicát és nevető kisfiút. A messzi vidékek érzékletes látványa, hangulata, az utazás és felfedezés izgalma, a nyüzsgő élet villanásai, hirtelen felvázolt jellegzetes arcélek, személyes vallomások és az ujjongó felismerés s mintegy gazdag ráadásként az író színes egyénisége és a sokféle emlék mesteri közvetítése feledhetetlen olvasói élménnyé avatják a minden vonatkozásában érdekes könyvet.

Szabó Magda - Mézescsók ​Cerberusnak
Az ​ókor nagy hőskölteményei nem tartották lehetetlennek, hogy élő is átléphesse a halottak titokzatos világának érckapuját, a mondák állítják, járt odalenn Theseus, járt más hérosz is, vagy kivételes szépségű lantpengetése miatt a feleségét visszakönyörgő Orpheus. Még Dante is alászállt az Isteni színjátékban, maga a szelíd Vergilius volt az úti kalauza. A rege helyhez kötötte az alvilági bejáratot, nyílt oda út Nápoly közelében, Athén vidékén, Taenaron hegyfokánál, s azt is rögzítette, nemcsak megrendítő élmény a holtakkal való találkozás, de az odajutást feltételek szabályozzák. Az alvilági révész, Charon pénzt kíván, fuvardíjat, a három torkon üvöltő sárkányfarkú őrkutya, Cerberus varázsfűvel illatosított mézes süteményt. Ha az obulust kifizette, az eb megkívánta csemegét átadta az utas, szabad a közlekedés a Babits olyan jól ismerte aszfodéloszligetek közt, s az elszánt földi halandó meglelheti a maga halottját a Jajgatás tavánál, csak szorítsa, szorítsa az aranyágat.

Szabó Magda - Szüret
Anyám ​azt remélte, ha ő nem lehetett világhírű zongoraművésznő, majd én, a lánya leszek az. Élete egyetlen komoly tévedése volt, a beszéd ritmikáját értettem, a dalét nemcsak hogy nem, de nem is érdekelt. Fertelmes hangon, de nagy áhítattal zengtem Dávid zsoltárait szegény Horváth tanár úr gyötrelmére, aki később meg is kért, látogassak ki az intézetből, míg az énekkar gyakorol. Nem kellett biztatnia, tudtam, hogy anyám vágya sose teljesül, korrektül zongoráztam, öt évig gyötrődtem a zeneiskolában, mire otthon megértették, okosabb, ha teszem, amit kérek: veszek papírt, ceruzát és akkor születik valami. Hároméves voltam, mikor első versemet a szoba csendjébe visítottam, időbe telt, mire megértették, Isten engem mire szánt, s attól fogva sose kellett többé zongoráznom. Csak írhattam.

Szabó Magda - A ​lepke logikája
Szabó ​Magda szuverén és szuggesztív alkotó. Ezúttal Vörösmartyt idézi elénk képzeletbeli színpadára, ahonnan lenyűgöző tudást, ismeretanyagot, emberi-költői empátiát, legendaromboló bátorságot, szellemes polémiát, játékos iróniát közvetít számunkra.

Szabó Magda - Régimódi ​történet / Kiálts, város! / A macskák szerdája / Fanni hagyományai / Az a szép, fényes nap / Béla király (trilógia)
Szabó ​Magda drámaírói munkásságának reprezentatív darabjait tartalmazza a kötet. Az írónő két ciklusba csoportosította drámáit. Az elsőben, mely A város címet kapta, azok a művek szerepelnek, melyek a szűkebb világ, a szülőföld, Debrecen szellemi és érzelmi vonzásában keletkeztek: a Régimódi történet, a Kiálts, város! és A macskák szerdája, melyet a közönség Szent Bertalan nappala címen ismer. Az ország című ciklusban a tágabb haza emberi és sorsproblémáit megfogalmazó színművek kaptak helyet: a Fanni hagyományai, Az a szép, fényes nap és a Béla király című trilógia.

Szabó Magda - Magdaléna
1935 ​nyarán egy tizenhét éves lány száll le a vonatról degeszre tömött bőröndjeivel a bécsi Westbahnhofon. A fiatal Szabó Magda, aki eddig jóformán csak a szülővárosát, Debrecent ismerte, ezen a napon lép ki, vagy inkább be a nagyvilágba. Bécs, a "mágikus város" egy életre rabul ejti. Ám egy másik szerelem is vár rá itt, és hosszú jegyesség egy fiatal osztrák vegyészmérnökkel, Gerhard Ehrlichhel. Erről a két szerelemről és a "mindig megújuló, megölhetetlen, visszahozhatatlan, de elfelejthetetlen, tündökletes ifjúságról" szólt volna eredetileg a Für Elise című regény, amelyben azonban végül élete debreceni fejezetét örökítette meg Szabó Magda. És a folytatás - bár az írónő ígérte, és nagyon sokan várták - már nem készült el. A Magdaléna ennek a másik Für Elise-könyvnek a nyomába ered, titkait kutatja, mozaikdarabkák összeillesztésével, a múlt egymásra rakódott rétegeinek felfejtésével egy soha meg nem írt regény lapjait próbálja rekonstruálni. Fellelt regénytöredékekből, a hagyatékból nemrég előkerült német nyelvű és most lefordított levelekből, egy mindeddig kéziratban lappangó elbeszélésből, az élete bécsi korszakát felidéző Szabó Magda-interjúból és egy Bécsről szóló történelmi-kultúrtörténeti tanulmányból, az írónő fényképalbumából való exkluzív korabeli felvételekből és egy mai novellából bomlik ki a közelgő háború árnyékában megélt és mégis csodálatos, négy önfeledt és szabad szerelmes nyár története. Amelynek főhősei Magdaléna, azaz maga a fiatal Szabó Magda és osztrák vőlegénye, mellékszereplői az írónő "bécsi családjának" tagjai, barátok, ismerősök, a díszletet pedig a szeretett város, a második otthon, Bécs utcái, kastélyai, parkjai, szobrai alkotják. Már csak az olvasón múlik, hogy mindebből milyen regény születik - a képzeletében.

Szabó Magda - Freskó ​/ Mózes egy, huszonkettő
Az ​emberi sorsokat gúzsba kötő, szorongató múlttal szállnak szembe Szabó Magda regényeinek hősei. A remekbe szabott Freskó Annuskája egy hazug, képmutató örömöt és szeretetet nélkülöző világból szökött meg, hogy megvalósíthassa élete nagy álmát: festő lehessen. Kilenc év múlva hazamegy anyja temetésére, s a regényben megelevenednek a cselédház falára festett freskó alakjai. Feltárul a négy generáció élete, a múlt hazugságait, görcseit feloldani nem tudó könyörtelen öregeké, a közönybe, tehetetlenségbe süppedő fiataloké. Megértjük, miért kellett Annuskának innen megszöknie, s miért kell a temetés után újra felszállnia a vonatra: most már végérvényesen és visszavonhatatlanul hátat fordítani Tarbának a múltnak. A Mózes egy, huszonkettő fiatal hősei az idősebb nemzedékkel szállnak szembe. Megteszik azt, amit a bibliai Izsák nem tett meg Mózes első könyvének huszonkettedik részében: fellázadnak, nem óhjtanak áldozatok lenni szüleik elhibázott életének oltárán. Ezek a fiatalok nem tudják megadni szüleiknek azt , amivel azoknak az élet tartozik. És nem is akarják. Őket már nem nyomasztják a múlt emlkékei, ők már megalkuvás nélkül mernek és tudnak élni, vállalni önmagukat, alakítani sorsukat. És ehhez nincs szükségük az öregek tanácsaira, tapasztalataira, regulázó szigorára. Szabó Magda fojtott atmoszférájú feszültségektől sistergő történetiben most is páratlan érzékkel megrajzolt figurákkal találkozhatunk. A Freskó Annuskája pedig mai irodamunk egyik legszebb, legemlékezetesebb nőalakja.

Szabó Magda - Tündér ​Lala
Irisz ​tündérkirálynő örök birodalma fölött beborult az ég: haragszik a varázsló, a hatalmas erejű szereket kotyvasztó vén Aterpater. Hiába öltötte fel a legszebb alakját - fövenyszőke hajú daliaként toppant a szép Irisz elé -, hiába festette ábrándos pillantású kékre eredetileg gonosz-piros szemét: a kétszázezer éves kérő kosarat kapott. S hogy miért? Az igazat kiáltó egyszarvú kis Gigi jóvoltából az országhatárokon belül ez már nem titok: a testőrök nagyszerű kapitánya, a délceg Amalfi áll az ügy hátterében. De kockázatos dolog egy varázslót kikosarazni. Aterpater - akinek már a körme is ősz az öregségtől - nagy ellenfél. És látszólag könnyű a dolga, mert rejtélyes módon eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Irisz szemefénye. Lala, aki nem szeret rubintáncot járni, aki soha nem akar szappanbuborékba utazni, aki Simon sassal barátkozik, és akinek - deríti ki diadalmasan a varázslói röntgenkészülék - emberszíve van. Ez pedig, a törvények értelmében igen nagy baj. És Irisz úgy érzi minden elveszett... A varázslatosan szép meseregény gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt maradandó élmény.

Szabó Magda - Az ​őz / A Danaida
Szabó ​Magda műveinek összkiadásában jelenik meg az írónő két kitűnő, méltán népszerű regénye. Az őz (1959) vádirat mindenki ellen, aki vétkes egy ember emberi mivoltának elpusztításában: gyilkosok és áldozatok regénye ez a könyv. Gyilkos Józsi, a "Három Huszár" kocsmárosa, és gyilkos Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De e két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amely iszonyatba fullasztotta a színésznő gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s kipusztított Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forró-hidege süt. A Danaida (1964) cselekménye egy szokványos önéletrajz mottóként közölt száraz szavaiból nő ki, szinte feltartóztathatatlanul. Már első lapjain eleven áramlásba, nyílt forgók és rejtett örvények közé kerülünk, s a szeretet és gyűlölködés engesztelhetetlen pólusai között áll elénk a regény főalakja, Csándy Katalin, aki éberen figyeli önmagát és mindazokat, akikkel kapcsolatba kerül, figyelme azonban apró körön belül vándorló lámpa fénye, mely csupán családja, szerelmei, csalódásai körül próbálja felderíteni a homályt, a nagyobb összefüggéseket szem elől téveszti. A Danaida arra int, hogy a kicsinyes személyi gondok, ha elmerülünk bennük, s az élet nagyobb eseményeire, a világra nem figyelünk, útvesztővé lesznek.

Szabó Magda - In ​Memoriam Szabó Magda
A ​Szabó Magda halálának első évfordulója alkalmából készült összeállítás az írónő hangján megszólaló visszaemlékezésre (2004-ben készült interjú) felfűzve idéz életrajzi vonatkozású részleteket regényeiből. A sajátos vallomás életéről, munkásságáról a Bánsági Ildikó, Kútvölgyi Erzsébet, Piros Ildikó, Ráckevei Anna előadásában elhangzó hangosregény részletekkel érdekfeszítő és megható történetté válik. Igazi különlegesség, mely kizárólag eredeti szövegeket tartalmaz.

Szabó Magda - Záróvizsga
Kiváltságnak ​tartom, hogy előszót és ajánlást írhatok ehhez a kötethez, amely válogatás Szabó Magda életműve javából. Nagyon kevés ez a nagy műből, de arra jó, hogy betekintést adjon az író életébe, alkotó műhelyébe, azokba a nagy eszmékbe, amelyek életét vezérlik, és ösztönzést adjon az egész életmű megismeréséhez. Nemcsak mint tiszántúli püspök, elnöktársa ajánlom ezt a kötetet mindenkinek egyházunk határain innen és túl, aki szereti a szépet és az igazat és akinek ügye népünk és az emberiség jövője, de ajánlom úgy is, mint olyan ember, aki hasonló történelmi háttérből jöttem és hasonló nevelésben részesültem a debreceni Kollégiumban. Amikor Szabó Magda egyik művét először a kezembe vettem és olvasni kezdtem, rögtön megéreztem, hogy egy olyan „rádió-leadóra” találtam, amelyre érdemes ráhangolni szívemet és értelmemet. Ajánljuk ezt a kötetet magának Szabó Magdának is egyházunk tiszteletének és szeretetének jeleként 70. születésnapja alkalmával. Kérjük a mindenható Istent, adjon őneki még számos éven át jó egészséget és üde alkotó erőt, hogy tudja szolgálni kapott kegyelmi ajándékaival hazáját és gazdagítsa szellemi kincseivel egyházunkat is. Dr. Kocsis Elemér püspök

Szabó Magda - Merszi, ​Möszjő
A ​földkerekség legszigorúbb intézetében neveltek fel: felnőtt önmagam minden sikerét, elért eredményét a családi házon kívül azoknak köszönöm, akik emberré formáltak. Hitet adtak, erőre szoktattak, nem kíméltek, maximális eredményt követeltek, és örökre beillesztettek a nemzet keretébe, Kölcsey elgondolása szerint büszke magyarrá alakítottak. Hogy ezért valamilyen módon kifejezett hála jár, az már nevelésük következménye. Aki Abigél című regényemet olvasta, régi ismerőssel fog találkozni ebben a könyvemben, megtalálja König tanár úr modelljét, s látja aránylag ritka arcom változásait, amikor nekem feltett kérdésre válaszolok vagy valami közérdekű témát érintek: közéleti emberként szerepelve teljesebbé válik az íróról kialakult kép, mert olykor váratlan-szokatlan adattal gazdagítja az addig már ismerteket. Előfordul, hogy amit nyílt sisakkal sose tenne, amikor regényt ír, most megteszi az író, legbensőbb kételyeit vagy gondjait közli a "Magánügy" ciklusban, de hát megteheti, nem él vissza senki a titkaival, egyetlen reális családja van már csak, az olvasók, akik számon tartják gondolatait és kíváncsiak rá. Az író egyébként mindig közli, ha teheti sohase készült írónak, csak Isten mást tervezett vele, az író tanár akart lenni, igazi tanár, akire úgy gondolhat a tanítvány vissza, ahogy ő érzi szívében hajdani nevelőit, Szondy tanár urat, aki higgadtan azt közölte a tízéves gyerekkel, író lesz belőle, kár más utat terveznie, vagy Möszjőt, akitől megtanulta, hoz az élet elég gyászt a tanulókra, ne növelje már, ha elkerülheti, az iskola is. A Merszi, Möszjő valamifajta visszaigazolás volna, hála a szinte megköszönhetetlenért.

Szabó Magda - Az ​órák és a farkasok
Ebben ​a kötetben két történelmi drámát kap kézhez az olvasó. A debreceni Csokonai Színház óriási sikerű előadássorozata után 1974 decemberében a tévénézők a televízió képernyőjén is végigkísérhették a Kiálts város! hősének, a városáért, hazájáért nemcsak a haladó idő kerékkötő eszmeiségét, de önmagát is feláldozó Gál Nagy István főbírónak a történetét. E könyv lapjain az olvasók most újra találkozhatnak a főbíróval, kalmár Sztavriásszal, a főbíró anyjával, Eszter lányával, újra átélhetik. mint változtatja meg egy történelmi esemény - Bocskai fejedelem álmosdi csatája - nemcsak az ország politikai helyzetét, de egy család minden tagja jövőjének alakulását is. A rádió "Petőfi" hangjátékpályázatán díjat nyert Az a szép, fényes nap itt közölt színpadi változatát viszont a budapesti Nemzeti Színház iktatta műsortervébe. E darabban Géza fejedelem vívja meg nagy küzdelmét önmagával, míg eldönti: népe ősi hitének, szokásainak védelmezője legyen-e, vagy vállalja, hogy előkészíti a kereszténység felvételét, s ezzel, ha a nép egy részének pusztulása árán is, de biztosítsa a magyarság végleges helyét Európa nemzetei között.

Szabó Magda - Vissza ​az emberig
_Versek._ Szilfán ​halat Szelíden és szilárdan Hogy az élőkhöz tartozol Sziget vagy állat Nem kozmikus szelek Béke Burgundi bor A felismerés visszaránt Decemberi vers Elysium Kihűlő szemmel, mint a holt A fiatal költőknek Érik az értelem Pannón utazás Habzik az ég Mint a madár Ketrec Kit térden hódolt a Bika Vissza az emberig Vers János születésnapjára _A versek 1947 szeptembere és 1948 decembere között készültek._

Szabó Magda - Nyusziék
Vonalas ​irka, rajta a cím: Nyusziék I. Ilyen közönséges iskolai füzetekbe írta Szabó Magda 1950 és 1958 között most felfedezett és még soha nem publikált naplóit, férje, Szobotka Tibor és önmaga számára, hogy ne felejtse el napjaikat, az együtt töltött boldog pillanatokat: „Mindennap írnom kellene ebbe a füzetbe, rögzítenem a mosolyodat, a szádat, szavaid, az ölelésedet.” Egy saját maguk által saját maguknak alkotott, külön és különös világot zár be a naplók lapjaiba, amelynek ők ketten az egyedüli lakói. Ebben a világban önfeledt játékokat lehet játszani, kitalált nyelven lehet beszélni, és a másik nélkül elképzelhetetlen a létezés. Két, az életben és az alkotásban egyformán szenvedélyes ember szerelmének a története bontakozik ki az olvasó előtt, és ez a szerelem az idő múltával nemhogy lanyhulna, de egyre szenvedélyesebbé válik, valóságos morfium lesz számukra. Az ötvenes évek gyötrelmes valósága, az állástalanság, a pénztelenség, a kilátástalanság, a szüntelen megaláztatások és csalódások elől egymás karjába, ölelésébe menekülnek, az este, az éjszaka hozza el számukra az enyhülést, a feloldozást és feloldódást. A Naplókban nem az író, hanem a nő, a feleség, a szerető vall legrejtettebb magánéletükről, már-már szemérmetlenül őszinte és megrendítő kitárulkozással.

Kollekciók