Ajax-loader

Szabó Magda könyvei a rukkolán


3020360_5
elérhető
41

Szabó Magda - Pilátus
Tudtam, hogy el kell mennem tőled, mielőtt rám ragad iszonyatos fegyelmed, amellyel magadat óvod meg a munkád nyugalmát, és mielőtt annyira hozzád forrok, hogy megtanulok a szemeddel látni, és megértem én is, hogy Dorozs víz és gyógyszálló, beton és üveg, valutáris lehetőség, és nem egy régi forrás igazolása és nem valami iszonyú vágy, hogy jóvátevődjék, amit jóvá kell tennie az időnek: Én nem tudtam veled élni. Szabó Magda <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">J</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - A ​csekei monológ
Az ​író másképpen olvas, mint az olvasó, mert tudja, hogyan jött létre a mű, nemcsak a szöveg színét érti meg, a visszáját is, hiszen ő maga is alkotó. Egész életemben a könyv volt betegség idején az orvosság, irodalompolitikai hajótörésben mentőcsolnak, a béke ritka óráiban gyönyörűség. Minden érdekelt, ami betű, egy-egy mű belső üzenetének feltárására is, a nyomozómunka, amelyet a szerző megkérdezése nélkül pusztán az elébe került szöveg értelmezésével végez. Az Egyetem irodalomtörténészek nevelt, jövendőbeli esztéták vagy szövegkutatók között képzelte el a helyemet, s tulajdonképpen, mert e mostani írásaim arányában tévedett, mert e mostani könyvem a negyedik esszékötetem, s a valaha tanult szabályokat sem sértettem: csak úgy állítottam fel a megszokottól eltérő tételt, ha filológiai tekintetben is tudtam igazolni. Első esszékötetem fogadtatása eldöntötte, érdekli az olvasót a hajdani vers vagy alkotó friss elemzése; azt is, vizsgáljam különös gonddal a sztereotíppá mitizált iskolai anyagot, hátha más írói arckép fordul korunk felé, mint amikor Jókai fantazmagóriának gyanított látomásai még nem tudták cáfolni a támadóit, pedig a műanyag és az űrutazás, sőt Habsburg Ottó nemzetünk iránt számtalanszor igazolt szimpátiája éppúgy ott van a Jövő század regényében, ahogy a soha figyelemre nem méltatott kisregényekben a diadalmas nőmozgalom. A második esszékötetet útja nyílegyenesen vitt el a Vörösmarty-monográfiáig, A lepke logikájá-ig, s talán a negyediket, A csekei monológ-ot se volt felesleges megírnom, mert az első világháború irodalmunkon belüli értékelésével szomorú adósságben vagyunk, nem árt újra kézbe venni, mit írtak a kortárs írók 1914-ről.

Szabó Magda - Régimódi ​történet
Anyámat ​1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkező, szintén hallgatag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnőtt.” Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elűzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha ő akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplői és szemlélői. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának főszereplőit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testemből adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten először látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén.

47643
elérhető
134

Szabó Magda - Abigél
Ginát, ​az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

Szabó Magda - Katalin ​utca
"A ​Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép: emlékeinkben életünknek – helyszíneivel, rokonainkkal, barátainkkal együtt – rögzült szakasza, amelyet ha tehetnénk, ahogy a videofelvételen lehetséges, annyiszor játszanánk, élnénk meg újra, ahányszor csak menekülni szeretnénk a jelenbõl abba a boldogító irrealitásba, ami rég szétfoszlott már, csak éppen feledhetetlen. Mindenkinek megvan a maga Katalin utcája, olykor álmodik is vele, és ha felébred, csalódottan és nyugtalanul szomorú. Ebben a könyvben azt szerettem volna megírni, hogy csak az találhatja meg visszakívánt Katalin utcáját, aki nem vétett ellene. Az író most beavatja az olvasót titkába: õ milyennek képzeli el a halál utáni életet, a túlvilágot, az élõk és holtak érintkezését és folyton változó viszonylatait, s megpróbálja körbevilágítani az etikai több mint faux pas-t, amikor szándékosan, olykor szándéktalanul, de vétkezünk. Három családot költöztettem a Katalin utcába, egy fogorvost feleségével, lányával, egy pedagógust, Irén és Blanka nevû gyerekeivel és egy õrnagyot, akinek fia van, Bálint. A három ház szomszédos, talaj tekintetében azonos egység, s a lakók barátok. Az olvasó majd látni fogja, hogyan szövõdnek és kuszálódnak össze a szoros egymás mellett élés szálai a családok életében, ki hogy viselkeódik válságos pillanatokban, s miután a regény végére elkészül az egyenleg, el is falazza a visszatérés akár álombeli lehetõségét is attól, aki nem érdemli meg: azontúl soha nem mehetnek végig a régi kövezeten, annál kevésbé, hiszen az elsõ világháború utáni környezetváltozások magát a helyszínt is megváltoztatták. Az író szívbõl reméli, aki ezt a könyvet végigolvassa, megérti érvelését, bármilyen bizarr is, azt is, hogy az elvesztett háború után új Katalin utcák létesülnek mások számára, de ezek a mások voltaképpen azonosak azokkal, akik valaha gyermekként viháncoltak vagy könnyeiket törölgették a három kertben. Csak a személyek fordulnak meg tengelyük körül, ebben a regényben, ahol a holtak úgy járnak-kelnek, mint az élõk, az olvasónak meg kell éreznie, nincs valódi halál, csak visszatérés valamibe, ahonnan egy idõre kiszálltunk és hogy az apostolnak, aki olyan megindítóan prédikált a szeretetrõl, bizony, igaza van. Az író egyik legkedvesebb gyermekét teszi le az olvasó elé, mint az ókor római polgárai, ha felemelték a csecsemõt, magukénak ismerték el. Most elindulnak a rejtelmes utca lakói, s az író az olvasótól is azt kéri: hozza haza Blankát. Mindenkit, aki helyettünk lakol addig sosem ismert paraméterek közt azért, mert elkövette helyettünk mindazt, amit mi nem mertünk, mert ahhoz is gyávák voltunk, hogy vállaljuk önmagunk negatív állóképét."

Szabó Magda - Az a szép, fényes nap
Hogy Szabó Magda színdarabjai zajos sikert keltenek, nem csak drámaírói képességére jellemző, hanem az 1956 után bekövetkezett helyzetre: a saját nemzeti múltjától rendeletekkel eltiltott haza szomjas saját történetének megismerésére. Az író a szimfóniák előtt etűdökön gyakorol, hangjátékokkal jelentkezik, míg első nagy sikere, az Az a szép fényes nap megszülethetik, s lévén egyetemi tanulmányai egyike hazája történelme, boldogan próbálja újraértelmezni nemzete felejteni- és tanulnivalóját. Sok nemzeti nagyság története bírja munkára, a tatárdúlta hazát újjáépítő Béla király gyerekkorától kedvence. Micsoda család - tűnődik -, az anyját, a Bánk bán Gertrudisát cafatokra tépi a felháborodott önérzet, a húga Szent Erzsébet, maga, aki újjáépíti a tatárdúlás miatt dehumanizálódott szerencsétlen országot, sose kerül az Árpád-házi szentek listájára. Királynak születik egy királyi házaspár gyermeke, de adottságai és jelleme nem bizonyos, hogy megfelelnek a születés adta rangnak. A Béla király arról szól, hogyan válik egy kezdetben szinte minden rosszul lépő, olykor halálos bűn elkövetésére szorult, helyzete szerint király népe valóságos vezetőjévé, igazi királlyá, aki már nemcsak büntetni, de megbocsátani és megérteni is tud, nagy távlatokban gondolkozni és méltó családpolitikával baráttá, sőt rokonná tenni hajdani vetélytársa, az idegen Kötöny családját. A dráma trilógia, nagy uralkodók lassan fejlődnek azzá. Az író annak idején , a vesztett második világháború tán azért vállalt a fővárosban állást, hogy részt vehessen a nagy demokratikus átalakulás kezdeti munkálataiban. Az éhségtől már szinte őrületbe űzött magyarság embert eszik a tatár pusztítás idején, Béla emberfölötti erővel megállítja az idegenek nyomában keletkezett romboló erőket, ezért nevezzük második honalapítónak. Az író néha beleolvas színdarabjába, ilyenkor nem önmagára büszke. Újra meg újra megrendül, amikor átélheti, van az Árpád-háznak egy olyan szentje, akit sosem avattak azzá, ő is megérhette volna, de az egyházi, világi politika mást kívánt, elfogadta hát alázattal. Az író azért büszke, mert bűn és bűnhődés arányát itt találta el darabjai között a legpontosabban, s örül, hogy érzékeltethette, van, aki azért nem kapja meg a nagy egyházi visszaigazolást, mert hazája sorsának intézése nem hagyott időt neki arra, hogy úgy élhessen, mint a szentek. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">K</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Mózes egy, huszonkettő
Az olvasót félre ne vezesse a Bibliát idézõ cím, nem a Ben Hur vagy a Quo vadis kései testvérét tartja kezében, hanem az ószövetség Ábrahám–Izsák epizódjának a magyar közelmúltat ábrázoló parafrázisát. A regény születése idején már elhagytam számûzetésem színhelyét, az állásvesztésem után munkahelyemül kijelölt általános iskolát; az intézkedést a hajdani vallás- és közoktatásügyi minisztériumból eltávolított, „osztályidegen” tanárnõ életében nem jutalomnak szánták, hanem büntetésnek, s hogy áldássá fordult, nem a sors vigyora, Isten kegyelme tette. Eredménye Az õz után legnagyobb külföldi sikert elért regényem lett, a Mózes. Sosem írtam volna meg, ha az általános iskolai oktatás gyakorlata nem szembesít naponta három nemzedék problémáival, kudarcával és a jövõ miatti nyugtalanságával, a tanácstalan Ábrahámok – nagyszülõk, szülõk – és a nagyon is világosan látó Izsákok – a fiatalság – aggodalmaival, rémületével, reményével és reménytelenségével. A könyv miatt egyszerre öt helyen jelentettek fel, s már zúzdában volt, mikor kiadója megmentette a bezúzástól, mert nyilvánvalónak látszott, hogy az akkor már külföldön sem ismeretlen író meghurcolása nem használ sem a magyar bel-, sem a külpolitikának. Így a regény megmenekült, a hazai kritika vette kezelésbe, de abba is belemosolygott a véletlen, a francia kiadást elolvasta az egyik leghíresebb és legtekintélyesebb francia esztéta, André Wurmser, aki elemzõ tanulmányban rögzítette, az idegen fiatal nõ végre megértette vele, miért a diáklázadások és a tökéletesen más jelleget öltött nemzetközi fiatalság döbbenetes és megható változása. A sajátságos sorsú könyv tíz francia kiadása lezárta a Mózes-ügyet, amelynek hazai visszajelzései se voltak akármilyenek, hetekig ismeretlen fiatalok vándoroltak el a lakásomra az ország szinte minden részérõl, tarisznyával, hosszú hajjal, hibás kifejezõkészséggel, ital vizet kértek és egy kis beszélgetést, boldogan és riadtan néztem a váratlan erõvel mellettem, mögöttem felsorakozó lányokat, fiúkat. A Mózes pyrrhusi gyõzelem lett, megnyerte a fiatalokat, de a rendszer volt vagy akkori kiszolgálói nem kedveltek meg miatta. A regény, mint jeleztem, parabola, Ábrahám a vének, öregek, középkorúak, Izsák a fiatalok jelképe. A bibliai rész szerint az Úr azt kívánja Ábrahámtól, engedelmessége és tisztelete jeléül áldozza fel neki Izsákot, a fiát. Ábrahám megszakadó szívvel már-már megteszi, de Isten kegyelme elhárítja a gyilkosságot, az apa nem kényszerül rá. Az én regényemben az én Izsákjaim azt érzékeltetik, csak a saját istenükért hajlandók odaadni az életüket, s nem vállalják, hogy családi döntés szabja meg, mi a neve az áldozatkérõ istennek, aki-ami eszmének vagy ideológiának is nevezhetõ. Ötvenhatban a gyerekeink a nemzettel együtt, a maguk választotta szabadságigény eszméje miatt kínálták akár a halálnak is alig megkezdett életüket. A regényt most olvastam életemben másodszorra, mikor ezt az új kiadást nyomdára elõkészítettük. Kirázott a hideg, ahogy néztem hajdani arcomat a fényképen, és azt kérdeztem magamtól, micsoda semmivel nem törõdõ nemzeti és magánsebzettség diktálta ezt a szöveget a másfél méter nagyságú alkotónak, aki úgy ordít a közélet arénájában, hogy megint megpróbálják elnémítani. A történés idejét ötvenötre tettem, nem véletlen az idõpont. Az ötvenes évek legelejétõl már ígérte magát valamilyen formában a jövendõ. Még nem volt itt ötvenhat, de közelgett. Mint az Arany-balladában, mindenki érezte: „villámlik messzirõl.” <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">Ó</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Mondják meg Zsófikának
„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.” Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe… És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">T</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Zeusz küszöbén
A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">A</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Szüret - A szerző válogatása életművéből
Örökségünk könyvsorozatban jelent meg a könyv, nem azonos az ugyanezzel a címen megjelent kiadvánnyal!!! (abban válogatott versek olvashatók)

Szabó Magda - Záróvizsga
Kiváltságnak ​tartom, hogy előszót és ajánlást írhatok ehhez a kötethez, amely válogatás Szabó Magda életműve javából. Nagyon kevés ez a nagy műből, de arra jó, hogy betekintést adjon az író életébe, alkotó műhelyébe, azokba a nagy eszmékbe, amelyek életét vezérlik, és ösztönzést adjon az egész életmű megismeréséhez. Nemcsak mint tiszántúli püspök, elnöktársa ajánlom ezt a kötetet mindenkinek egyházunk határain innen és túl, aki szereti a szépet és az igazat és akinek ügye népünk és az emberiség jövője, de ajánlom úgy is, mint olyan ember, aki hasonló történelmi háttérből jöttem és hasonló nevelésben részesültem a debreceni Kollégiumban. Amikor Szabó Magda egyik művét először a kezembe vettem és olvasni kezdtem, rögtön megéreztem, hogy egy olyan „rádió-leadóra” találtam, amelyre érdemes ráhangolni szívemet és értelmemet. Ajánljuk ezt a kötetet magának Szabó Magdának is egyházunk tiszteletének és szeretetének jeleként 70. születésnapja alkalmával. Kérjük a mindenható Istent, adjon őneki még számos éven át jó egészséget és üde alkotó erőt, hogy tudja szolgálni kapott kegyelmi ajándékaival hazáját és gazdagítsa szellemi kincseivel egyházunkat is. Dr. Kocsis Elemér püspök

Szabó Magda - Hullámok ​kergetése
A ​Hullámok kergetése úgyszólván fél Európát szembesíti az olvasóval. Svédország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Szovjetunió és Olaszország tájait vetíti elénk olvasás közben egy láthatatlan laterna magica, s a tájak színes foltjaiban itt-ott felsejlenek a történelem erővonalai is. A könyv műfajilag igen bonyolult ötvözet: az útinapló és útirajz, az esszé, a riport, a személyes vallomás és a lírai emlékezés egymás hatását erősítő legjobb elemei olvadnak benne együvé. Anglia felébreszti benne az egykori Shakespeare-fordítót s az angol irodalom alapos ismerőjét, a Forum Romanum kövei között pedig a hajdani latin szakos egyetemi hallgató cipői kopognak, aki most eljött mintegy ellenőrizni, hogy valóban létezik-e mindaz, amiről egykor éveken át tanult és tanított? Régi vizsgák személyes emlékei vezetik mindenfelé, s az élettelen romok a képzelet, a ráismerés és a tudás segítségével hirtelen megelevenednek. Az író - ha kell - két csonka oszlopból felépíti a hajdani - palotát, s varázslatos könnyedséggel rögtön hozzá is hangolja a mai környezetet: a buja oleander-fákat, a hangosan vitatkozó asszonyokat, egy-egy kószáló cicát és nevető kisfiút. A messzi vidékek érzékletes látványa, hangulata, az utazás és felfedezés izgalma, a nyüzsgő élet villanásai, hirtelen felvázolt jellegzetes arcélek, személyes vallomások és az ujjongó felismerés s mintegy gazdag ráadásként az író színes egyénisége és a sokféle emlék mesteri közvetítése feledhetetlen olvasói élménnyé avatják a minden vonatkozásában érdekes könyvet.

Szabó Magda - Eleven ​képét a világnak
KÍGYÓMARÁS Színmű ​három felvonásban Bemutatta a Jókai Színház 1960-ban LELEPLEZÉS Színmű három felvonásban Bemutatta a Nemzeti Színház Pesterzsébeti Kamaraszínháza 1962-ben FANNI HAGYOMÁNYAI Színmű három felvonásban (Kármán József műveinek felhasználásával) Bemutatta a Katona József Színház 1964-ben A HALLEI KIRURGUS Rádiójáték Händel életéből Bemutatta a Rádiószínház 1963-ban BÉKEKÖTÉS Rádiójáték Bemutatta a Rádiószínház 1965-ben A RAB Rádiójáték Bemutatta a Rádiószínház 1965-ben

Szabó Magda - Ballo ​in maschera
Budapest, ​inverno del 1960. Kristi ha quindici anni e il carattere chiuso di una ragazzina cresciuta all’ombra di una tragedia troppo grande. Sua madre è morta nel darla alla luce sotto i bombardamenti della seconda guerra mondiale, e la sua famiglia è formata dal padre e dalla nonna materna, un microcosmo senza allegria. Ma oggi è tutto diverso: a scuola c’è una festa di carnevale e Kristi ha ottenuto il permesso di parteciparvi. La nonna le ha cucito un bellissimo abito da zingara e così mascherata Kristi è sicura che troverà il coraggio per portare a compimento il suo piano. Parlerà con la sua professoressa preferita, la giovane Eva Megyesi, che tanto le è stata vicina in questi mesi, aiutandola a trovare quella serenità che le è sempre mancata. Kristi le dirà che ha capito che anche suo padre è stato conquistato dalla sua forza e dalla sua allegria e forse ci sarà una seconda occasione di felicità per tutti… Dopo Ditelo a Sofia, Magda Szabò dà voce a un nuovo, indimenticabile personaggio femminile, ritratto con la straordinaria capacità di indagare l’animo umano - e femminile in particolare - che l’ha resa una delle autrici più importanti del Novecento.

Szabó Magda - Egy ​meszely az fél icce
Szabó ​Magda hagyatékából előkerült két, kézzel írott, recepteket tartalmazó füzetecske. A megsárgult lapokon található ételek sokszínűsége és érdekessége csupán kultúrtörténeti szempontból is kiadásra érdemesíti őket, ám ezen felül olyan emlékekről van szó, amelyek számos szálon kötődnek Szabó Magda életéhez és írói világához, és ahhoz a miliőhöz, amely a hétköznapokban körülvette őt. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy az írónő gondosan megőrizte őket az utókornak. Az Egy meszely az fél icce receptjeit nem az írónő saját maga készítette el, de minden bizonnyal ezeket az ételeket ette gyerekkorában és a későbbiekben is. A visszaemlékezések szerint egész életében ragaszkodott a házias ízekhez, azokat értékelte igazán. A régebbi füzet - melybe az 1800-as évek végén kerültek az első bejegyzések - belső borítóján a következő felirat olvasható: Jablonczay Gizella szakácskönyve. Jablonczay Gizella neve jól ismert a Szabó Magda-olvasók előtt, hiszen a családi mitológiát elbeszélő Régimódi történet egyik fontos szereplőjéről, az írónő édesanyjának, Jablonczay Lenkének a nagynénjéről van szó. A másik, szintén kézírásos füzet szerzőjét nem ismerjük, és a receptek valószínűleg későbbi keletkezésűek. A receptek mellett található bejegyzések, kiegészítések arra utalnak, hogy mindkét szakácskönyvet gyakran forgatták, és a legtöbb recept valóban el is készült. A két gyűjtemény közös vonása, hogy a korabeli irányvonalnak megfelelően a francia ételkészítésen alapul. Egyik füzet sem spórolós, bőven bánik a mandulával, mogyoróval, tojással, és a ma már kevésbe hétköznapi és drága (például velő, libamáj, szarvasgomba) alapanyagokkal. A receptek mögött egy változatos elkészítési módokat felvonultató, igényes, az újdonságokra nyitott, kifejezetten jómódú háztartás képe körvonalazódik előttünk. Mindenkinek ajánljuk, aki hajlandó egy kis gasztronómiai kalandozásra, és nyitott a különleges elkészítési módokra, hogy vállalkozzon a száz évvel ezelőtti konyhaművészet rekonstrukciójára. Mindazoknak pedig, akik nem éreznek erre késztetést, talán épp ugyanannyi örömet okoz majd, ha olvasás közben megpróbálják átérezni azokat a régi ízeket és illatokat, amelyekben annak idején Szabó Magdának is része lehetett. Mint ahogy a családregényeiben is megelevenedik több mint száz év kultúrtörténete, úgy ebben a receptgyűjteményben is felfedezhetjük egy letűnt világ életmódjának, étkezési szokásainak lenyomatát.

Szabó Magda - Disznótor ​/ Pilátus
Disznótor Szabó ​Magda regénye egy volt földbirtokoslány és egy szegény származású tanító szerencsétlen házasságának könyörtelen története. Miért ment feleségül a gőgös Kémery Pólika évekig semmibe vett udvarlójához, a félszeg Tóth Jánoshoz? Miért nem mehetett férjhez Sára, a szegény tanító húga? Miért gyűlöli oly hevesen Tóth Jánost a sógornője? Miért utálja őt saját lánya? Miért nem akar róla tudni huszonöt éven át öreg édesanyja? Tóth Jánosnak bűnhődnie kell, mégis úgy érezzük, az áldozat az igazi gyilkos, és a rabszolga férj, a lenézett tanító a tulajdonképpeni áldozat. Pilátus Egyszerű kis öregasszony indul új életbe a regény első részében. Férjét elveszítette, de vénségére nem marad egyedül, jó gyermeke, a fővárosban elhelyezkedett lánya magához veszi. Nincs hát vége semminek, még így hetvenöt évesen is újra kezdődhet számára minden, annyi segítőkészség mellett, amennyivel gyermeke mellette áll, az élet utolsó szakasza is harmonikus lehet, örömet hozó, vidám. Mi történik ezzel az öregasszonnyal alig nyolc hónap alatt, miközben új otthont kap, gondoskodnak róla, és mindennel elhalmozzák, ami csak pénzzel megvehető? Mi űzi vissza boldogtalanabbul, mint bármikor életében, régi városába, abba az elhagyott otthonba, amelyben már idegen él, az elevenek világából a holtak árnyai közé? Miben vétkezett ártatlan Pilátusa, a gyermeke, aki magához vette, és értetlenül nézi tragédiáját, úgy érzi, mindent megtett érte, ami csak megtehető, nem bűnös abban, ami bekövetkezett.

Szabó Magda - Freskó
"Pályám ​kezdetén, mint a Lengyel Balázs immár legendás Újhold-ja köré csoportosuló fiatalok egyike, költőként indultam, második verseskötetemre 1949-ben kaptam az osztályidegen voltomra való hivatkozással még aznap vissza is vett Baumgarten-díjat. A zsdanovi gesztus hazai irodalompolitikánkban való érvényesítése startpisztoly dörrenése volt, az Újhold nemzedék, amely megalkuvás nélkül szembeszállt a követelményekkel, kivonult az arénából, s kollektív döntése: nem publikálunk többé, évekre megbénította a reális magyar irodalmi életet. A bekövetkezett helyzetre ki-ki írói alkata szerint reagált, volt, akit a helyzet brutalitása némaságba merevített, nálam a felháborodás kifejezési formaváltozást eredményezett, saját személyemről elfordult a tekintetem, elkezdtem figyelni, majd ábrázolni a meggyalázott országot, abbahagytam a versírást, és egy megrendítő családi haláleset után átélt temetés keserves élménye meg is hozta első regényem, a Freskó témáját. A mű 1953-ban íródott, s ha nem megfelelő kezekbe kerül, bármit eredményezhetett volna, akár a Gulágot is. Tudtam, mit ábrázolok, nem is mertem otthon tartani a hamar bujdosóba adott kéziratot, rejtegette azt Lengyel Balázs és Nemes Nagy Agnes, volt Ottlikék, volt Kálnoky László őrizetében, egy példány Debrecenben, anyámék szenespincéjében a szén alatt. 1956 aztán meghozta a megoldást: az elnémult írókat a kiadók keresték fel, kéziratot kérve, így került nyilvánosság elé a Freskó is 1958-ban, első kritikáját, ismét csak fejét kockáztatva, Lengyel Balázs írta meg. A Freskó-t a megalázott kitaszítottak jóvátételt ígérő Istene kísérte: itthoni, meglepően kedvező fogadtatása eljutott az akkor még nyugatnémet Insel kiadóig, és a könyv kikerült a nemzetközi könyvpiacra. Váratlan sikert aratott idegenben is, itthon meg a kínosan megdöbbent marxista kritikusok eddigi támadásaikat udvarias elismeréssé mitigálták. Az Újhold egykori fiataljai közül elsőnek én kaptam Kossuth-díjat, ez annyit jelentett, nincs mit kezdeni velem, ha eddig nem változtam, már aligha fogok akkor, mikor már a nemzetközi sajtó is véd. A Freskó egyetlen nap története: Annuska, aki kezéből a festőművész ecsetjét kitépte a hatalom, aki dísztárgyak készítésével keresi a szülői házból való szökése után a kenyerét Pesten, anyja temetésére hosszú távollét után először látogat szülővárosába, s mikor ismét szembesül élete hajdani irányítóival és tanúival, zavart megrendüléssel éli át, senkinek nincs már hatalma felette, nem rettegni: szánni valók a családtagok, Tarba lakói, mindenki, aki egykor bántotta vagy akitől iszonyodott. Annuska úgy tér vissza a fővárosba, hogy nem visz magával mást, csak a szánakozást, a hajdani félelemmel együtt egész Tarba emlékként marad vissza a Pest felé futó gyorsvonaton. A regény szerkezete akkor még feltűnéskeltően új volt. Nem a móriczi hagyományt követtem, hanem belső monológokkal dolgoztam. Annuska figuráját mindig más családtag, barát vagy ellenség szemszögéből ábrázoltam. Most, hogy újra elolvastam a könyvet, elfogott a borzongás: mi lett volna, ha ez az ábrázolás, amelyről azt hittem, sose lát nyomdagépet, akkor vetíti ki a letagadhatatlan igazságot, mikor boldog felszabadulttá hazudtak egy boldogtalan és megszállás alatt élő országot? Úgy meglepett, hogy nem kerültem börtönbe. A Freskó számomra örökre az újrakezdett írói élet szimbóluma marad, eltaposott fiatalságunk húsvéti csodája, a feltámadás. Egyszer, az üldözöttség legmélyebb bugyrában majdnem számonkérő indulattal faggattam Istent, ha arra teremtett, amit élnem kell, ugyan miért tette. Ma már tudom, Isten a Freskó-val válaszolt." Szabó Magda

Szabó Magda - Neszek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Magda - Angyal ​és más novellák
Szabó ​Magda az Alvók futása című kötetéből válogatott történeteit hallgatva úgy érezzük magunkat, mintha egy zegzugos labirintusban bolyonganánk, ahol minden fordulónál más-más alakokkal találkozunk. Szelíd öregekkel, elrontott vagy szeretetre sóvárgó gyerekekkel, és nem utolsó sorban az ő problémáik iránt többnyire érzéketlen közbülső nemzedék képviselőivel. A szerző a tőle már megszokott érzékenységgel fordul hősei felé, és villantja fel életük drámáját egy-egy sorsfordító pillanatképben.

Szabó Magda - Üzenet ​odaátra
Szabó ​Magda írói hagyatéka akár egy kimeríthetetlen, feneketlen kincsesláda. Valahányszor felnyitja az ember, és belepillant, mindig talál újabb csodákat. Ezúttal olyan novellákat, útirajzokat, visszaemlékezéseket, kisprózai írásokat, amelyek gépiratban maradtak fenn, vagy eddig újságok, folyóiratok régi számaiban rejtőztek. Az Üzenet odaátra novellái egy részének a hősei kamaszok, akik most keresik helyüket a világban, most birkóznak érzéseikkel, gondolataikkal. A többinek ő maga a főszereplője, "két tündér gyereke", "harminckét kiló fantázia", aki olthatatlan kíváncsisággal csodálkozik rá környezetére, és mohón birtokba veszi azt, minden színével, ízével, illatával. Hol már-már hivatalos tárgyilagossággal, hol kitárulkozó őszinteséggel megírt önéletrajzaiban családjáról, önmagáról, életéről, emberi és írói fejlődéséről vall, alkotói titkaiba is bepillantást engedve. "Voltam én minden", írja egy helyütt, és az olvasó most megtudhatja, mit is takar a "minden" szó. A novellákból és önéletrajzokból megismert szeretteitől, akik egyben alkotótársai is voltak, torokszorítóan fájdalmas és mégis felemelően szép írásokban búcsúzik. Búcsút vesz édesanyjától, akinek ugyan egyetlen könyve sem jelent, ám meséivel gyönyörűvé varázsolta körülötte az olykor nagyon is komor valóságot, és soha el nem fogyó útravalót adott neki egész hátralévő életére. Barátjától, Janikovszky Évától, aki a legnehezebb időkben állt ki mellette. Útirajzaiban az olvasó vele együtt barangolhat nemcsak Magyarországon, de a nagyvilágban is Szombathelytől kezdve Párizson, Amszterdamon, Hágán át egészen New Yorkig. Idegen tájakat, másféle embereket megismerve erősödik benne meginghatatlan bizonyossággá az, amit mindig is tudott: hogy ő ide tartozik, "csak erre az egyetlen pontjára a világnak, hogy magyar vagyok, hogy sose szeretnék, szerettem volna más lenni." Szabó Magda most első ízben megjelenő prózakötete üzenet az olvasónak: mindig van mit felfedezni a világban és egy író életművében!

Szabó Magda - Az ​öregség villogó csúcsain
Szabó ​Magda írja válogatott fordításainak gyűjteményéről: „Fordítani, a magam kedvére, tizenhárom évesen, gimnazistaként kezdtem: Chamisso fátyolos, fegyelmezetten szomorú világa fogott meg, később Ovidius Trístiánja és a Schiller-balladák, Ibykus darvai-val díjat is nyertem. Az önképzőkörben gyakran szerepeltem műfordításokkal... Most, amikor az életmű-sorozatban arra került sor, hogy összeállítsam ezt a kötetet, elbámultam az anyag mennyiségén, s valahogy meg is hatott a szerkesztés munkája, mert az anyag gépelése, rendezgetése a fordítások körülményeit is felidézte. Valamint megértettem: bár a legtöbb esetben nem én választottam, ami a kötet tartalmát alkotja, minden fordított verses, drámai vagy prózai mű az én alkotásom is, beletartozik életem eredményébe; az idegen vérrendszerekbe saját véremet eresztettem. Szeretem ezt a kötetet, mások írták minden darabját, mégis az enyém, mint valamikor Ovidius honvágya, Chamisso mélabúja, Schiller tiszta hite. Évtizedeknek kellett elmúlniuk, míg egy, valamikor az elnémulásig megsebzett író a nem kívánta, nem választotta munkában ráismer a valóságra, és meghallja fordításaiban az igazságot helyette és nevében minden akadály ellenére mégiscsak szerterikoltó darvakat, Ibykus örökkön élő, sohasem élt, Korinthosz felé húzódó darvait."

Szabó Magda - Abigél ​- Forgatókönyv
Szabó ​Magda nem sokkal a regény megszületése után dolgozni kezdett a filmes adaptáción. "Én most nyakig vagyok az Abigél tévéforgatókönyvében" - újságolta egy 1971 szeptemberében kelt levelében. Az írói hagyatékban fellelt kész filmforgatókönyv, amelyet technikai utasítások nélkül, illusztrált irodalmi forgatókönyvként adunk közre, 1976-77-es keltezésű. A Zsurzs Éva rendezte, remek színészi alakításokat őrző, ma már ugyancsak klasszikus négyrészes tévéfilmsorozat 1978-ban készült el. A forgatókönyv jelenetezése, dialógusai feszesebb, dramatizáltabb formába sűrítik a regényt: semmi nem vész el, csak átalakul. A film is meglehetősen pontosan követi a forgatókönyvet, bár egy-egy epizód kimaradt, néhány mondat más szereplőtől hangzik el, Hajdú tanár úr a filmben tanárnő, olykor változik a szórend - ezek azonban jelentéktelen eltérések. A regény, a forgatókönyv és a film szelleme ugyanaz: Szabó Magda szelleme.

Szabó Magda - Az ​órák és a farkasok
Ebben ​a kötetben két történelmi drámát kap kézhez az olvasó. A debreceni Csokonai Színház óriási sikerű előadássorozata után 1974 decemberében a tévénézők a televízió képernyőjén is végigkísérhették a Kiálts város! hősének, a városáért, hazájáért nemcsak a haladó idő kerékkötő eszmeiségét, de önmagát is feláldozó Gál Nagy István főbírónak a történetét. E könyv lapjain az olvasók most újra találkozhatnak a főbíróval, kalmár Sztavriásszal, a főbíró anyjával, Eszter lányával, újra átélhetik. mint változtatja meg egy történelmi esemény - Bocskai fejedelem álmosdi csatája - nemcsak az ország politikai helyzetét, de egy család minden tagja jövőjének alakulását is. A rádió "Petőfi" hangjátékpályázatán díjat nyert Az a szép, fényes nap itt közölt színpadi változatát viszont a budapesti Nemzeti Színház iktatta műsortervébe. E darabban Géza fejedelem vívja meg nagy küzdelmét önmagával, míg eldönti: népe ősi hitének, szokásainak védelmezője legyen-e, vagy vállalja, hogy előkészíti a kereszténység felvételét, s ezzel, ha a nép egy részének pusztulása árán is, de biztosítsa a magyarság végleges helyét Európa nemzetei között.

Szabó Magda - Az ​őz / Disznótor
Szabó ​Magda Debrecenben született, itt végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait. 1940-ben doktorált latin és magyar szakon. 1940-től 1944-ig tanár volt, később rövid ideig kultuszminisztériumi tisztviselő, 1950 után ismét tanár, 1959 óta az irodalmi alkotásnak él. Írói tevékenységét a _Magyarok_ és az _Újhold_ hasábjain megjelent versekkel kezdte; három verseskötetet adott ki ( _Bárány_, 1947; _Vissza az emberig_, 1949; _Neszek_, 1958), majd 1975-ben _Szilfán halat_ címmel jelentek meg összegyűjtött versei. Csaknem tízéves kényszerű hallgatás után jelentkezett _Freskó_ című regényével (1958), amelyet nyomban nagy elismerés fogadott: a kritika lelkesedése találkozott a közönségsikerrel. Akárcsak a _Freskó_-t, későbbi regényeit is elmélyült és eredeti lélekrajz, a morális kérdések iránti érzékenység, gazdag mesélőkedv, gondos nyelvművészet jellemzi (A legfontosabbak: _Az őz_, 1959; _Disznótor_, 1960; _Pilátus_, 1963; _A Danaida_, 1964; _Mózes egy, huszonkettő_, 1967; _Katalin utca_, 1969; _Abigél_, 1970; _Ókút_, 1970; _A szemlélők_, 1973; _Régimódi történet_, 1977). Sokoldalú író: elbeszéléseit _Alvók futása_ (1967), színműveit és rádiójátékait _Eleven képét a világnak_ (1966), _Az órák és a farkasok_ (1967), _Erőnk szerint_ (1980), útijegyzeteit _Hullámok kergetése_ (1965), _Zeusz küszöbén_ (1968), tanulmányait _Kívül a körön_ (1980) címmel gyűjtötte kötetbe. Írt ifjúsági regényt ( _Sziget-kék_, 1959; _Álarcosbál_, 1961; _Születésnap_, 1962), verses mesét ( _Bárány Boldizsár_, 1956), filmet ( _Vörös tinta_, 1959). József Attila- és Kossuth-díjjal tüntették ki.

Szabó Magda - Erőnk ​szerint
Három ​történelmi témájú drámáját nyújtja át ebben a kötetben olvasóinak Szabó Magda. Kettő - Az a szép, fényes nap, Kiálts, város! - régebben született, hosszabb színpadi és könyv-sikersorozatra tekint vissza. A meráni fiú-t 1980-ban mutatja be a Madách Színház. A darabokat - bár más-más korban játszódnak - összefűzi az írónő szenvedélyes érdeklődése a nagy ívű, izgalmas, rendkívüli életsorsok iránt: a történelem és az emberi magatartás ellentmondásait szembesíti, vallatva a múlt századokat, vajon hősei mindig "erejük szerint" cselekedtek-e olyan sorsdöntő időkben, mint 994, 1241 vagy 1604. Valamennyien kivételes képességű, históriai hitelességű figurák, tragikumuk a magánélet és a történelmi-társadalmi erők összebékíthetetlenségének konfliktusában rejlik, s noha századokkal ezelőtt éltek, történetükből nem nehéz kihallani a mának szóló üzenetet. Az a szép, fényes nap Géza fejedelemre hatalmas történelmi felelősség nehezedik, döntésétől függ népének fennmaradása. Fel kell ismernie, a kereszténység bármilyen áron való felvétele biztosíthatja csak, hogy a magyarság nemzetté kovácsolódjék, helyet kapjon Európa államai között. A Kiálts, város főbírája, Gál Nagy István Debrecen város minden terhét hűséggel és alázattal hordozza, s nemcsak önmagát, de lánya boldogságát is feláldozza hazájáért. A meráni fiú hőhőse, IV. Béla, szörnyű örökséggel, anyja, Gertrudis meggyilkolásának kísértő képével küzdve áll országa élén. Harcol az egyházi és világi hatalmaságokkal, de a belső viszályok mellett a keletről fenyegető tatár támadás és a nyugat felől jövő diplomáciai cselszövények ellen is meg kell védenie népét.

Szabó Magda - Béla ​király
Szabó ​Magda írói oeuvre-je az utóbbi években kiteljesedett: a költő és a prózaíró után a drámaíró is kiváló alkotásokkal jelentkezett. Színpadi művei közül kétségtelenül ez a trilógia legnagyobb szabású vállalkozása. Az írónőt ihlető erővel ragadta meg az a történelmi tény, hogy egyik legnagyobb Árpád-házi királyunk, IV. Béla, az országépítő, a tatárok feldúlta Magyarország újjáteremtője annak a meráni Gertrúdnak volt a fia, aki ellen az idegengyűlölő magyar főurak annak idején fellázadtak. Bánk bán gyűlölt áldozatának gyermekéből lett a haza ügyének egyik legnagyszerűbb megszállottja, valóságos nemzeti hős. A három dráma azt az időszakot mutatja be, amikor a befolyásolható, bizalmatlan bizonytalan "meráni fiú"-ból Béla király lesz, méltó a legnagyobbakhoz. A rászedett, becsapott, egyetlen szövetségesétől, a kunoktól megfosztott király számára a tatárdúlás olyan, mint Isten büntetése. Vezeklés saját hiszékenységéért, gyengeségéért. De mégis, a meráni fiú ebben a castában nő királlyá. Mikor a had elvonul, már tudja: Európa magára hagyta a hazáját. Visszatér Magyarországra, s megkezdi az építőmunkát. Szervez, tárgyal, szövetkezik mindenkivel, aki segíteni tud. Most van igazán elemében: IV Béla nem a háború, hanem a béke uralkodója. De aki egymaga kénytelen vállára venni az egész ország terhét, annak áldozatokkal is számolnia kell. Áldozatok lesznek a királyi gyermekek, hiszen érdekházasságokat kell kötniük, s áldozat lesz a szerelem is a hűséges hitvessel, Laszkarisz Máriával. Az emberi, sőt királyi életnek ebben a régiójában már nincs erő a gesztusokra, szív az érzelmekre. Béla király, akinek egy ország az életműve, magára marad. És szent sem lesz belőle. Arra már nem jutott ideje. Béla király mellett kitűnő figurák egész sora népesíti be a drámákat. Húsvér emberek, nem hősök, nem arcátlan "történelmi személyiségek". esendőek, nagyszerűek, humorosak, ostobák, szellemesek, aljasok és becsületesek, mint mi magunk. Mert Szabó Magda drámái 750 évvel ezelőtt játszódnak ugyan, de kihallani belőlük mai életünk, a mai kor nagy kérdéseit is. A meráni fiú története ezért lesz - a színpadi sikerek után - emlékezetesen szép olvasmány.

Szabó Magda - Egy ​czitrom hajával
Szabó ​Magda még halála után bő tíz évvel is tartogat meglepetést számunkra. Hagyatékából előkerült egy újabb, jócskán megtépázott, rongyos-rojtos szélű, pluszlapokkal kiegészített kézírásos receptfüzet. Míg az előző, szintén az örökség részeként megjelent Egy meszely az fél icce című kötetben a receptúrák szorosabban kötődtek az írónő családjához, a most nyilvánosságra kerülők más okból lehettek fontosak számára. Vajon miért őrizhette meg az írónő a több mint száz éve írott recepteket? Alighanem az érdekelte, hogy a látszólag hétköznapi "művekben", vagyis a receptekben, mennyi minden megelevenedik a múlt szokásaiból, napi történéseiből, ha értő szemmel olvassuk őket. Hiszen milyen izgalmas összevetni, mi maradt meg és mi hullott ki az idő rostáján a régen használt kifejezésekből, az alapanyagokból, a mértékegységekből és az akkoriban készülő ételleírásokból. Nem is gondolnánk, mi mindenről "mesélhet" a Napóleon-torta, a császármorzsa vagy a bolygó hollandi - ezek ugyanis annak idején ismert és népszerű fogások voltak. Igaz, hogy iccében, meszelyben, fontban, latban, verdungban megadott hozzávalókból készültek, de némi számolgatással mi is kreálhatunk belőlük olyan ételeket, amelyek a mai terített asztalnak is díszére válnak, és mindenki jóízűen fogyaszthatja őket. Bátran válogathatunk a puszedlik, piskóták, kiflik, stanglik és perecek közül, és bizonyosan rábukkanunk számos, ízlésünknek megfelelő receptre a kötet olvasása közben. Ne lepődjünk meg azon sem, ha manapság divatos ínyencségekre találunk - ilyen a churros vagy a profiterol -, csak ne ezen a néven keressük! Jó böngészést és jó sütés-főzést! Reméljük, sok érdekességet tartogat az olvasóknak a régmúltnak ezekről a szakadozott papírlapokról átmentett üzenete!

Szabó Magda - Nekem ​a titok kell
Szabó ​Magda édesapja halála után örökségként Szabó Elek legértékesebb kincsét, svájci szerszámosládáját és a fiókjában talált rézsípot meg cirmos üveggolyót vitte magával Budapestre. Ha a golyót a fénybe tartotta, mindig más színnel ragyogott fel. Mint a cirmos üveggolyó, olyan ez az eddig napi- és hetilapokban, folyóiratokban rejtőzködő, kötetben még soha meg jelent írásokat tartalmazó könyv. Sokszínű. Novellák, tárcák, vallomások, interjúk, levelek, versek - megannyi műfaj, megannyi téma és forma. Hol szikár és mégis torokszorítóan drámai, hol megkapóan lírai novelláiban a sorsfordító pillanatot ragadja meg, amikor valakinek az élete más irányt vesz. Az eszmélés pillanatát, amikor megszólal az a bizonyos belső hang. Pontosan dokumentált, tárgyszerű vagy éppen játékos, humoros tárcáiban, amelyek új minőséget hoznak a műfajba, "utazik". Utazik a hazában, Magyarországon, és utazik az emberi lélek mélyére, amelynek oly kiváló ismerője. Új helyeket, tájakat, városokat fedez fel. És persze embereket, ismeretleneket, akiknek a titkát kutatja. Varázslatos gyerekkorát, mozgalmas életének és pályájának fontos állomásait felidézve váratlan őszinteséggel saját magáról vall, önnön titkait tárja az olvasó elé az interjúkban és vallomásokban. 1938 és 1942 között született verseiből egy, társát és útját kereső, "ezüst sikert álmodó", "arany csodára váró" érzékeny, fiatal nő bonyolult érzésvilága bontakozik ki. A neki és az általa írt levelek pedig magánéletéről adnak hírt, ahol "rossz meg jó vegyesen" fordul elő. Az Urbán László összeállította Nekem a titok kell című kötet az újdonság és meglepetés erejével hat, még közelebb hozva az olvasóhoz Szabót Magdát, az embert és az írót.

Szabó Magda - Disznótor
"A ​Disznótor fedett aknamező, mindazé, aminek elemeit későbbi pályámon annyiszor felhasználom, olyan alapkönyv, amelynek kincsestárából napjainkig gazdálkodtam. Ha úgy tetszik: Mykene, Agamemnon felbontott sírjával. A siker és támadások, a pozitív olvasói és szakmai válasz hatására a Jókai Színház megkért, írjam a regényt színpadra, ez fordulópont volt pályámon, akkor jegyződtem el a drámaírással is. Ajtay Andor volt a Kígyómarás címmel létrejött színdarab rendezője. Kirobbanó siker lett, be is tiltották, mihelyt a kulturális területet ellenőrző illetékes megnézte. Engem viszont már nem lehetett betiltani, a nyugati sajtó és a nemzetközi PEN már figyelte, mi történik velem. A könyv kétféle fogadtatása forróból hidegbe és hidegből forróba mártogatott, megviselt, de büszke is voltam rá."

Szabó Magda - Bárány ​Boldizsár
...az ​az ismerős alak, piros cipő, zöld kalap, vállán uzsonnáskosár... Tudod, hogy ki. Ugye, tudod? Bárány Boldizsár. A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc "bégetése", azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az "alapmesék" közé tartozik.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Szabó Magda - Disznótor ​/ Kígyómarás
"A ​Disznótor fedett aknamező, mindazé, aminek elemeit későbbi pályámon annyiszor felhasználom, olyan alapkönyv, amelynek kincsestárából napjainkig gazdálkodtam. Ha úgy tetszik: Mykene, Agamemnon felbontott sírjával. A siker és támadások, a pozitív olvasói és szakmai válasz hatására a Jókai Színház megkért, írjam a regényt színpadra, ez fordulópont volt pályámon, akkor jegyződtem el a drámaírással is. Ajtay Andor volt a Kígyómarás címmel létrejött színdarab rendezője. Kirobbanó siker lett, be is tiltották, mihelyt a kulturális területet ellenőrző illetékes megnézte. Engem viszont már nem lehetett betiltani, a nyugati sajtó és a nemzetközi PEN már figyelte, mi történik velem. A könyv kétféle fogadtatása forróból hidegbe és hidegből forróba mártogatott, megviselt, de büszke is voltam rá."

Kollekciók