Ajax-loader

Miloš Urban könyvei a rukkolán


Miloš Urban - Hastrman, ​a vizek fejedelme
A ​hastrman a cseh mese- és mondavilág közkedvelt alakja, vízimanó vagy tókirály, fiatal lányokat elrabló félelmetes figura. A Zöldregény hőse is efféle vízi ember, aki sajátos, olykor kíméletlen módszereivel harcol a természet veszélyeztetése, elpusztítása ellen. Milos Urban regénye érdekes, nemegyszer meghökkentően fordulatos, olykor hátborzongatóan naturalista mű, mely egyszersmind komoly vallási és filozófiai problémákat vet föl, de aktuális politikai és ökológiai kérdésekre is megkísérel választ adni.

Miloš Urban - Santini ​nyelve
Létezik ​egy kulcsmondat, amellyel minden elmondható a világon. Aki beleolvas ebbe a könyvbe, az könnyen belebonyolódhat az utalások, sejtetések, elhallgatások hálójába. Milos Urban nagyon ért a feszültségteremtéshez, érzékletesen ábrázol, olvasmányosan ír; valóban minden adottsága megvan hozzá, hogy feltámassza, megújítsa a hajdan oly népszerű egzisztenciális horror, a rémregény műfaját. A műfajt ismerő olvasók szemrebbenés nélkül veszik tudomásul, hogy ha egyszer a regény főhőse azt a furcsa feladatot kapja: találja meg az "univerzális mondatot", amely "mindent magában foglal", akkor töprengés vagy elmélkedés helyett művészettörténeti nyomozásba kezd. Hiszen az egyetemes igazság, tudjuk jól, már csak olyan, hogy közismert műalkotásokban van elrejtve - csupán annyi a dolgunk, hogy megtaláljuk a kódot, amelynek segítségével megfejthetjük a beavatott művész titkos üzenetét. És persze az sem ér senkit váratlanul, hogy amint a nyomozás során egyre több összefüggésre derül fény, a hullák száma is megszaporodik. A Santini nyelve főhőse derék, enyhén neurotikus fiatal reklámszakember; a titkos üzenet feladója Jan Blazej Santini, "Közép-Európa legkülönösebb barokk építésze"; az áldozatok pedig olyan emberek (gondnokok, plébánosok), akikre vidéki templomok, kápolnák őrzését bízták szerte Cseh- és Morvaországban.

Miloš Urban - Héttemplom
Miloš ​Urbant a mai cseh irodalomkritika - és az olvasóközönség is - az ifjabb írónemzedék egyik legtehetségesebb alkotójaként tartja számon. Első regénye óta minden újabb műve eseményszámba megy. A már több nyelvre lefordított Héttemplom napjaink Prágájában, annak egy, a turisták által kevésbé ismert és látogatott részében, az Újvárosban játszódik. Főhőse egy elvetélt történész és volt rendőr, K., akit egy hivatalosan öngyilkosságként lezárt, ám a valóságban megoldatlanul ad acta tett bűnügy miatt bocsátanak el a rendőrségtől. Egy napon a munkanélkülivé lett K. kedvenc temploma környékén kószálva különös harangzúgásra lesz figyelmes. A toronyba felmászva egy vérző fejű, törött kezű-lábú, eszméletlen férfit talál a harang nyelvéhez kötözve: az ő ide-oda csapódó teste veri félre a harangot. Ezt a rendkívül bizarr bűntényt további hátborzongató esetek követik. Valamennyi az Újvárosban történik, és K.-nak így vagy úgy mindegyikhez köze van. A korunk egyik legégetőbb kérdését, a pusztuló és pusztított emberi környezet problémáját felvető műben a cseh író a hajdan igen népszerű műfajt, a rémregényt támasztja fel, "regotizálja". Mégpedig olyan láttató erővel, hogy az olvasóban óhatatlanul feltámad a vágy, hogy torkában dobogó szívvel és borsódzó háttal bebarangolja-felfedezze a regény megannyi színhelyét, az Újváros eldugott zugait. Urban "várostörténeti horrorjában" sok mindenre választ kapunk, ám a mű legfontosabb kérdését magának az olvasónak kell megválaszolnia: vajon a leleplezett gyilkosok az igazi tettesek, és az áldozatok valóban áldozatok?

Miloš Urban - A ​katedrális árnya
A ​prágai katedrális egyik ereklyetartójában aranyszegélyű párnácskán csodálatos épségben megmaradt kézfej nyugszik, mintha csak az imént metszették volna le. Még az ujjak alatt levő vértócsa is egészen frissnek hat. Hajnal van. A templomba rendőrök érkeznek s nemsokára megtalálják Kalandra atya holttestét a templom alapzatába fejjel lefelé eltemetve. Egyik kezét levágta a gyilkos... Aki ismeri Milos Urban eddig magyarul megjelent regényeit, aligha lepődik meg a hátborzongató kezdésen és sejtheti, ebben a könyvben sem ez lesz az egyedüli rémtett: rituális gyilkosságok, a katedrális falába vésett ijesztő kétszarvú körök, egy nagykalapos óriás démon, aki éjszakánként fekete gyomot vet a kövezetre, egy sor megrongált szobor - mind kapcsolódik valamiképp a Szent Vitus-székesegyházhoz. A rendőrség pedig hiába nyomoz. A megoldáshoz talán egy rejtélyes könyv vezet el: A katedrálisok titka. A katedrális árnyának műfaja az alcím szerint isteni krimikomédia (nem annyira vígjáték, mint inkább dantei értelemben vett 'comedia'), a regény egyik méltatója találó megfogalmazása szerint pedig misztikus thriller: olvashatjuk izgalmas krimiként, tragikus szerelmi történetként, sajátos műemlékkalauzként, beavatási regényként vagy akár mögöttes tartalmakat rejtő intellektuális kalandregényként.

Kollekciók