Balogh Tibor könyvei a rukkolán

Balogh Tibor - Lélek ​és játék
Feltűnik-e ​a játék az állatvilágban? Vannak-e közös jellemző vonásai a gyermeki játéknak, a sportolók rivalizálásának, a szerelmet valló ember magatartásának s az ideológiát előállító személyiség számító nyilatkozatainak? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozik e kötet, mely igen különbözőnek tetsző, ám lényegüket illetően közös vonásokkal bíró mozzanatokat próbál összefűzni a rutin helyzet sivárságától mentes magatartás elemzése által. A szervező éveit izgalmas gyakorlatias példákkal, frappáns, kifejező képekkel támasztja alá.

Balogh Tibor - Jean ​Piaget
Jean ​Piaget, akit elsősorban neves pszichológusként tartunk számon, jól ismert a magyar olvasók előtt, néhány műve magyar nyelven is megjelent. Jelentős és gazdag munkásságának részletes bemutatásával, átfogó értékelésével azonban még adós a magyar pszichológia, s azok a filozófiai jellegű próbálkozások is, amelyek Piaget méltatására vállalkoztak. Piaget főként gyermeklélektani tanulmányai által vált híressé, de életművét mint a polgári filozófia pszichológiai megalapozását is izgalmas nyomon követni. Ez a kismonográfia Piaget műveiben, gondolkodásában a filozofikus elemeket kívánja kidomborítani; elemzi szellemi fejlődését: "szellemi útravalóként az élettan eredményeit is felhasználó pszichoanalízistől, a gyakorlatot, a cselekvést, a tapasztalást kultiváló pragmatizmustól és empirizmustól kapott igazán sokat; szellemi útravalóul egy biológiailag megalapozott genetikus ismeretelméletet hagyott tanítványaira"; s érett fővel közel került a dialektikus materializmus világképének asszimilálásához is. Különösen jelentős a könyvben "A filozófiai bölcsesség és illúziója" című Piaget-mű ismertetése és értelmezése.

Balogh Tibor - Piaget ​szinkretizmusa
Jean ​Piaget (1896-1980) a fejlődéslélektan és a strukturalizmus atyja sokrétű munkásságának jellemzésére, rendszerezésére vállalkozott a szerző kis kötetében. Balogh Tibor, aki Piaget tudományos életművének hazai publikálásában eddig is nagy részt vállalt, fejezetről fejezetre elemzi a nagy svájci pszichológus elméleteit és azok hatását tudományterületére. Így bemutatásra kerül mindenekelőtt a konstruktivista és kognitivista tudós, valamint Piaget genetikus episztemológiája (evolúció-tana, amely szerint a megismerés folyamatában a fogalmak tapasztalatokhoz kötött sémákon keresztül egyre komplexebb struktúrákat alkotnak) és equilibrizmusa, amennyiben a homeosztázis szerepét hangsúlyozza a szervezet önregulációjában. Mindezek az irányzatok, tanok, nézetek minősítik azt a hatalmas és kikerülhetetlen, mára klasszikussá vált ismeretanyagot, amelyet Piaget neve fémjelez.

Balás Róbert - Balogh Tibor - Száz ​év SESE futball
Kedves ​Olvasó! A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, a salgótarjáni sportélet egyik legrégebbi és egyben legsikeresebb egyesületének történetét dolgozza fel, mutatja be a szélesebb közönségnek. E hiánypótló kiadvány megszületését a Balás Róbert - Balogh Tibor szerzőpáros jegyzi, akiket gyűjtő- és kutatómunkájukban nagymértékben segített a felelős kiadó, Horváth Gyula, a jelenlegi Sese edzője, igazgatója, mindenese, lényegében életben tartója. Százéves a Sese-futball, tehát „öregebb”, már nagyobb időt élt meg, mint például maga Salgótarján városa, amely 2002-ben fogja ünnepelni várossá nyilvánításának 80. évfordulóját. A 100 éves fennállás már önmagában is tiszteletet parancsoló, örömteli tény, hiszen ilyen nagy idő már történelmi léptéknek is nevezhető. S valóban, a Sese-futball történetét bemutató könyvből is kiolvasható, mennyi sikerét és kudarcot emelkedést és hanyatlást élt meg az egyesület, s vele együtt a szurkolótábor, a csapat hűséges közönsége. A könyvet lapozgatva érzékelhetővé válik, hogyan változtak az egy évszázad alatt a helyi gazdasági, társadalmi folyamatok, melyek meghatározták magának a futballklubnak a működését, legalábbis erősen hatottak szakmai munkájára, az elért eredményekre is. Az is egyértelműen kiviláglik e könyvből, hogy minden változás, minden nehézség ellenére, a Sese a város és tágabban az ország futball-életének sok kiváló tehetségét nevelte ki, s például a város rivális SBTC-nek is évtizedeken át mintegy biztos utánpótlást jelentett. Tulajdonképpen sikertörténet a Sese-futball története, még akkor is, ha mostanság, éppen a 100 esztendős születésnap, az ünnep idején nagyon nehéz időszakot él át a ma Salgótarjáni Acél SE néven, a megyei I. osztályban szereplő labdarúgó-egyesület. Ám szinte biztosra veszem, hogy hamarosan jönnek még szebb, jobb korszakok számukra akkor, ha az 1989-es politikai rendszerváltást követő társadalmi sokk után, a város mostanra fellendülőben lévő gazdasági élete ehhez számukra is megbízható gazdasági háttérrel szolgál. A jelenlegi szerény önkormányzati támogatás és az Acélgyár (a volt fenntartó) és néhány szponzor támogatása mostanság éppen csak a szerény működéshez elegendő, a magasabb színvonal eléréséhez vélhetően komolyabb anyagi bázisra lesz szükség a jövőben. A fenti sorokat ne tekintse a Tisztelt Olvasó ünneprontásnak, mert ezt az ünnepet az elmúlt 100 esztendő sok-sok sikere és eredménye minősíti, s teszi minden mai probléma ellenére felemelővé. Olyanná, amiből erőt és hitet lehet meríteni. Mert az ünnepnek mindig van kultikus vonása is, és ha valamely egyesület elmondhatja magáról, akkor a Sese igazán büszkén vallhatja, hogy kultuszt teremtett magából, maga körül. A Sese-pálya a salgótarjáni futball, sőt (!) a honi labdarúgás kultikus helye lett a sok-sok évtized alatt. S nem elsősorban a páratlan szépségű fekvése, természeti környezete miatt, hanem a Sese-futball eredményei okán. Azt kívánom, hogy jöjjön el egy újabb aranykor az egyesület életében, hogy újra fölzengjen több ezer torokból a biztatás a fenyvesek ölelte arénában: „HAJRÁ, SESE!” Ez nemcsak a Sese-szurkolóknak lenne jó, hanem az egész városnak is! S ehelyütt is kérem azokat, akiknek lehetőségük van rá, segítsék ezt a patinás, 100 éves futballklubot abban, hogy dicső múltjához, hagyományaihoz méltó módon folytathassa tevékenységét a salgótarjáni futball felemelkedése érdekében! Úgy gondolom, hogy a Sesének a jövőben is élnie kell, mert léte, eddigi működése a salgótarjáni sporttörténet és városi identitástudatunk egyik legerősebb tartópillére. S mint ilyen, nélkülözhetetlen számunkra a jövendő építésében. Puszta Béla Salgótarján polgármestere