Ajax-loader

Vitray Tamás könyvei a rukkolán


Vitray Tamás - Amerikai ​mozaik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitray Tamás - Mexikói ​mozaik
1968 ​októberében milliók hallgatták Vitray Tamás tudósításait Mexikóból, az olimpiai játékokról. A megnyitótól a záróünnepségig minden fontos eseményről beszámoltak a Magyar Televízió nézőinek. És mégis - ezekből a tudósításokból sok minden kimaradt. Nem volt szó bennük Mexikó városáról és az ősi indián kultúrák emlékét őrző környékéről, a mexikói utca nyüzsgéséről, luxusvilláiról, és nyomornegyedéről, és főként szó sem esett bennük a tudósításokat megelőző és kísérő rengeteg izgalomról, munkáról, fáradságról, bosszúságról – és örömről, ami mind-mind elmaradhatatlan velejárója tv-riporter "útikalandjai"-nak. Ebben a kis könyvben ezeknek az élményeknek sok humorral, bőséges öngúnnyal fűszerezett, nagyon őszinte leírását találja az olvasó. Nem kevésbé szórakoztatóak, mint a tudósítások maguk...

Vitray Tamás - Hivatásos ​sportrajongó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitray Tamás - Vitray ​- Összegzés
Negyvenkét ​évvel ezelőtt, alig tizenhatezer nyilvántartott tévékészülék képernyőjén megjelent egy délcegnek ugyan nem mondható, de rokonszenvesen zavartalannak mutatkozó fiatalember. A megjelenés sorrendjében ugyan nem ő volt az első, de alighanem őrá figyeltek fel először a korabeli tévénézők. Azután csakhamar vezetett beszélgetést, vetélkedőt, kapcsolásos közvetítést - minden lehetséges műfajban mutatkozott. Elsősorban sportközvetítésekkel alapozta meg hírnevét, népszerűségét. Olimpiák, világbajnokságok soráról tudósított. Meg írt is róluk - ugyanolyan színesen, élményszerűen. Aztán következtek a „tóksók”, az „ötszemköztök”, a nagy interjúk. Így telt el negyvenkét év, amelynek írásos és képernyős tevékenységéből gyűjtötte össze ezt a kötetnyit a szerző. Miután Az egész felé-t másfél évtizede egyszer közreadta ezt most akár Az egész kétharmadá-nak nevezhetné. A lényeg mindenesetre az, hogy már hozzálátott A harmadik harmad-hoz az egykori kis Vitray, akit ma ifjú szaktársainak serege Tanár úrnak nevez.

Vitray Tamás - Az ​egész fele
Előszót ​kért a Kiadó ehhez a kötethez. Hogy miért, nem tudom. Hiszen egyetlen sor újonnan írott, vagy módosított szöveg sincs a következőkben, minden szóról szóra úgy maradt, ahogyan első ízben megjelent. Meglehet, éppen ez az ok. Hogy legalább ez a pár sor legyen új, készüljön kifejezetten erre a célra. Végül is semmi jogom sincs berzenkedni. Sőt, nagyon is hálás vagyok - igazán! - amiért újra kinyomtatják, méghozzá egy kötetben, azt a három kis riportkönyvet, amit a hat meglevőből igazán szívesen vállalok. Életem, főként szakmai életem, három nagy szeletét "tálaltam fel" ezekben és mert mindhárom akkortájt hamarosan elfogyott, örülök, hogy most esetleges új olvasókra lelhetek. Nemcsak a bennem szunnyadó - mit szunnyadó, lángoló! - exhibíciós hajlam miatt, hanem mert úgy érzem, s ahogyan az évek telnek, egyre inkább érzem úgy, hogy pályám, a velem megtörtént jók és rosszak, nem csupán egyéni sorsomat teszik ki, hanem - már elnézést, ha fontoskodónak hangzom - "kor-szindrómának" is tekinthetők. Magyarul: gyakorta, sőt csaknem mindig - jellemzik a kort is, amiben élünk. Hogy most ez korunk kritikája volt-e vagy dicsérete? Tudomisén... A kort, a helyet és időt, amibe születünk, éppúgy nem választhatjuk meg, amint a családot sem, amibe születünk. Tán sehol nem érvényes oly maradéktalanul a mondás: ez van, ezt kell szeretnünk!

Knézy Jenő - Vitray Tamás - Szepesi György - Sport 2003
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitray Tamás - Anna ​néni
V.T.: ​Anna néni várjon már, közben hadd kérdezzem meg, hát Kegyed miből él? A. n.: Én miből élek, hát ide figyeljen, hát először is, tyúkot, csirkét, kacsát tartogatok és van egy jó nagy nyugdíjam: 2 200 Ft. V.T.: Hát akkor már értem. A. n.: Tudja ide nem pénz kell, csak akarat, akarat! ----- A.n.: Nagyon kérem segítsenek majd, jó? V.T.: Mit lehet segíteni? A.n.: Megmutassák majd a közönségnek, hogy íme, ez az a tábor, ami csak akaratból van.

Vitray Tamás - Jégországból ​jelentkezem...
Az ​utóbbi néhány esztendőben a televízió téli műsorának remek "csemegéje" volt a műkorcsolyázó Európa- és világbajnokságról adott helyszíni közvetetítéssorozat. Ez a sportág - a maga színes, változatos, a sport és a művészet határmesgyéjén mozgó világával - kiválóan alkalmasnak bizonyult televíziós közvetítésére. Hazánkban is százezrek kedvelték meg a jég akrobatáit és nem egy közülük szinte személyes ismerősünk lett. Ez a kis könyv - a műkorcsolya TV-közvetítések népszerű és közkedvelt riporterének, Vitray Tamásnak kitűnő munkája - még közelebbről mutatja be a nemzetközi műkorcsolyázó világot, elvezet oda is, ahová nem láthatnak a kamerák: az öltözők folyósóira, a pontozók, edzők jégmamák és jégpapák körébe. Tovább mélyíthetjük ismeretségünket a "síkos porond" legnagyobb mestereivel, a legkiválóbb jégtündérekkel és jéglovagokkal. A könyv felépítésében nyomon követi egy-egy nagy világverseny minden fontosabb aktusát, egyszerű módon igyekszik útbaigazítani az olvasót a sportág szabályainak rengetegében, ugyanakkor riportszerűen is feleleveníti az elmúlt évek világversenyeinek eseményeit. Végezetül, a műkorcsolyázás rövid történetén kívül helyet kap a könyvben minden idők legjobb műkorcsolyázóinak írásos portréja is.

Vitray Tamás - Kiképzés
Izgalmas ​önéletírás vagy tipikus sorstörténet? Mindkettő egyszerre: a kívülálló szemével megírt belső utazás, amelynek állomásai az ismert televíziós korai éveinek fordulópontjait tárják elénk, tömören bemutatva a 20. század emberpróbáló viharait. Kisneufeld a múlt század harmincas éveiben született, a háború és az üldöztetés borzalmait kiskamaszként kell átélnie a negyvenes években, majd idős nagymamájával egyedül próbál boldogulni az ötvenes évek őrületében. A könyv a főhős felnőtté válását követi nyomon, Vitray Tamás gyerek- és fiatal felnőtt korába kalauzol el minket, kellő távolságtartással és sok humorral. Elkerülhetetlen tragédiák, kegyes véletlenek és elszánt küzdelmek tanúi lehetünk ebben az elegánsan megírt és fordulatokban bővelkedő regényben. Vitray Tamás, a legendás televíziós személyiség írása több, mint visszatekintés a gyerekkorába, korrajz is egyben, amelyben végül egy fiatalembert láthatunk, túl a "kiképzésen", amint épp belép a Magyar Televízió épületébe. Kisneufeld története itt véget ér, és egyben elkezdődik egy csodálatos pályafutás: Vitray Tamásé.

Vitray Tamás - Morzsabál
A ​magyar televíziózás egyik megalapítója, a sportközvetítések első igazi tévériportere gyűjtötte össze írásait, emlékeit e kötetben. Találunk több mint negyven éve készült írást épp úgy, mint az elmúlt közel másfél évtizedben papírra vetett emlékekből készült publicisztikákat is. Az írások zöme a 'Vitray-korszak' fénykorából, a 70-es, 80-as évekből származnak, amikor a sportújságírók nagy mestere már a vetélkedők és akkoriban a politikailag megkérdőjelezett riportsorozatok (pl. 'Ötszemközt') vezetőjeként is sikert aratott. Írásaiban jelen van a szakma profiljának a magabiztossága, az újságíró-tanár humánus szemlélete.

Vitray Tamás - Csak ​ülök és kérdezek...
Eddig ​csak a televízióban láthatta, most olvashatja is! Vitray Tamás sikeres televíziós "TÓKSÓ"=TELEFERÉ-jében szereplő kiemelkedő riportokkal találkozhat újra az olvasó.

Balogh Gyula - Bóta Gábor - Gréczy Zsolt - Regős János - Réz András - Vitray Tamás - Hofi
Régóta ​pertuban volt velünk. Havernak tekintett bennünket. "Lebeszélt" a színpadról, hozzánk szólt, azonnal kapcsolatba került velünk. Szeretett minket, és mi szerettük őt. A magánéletében más volt. Elzárkózott, szinte körülbástyázta magát. Alig lehetett megközelíteni. Amit tudott, elmondta a színpadon. Beszélt arról, ami fájt neki-nekünk, arról, ami dühítette. Az utóbbi időben egyre mérgesebb lett. Betegség, testi fájdalom is kínozta. Ám mindebből nevetést tudott csiholni. E kötetben egyebek közt szó esik arról, hogyan vált kis vidéki színészből jelenséggé, "a Hofivá". Távozása után talán megtudhatjuk, kihez volt kivételes szerencsénk amíg élt, s hogy távozásával kit veszítettünk.

Kollekciók