Vitányi Iván könyvei a rukkolán

Vitányi Iván - Új ​társadalom - új szemlélet
A ​mindennapi tapasztalat és a tudományos elemzések sokasága egyaránt azt bizonyítja, hogy a 20. század utolsó harmadában gyökeres és átfogó változások indultak el az emberi élet minden területén: a gazdaságban, a társadalmi együttélésben, a kultúrában, a politikában és a mindennapi életben egyaránt. Minden arra mutat, hogy az emberiség története új fordulópont felé tart – vagy már el is érkezett oda. Ez a könyv nem a vészharangot kívánja megkongatni, de örömódát sem akar zengeni. Azt mondja, hogy először is vegyük „leltárba”, hogy melyek a mai világ új jelenségei, új vonásai, új folyamatai. Nyugalomra, körültekintésre és az új ellentmondásokat feldolgozó szofisztikált racionalizmusra van hozzá szükség (amit, ha úgy tetszik, nevezhetünk dialektikának is). Így alakíthatók ki társadalomszemléletünknek azok az új dimenziói, amelyek alapján aztán hiteles következtetéseket vonhatunk le mind a társadalmi, mind az egyéni cselekvés számára.

Vitányi Iván - A ​küszöbember
„Sokat ​látott öregembertől gyakran kérdezik, hogy miért nem írja meg élete történetét. Tőlem is sokszor kérdik, hogy miért nem tettem. Mert kevesen vannak ma már, akik mindig a frontvonalban küzdötték, vagyis inkább küszködték végig az elmúlt évtizedek nagy fordulatait, 1943/44-et, 1945-öt, 1956-ot, akik ott voltak a kádári idők belső ellenállásának szinte minden szakaszában, az 1990-es rendszerváltásban és utána a zsenge magyar demokrácia valamennyi küzdelmében. Részt vettem sok harcban, többször közel álltam a győztesekhez, de a végén többnyire a sem nem győztesek, sem nem vesztesek csoportjába kerültem. Ám a győztesek sem maradtak sokáig a helyükön – és akkor kezdődött minden elölről.” (Vitányi Iván)

Vitányi Iván - Köpeczi Béla - Lukács György - Szabolcsi Miklós - Poszler György - Tóth Dezső - Kovács Ferenc - Szocialista ​közművelődés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitányi Iván - Bánáti Ferenc - A ​magyar kultúra esélyei
Az ​egyes fejezetek társszerzői: Bánáti Ferenc, Csejtei Mária, Falussy Béla, Hunyadi Zsuzsa A kiadvány tartalma: Európa kapujában I. rész - A kiinduló helyzet - új elemek a társadalom és a kultúra szemléletében Társadalom, "álladalom" Gondolkodás, kultúra, életmód II. rész - Tanulságok a jelen kultúra-, szabadidő- és életmód-szociológiai megközelítéséből Kultúra Életmód, szabadidő III. rész - Az életmód, a kultúra, a mindennapi élet alakulása. A kutatás eredményei A társadalmi és kulturális magatartás felmérése, a kultúra helyzete A kulturális intézményrendszer (kereslet és kínálat). Társszerző: Hunyadi Zsuzsa A közösségi művelődés intézményei. Társszerző: Hunyadi Zsuzsa Társas-közösségi viszonyok és kulturális habitus. Társszerző: Csejtei Mária Ifjúság és kultúra. Társszerző: Bánáti Ferenc IV. rész - Kulturális politika (összegzés) Összefoglalás Következtetések a kulturális politika számára A kulturális politika stratégiája (következtetések) Kitekintés és zárszó

Vitányi Iván - A ​tánc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitányi Iván - Második ​prométheuszi forradalom
Vitányi ​Iván kötetében olyan irodalmi, művészeti, kultúrpolitikai kérdésekhez szól hozzá, melyek elsődlegesen foglalkoztatják szellemi életünket. A múltat hánytorgató, csupán az elkövetett hibákat leleplező szemlélet helyett a jövő felé fordítja figyelmünket. A hogyan tovább kérdése izgatja-foglalkoztatja. "Az alkotásnak kell gondolkodásunk, magatartásunk, tevékenységünk középpontjába kerülnie... új, hatalmas méretű szellemi alkotómozgalom szükséges, valóságos, tömeges, új szocialista felvilágosodás" - ebben látja Vitányi századunk utolsó évtizedeinek fő feladatát. Figyelmezteti a szigorú és illúziómentes valóságlátás szükségességére, a forradalmi valóságlátás szükségességére, a forradalmi magatartás korszerű értelmezésének fontosságára. Érdekes, aktuális el- és továbbgondolkoztató szempontjait általában közismert, kedvelt és nagy vitákat kavaró művek, jelenségek összefüggésében tárgyalja.

Vitányi Iván - A ​zenei szépség
Kell-e ​a zeneesztétika? Szüksége van-e a muzsikusnak esztétikai ismeretekre? Felesleges-e beszélni a zenéről? Van-e marxista zeneesztétika? "Megfoghatatlan"-e a zene? Melyek a zenei szépség törvényei? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel könyvében a szerző, miközben bemutatja a marxista zeneesztétika fejlődését, kapcsolatait a rokon művészetekkel, más tudományágakkal, különbözőségét egyéb esztétikai nézetektől. Érdekesen és izgalmasan tárul elénk a zene világa, a legújabb zenei törekvések és esztétikai nézetek gazdag tárháza. A múlt nagy esztétikai gondolkodóitól, Rousseau-tól és Shelley-től a mai, igen sokrétű törekvések és különböző megközelítései módok képviselőiig, mint Adorno, Garaudy, Fischer, Jarusztovszkij, Jiránek, Lendvai, Ujfalussy, a marxista és nem marxista esztéták nézetei csapnak össze, hogy hozzájáruljanak a zenei szépség törvényeinek felfedezéséhez. Vitányi Iván rendkívüli tájékozottságról tesz tanúbizonyságot ez a könyve is, s élvezetes olvasmányt jelent majd a zene és az esztétikai iránt érdeklődők számára.

Andrássy Mária - Vitányi Iván - Ifjúság ​és kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitányi Iván - Az ​"Európa-paradigma"
Maga ​a szó, Európa, mindenekelőtt meghatározott területet, földrészt jelöl, mégsem csupán földrajzi fogalom. Az "európaiságnak" van egy mélyebb értelme, ami sajátos gazdasági és társadalmi viszonyokat, civilizációt és kultúrát, társadalmi és emberi magatartást jelent. Nevezzük ezt Európa-princípiumnak vagy Európa-paradigmának. Széles körben így használják a kifejezést, tudományos munkában csakúgy, mint a köznapi beszélgetésekben (természtesen elsősorban az értelmiség beszélgetéseiben), sokszor azonban annak tisztázása nélkül, hogy pontosan mi a tartalma. Amikor tehát az európai kultúra jelenlegi helyzetével, a rávonatkozó kutatásokkal foglalkozunk, legelőször magával az európaiság princípiumával kell foglalkoznunk.

Vitányi Iván - A ​szociáldemokrácia jövőképe
Ma ​a nemzetközi szociáldemokrácia ugyanúgy válaszutak előtt áll, mint minden más eszmerendszer vagy mozgalom. Már nem elég, ha a politikát és a világ megítélését a napi pragmatizmus szabályai irányítják, jó lenne látni a távlatokat is, amelyhez ismerni kell a múltat. E nélkül lehetetlen a jövő víziójának megalkotása. Világos és határozott képet kell alkotnunk a társadalomról és állapotáról, valamint a fejlődés menetéről, és ez megköveteli, hogy a naponta szükséges gyakorlati kérdések mellett az elvi-elméleti kérdéseket is vizsgáljuk. Ilyen alapkérdésnek tűnik az alapértékek megfogalmazása - a múltból indulva - a jövő számára. Melyek azok az alapértékek, amelyeket a világ szociáldemokratái, keresztényszocialistái, a baloldali és általában a szociális gondolkodású emberek egyaránt vallanak? Erre a kérdésre keresi a választ Vitányi Iván legújabb könyve. A szerző komoly teret szentel a jelen kérdéseinek, tárgyalja a jelenleg zajló és az értékképzést lényegesen befolyásoló nagy társadalmi folyamatokat: a termelés és a munka átalakulsáát, a kapitalizmus új formáit, a globalizálódás nyomán felvetődő kérdéseket, és a korszakváltás paradigmáit. A szerzőnek az általános megközelítés a célja, ám eszmefuttatásában mindvégig ott izzik az általános közép-kelet-európai, illetve magyar problematika, amelyet záró mondataiban kérdés formájában így jellemez: "A történelemnek néha megvan az a csele, hogy olykor a későn érkezők járnak jól: elődeik példáján megtakaríthatnak bizonyos tapasztalatokat is? Megtörténhet ez velünk is? A történelem fogja eldönteni."

Vitányi Iván - Sági Mária - Kreativitás ​és zene
A ​Kreativitás és zene első kötetében Sági Mária és Vitányi Iván elméleti kérdésekkel foglalkoztak. A második kötetben a zenei alkotókészségre vonatkozó empirikus kutatásaik eredményeit teszik közzé ugyanabban a formában, ahogy a Művelődéskutató Intézet kiadásában 1980-ban megjelent. A kutatás nem a zenészek, sőt nem is csak a zene iránt már érdeklődők kreatív készégével foglalkozott, hanem az "átlagemberével". Vajon a mai kor embere, munkások, falusi emberek, diákok, értelmiségiek rendelkeznek-e egyáltalán a zenei alkotás valamilyen képességével, és ha igen milyennel. Saját, eredeti módszert dolgoztak ki: a megkérdezettek például ismert költeményekre improvizáltak dallamot. Az így nyert anyagot hangszalagra vették, kottára írták és részletesen elemezték. A nagyvonalú vizsgálat (több mint 200 ember, több mint 3000 dallam), bizonyítja, hogy a zenei alkotás képessége az emberek többségében ma is él, még ha nem is tudnak róla. Az eredmények összefoglalása, már több alkalommal jelent meg nyugati pszichológiai könyvekben, folyóiratokban. Most a teljes anyagot kapja képhez a magyar olvasóközönség.

Lévai Júlia - Vitányi Iván - Miből ​lesz a sláger?
"Rengeteget ​írtak már a slágerről - sokan szidták és sokan magasztalták. Voltak, akik elszánt dühvel támadtak ellene, neki tulajdonítva néptömegek ízlésének romlását, s voltak, akik éppen azért védelmezték, mert kifejezi az egyszerű ember érzelmeit és gondolatait. Kevesen vállalkoztak azonban arra, hogy mielőtt ítélkeznének, előbb sine ira megvizsgálják, mi is hát a sláger, milyen a szövege, milyen a zene anyaga, milyen a kettő összefüggése, mik a legfontosabb jellemvonásai, mi tehát sikerének ha nem is a titka, de legalább a feltétele." E célt tűzte ki maga elé Lévai Júlia és Vitányi Iván, amikor a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja egy nagyobb kutatási programjának részeként, az elmúlt 40 év kétségtelenül nagy sikert elért 231 slágerének melódiai, harmóniai, tematikai elemzéséhez és ezek kor szerint való eltéréseinek vizsgálatához kezdett. A könyvben a szerzők eddig elért eredményeikről számolnak be, egyben érdekes szociológiai képet festve korunk magyar emberének könnyűzenei ízléséről.

Vitányi Iván - Önarckép ​- elvi keretben
Vitányi ​Iván többször írt, vallott már életéről (Öt meg öt az tizenhárom, Az áprilisi front története, 1990, Határhelyzetben, interjúkötet, 1996). A harmadik ez a kötet. Ahogy a szerző írja: _Sűrítve szeretném átnyújtani életem rövid vagy félhosszú leírását... most, nyolcvanon felül egyszerre úgy érzem, hogy mondanivalóm megsűrűsödik. Meg kell próbálnom összefoglalni azt, amivel hozzá tudok járulni a változó világban való elméleti eligazodáshoz._

Vitányi Iván - A ​feudalizmus továbbélése a mai Magyarországon
"Hosszú ​időn keresztül - Széchenyitől és Kossuth-tól Adyn és Jászin át Hajnal Istvánig és Bibóig, sőt 1990-ig - a magyar szellemi útkeresés egyik központi gondolata volt a feudalizmus elleni harc. [...] Az utána következő két évtizedben kikerült az érdeklődés homlokteréből. Most az új körülmények között, új módon kell előtérbe állítani." "A feudalizmusról [...] nemigen esett szó az elmúlt két évtized közéletében. Még a kifejezést is alig hallottuk - legfeljebb szaktörténészek belső köreiben használták. Azzal senki sem foglalkozott - legalábbis nyilvánosan -, hogy mi a szerepe a feudalizmus továbbélő hagyományainak a mai társadalom életében és fejlődésében. Nem vizsgálták, hogy milyen szerkezetei és mechanizmusai működnek ma is, milyen formában tudtak-tudnak fennmaradni, és hogy ebben a vonatkozásban a mai magyar élet valósága miben tér el Európa tőlünk nyugatra és keletre eső országainak életétől."

Vitányi Iván - Társadalom, ​kultúra, szociológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitányi Iván - Vitairat ​a mai magyar művelődésről
"A ​helyzet tehát olyan, hogy nem maradhatunk benne szenvtelenek. Nem valami szép lelkű kultúrsznobizmusból paposkodunk a kultúra mellett, hanem a szocializmus és a nemzet alapvető érdekéből. A közművelődés ügye nem járulékos AZÉRT-EZ-IS-MENJEN-CSAK, hanem a nemzet sorsának, jövőjének egyik kulcskérdése. Nem abból kell kiindulni, hogy mennyi kultúra kell a pénzhez, (értsd: a meglévő erőforrások ésszerű felhasználásához, gazdasági fejlődésünk feltételeinek megteremtéséhez)."