Ajax-loader

Bakay Kornél könyvei a rukkolán


Bakay Kornél - A ​magyar államalapítás
Maroknyi ​nép vagyunk Európában. De vagyunk, és nem: voltunk. Petőfi azt mondta: "Isten csodája, hogy áll még hazánk!", Illyés Gyula meg így fogalmazott: "ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek". A költői túlzás sem rontja le az alapkérdés igazságát. Több mint ezer esztendeje lakjuk ezt a földet, s közel kilenc évszázada létezik a magyar állam. Népünk történetének meghatározó korszaka volt a 10-11. század, amely időszakról ez a könyv szól. A történész felelőssége mindig nagy, de talán most kettőzötten is az. Egyrészről azért, mert a magyar állam kialakulásának bonyolult és nemegyszer tisztázatlan kérdéseiben kell tájékozódnia, másrészről azért, mert a szerző ebben a könyvben tárgyi forrásanyaggal, a régészeti emlékekkel foglalkozik elsősorban. A régész szerző kevesebbet vagy többet adhat, mint historikus kollégája? Egyszer kevesebbet, másszor többet, de mást és másféleképpen. A régész tehát tárgyi forrásanyaggal dolgozik, a történész írott szövegekkel. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Egymásra vannak utalva, és ki kell egészíteniük egymást. Az emberiség őskorában a döntő szó az archeológiák, később az írásbeliség elterjedésével a vezetést vitathatatlanul a történettudomány forrásszövegekkel dolgozó szakágai veszik át, de nem helyettesítik és nem pótolják a régészetet. E kötet a magyarság 800-900 esztendővel ezelőtti történelmébe kívánja kalauzolni az olvasót, s miért tagadnánk: egy kicsit a régész nagyítóüvegén át szemlélteti az eseményeket. Lehetséges, hogy a nagyítóüveg itt-ott torzít, vagy éppenséggel olyan részleteket nagyít ki, amelyek homályban is maradhattak volna? Igen, lehetséges, bár reménykedünk abban, hogy a magyar történettudomány gazdag eredményeit követni tudja.

Bakay Kornél - Szent László király somogyi apátsága
Főbb témakörök: Az alapító király Földrajzi környezet Az ispáni vár A templom A kolostor Kutatástörténet Műemléki helyreállítás és rekonstrukció

Bakay Kornél - Őstörténetünk ​régészeti forrásai III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakay Kornél - Magyarnak ​lenni: büszke gyönyörűség!
Bakay ​Kornél új kötete történelmi esszépanoráma. A gondolkodó kétkedéseit, felfedezéseit, sőt könyörtelennek tetsző ítéleteit is megosztja olvasóival. Az írások legtöbbje már elhangzott népszerű előadó-körútjai során: nagy öröm lesz kézbevéve nemcsak elismerni szaktudását, hanem olykor vitázni is felismeréseivel.

Bakay Kornél - Őstörténetünk ​régészeti forrásai II.
Az ​I-III. kötet először másfél évtizeddel ezelőtt kerülhetett a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemének hallgatói kezébe. A második, változatlan kiadást a László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület adta ki 2004-2005-ben. Anyagi nehézségek miatt az egyetemi tankönyv-sorozat negyedik kötetének (A Kárpát-medence őstörténete) közreadása mindeddig elmaradt. Az eltelt közel két évtizedben ezek a kötetek teljesen elfogytak, sem a könyvesboltokban, sem az antikváriumokban nem kaphatók.

Bakay Kornél - Fegyverem ​a szó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakay Kornél - Feltárul ​a múlt?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakay Kornél - A ​középkori Kőszeg
Ha ​évszázadonként lépegetünk visszafelé, a város területét koronként másnak és másnak látjuk. Az ÉNY-DK-i irányban települt Kőszeg a múlt században a maival csaknem megegyező méretű, a vasútállomástól a Kálvária-hegyaljáig a hossztengelye 2,5 km. A mai város ÉK-DNY-i rövidebb átlója azonban majdhogynem kétszerese a 19. századinak. A 18. században a hosszanti átlót 1,5 km-re, a rövidebbet mindössze 5-600 m-re tehetjük, hiszen ekkor már kiépült a Magyar és a Német Hóstád, azaz külváros. A 17. században a külvárosok lényegesen kisebb területűek lehettek, a pontos méreteket azonban nem ismerjük. A 15-16. századi város területét annál inkább, hiszen a városfalak által bezárt térség könnyen kiszámítható: kerekítve 4,8 ha. A főtérről észak felé fordulva szembetaláljuk magunkat Kőszeg egyik jelképével, a hatalmas Hősök tornyával, amely 1932-ben épült fel. A helye több mint 50 esztendeig szabadon állt, azelőtt azonban, pontosan 1880-ig a középkori város Alsókapu-tornyának vaskos teste emelkedett itt. A korabeli fényképek mind a déli, mind az északi oldalon egy-egy a fedélszékből kiugró tetőablakot mutatnak, amelyek a 18. század első harmadában épültek a tornyos zenészek számára. Szintenként két-két lőrése volt, s a kapunyílása is szűkebb volt a mainál (4 m széles és 3,5 m magas). Régészeti kutatások hiányában sajnos nem tudjuk, mikor épült ez a 82x8 m-es, talán 18 m magas régi kaputorony, amelyet a korabeli források Undteres Statthornak neveztek. Az bizonyos, hogy a középkori kapu a 18. század első harmadában már nem létezett. A 15 m széles egykori városárok felet 1733-tól tégla boltíves kőhíd vezetett keresztül, amelynek díszei voltak a Városház utcában ma is látható szobrok: Szent Vendel (s nem Szent Jakab!) és Nepomuki Szent János.

Bakay Kornél - Ragyogj, ​cserkészliliom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakay Kornél - Hogyan ​lettünk finnugorok?
A ​neves régészprofesszor megfellebbezhetetlen tudománytörténeti érvekkel bizonyítja, hogy a magyarság eredetének tudatos meghamisítása nagyobb részt politikai indíttatásból történt, tetten érhető magyarellenességből fakadt, s célja a magyar nemzettudat meghamisítása, lealacsonyítása, a magyarság ősiségének, Kárpát-medencei létjogosultságának megkérdőjelezése volt. Mindennek a végrehajtásához a magyarság létére törő politikai akarat megtalálta tudománypolitikai eszközeit, s a felhasználható érdekembereket. Ma már érthetetlen és felfoghatatlan a hivatalos, akadémikusi történészkörök szinte rögeszmés ragaszkodása az újabb kutatások és a tudományos érvek (régészet, történettudomány, nyelvészet, antropológia, genetika, művelődés- és vallástörténet) súlya alatt végleg összeroskadt és tarthatatlanná vált ósdi finnugor elmélethez, ami eddig is csak elméleti hipotézisre, erőltetett nyelvi akrobatamutatványokra hivatkozhatott. A finnugor koncepció és elmélet már a modern külföldi szakirodalomban is idejétmúltnak számít. Kétségtelen tény, hogy a politikai érdekszféra kihasználta és céljai érdekében felhasználta a magyarellenességből, netán félreértésből, tudatlanságból, vagy éppen csak naivitásból eredő, a magyarság őstörténetét, eredettudatát tévútra vivő nézeteket is. A terv bevált, hisz ez a történelemhamisítás rengeteg kárt okozott a magyarságnak a 18. század vége óta, s kihat jelenlegi erkölcsi helyzetünkre, nemzettudatunkra. Vissza kell térnünk a nemzeti ősemlékezet, legrégebbi írott forrásaink, gesztáink, krónikáink, ősi nyelvünk, néphagyományaink, mondáink, népmeséink, díszítőművészetünk által kijelölt útra, nemzettudatunk, származásunk megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaihoz, szkíta-hun gyökereihez.

Bakay Kornél - Papp György - Lovasíjászat ​és őstörténet
Prof. ​Dr. Bakay Kornél (sz. 1940), a magyar őstörténet-kutatás meghatározó alakja és Papp György (sz. 1958), képzettsége szerint programozó matematikus, a meszleni (Vas vm.) Karahun Lovasíjászat vezetője, lovas szakmunkák szerzője fogott össze ebben a könyvben. A régészprofesszor adatgazdag, jól szemléltető, pompás tanulmányban tekinti át lovasíjász kultúránk őstörténeti gyökereit. Papp György pedig mély beleérzéssel ír az élő lovasíjászat tapasztalatairól, a "fegyveres harcra fogható ló" természetrajzáról, elsőként foglalva össze a lovasíjászat kísérleti régészeti következtetéseit. Az elméleti és a gyakorlati megközelítés párosítása révén a napjainkban népszerű sporttá vált lovasíjászat fontos könyve született meg:

Bakay Kornél - Kik ​vagyunk, honnan jöttünk
A ​magyarság kereken ezerszáz esztendővel ezelőtt vette birtokába a Kárpát-medencét, amikor is hozzávetőleges félmilliónyian beszéltek az eurázsiai kontinensen magyarul. Egy olyan nyelven, mely nem rokona a latin, a germán és a szláv nyelveknek. Idegen nyelvű, ellenséges indulatú, ellenséges világképű népek tengerében állt és áll a magyarság, mint a vadul tajtékzó tenger közepén a magányos kőszirt, és bár számtalanszor ármánykodtak édes anyanyelvünk elveszejtésére is, a világ csodája, hogy a csöppnyi területűvé zsugorított országunkban élünk és magyarul beszélünk! 1791-ben a német Herder ezt írta: A mások közé ékelt kis számú magyaroknak századok múltán talán majd a nyelvét sem lehet felfedezni. Ha nem becsüljük a múltunkat, nem hihetünk a jövőnkben sem.

Bakay Kornél - Somogyvár ​Szent Egyed-monostor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakay Kornél - Szent ​László király somogyvári apátsága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakay Kornél - Képek ​Kőszeg történetéből / Bilder aus der Geschichte von Kőszeg
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakay Kornél - Az ​Árpádok országa
A ​X. századi Magyar Nagyfejedelemség és a XI - XV. századi magyar keresztény királyság Európa jelentős gazdasági, katonai és politikai hatalma volt. A magyarság nem a puszták kóbor, rabló népeként vette birtokba a Kárpát - medencét. Ősi múltja nem a finnugor népek szerény világában gyökerezik. A félezer esztendeig uralkodó Álmos - Árpád dinasztia a hatalom szent jelképeivel is kifejezte önállóságát és függetlenségét. A Szent Korona nem pápai és nem császári ajándék. A magyar nép nem primitív bálványimádóból lett római keresztény, hanem magával hozta és tovább éltette a Teremtő Isten és a Boldogasszony tiszteletét. Településeink, városaink, váraink kutatása új megvilágításba helyezi évezredes történelmünket. * „AZ ÁRPÁDOK ORSZÁGA” című ezen kiadványt a félezer esztendeig uralkodó Álmos - Árpád dinasztia iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Bakay Kornél - Őstörténetünk ​régészeti forrásai I.
Az ​1997 és 1998-ban megjelent első két kötet legfőbb célja az volt, hogy a hivatalosan elismert és kizárólagosan támogatott történetírásra alapozott felsőfokú oktatás egyoldalúságát némiképpen ellensúlyozza és egyúttal ráirányítsa a figyelmet más lehetőségekre, másfajta történetszemléletre. E fő célkitűzés érdekében figyelmünket elsősorban a szkítákra, a szarmatákra, a húnokra, a türkökre és a kazárokra fordítottuk, területileg pedig első sorban Belső- és Közép-Ázsiára, a Kaukázus vidékére és a délorosz térségre összpontosítottunk, mielőtt a Kárpát-medence legutolsó, két és félezer éves történetének tárgyalásába kezdtünk. 1997-ben is teljes mértékben tudatában voltunk annak, hogy egyetemi előadásaink és az ennek alapján készült tankönyveink tematikája egyoldalú, hiszen azt a hatalmas térséget, amely eleddig a magyar őstörténet legfontosabb színtereként volt meghatározva, csak érintőlegesen emlegettük. Nem került tehát sor a földrajzi szélesség 50°-tól északra eső un. eurázsiai nagytáj régészeti anyagának bemutatására, nevezetesen a Csendes-óceáni távol-kelettől nyugatra, Szibéria, az Urál-vidék és Kelet-Európa történetének és régészeti emlékeinek taglalására, holott mind a Kelet-Európai síkság, mind az Urál-hegység vidéke, mind Nyugat-Szibéria taglalására, holott mind a Kelet-Európai síkság, mind az Urál-hegység vidéke, mind Nyugat-Szibéria az általánosan elfogadott és mindmáig egyedül tudományosnak kikiáltott finnugor származás- és rokonság-elmélet meghatározó térsége. Nyilvánvalóan alapvető fontosságú e terület beható és részletes vizsgálata.

Kollekciók