Ajax-loader

Bene Zoltán könyvei a rukkolán


Bene Zoltán - Kurta ​élet
Bene ​Zoltán virtigli elbeszélő, aki falut, várost, kocsmát választ különcei történetének helyéül, szereti és szánja ezeket a figurákat, de az iróniát, sőt néha a gúnyt is megereszti irányukba. Amikor már ráhangolódnánk az írónak erre a szemléletére, nem kis meglepetéssel vesszük észre, hogy ezek a különcök mi vagyunk, az olvasói. Az egyik novellaciklusában az én falumat emlegeti, de nem Gárdonyi áhítatával, hanem a furcsa figuráknak és történeteknek kijáró csipkelődéssel, szánakozó megértéssel. Bene Zoltán mindent elbeszél, alig van leírás, ábrázolás a novelláiban. Ez az írói ereje, különlegessége, itt tobzódik, olyan gazdag figurákban és történetekben, hogy ez az irodalmi tömegből való kiválásának egyéni jele. Azért is használom a virtigli szót írásaira, mert hamisítatlan elbeszélő, aki ennek a szituációját nagy ötletességgel teremti meg, ugyanakkor a mesélés jellemzőjét, a kitalálást is szerencsésen műveli, azaz hazudik, de elhisszük neki. (Ilia Mihály)

Bene Zoltán - Kovács Lászlóné - Mednyánszky Miklós - Város ​a Vár alatt
A ​Budai Várról, annak történetéről, épületeiről az idők folyamán megannyi könyv, írás, tanulmány született. Évente milliók és milliók járják be utcáit, tereit, budapestiek ezrei fordulnak meg itt naponta munkába sietve, ügyeiket intézve, vagy csak kikapcsolódást keresve. A régi köveken sétálók, az itt lakók közül kevesen tudják, hogy lábuk alatt egy másik város is húzódik - több kilométeres üregrendszer formájában. A Budai Vár, mint a Világörökség része, kiemelt figyelmet érdemel. A várfalakon belül található házak, paloták, utcák, terek szoros kapcsolatban állnak az alattuk található barlangokkal és mérnöki létesítményekkel. Ezek legalább annyi érdekességet rejtenek, mint titkot. Az elmúlt években - részben kényszerből - lehetőség nyílt arra, hogy a szakemberek behatóan foglalkozzanak a Vár alatti barlangokkal, pincékkel, támfalakkal. Az üregrendszerekre az általuk okozott - Pécs, Eger városában már évtizedek óta ismert - károk, problémák hívták fel a figyelmet. A munkálatok során sok olyan új ismeretekre tettek szert a szakemberek, melyek a kívülállók számára is érdekesek lehetnek.

Bene Zoltán - Továbbmondott ​történetek
Bene ​Zoltán történelmi novellái, melyek 1514-től egészen a közelmúltig, sőt: a "közeljövőig" dolgozzák fel a magyar históriát, különböző irodalmi folyóiratokban láttak napvilágot. Ezúttal azonban sajátos irodalmi krónikába, a mai irodalmi-köznyelvi stílus és a finom archaizálás határán elbeszélt filmtekercsre fűzve kapja kézhez az olvasó a Dózsa-féle parasztháború, Mohács, a Rákóczi-szabadságharc, negyvennyolc és ötvenhat vagy épp a délszláv háború elképzelt jeleneteit. A kötet végén olvasható, közeljövőbe helyezett fegyveres konfliktus érzékelteti: az idő nem áll meg, a történelem része a jövő is, amit ugyanúgy, mint a múltat, csakis a jelen nézőpontjából érthetünk meg. A kortárs irodalom olvasóinak érdemes ajánlani a küllemében is igényes novellás könyvet.

Bene Zoltán - Keserédes
Ez ​a könyv regénymorzsák gyűjteménye. Akadnak benne sokféle málladékok. Belőlük sejlik föl a történet: keserédes. Vergődő, provinciálisnak tűnő, meddő vegetálás. Egyúttal maga az áradó létezés – olykor közvetlenül a provincializmusból, a vergődésből megformálódón, máskor pedig éppen azokból az elemekből bontakozva ki, amelyek provincializmuson, vergődésen messze túlmutatnak. Ez a könyvecske regénymorzsák füzére. Kohéziója a morzsák közötti kötelék. A regény-kenyér kisebb-nagyobb regény-morzsái széthulltukban is vonzódnak egymáshoz. A töredékek idézik az egészet: a morzsák, akár mágnes közelében a vasreszelék, valamiféle rendbe kívánkoznak. Így állnak össze regénymorzsákká, töredékekből egésszé, s ebből az egészből a könyv végéhez közeledvén lassan megfogyatkozik a keser, hogy megszaporodjék az édes…

Bene Zoltán - Farkascseresznye
...az ​ésszerűtlenségek néha nem is azok, mert valószínű, hogy valószínűtlen is történhetik - áll mottóként a könyv elején, Arisztotelész Poétikájából. És ebben a regényben - a törökök uralta Magyarországon - valóban történnek valószínűtlen dolgok: misztikus, titokzatos események. Rejtett erővonalak sejlenek elő a török megszállás alatt élő Szeged különös, kettős arculatú világában. Mindazonáltal a történet nem is szól egyébről, mint arról, hogy az álmok, a látomások hébe-korba titokzatosan, fölfoghatatlanul egybekapcsolódnak a valósággal. Az olvasó pedig vagy úgy dönt, a világ csodákkal és titkokkal teli, lélegzetelállító hely, amelyet megsejteni talán, ám megérteni sosem lehet (és nem is érdemes), vagy úgy, hogy a világ sivár és unalmas, kisszerű, kiismerhető, megérthető és irányítható, kedvünk szerint ilyenre-olyanra szabható... Kétféle történet kerekedhet tehát ebből az egyből, marad tér és idő a vitatkozásra.

Bene Zoltán - Áramszünet
A ​történet 2030 márciusában kezdődik - az Áramszünettel, amikor minden elektromossággal működő eszköz végérvényesen tönkremegy. Szinte egyik napról a másikra eluralkodik az anarchia. Czeredi Hunor Gábor, az elbeszélő-főszereplő felismeri, hogy a túlélés mind egyedül, mind kisebb csoportokban bizonytalan: a valódi közösségek régen megszűntek, és úgy tűnik, a káosz még sokáig fog tartani. Az antiutópia apokaliptikus világával párhuzamosan bomlanak ki Czeredi életének korábbi eseményei, megelevenedik az ezredforduló körüli évtizedek Magyarországa, mindenekelőtt Szeged. Kallódó értelmiségiek, sorsok, patthelyzetek, lázadás és beletörődés kényes határvidéke egy megrekedt, vergődő társadalomban, a hanyatló civilizáció szorongatásában. Az Áramszünet csak felgyorsítja az elkerülhetetlent - de vajon mi következik azután?

Bene Zoltán - Hollók ​gyomra
A ​regény három egymásba fonódó életút története révén a XVI. századba, elsősorban a török hódoltság alatt tengődő Szegedre vezeti el az olvasót. Ez a regény, miként Árpás Károly írja, „nem a jókais vagy jósikás nemzeti dicsőségről szól, s nem a Kemény Zsigmond-i jelen-értelmezés jelenik meg benne, hanem Bene szándéka szerint az egyszerű ember. Az a mindennapi ember, aki, ha nem ismeri fel a létét meghatározó szituációt, akkor nem is lesz ura annak. Ha pedig nem lesz ura, akkor sodortatni fog a történésekben." Eszes Máté megállapítása szerint a könyv legfőbb erénye a mindennapok bemutatása és a remek jellemrajzok.

Bene Zoltán - Fekete ​föld
Az ​önálló, kultúrájában és gondolkodásmódjában még egységes óegyiptomi állam utolsó évtizedeiben játszódik a történet. A valós történelmi események kulisszái között az ókori emberek mindennapi életét próbálja föleleveníteni a szerző. s talán a ma embere is magára ismeri e díszletek közepette.

Bene Zoltán - Az ​érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai
A ​szerző műfaji meghatározása szerint betyárpikareszk 11 lazán összefüggő fejezetből álló prózafüzér, amely a pikareszk hagyományoknak megfelelően építkezik. A főhősben, Rózsasándorban nem nehéz ráismerni az egykori híres szegedi betyárra, Rózsa Sándorra, ám Rózsasándor és Rózsa Sándor nem azonos személyek. Rózsasándor sokkal közelebbi rokonságban áll a legendák Rózsa Sándorával, mint a valóságos betyárral. A kötet hangneme, hangulata, eszközei kapcsolódnak a népmesékhez, a betyárromantikához és a világirodalom egyik legjelesebb regényéhez, a Don Quijotéhoz is (például Rózsasándor elválaszthatatlan cimboráját Panzasándornak hívják).

Kollekciók