Ajax-loader

Farsang Andrea könyvei a rukkolán


Farsang Andrea - Mucsi László - Keveiné Bárány Ilona - Táj ​- Érték, Lépték, Változás
A ​21. században a tájkutatás a reneszánszát éli. A 20. század első felében kialakult tudományterület meghatározó súlyponti kérdései és kutatási irányzatai napjainkra jelentősen átalakultak. Ezt támasztják alá az alábbi - e kötetben megjelenő tanulmányokból kiemelt - gondolatok is. „A tájjal kapcsolatos kutatások a döntéselőkészítést szolgálják, prognózist adnak a jövőre" - írja Kertész Ádám. „Egyértelműnek tűnik, hogy a tájföldrajzi és tájökológiai diszciplína tárgyánál fogva illetékes lehet a tájvédelmi tevékenységek tudományos megalapozásában" - fogalmazza meg Kerényi Attila és Csorba Péter. „A tájvédelmi szempontok felerősödése a hazai térségi és települési tervezésben indokolja, hogy a tájtervezésnek a tájkarakter-védelemre is kiterjedő szerepét a vizsgálati módszertan fejlesztésével támasszuk alá" - írja Csima Péter. „Milyen elméleti és gyakorlati kérdéseket vetnek föl a „szuburbán-tájban" napjainkban megfigyelhető változások?" - teszi fel a kérdést Csatári Bálint. Ezen megállapítások, kérdésfeltevések is jelzik, hogy napjaink tájkutatásában a gyakorlati irányzatok erősödése figyelhető meg. Ezek az irányzatok (a teljesség igénye nélkül): a tájértékelés, a tájkarakter- és tájpotenciál-vizsgálatok, a táj- és földhasznosítási tervezés, a tájmetriai vizsgálatok, a táj-rehabilitáció, a tájmenedzsment és tájvédelem, valamint a tájváltozás-vizsgálatok, amelyek mindegyikére talál példát az Olvasó a kézben tartott kötetben.

Farsang Andrea - Földrajztanítás ​korszerűen
A ​könyv fő tartalmi területei felölelik a földrajztanítás dokumentumait, a földrajz sajátos oktatási, képzési feladatait, folyamatait, a földrajztanítás módszereit és a tanári kompetenciákat. Az egyes fejezetek a „klasszikus ismereteket” napjaink követelményeihez igazítva mutatják be, újfajta felfogásuk szükségességét mérési eredményekkel támasztják alá, mint például a tanulóink tudását PISA-mérések tükrében bemutató fejezet. Újszerű tartalmi elemként – a térbeli tájékozódási képesség fejlesztésével foglakozó részben – a mentális és a kognitív térképekkel, a térbeli gondolkodás fejlődésével földrajzi szemszögből is megismerkedhetünk. Az ismeretek tartósságát befolyásoló tényezők című fejezet a gyakorló tanár számára ugyanúgy nélkülözhetetlen ismeretet nyújt, mint Az osztályozás pszichológiai hibaforrásai című. A szerző pedagógiai felfogása szerint a tanulót tanítjuk, fejlesztjük a földrajz szaktárgy tanulásán keresztül. A könyv egyik fontos fejezete Az információs–kommunikációs technológiák (IKT) és a földrajzoktatás, amely az „interaktív táblát tanulók” és az azt már magabiztosan használók számára egyaránt a gondolati segítségen túl számos tartalmi útmutatót is nyújt, honlapok címeit, azok alkalmazhatósági területeit is bemutatja. Ehhez hasonlóan a könyv valamennyi tartalmi egysége számos, a tanórán alkalmazható megoldást mutat, mintát ad, a kezdőt az indulásban segíti, a haladót pedig a megújulásban.

Keveiné Bárány Ilona - Farsang Andrea - Terep- ​és laborvizsgálati módszerek a természeti földrajzban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók