Ajax-loader

Fekete Gyula könyvei a rukkolán


Fekete Gyula - Levelek ​a magányról
Elöljáróban ​azt mondanám ajánlásul: íme, egy élő metszet a társadalmi tudatról, szemléletről, közérzetről. Akár mint az Éljünk magunknak? (Szépirodalmi, 1972) vagy a Minden megvan? (Tankönyvkiadó, 1973) - ugyancsak a Nők Lapjában lezajlott - viták feldolgozása. Megszerettem ezt a fajta szociográfiát. A társadalmi közérzet szondázásának, a közvélemény-kutatásnak, a szociológiai felmérésnek több lehetséges, kipróbált - általam is kipróbált - módszere közül ehhez vonzódom leginkább... Az ilyen élő metszet a jelen társadalmáról mindig tartogat meglepetést. És a meglepetésen innen is: olyan új keletű sejtelmeket, aggodalmakat, reményeket dokumentál, amelyek a "levegőben lógnak", míg friss tapasztalatban, életanyagban nem kapnak meggyőző hitelesítést.

Fekete Gyula - Április, ​május, június
Három ​regény 1. A fiú meg a katonák 2. Mézeshetek 3. Hiányzik egy férfi

Covers_346884
elérhető
0

Fekete Gyula - Sarkcsillag
A ​kötet szinte mindenegyes darabja nyilvánosságot kapott már a sajtóban vagy a rádióban, sőt nem egy közülük viharokat is kavart, megpezsdítette publicisztikánk állóvizeit, kötetté szerveződve azonban mégsem a naponta látott ismerősök szenvtelenségével, netán unalmával köszönnek vissza. A népi plebejus hagyományokon felnőtt írónemzedék tagjaként Fekete Gyula sem mondott le soha arról a jogáról, sőt felelősségéről, hogy beleszóljon a gondjaira bízott közösség sorskérdéseibe. Nem a napi hírek krónikásául szegődött, feladatköre, melyet az életből kihasított magának, meghaladja a tudósítóét, akit csupán a napi kérdések és feladatok izgatnak. Ő mindig azokat a törvényszerűségeket kutatja, amelyek történelemmé formálják a mindennapokat, s mindig azokat a feladatokat tarta aktuálisnak, amelyek egy közösség, kis és nagy közösség - család, munkahely, szervezeti formák, nemzet - ügyét képviselik, legyen az literátori gond, művelődési vagy közoktatásügyi probléma, gazdaságpolitikai kérdés vagy társadalomtudományi. Egyszóval minden érdekli, ami a ma emberét foglalkoztatja. Okadatol, érvel, tiltakozik vagy elismer, dicsér, lelkesedik, de mindig a forradalom, a nép, a nemzet ügyei iránt érzett erkölcsi, eszmei elkötelezettség jegyében. Mindig a haladás irányát jelző Sarkcsillagot követve.

Fekete Gyula - Száz ​korty tenger
Olyasformán ​vagyok én a kispublicisztikával - "kortyokkal", vitacikkekkel, felszólalásokkal, naplójegyzetekkel -, mint aki házépítésre készül. Évekig-évtizedekig úgy készül az építkezésre készül. Évekig-évtizedekig úgy készül az építkezésre, mint élete nagy vállalkozására: gyűjtögeti innen-onnan össze a szükséges építőanyagot - téglát, cementet, betonelemeket, tartógerendákat -, nem is csak annyit, amennyire szüksége lehet majd, hiszen keresgélései közben mindig rábukkan olyan elemkre, melyeket a már begyűjtötteknél is alkalmasabbnak ítél. Elválik az építkezésnél, melyik érdemesül hát felhasználásra, beépítésre. Begyűjtögetett építőanyagnak tekintem én is az Egy korty tenger című könyvemben közölt írásokat éppúgy, mint ennek a kötetnek a tartalmát. Jó évtized óta lassan-lassan kirajzolódtak a tervei azoknak az építményeknek, melyek anyagát eleinte csak ösztöneimre hagyatkozva gyűjtögettem. De kezdettől fogva alávetve minden darabot a nyilvánosság és az idő kemény próbájának, akár a betonacélt: a nyomást, a nyírást, a szakítást, a csavarást melyik hogyan bírja; melyik a fáradékonyabb, melyiken nem fog az idő. Kibomló gondolatcsírák, nagy vonalakban fölvázolt elemzések, következtetések, szűk terjedelemhez szabott gondolatfutamok, rejtett összefüggések fölfejtése, összegubancolódott fogalmak bogozgatása, más és más problémakörben, dimenzióban megismételt gondolati kísérlet, felvillanó ötlet, leltárba vett szociográfikus-statisztikus társadalmi valóságanyag - tudom, sokszor hagy hiányérzetet az olvasóban. De ezzel együtt talán biztatást is: gondolja ő tovább. Hiszen én is félkész terméknek tekintem mindezt, és továbbgondolom addig is, míg nagyobb vállalkozásokhoz lesz elég olyan építőanyagom, amely a mindenféle terhelési próbákat kiállta.

Fekete Gyula - Vallomás ​hajnalig
Fekete ​Gyula nevét, műveit sokan ismerik az országban, olvasótábora nagy és gyorsan nő: de talán ennél is nagyobb hallgatóbora, azoké, akik a Rádióból ismerik és szeretik Fekete Gyula hangját, magvas gondolatait. Kamaszkora óta készült írónak. Nem rajta, a történelmen múlt, hogy amiről a sárospataki kisdiák, a Győrffy-kollégista, majd a földosztó, a megyei s később fővárosi lapot szerkesztő fiatalember ábrándozott, azt már csak a felnőtt, harmincadik évéhez közel járó férfinak sikerült valóra váltania. 1952-ben jelent meg az első kötete. Írt drámát, útirajzot, országos vitát kavaró cikkeket, tanulmányokat, de legigazabb műfaja: a regény. 1956 óta keletkezett regényeinek többsége két kiadásban fogyott el. Eddig legsikeresebb alkotása, Az orvos halála négyszer jelent meg idehaza, s öt vagy hat nyelven határainkon túl. Fekete Gyula kétszer kapott József Attila-díjat. Legújabb (tizenkettedik) regénye, a Vallomás hajnalig megnyerte a Fővárosi Tanács felszabadulási pályázatát. Az olvasókon a sor: felülvizsgálni és megerősíteni a bíráló bizottság döntését.

Fekete Gyula - Első ​csók
Az ​író mondja könyvéről: "Szándékosan válogattam úgy a kötet írásait, hogy érezze a távlatot a fiatal olvasó: ez már történelem. Fedezze fel magában, magának a különbségeket az itt ábrázolt világ és az ő mai világa között. Érezzen rá: az örök emberinek is van története - első csóknak, szerelemnek, barátságnak, halálváró hangulatoknak-, íme néhány kurta évtized távlatából is már tisztán érzékelhető a változás. S talán éppen a változásokat fölfedezve sejtjük meg, mi és mennyi ezekben a nagy érzelmekben az időtlen, tehát - emberi mértékkel - örök. Az irodalom mindennél inkább az érzelmek tartományában honos. S ebben a tartományban teljesen és maradéktalanul csak a perc a miénk. Az időnek egy akkorka atomja, amilyet hangulattal, kéjjel még átfoghatunk. Nem a számon tartható évekért élünk, hanem a számon tartható percekért. Becsüljük meg a percet. Minden egyebet csak a tudatunk raktároz - kiszárítva, lepréselve, mint botanikus a virágait -, érezni csak a percet érzehetjük a magunkénak igazán. Tehát: élj a változó mai napnak? Mindig a változó pillanat számlájára? Jóvátehetetlen félreértés. Éppen fordítva: élj a percben is az örökkévalóságnak. Hiszen a perc - míg el nem telt - semmiben sem különbözik az örökkévalóságtól."

Fekete Gyula - Szerelmesek ​bolygója
A ​regénybeli kalandok egy XXX. századi lány körül zajlanak. Marita összevész vőlegényével, Alival, mert az diplomamunkájára készül, kedves, tápszer-algái növekedését figyeli naphosszat, ahelyett, hogy Maritát első szóra táncolni vinné. A kislány elutazik a Holdra, onnan pedig a Venusra, a szerelemsek bolygójára, hogy csalódását kiheverje. Ott férjhez is megy, de még ugyanabban a percben elválik, majd hónapokon át "keresi az igazit". Végül egy alga-tápszerben régi Alijának halk hívását véli felfedezni, mire az első űrhajóva "visszidál" a Földre. - Lehetséges, hogy hiába a Legújabb Fotonkor fejlett technikája s az ultramodern gépesített szórakozások: a XXX. század lányai is épp olyan buktatók és csalódások árán keresik a boldogságukat, mint a maiak?...

Fekete Gyula - Az ​orvos halála
A ​megfáradt, szívbeteg vidéki orvos, Weisz doktor végigdolgozta az életét. Végre nyugdíjba mehetne, csakhogy fiatal utódja egy külföldi út miatt otthagyja a körzetet. Weiszet arra kérik, vállalja még a munkát egy időre. Hiába tiltakozik, mintha meg se hallanák, végül felesége tiltása és megromlott egészsége dacára vállalja a munkát. A lelkiismerete az erősebb. Ötvenéves érettségi találkozóra jön össze a megfogyatkozott osztály. Weiszben felelevenedik a múlt, a diákévek emlékei Szüléshez hívják egy éjszaka, épp az a férfi, aki a zsidóüldözés idején megalázta egyszer. A doktor levezeti a szülést, s ekkor éri a halál.

Fekete Gyula - A ​falu szépe / A hű asszony meg a rossz nő / Az orvos halála
Fekete ​Gyula méltán legnépszerűbb regényei kerültek most egy kötetbe. A falu szépe csaknem húsz évvel ezelőtt íródott, de a tragikus sorsú Köteles Margit és a háború szelétől fölkavart falu lakói ma is elevenen élő figurák. Az író egyszerű eszközökkel és mégis megrázó hitelességgel ábrázolja Margit kálváriáját: hogyan lesz ebből a tétova, akarat nélküli, kiszolgáltatott lányból a kemény megpróbáltatások után az élettel szemben elnéző, az igaz szerelmet vállaló, őszinte, tiszta szívű asszony. A szerelem megújító ereje, az élet igazi szépségeinek és gyötrelmeinek felismerése segíti A hű asszony meg a rossz nő főhősét, Östör Imrét is, hogy leszámoljon, törékeny harmóniájáról hamar kiderül, hogy valójában kiábrándító sivárságot és unalmat takar. És amikor Östör belepróbál a másik, a piszkosabb és gyötrelmesebb de valódi életbe, már nem is tud és nem is akar szabadulni, hiszen megtalálta önmagát, létezésének értelmét. Ezzel, az élet értelmével próbál számot vetni a harmadik regény, Az orvos halála főhőse. Az öreg orvos fölidézi magában egész életét, első szerelmét, iskolatársait, az üldözés éveit, s közben érzi ereje fogytán, pihenni kellene már. Egy tiszta becsületes ember utolsó napjainak tanúi vagyunk ebben a megrendítően szép regényben. Az öreg orvos halála nemcsak megrázó, hanem mint egy értelmes és tevékeny élet lezárulása, felemelő is.

Fekete Gyula - A ​fiatalasszony
Az ​író mondja a könyvéről: Nagy próbatétele az emberiségnek a szerelem. De a házasság még nehezebb próbatétel, hiszen az a legérvényesebb próbája a szerelemnek is. Pedig a regényeket ott már be szokás fejezni, amikor két fiatal találkozott, s egy ágba fonta az életét. A fiatalasszony regénye jóval ezután kezdődik: a szülőszoba ágyán. Juli, a címszereplő fiatalasszony nagy-nagy reményekkel, vágyakkal, tervekkel, ábrándokkal indult az életbe. Sokat várt a házasságtól, a lehetséges legtöbbet: hiánytalan, tiszta, tökéletes boldogságot. Irtózva minden megalkuvástól, a kor Rómeóját kereste: a mai legkülönbet. Találkozott vele, a felesége lett. Rövid házasságuk története a regény főszólama, melyet végigkísérnek más szólamok is, másfajta szerelmek, másfajta házasságok. Voltaképp ez az igazi főszereplő, ez az emberi alapviszony, amely minden korban megteremti hagyományos és ilyen még nem volt változatatit. Juli, a fiatalasszony házassága is új változat, a kor terméke. Úgy tetszik a kedzet kezdetén, minden szükséges együtt van itt egy eszményien szép házassághoz: annyira együtt van, hogy még a válságos pillanatokban sem jutnak szerephez a házassági trigonometria időtlenül hatékony bomlasztó képletei - a háromszög, a négszög, a sokszög-, hiszen egymást szeretik, csakis egymást. De hát akkor - a sorok között, remélem, erre is ad választ a regény - két felnőtt ember, aki nem bír meglenni egymás nélkül, miért nem bír meglenni egymással? Az ötvenes évek elején tartunk. A háttér-közéletben valami hasonló folyamat vájja a medrét, mint az előtér-magánéletben. A közéletben a forradalom s a magánéletben a szerelem sok mindenben rokonítható: például abban is, hogy beváltható és beválthatatlan vágyakkal, tervekkel, ábrándokkal, hitekkel terhes, s ezeknek igazi próbája: a konszolidáció, felemelő és próbatevő küzdelem a megvalósításért. Tervek, ábrándok, hitek folyamatos ütközete a sziklakemény, nehezen formázható valósággal. 18-20 éves kora táján minden fiatal megtelik várakozásokkal: tűnődéseiben szívesen formázgatja a jövőt. Ám a valóság mindig mást ad, szinte következetesen és törvényszerűen mást ad, mint amit ezek a szivárványos várakozások ígérnek - szerelemről, házasságról, munkáról, hivatásról, szocializmusról - meglehet, nem rosszabat, de - mást. A vágyak és lehetőségek, a tervek és a megvalósulások konfliktusa a modern kornak szinte egyik jellemzője, s úgy tetszik, a szocializmusban különösen az: okkal, megfontoltan takarítjuk el a korlátokat az ifjúkori tervek, ábrándok elől, noha a lehetőségek holnap sem - és sohasem - lesznek korlátlanok. Ma már senki sem kerülheti meg ezt a konfliktust. S ha már nem kerülhetjük meg, hogyan viselhetjük el? - erre keresem a regényben a választ.

Fekete Gyula - A ​falu szépe
"...Híres ​szépség volt a faluban Köteles Margit. Tizenhat éves kora táján kezdett megtelni, formásodni, s egy év múlva már messzire kivillogott a lánykoszorúból." Egy szemellenzős történész írta valamikor: "Mi magyarok mindig tiszteltük a nőt, nálunk a középkori ius primae noctis sem vált soha joggyakorlattá." Nos, ez a regény akár ellenpélda lehetne: a kiszolgáltatottakkal szemben, íme, jogi megalapozás nélkül is érvényesíthető a gyakorlat.

Fekete Gyula - Kincskereső ​Pipitér
1944 ​novemberében egy észak-borsodi falu fölött találat ért egy vadászkastélyt, s benne pusztult az öreg kasznár is. Titkát magával vitte a sírba: hová rejtette a Szapáry grófok vagyonát? Másfél évtizedig elhagyottan állt a romkastély, baglyok, denevérek vertek tanyát sötét padlásán, s az elvadult parkban gyerekek kergetőztek. Egy júniusi estén eltűnt közülük egy kislány... és itt kezdődik a történet. Pipitér és barátai, miután a kincskeresés apró örömökkel, csalódásokkal, kemény próbákkal és sok-sok vidámsággal teli útját járják, megtudják, hogy a talált kincsekkel nem egyvalaki lesz több midenkinél, hanem egy kicsit mindenki több lesz, mint volt - önmagánál lesz több.

Fekete Gyula - Elfogultságaim ​térképe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete Gyula - Hiányzik ​egy férfi
A ​városi Újtelepen, a kertes házak utcáiban azon a kora nyári éjszakán lövöldözés verte fel a fülelő, nyugtalan csendet. Egy saroknál, a járdán feküdt az áldozat: beléje botlott, aki arra járt a kivilágítatlan utcán, a vaksötétben. A támadót elnyelte az éjszaka, róla nem tudott biztosat senki. Reggelre eltűnt a sarokról az áldozat, és már róla is csak annyit lehetett tudni: messziről érkező vagy messzire induló férfi volt, súlyosan sebesült vagy halott... Az író mondja a könyvéről: "Antigoné törvénye örök: halottainkat el kell temetnünk. Semmihez sem kezdhetnek a továbbélők, igazában élni sem élhetnek tovább addig, míg kedves halottaikat nem temették el. Sem az örökös bizonytalanságban kínlódó remény, sem az örökösnek fogadott gyász nem természet szerint való: az egészséges ösztönök szétfeszítik az emberre idővel rákérgesedő szerepet, mert nincs annál keményebb parancs: továbbélni, újrakezdeni. Éppen ebben - és csakis ebben - az újrakezdésben támadhatnak fel s élhetnek tovább köztünk, bennünk, általunk, kedves halottaink is. Ennyiből is érthető: ezúttal sem krónikát írtam, és nem történelmi dokumentumot."

Fekete Gyula - Történelem ​hangszalagon
"Gazdag ​életű embereket kerestem - írja könyve előszavában az író -, olyanokat, akik értelmes életet éltek, rajtahagyták a kezük nyomát a világon, és öntudattal vallhatják, semmiképpen sem alaptalanul, hogy nem éltek hiába." A kötet anyaga igazi tényirodalom, minden egyes hőse élő alak, az írások közel harminc életsorsot, önvallomást adnak az olvasó kezébe. Ezekből az emberi sorsokból voltaképpen az elmúlt évtizedek társadalmi, történelmi, politikai eseményei bontakoznak ki előttünk. Érthetőbbé, kézzelfoghatóbbá válik, közelebb kerül hozzánk a közelmúlt történelme.

Covers_146003
elérhető
1

Fekete Gyula - Mézeshetek
Egy ​menyasszony elhatározza, hogy naplót ír a mézesheteiről. Megőrizni az élmények frissességét, és megőrizni eredetiben az ábrándokat, a tervezgetéseket, a várakozásokat. A kezdet kezdetén, amikor még minden lehetséges, írásba foglalni és a lezárt naplóban megőrizni - ajándékul férjének a majdani ezüstlakodalomra. Idő: 1945. május Történelmi idő, a mézeshetek magánélménye tehát kitágult közösségi élménnyé: az új asszony tervezgetéseiben, ábrándozásaiban ott csírázik a történelem. A kezdet kezdetén, amikor még annyi minden lehetséges. Akár felhőtlen idillnek is felfoghatnánk ezt a menyasszonyi naplót, ha a mai olvasó, aki annyi tanulsággal-tapasztalattal túlélte már az ezüstlakodalmat is - nem érné tetten egyre-másra az ábrándokat benne.

Fekete Gyula - A ​hű asszony meg a rossz nő
Östör ​Imre fiatal szakmunkás egy kertvárosi családi házban lakik, jól elkülönített szoba-konyhás lakrészben, nagyon csinos, nagyon rendes, hûséges és ragaszkodó asszonykájával. Ötéves házasok, boldogan élnek. Ám egy napon megbolydul a háziak nyugalma: az udvari lakó helyére egy rossz hírû, elvált fiatalasszony költözik, három vásott gyerekével. Két csonka család egymás mindennapos közelségébe kényszerül, szunnyadó ösztönök ébredeznek - a történet valahol itt kezdõdik.

Fekete Gyula - Január, ​február, március
Az ​író mondja könyvéről: "Tizenkét regényt tervezek: egyetlen esztendő hazai keresztmetszetének. Ez a kötet a ciklus első három darabját tartalmazza: önálló, önmagában lezárt regény mind a három, noha a történetek szereplői közül néhány később is feltűnik, valamelyik következő regény lapjain. Nem egyszerűen krónikát akarok írni, s ez - úgy gondolom - ebből a három regényből is kiválik. Ezeregyedik esztendő: a veszett háború, a bomló hadsereg köznapjai, s egyben az önmagát túlélt ezeréves történelmi képlet zárszámadása is. Csördülő ég: a vashatalom összeomlásában is fölsejlik a történelmi képlet: a magyar-történelem tanár söpredék zászlóaljával halálig védi a két front közé szorult Temetőt. Vallomás hajnalig: egy élet záró leltára a szerelemről, az örömökről, a szépségről, az örök küzdelemről a kiszolgáltatottság ellen. Annyi ezekből a tegnapi korrajzokból az irodalom, amennyi a korrajznál több bennük - amennyi tehát az emberről és a társadalomról a mának meg a holnapnak is hitelesen szól."

Fekete Gyula - Perújrafelvétel
Az ​író mondja könyvéről: "Eltávolodtam a kortól is, amely megszült írónak, s a hajdani író-újszülöttől is - eltávolodtam, de egyiket sem tagadom meg. Valószínű, soha nem voltak azoknál alkalmatlanabb évek - békés évek - író indítására, de ez sem vád, és nem is mentség: az elindulás a pályához, a szárnyprobálgatás az életműhöz valamiképp hozzátartozik. Huszonöt év terméséből válogattam, az Eszmélet, a Vér és korom, az Ismerősök, a Lányszöktetés elbeszéléseiből és kötetben még nem szereplő, újabb írásaimból. Gondoltam arra a válogatásnál, hogy az írói pálya jellemző szakaszai képviselethez jussanak, s ugyancsak a jellemző műfaji változatok is. Egyetlen irodalmi riport is szerepel a kötetben, s éppen a címadó Perújrafelvétel: ebben a formájában első közlés. Jelentése - úgy érzem - tágabb érvényű, mint maga az eredeti történet: ellenfényt ad három nagy történelmi évtizedünknek és valmelyes motivációt egy írói pálya negyedszázadának is."

Fekete Gyula - Fortélyos ​félelem igazgat
A ​kötet első része a Tanácsköztársaság összeomlásának, a proletárhatalom leverésének bemutatásával vezeti be az olvasót a két világháború közötti időszak történetébe. A fehérterror, Latinka Sándor megölése, ezrek kivégzése, Héjjas Iván, Prónay Pál hóhérmunkája készíti elő a "lovas tengerész" Horthy Miklós útját Budapestre és a kormányzói székbe. A trianoni béketárgyalásokon magyar többségű területeket csatoltak a Tanácsköztársaság megdöntéséhez fegyveres segítséget nyújtó cseh és román burzsoá államokhoz. Horthyék konszolidáltak, bevezették az "alkotmányos terrort". A második rész a 20-as évek eseményeit, a titkos soviniszta, fasiszta szervezkedéseket mutatja be. IV. Károly meghiúsult visszatérési kísérletei, Horthy végleges uralomra való berendezkedése indítják ezt az évtizedet. Bethlen István kormánya paktumot kötött a munkásosztály alapvető érdekeit eláruló Peyer Károly vezette jobboldali szociáldemokráciával. A tőkések, nagybirtokosok korlátlan hatalmát, a munkásság és a parasztság feneketlen nyomorát hozó korszakot a nagy gazdasági válság és a Bethlen-kormány bukása zárta. A kötet harmadik és negyedik része a 30-as éveket mutatja be. Gömbös Gyula uralma az egyre nyíltabb fasizmus felé sodorja az országot. A kötet ötödik és hatodik része, a 2. világháborút megelőző terület visszacsatolásokkal és szinte az egész ország pusztulását hozó háborúval, majd a felszabadulás eseményeivel foglalkozik. Kiemelésre érdemes a tanulmány változatos stílusa: a párbeszédbe oldott, helyenként "dramatizált", versidézetekkel, sajtódokumentumokkal élénkített szöveg olvasmányossága.

Covers_149003
elérhető
0

Fekete Gyula - Tengercsepp
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete Gyula - Három regény
Tartalmazza A falu szépe, Az orvos halála, A hű asszony meg a rossz nő c. kisregényeket.

Fekete Gyula - Hogyan lettem író?
Az író mondja a könyvéről: " Azt hiszem, sosem fogok életrajzot írni. Legfeljebb is olyan hagyatéknak, amely még jó néhány évtizedig nem kíván nyomdafestéket. Túl sok mindenbe beleártottam magam, legalábbis fél évszázada, túl sok emberrel ütköztem kíméletlenül, túl kevés a vitathatatlan bizonyság, még ahhoz, hogy az Idő ítéletét, igazságtételét véglegesnek fogadják el azok is, akiket már nyilvánvalóan elmarasztal. Az életrajzom, az élményeim párlata tehát regényekben, elbeszélésekben s egyéb írói munkákban csapódik le, de közvetlenebb formát is próbálgatok: úgy válogatni, kiemelni, megformálni egy-egy mozzanatot előgomolygó, személyes emlékeimből ahogy ugyanezt a parttalan valósággal teszi - ám kötetlenül újjáalkotva a valót,- a szépirodalom. Önéletrajzi mozaik a szülőföldről, a szülő-nevelő környezetről, a pataki diákévekről, a Győrffy kollégiumról, 1944-45 történelmi sorsfordulójáról, a személyi kultusz éveiről. Hasonlóan köztes műfaj a kötet második része: tárcák, irodalmi riportok, karcolatok, példázatok, elmélkedések: félezernyi írásom gyűlt már össze ebből az újságműfajból, összeszedtem belőlük egy csokorral mustrának."

Fekete Gyula - Éljünk ​magunknak?
Fekete ​Gyula nevét, műveit sokan ismerik máris országszerte, olvasóinak tábora nagy és gyorsan nő, de talán ennél is nagyobb hallgatóinak tábora, azoké, akik a Rádióból ismerik Fekete Gyula hangját, magvas eszmefuttatásait. Kisdiák korától kezdve írónak készült , de harmincadik évén is túl járt már, amikor első kötetét - egy novellagyűjteményt - közreadta, mert annak a nemzedéknek tagja, amelyet felnőttkora küszöbén szólított csatába a történelem. Alighogy a sárospataki kollégium kapuja becsukódott mögötte, már várta a halasztást nem tűrő feladat, s ő ment tenni a dolgát: földet osztani, újságot írni, szerkeszteni. Első kötetét hamarosan követte a második, egy kisregény. Azóta írt sok egyebet is, drámát, útirajzot, gyártörténetet, legigazibb műfaja mégis a regény. 1956 óta keletkezett regényeinek többsége két kiadásban fogyott el, közülük a legsikeresebb. "Az orvos halála" négyszer jelent meg eleddig idehaza s ezen kívül még vagy öt-hat nyelven, határainkon túl. Nagy és kiterjedt regényírói munkássága közben sem vált soha hűtlenné első műfajához, a publicisztikához. Alapos tudás, tárgyismeret, szenvedély jellemzi cikkeit, tanulmányait, amelyek közül nem egy országos vitát robbantott ki.

Fekete Gyula - Európa ​öngyilkossága
Fekete ​Gyula szociográfus Európa öngyilkossága című munkája kórisme a halálosan beteg európai civilizációról, benne elsősorban a magyar társadalomról. Az utóbbi évtizedek most már semmi kétséget nem hagytak afelől, hogy ezen az úton tovább haladva néhány évtizeden belül eltűnünk a történelem süllyesztőjében. Miért, és hogyan jutottunk ideáig? A szerző tükröt tart a magyar társadalom elé. Elemzi a több gyermek vállalása ellen ösztönöző gazdasági- politikai- jogi- szemléleti érdekviszonyokat: ilyen pl. az utódnevelés költségeit sújtó adó, az anyákat kizsákmányoló foglalkoztatási szokások, az apró lakások építése, a médium erkölcsromboló hatása, stb. A szerző S.O.S.Európa címmel arról ír, hogy pár évtizede vált uralkodóvá a liberális vezérletű Európa sajátos jövőépítése: Ázsiából, Afrikából, telepítsünk importutódokat a sok-sok költséggel évtizedekig nevelt, iskolázott saját utódok helyett, mert hozzájuk várakozás nélkül és ingyen juthatunk. Létrejöhetne Európában az ölelkező kultúrák násza: a múlti-kulturális paradicsom. Ennek következtében azóta az allergén kultúrák, nyelvek, hitek, hagyományok, szokások, szándékok miatt etnikai aknamezők alakultak ki a legerősebb, leggazdagabb államokban, Németországban, Franciaországban, Angliában. Számolni lehet azzal, hogy hamarább lesznek áldozatok a vénülő és ritkuló befogadók, mint a betelepülők, akik fiatalok, életerősek, szaporák.

Fekete Gyula - Gondolkozzunk, ​magyarok!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete Gyula - A ​betakarítógépek járószerkezeteinek hidrosztatikus hajtásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete Gyula - Lányszöktetés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete Gyula - A ​lehetetlen ostroma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete Gyula - Meditáció ​Amerikáról
A ​népszerű író útinaplója nemcsak Amerika-képünket gazdagítja, hanem az ottani magyarokkal való találkozásai, a velük...

Fekete Gyula - Boldog ​házasságok titkai
A ​könyv az 1979 nyarán a Nők Lapjában lezajlott vita anyagát gyűjti egybe. Ez a vita nem a házasság szükséges vagy szükségtelen voltáról szól. A kötet inkább a boldog házasságban élők tapasztalatcseréje mindennapi életünk ezer problémájáról. Mi a titka napjainkban a jó házasságnak? Erről vall az író - szociográfus Fekete Gyula legújabb munkája. A mű szorosan összefügg az 1979 - ben szintén a Kossuth Könyvkiadónál megjelent Levelek a magányról című összeállítással.

Fekete Gyula - Triszex
Mi ​volna meglepő abban, ha egy író, aki alakjaiban mindig a jövőről beszél, egyszer-egyszer megváltoztatja módszerét, és nem a mai világban mutatja be a jövő, hanem a jövőben a ma emberét? A konfliktusok lényegében ugyanazok maradnak, azonosak az összeütközéseket kiváltó okok is, csak a nézőpont változik, az eredeti mondandó kiélezettebben, a realizmus a fantasztikum köntösében jelenik meg. Két merőben ellentétes sci-fi kisregényt tartalmaz a kötet. A Bonifácban a technikai újítások, találmányok, a műszaki fejlődés hatását vizsgálja az író, a Triszexben viszont alig tér ki tudományos újdonságokra, ehelyett a nemek közötti kapcsolat és a családi élet különleges formáit mutatja be.

Kollekciók