Ajax-loader

Mona Ilona könyvei a rukkolán


Mona Ilona - The History of the Ferenc Liszt Society 1893-1993
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dömötör Zsuzsa - Kovács Mária - Mona Ilona - Sziklavári Károly - Liszt Ferenc utazásai a reformkori Magyarországon
A Liszt tanulmányokat tartalmazó kötetben három írás tárja az olvasó elé a zeneszerző reformkori hazatéréseinek izgalmas eseményeit. Dömötör Zsuzsa - Kovács Mária Liszt Ferenc magyarországi hang-versenyei 1839-1840-ben c. munkája bőséges korabeli híradás és sajtó-visszhang nyomán eleveníti fel Liszt koncertjeinek egyedülálló, külön-leges hangulatát, a Liszt körül zajló, sokszor hangversenyeihez kapcsolódó társadalmi eseményeket, krónikáját adva Liszt összes pesti és vidéki fellépésének és koncertrepertoárjának. Mona Ilona Liszt Ferenc és a reformkor 1839-1840 c. tanulmányában Liszt magyarságát, a nemessé avatására tett kísérleteket, a róla szóló titkosrendőri jelentéseket és a magyar zenekultúráért hozott áldozatait világítja meg számos eddig ismeretlen dokumentum bemutatásával s az események mögé látó történész érdekes megfigyeléseivel. Ez a két dolgozat a Budapest Főváros Tanácsa és a Liszt Ferenc Tár-saság 1976. évi pályázatának díjazottja, amit a Zeneműkiadó 1980-ban jelentetett meg egy kötetben. Most ehhez a két munkához társul Sziklavári Károly Liszt Ferenc Magyarországon 1846-ban c. tanulmánya. A művész 1846-ban lépett újból magyar földre, hosszabb-rövidebb látogatások sorát téve szülőhazájában az esztendő folyamán. Tavasszal Pest-Buda, nyáron Sopron; az ősz beköszöntével előbb Kőszeg, majd - a Keletre vivő koncertút kezdeteként - újból Pest, s azután Szekszárd, Pécs és a Délvidék - Bánlak, Temesvár, Arad, Lugos -, végül pedig erdélyi városok: Nagyszeben, Kolozsvár, Nagyenyed jelentették Liszt itthoni tartózkodásainak legfőbb állomásait. Az események atmoszférájában a legellentétesebben romantikus összetevők vegyültek: felfokozott közéleti mámor és fényes lakomák, néptánc és tűzijáték, fáklyás menetek, oldásképpen a rendház és templom csöndje; cigánytábor és kastélypompa; rettenetes vidéki utak árokba dőlt, tönkrement kocsival, s a Duna habjait méltóságteljesen szelő, virágokkal földíszített luxusgőzhajó, együttesen alkották - sok egyéb további, színes epizód mellett - azok már-már regényesnek mondható láncolatát. Miközben a muzsikusgéniusz fáradhatatlanul komponált, s érlelt magában régi-új darabokat; tervezett céltudatosan jövőt, ám a következő pillanatban már szinte mindenről megfeledkezve hagyta sodortatni magát a csábító lehetőségek által: összességében élete egyik legkáprázatosabb időszakaként megélve a hazájában akkor eltöltött hónapokat. A régebbi szakirodalmi munkák csupán részleges, vonatkozó összefoglalásait követően Szikla-vári Károly most első ízben tár a nyilvánosság elé pontos és rendszerezett idevágó krónikát. Tanulmányszövegét fontos dokumentumok - egykorú cikkek, versek, kották stb. - mellékletei egészítik ki, olykor első közlésként (például: 1846. december 3-i, kolozsvári műsorlap). Rávilágít Liszt legkorábbi magyar dalának eddig talányos keletkezési körülményeire, s közread egy, a szakirodalomban gyakorlatilag elfeledettnek számító, 1839. évi, pozsonyi keletkezésű Liszt-albumlapot is.

Dömötör Zsuzsa - Mona Ilona - Kovács Mária - Liszt ​tanulmányok
A ​Liszt tanulmányok első kötetében két nagyszerű írás foglalja keretbe a zeneszerző első hazatérésének izgalmas eseményeit. Dömötör Zsuzsa - Kovács Mária: Liszt Ferenc magyarországi hangversenyei 1839-40 c. munkája bőséges korabeli híradás és sajtóvisszhang nyomán eleveníti fel Liszt koncertjeinek egyedülálló, különleges hangulatát, a Liszt körül zajló, s sokszor hangversenyeihez kapcsolódó társadalmi eseményeket, krónikáját adva Liszt összes pesti és vidéki fellépésének és koncertrepertoárjának. Mona Ilona: Liszt Ferenc és a reformkor 1839-40 c. tanulmányában Liszt magyarságát, a nemessé avatására tett kísérleteket, a róla szóló titkosrendőri jelentéseket és a magyar zenekultúráért hozott áldozatait világítja meg számos, eddig ismeretlen dokumentum bemutatásával s az események mögé látó történész érdekes megfigyeléseivel. Mindkét dolgozat a Budapest Főváros Tanácsa és a Liszt Ferenc Társaság 1976. évi pályázatának díjazottjai.

Mona Ilona - Szeghalmi Elemér - Salkaházi ​Sára élete és munkássága
A ​súlyos, katasztrofális korszakok a történelemben mindig „megszülik” az önfeláldozó, karizmatikus személyeket. Így volt ez a II. világháború idején is, amikor a pusztítás mértéke, meghaladva a képzeletet, végveszélybe sodorta magát az embert és a civilizált világ értékeit. Ebben az embert üldöző, pokoli korszakban élt és működött a nemrég boldoggá avatott Salkaházi Sára (1899–1944) szociális testvér, aki az üldözöttek védelmében néhány hónappal a világégés befejeződése előtt életét adta embertársaiért. Ezt a különleges életsorsot, Salkaházi Sára földi pályafutását mutatja be a könyv két egymást kiegészítő részben. Az elsőben Mona Ilona – aki Salkaházi fiatalabb társaként közvetlen közelről figyelhette meg az idősebb testvér kivételes pályáját –, a kimagasló személy életéről, emberi kibontakozásáról, majd igazi hivatásának megtalálásáról vall monografikus pontossággal, fölkészültséggel és keresztényi lelkülettel. Salkaházi Sára életének és működésének fölidézésekor kirajzolódik a két világháború közötti korszak Magyarországának számos ellentmondása, lehúzó ereje és pozitív alkotó munkássága is; ez az a kor, amely emberiséget, nemzeteket pusztító diktátorokat és szentéletű, humanista kiválóságokat egyaránt adott a világnak. Salkaházi Sára modern korunk érdekes és sokrétű személyisége volt, benne élt a korban, határozott és színes egyéniségével sokak tiszteletét és megbecsülését kivívta. Nemcsak mint a katolikus közösségek lelkiismeretes szervezője vált ismertté, hanem mint keresztény szellemiségű újságíró és író is. Irodalmi és sajtómunkásságát foglalja össze a könyv második részében Szeghalmi Elemér, rámutatva e friss szellemiségű, kiművelt emberfő hírlapírói és szépírói tehetségére, hamisítatlan keresztény-magyar lelkületére is. Ez a rész átfogó elemzéssel kíséri végig Salkaházi Sára haladó, keresztény felfogását a hírlapi cikkekben, s azt a magasrendű, esztétikai téren is kiemelkedő igényt az irodalmi művekben, amelyek segítségével mint Krisztus mai tanúja nyilatkozik meg az Olvasónak. Az az önfeledt szeretet, amelynek fényében Salkaházi korunk evangelizálását végezte szociális munkásságában éppúgy, mint változatos írásaiban, példa értékű lehet jelen korunkban is. A könyv tanúsága nem kisebb, mint hogy az eszményektől megfosztott, tétova ember – korunk embere – jócskán meríthet Salkaházi Sára hitéből, emberszeretetéből és evangéliumi tisztaságából egy jobb és szebb korszak megteremtése, felvirágoztatása érdekében.

Mona Ilona - Slachta ​Margit
Európa ​XX. századi történelme a súlyos társadalmi konfliktusok története a századeleji liberalizmustól a totális diktatúrák összeomlásáig. Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, kora ifjúságától a társadalmi konfliktusok áldozatain törekedett segíteni a krisztusi szeretet és igazságosság szellemében a jótékonyság gyakorlásától a társadalmi szembenállás szervezésén át a Parlamentig. Mivel mindig a kiszolgáltatottak mellett állt, az éppen uralmon lévőhöz mindig „ellentmondásos” volt. Ezért sok méltatlan vád érte alakját és tevékenységét. A szerző hosszú kutatómunka után megkísérli hiteles formában elénk állítani ezt a kivételesen nagy egyéniséget, „az egyetlen férfit a Parlamentben”, akit kortársai és képviselőtársai illettek ezzel az elismeréssel.

Kollekciók