Ajax-loader

Sebők Éva könyvei a rukkolán


Sebők Éva - Belső ​sáv
Belső ​sáv? Nem, nem egy betoncsíkról szól Sebők Éva legú­jabb kötete, hanem arról a belső sávról, mely inkább Lao-ce-i értelemben út, ha egyáltalán annak nevezhető. Sáv. így talán pontosabb. A lélek belső sávja, úttalan irány, szent bolyongás két kőszikla: a Líra és a Gondolat között. A versek némi humor­tól sem mentesen két erőtér közt haladnak mindig eszmélkedésre késztető végük felé. Mert befejezett versek ezek, kemény formai kötöttség kristályrácsába faragott miniatúrák, az előző, Jégkarc című kötet (Tevan Kiadó, 1989) költői hangvételének s formakultúrájánk szerves folytatói. Sebők Éva egyszerre közért­hető és modern. Talán a koboldos" gyermekírói tapasztalat te­szi alkalmassá erre. Megkapó közvetlenséggel, olykor szinte az élőbeszéd fordulatait is egy-egy groteszk beidézés erejéig „verssé meghíva" nyúl olyan témákhoz, melyek a hagyomány szerint mord ábrázatot követelnének a szerzőtől. Sebők Éva halálverseiből a megőrzött ártatlanság derűje, míg örömódáiból a fenyegetni sosem szűnő végzet fanyar avarszaga árad. S az olvasó csak találgathat: mi az a soha ki nem mondott, amit min­den vers akaratlanul is kimond? Hol a titok, amikor nem kell megfejtés után kutatni, s miképp lehet rejtélyes a már-már kihívóan egyszerű?

Covers_195659
elérhető
1

Sebők Éva - Koboldos
Sebők ​Éva költői világa sajátos világ, amelybe nemcsak a gyerekeket körülvevő tárgyak, jelenségek, hanem a kicsik lelkében lejátszódó érzelmi folyamatok is beleférnek. A valóságos világ mellett teremti meg líraian játékos mesevilágát a maga képzelet alkotta lényeivel, amelyek mégis igen emberiek, igen valóságosak. A versek humoros, játékos képeit Würtz Ádásm művészi rajzai úgy keltik életre, hogy az olvasó könnyűszerrel válik ezen való-álomvilág tagjává.

Sebők Éva - Lengyel ​teakeverék
Szokatlan ​országjárásra hív ez a könyv. Szokatlanra, mert nemcsak lengyel tájakat, érdekes történelmi epizódokat, különböző népszokásokat mutat be, hanem azt is, ami mindezeket egységbe fűzi: az ország hangulati egészét. Sebők Éva színes írói egyéniségével harmonikusan eggyé ötvözve tudatos szerkesztést és ösztönszerű figyelést, beható analízis tárgyává tett egy hangulatot: a lengyelség nehezen bemérhető fogalmát. Tulajdonképpen költői téma. És a szerző, akinek nevéhez a nagy Mickiewich-eposz, a Pan Tadeusz első megjelent magyar fordítása, valamint csaknem félszáz prózai és vereses lengyel mű magyar újjáalkotása fűződik, nem tagadja meg lírai énjét sem, a sorok között ott lappang, pulzál a költészet. Aki ismeri Sebők Éva gyermekirodalmi munkásságát – a nívódíjjal kitüntetett Mimózát és Boholyt, valamint a Hangmadarat, Volt egyszer egy kisfiút és Koboldost – már sejtheti, hogy ebből a könyvből sem maradhatott ki az a sajátos humor, mely stílusára annyira jellemző. Miközben a szerző „lengyel lantot” penget, igen gyakran keletkeznek olyan hangulati fénytörések, melyekben vidámság szivárog a bánat és lehangoltság a jókedvbe. Sebők Éva hidat ver a parkok, szerelmek és esők „fogalmi” Lengyelországa meg az események, helyek és szokások „reális” Lengyelországa közé. Olyan hidat, mely nemcsak kapcsolatot, de egységet is teremt a két part között. Az olvasó, közeledjen akár útikönyv, akár költői vallomás elvárásával – megtalálja, ami hozzá szól.

Sebők Éva - Állatszálloda
Színes ​lapozó gyermekeknek Réber László rajzaival.

Sebők Éva - Volt ​egyszer egy kisfiú
Jánoska ​igazi kisfiú. Szőke, kék szemű gyerek, talán ötéves lehet. Kék csíkos trikójában ugrabugrál, és nagyokat nevet hozzá. Mert Jánoska boldog. Szép árnyaskertű házban lakik. Mese is, valóság is Jánoska története. Bizonyos, hogy minden olyan kisfiúnak tetszeni fog, aki "majdnem olyan", mint Jánoska. De még a kislányokat is érdekelheti, mert ami Jánoskával történik - a jó is meg a rossz is - megtörténhetik akármelyik gyerekkel...

Sebők Éva - Tapóka
Aki ​meg akar ismerkedni Tapókával, annak csak be kell lépni ebbe a könyvbe. Ott tüstént megláthatja, amint ez az élénk és minden iránt érdeklődő kisfiú szalad, nevet, barátkozik, és választ keres kérdéseire. A legjobb válaszokat Balamanda adja, az öreg csősz, aki ennek a könyvnek egyik legmelegebben megformált alakja. De megismerkedhet, aki ide belép, Pillefivel, a kék fejű főbabával meg akár Lord Vadmacival is; megtudhatja, milyen jó barát Péterpál, milyen kislány Guzu, és tanúja lehet emellett még sok érdekes, mulatságos eseménynek is. E színes, vonzó világ, melyben Tapóka él, talán attól is ilyen színes, mert ő maga beragyogja személyiségének kedves varászával. Sebők Évának Tapóka nem az első kisfiú-figurája. Megelőzte őt Jánoska a Volt egyszer egy kisfiúban, Gyuszi, a Hangmadár hőse és Tamás, aki a Hiszőkében "tamáskodik". Egyéb művei, versei, regényei - a mimóza, a Boholy, a Koboldos és a Denevérkönyv - után az író most a Tapókával ismét olyan könyvet ad a gyerekolvasók kezébe, melynek lírája és humora, stílusa és mai lélegzetvétele egyként bizonyára közel áll majd hozzájuk.

Sebők Éva - Koronatanú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sebők Éva - Hiszőke
A ​Hiszőke két hangra írt költemény. Mindkét hang a kis főhősben, Tamásban szólal meg: az egyik az igazság, amit anyjától hall, a másik, amit ő maga képzel. És a kis Tamás belső vívódásaiból egyelőre a fantázia, az "én azt hiszem" kerül ki győztesen. Sebők Éva, a Volt egyszer egy kisfiú, Hangmadár, Mimóza, Boholy és Koboldos írója miközben rímjátékoktól pergő lírával oldozgatja az emberszületés nehéz kérdéseit, egyben azt is bemutatja, hogy születik meg egy kis gyerekfejben maga a gondolat.

Sebők Éva - Hangmadár
Gyuszi ​olyan, mint minden gyerek. Kedves és jó. Néha csintalan. A mintagyerekek ugyanis csak fából és papírból vannak. De Gyuszi nincs fából, sem Karolinka, sem Mónika, sem Péter. Ők Gyuszi barátai, és mind egyformán szeretik a tarka léggömböket, a csokoládét és a hintázást. De Gyuszi egyedül is szeret játszani. Olyankor figyeli a dolgokat. Például ha a zongorán leüti a fekete meg a fehér billentyűket, akkor minden hang másképpen szól. Arra is érdekes gondolni, hogy mi lesz a hanggal, amikor nem szól. Azt mondják, elszáll. Talán van egy hangmadár, amelyik ezüstös szárnnyal lebeg ki a nyitott ablakon? És vajon visszajön-e újból? Ilyesmiről meg sok más dologról ábrándozik, gondolkozik Gyuszi, aki olyan, mint minden gyerek. Kedves és jó. Éppen ezért élvezi majd a többi gyerek is a Gyusziról szóló történeteket, mert olyanok, mintha róluk szólnának. Bálint Endre neves festőművész kedves rajzai pedig hozzásegítik a gyerekeket ahhoz, hogy lássák is az, amire Gyuszi vagy ők maguk gondolnak.

Sebők Éva - Denevérkönyv
Mi ​is a denevér? Furcsa, röpülő, titokzatos állatka. De Sebők Éva nem egy választ ad erre a kérdésre. "Denevér-négyesének" első történetében a bőregér még nem lép ki a természetből: valódi állat. Második és harmadik részében viszont a két lírai hangulatú mese már távolabbra visz: a denevérek mintegy varázspálca érintésére mesefigurákká változnak át, szokatlan utak, kalandok felé indulnak, s közben mindaz, amihez már a természettudományak nem lehet szava, kitárul. Búcsúzásképp ezek a különös lények személytelenül, verssé finomodva, mint a megfoghatatlan suhanás mesterei köszöntenek ránk. A kis olvasó így valóságot is kap, mesét is, mindent megtud a denevérekről, s végül e kétféle, újszerű élmény hatására szívébe zárja őket. Szecskó Tamás ihletett, szép rajzai még közelebb hozzák ezt az eddig félelmetesnek vélt állatkát.

Sebők Éva - Millabella
Egy ​fiú mellétárcsáz, s a vonal túlsó végén - micsoda véletlen! - egy lány szólal meg. De ahelyett, hogy letennék a kagylót, beszélgetni kezdenek. Viszont anélkül válnak el, hogy megtudnák a másikról: ki kicsoda. Itt akár be is fejeződhetne a történet, ám éppenséggel itt kezdődik. Hogy miképp kerülnek mégis ismeretségbe egymással, az maradjon titok. Egy bizonyos: nem mindennapi kapcsolat alakul ki köztük. Nagyon mai - és nagyon örök. Barátság? Vagy netán szerelem? Ezt döntse el a kedves olvasó. Helyettük is.

Sebők Éva - Boholy
Ugyan ​kicsoda ennek a kedves csengésű, tréfás névnek hordozója? - kérdezitek a könyv címét olvasva. Ha tudnia akarjátok,: egy kis gömbölyű, de annál vállalkozóbb szellemű kalimpa. És kik a kalimpák? Jámbor, picinyke emberek, különösen a kastélyban élő Nagy Lakókhoz képest. Nem csoda, hogy Boholy egy szép napon fölkerekedik barátaival, a kíntornás Bögyöncével, Pipacskával és Pamaccsal, hogy az óriás Behemót Leontinnak vándorlását követve a Nagy Lakók őseinek nyomára bukkanjon. Izgalmas, eseményekben bővelkedő a négy kis kalimpa útja, hegyi barlangfolyósokon s különös tájakon át a megéledő múltig, majd vissza, most már a múlt egyik élő alakjával, a törpe nagyságú kis trónörökössel elgondolkozhat olyan különös dolgokon, mint a kicsinység és nagyság fogalma, a múlt, a jelen és jövő, a távolság és még sok minden más, ami azelőtt talán sohasem jutott volna eszébe. Sebők Éva stílusának egyéni jellege - tréfálkozás és elmélyülés, a líra és a groteszk sajátos keveréke - ebben a regényben is érvényesül. Mesevilágában, melynek éppúgy van mondanivalója a kicsik, a nagyok sőt egészen nagyok számára is, a valódi élet érzései és mozzanatai tükröződnek. A Volt egyszer egy kisfiú, a Hangmadár, a Mimóza egymást követő állomások azon az úton, melynek csúcsa a Boholy. A különös vonzó mesevilágot Würtz Ádám magas színvonalú, a mese szellemességét jól értő és alátámasztó rajzai teszik még színesebbé.

Sebők Éva - Seregélytánc
És ​benne van a Tűzmanó is? Meg a Kamrakirály? És a Sötét palota is? Benne van minden – nyugtatta meg a kis koboldot egy kóbor najád. Minden benne van. A Koboldos is. Még a Hiszőke is, tudod – egy egészen kicsi kisfiú teljesen saját gondolatai a születésről. Benne van még az is, ne félj. A Seregélytánc tartalmazza mindazokat a verseket, melyek egy egész nemzedék számára emlékezetesek, de belőle az újdonság se hiányozhat. Ki gondolta volna, hogy Sebők Éva műhelyében lapulnak még titkok? A Kármen című elbeszélő, avagy inkább elbűvölő költemény, a Tódor estéje és sok más vers itt jelenik meg először, ebben a versgyűjteményben. Sebők Éva, József Attila-díjas költő a gyermekirodalom élő klasszikusa. Ő már varázsolt akkor is, amikor még nem voltak olyannyira elterjedtek a varázslóiskolák. Tudta, hogy a toll: varázspálca, s a vers: varázslat. Élt a tudás, a szeretet és a humor hatalmával. Sohase élt vissza vele. Sebők Éva gyermekeknek szóló költészetéből ugyanaz a bölcsesség és derű sugárzik, mint felnőtteknek szóló verseiből. Számára nincs felnőtt és gyermek, nincs korhatár és hóhatár. Verseit hóemberek, nagyszülők, szülők és unokák egyaránt szívesen és örömest olvashatják.

Kollekciók