Ajax-loader

Samu Mihály könyvei a rukkolán


Samu Mihály - Általános ​jogpolitika
A ​demokratikus magyar fejlődés előtérbe állítja a jogrendszer fejlesztésének követelményeit - belső és külső szükségleteinek megfelelően. Ezért szükséges a magyar valósághoz (elmélettörténeti előzményekhez, a joggyakorlat adottságaihoz, fejlettségéhez, színvonalához), valamint a nemzetközi összefüggésekhez (elsősorban az európai joghoz) kapcsolódó jogpolitikai jellemzők és szakmai elvek tisztázása. A demokratikus jogpolitika alapvető hivatása a jog szerves fejlődésének biztosítása, ennek érdekében a jogi kultúra, a jogászi szakmai értékek tudatosításának elősegítése, az általános jogpolitika lényegének fölvázolása, különösen a jogpolitika szűrő-közvetítő és visszajelző szerepének bemutatása.

Kovács Mariann - Katona Zoltán - Samu Mihály - Győri István - Vizek, ​kövek, levelek
E ​könyv nem a látványosan ismertetett és mindenki által ismert természeti Magyarországról beszél. A szerzők igyekeznek képeikkel olyan helyekre "vinni" az olvasót, amelyeket nem feltétlenül ismerünk a turistakalauzokból és az óriásplakátokról. Egy kicsit letérnek a főutakról, a hegyek-völgyek közé; szurdokokba, patakmedrekbe, sűrű-sötét erdőkbe, hogy megmutassanak az Olvasónak egy eldugott, nyugodt, csendesebb Magyarországot. Itt vannak körülöttünk, de csak akkor tárul fel előttünk, ha mi tesszük meg az első lépést felé. Reméljük és kívánjuk, hogy mindenki, aki szeretne, eljut eddig a lépésig, s felfedezi magának a Vizeket, a Köveket és a Leveleket.

Samu Mihály - Szilágyi Péter - Jogbölcselet
A ​jogot tanulóknak készült tankönyv két részből áll. A első rész Elmélettörténeti fejezetek foglalata, amelyben a szerzők számítanak a Jogi alaptan című jegyzetben (l: 9822055) foglaltak ismeretére. Ebben a részben tárgyalják a tudományelmélet és -történet viszonyát, a jog- és állambölcselet fő irányzatait. Áttekintik az államról és a jogról való gondolkodás kezdeteit Mezopotámiától Indiáig, külön foglalkoznak az antik görög gondolkodókkal (a szofisták, Platón, Szókratész, Arisztotelész). A középkori jog- és állambölcselőket (Szent Ágoston, Aquinói Tamás és mások) követően pedig a reneszánsz és reformáció híres gondolkodóinak (Machiavelli, Luther, Kálvin) fölfogásával ismertetnek meg. A Jogelmélet című második részben a jogbölcselet szinte valamennyi központi kérdése szerepel: a jog szerepe a társadalmi szabályozó rendszerben, a hatalom és jog viszonya, a jog és politika kapcsolata, a jog lényege, a jogalkotás és a jogalkalmazás elméleti kérdései. A jogrendszer tagozódásának elvi alapjai éppúgy tárgyát képezik a munkának, mint a jogi érték, az emberi jogok, a jogrend és törvényesség fogalmi kategóriái. A kötet irodalomjegyzéket nem tartalmaz, csupán hivatkozásokat közöl néhány fejezet végén.

Samu Mihály - A ​hatalom és az állam
"Mi ​a hatalom? Mi a politikai hatalom és az állam kapcsolata? Melyek az állam legfőbb vonásai? Van-e önálló politológia? E kérdések izgatják a politikai közgondolkodást. A szerző ezekre keresi a választ. E munka a hatalom lényeges vonásainak megismerése végett áttekinti a marxista társadalomelmélet eredményeit. Kritikusan elemzi a polgári politológia hatalom meghatározásait, rögzíti a fölhasználható eredményeket. Újszerűen határozza meg a hatalom történetiségét és egyéb fogalmi ismérveit; kiemeli, hogy a hatalom a társadalmi fejlődés állandó velejárója. Elemzi a hatalom különböző fajtáit, ezek viszonyát s a politikai hatalom elsődlegességét. Sokan azonosítják a politikai hatalmat, a politikát és az államot. A szerző ezzel szemben bizonyítja a politikai viszonyok és az állam elkülönültségét s kölcsönös kapcsolatát. Összefoglalja az állam sajátos vonásait és hangsúlyozza: az állam a hatalom koncentrátuma. Külön foglalkozik a közéleti demokrácia és az állam elhalásának problémáival. A hagyományos fölfogástól eltérően határozza meg az államok osztályozására szolgáló fogalmakat. Végül a szerző tudományrend-szertani következtetéseket von le, s állást foglal a politológia önállósága mellett és igényli az államtudomány rendszerének fejlesztését, jelzi újabb kutatási területeit, irányait. A könyv elsősorban államelméleti munka, mondanivalója azonban túlterjed az állam- és jogtudomány területén s a társadalom politikai-közösségi problémái iránt érdeklődők figyelmét is igyekszik fölkelteni."

Samu Mihály - Alkotmányozás, ​alkotmány, alkotmányosság
A ​Magyar Köztársaság Alkotmányával kapcsolatos parlamenti, politikai és tudományos viták teszik ugyan kiváltképp aktuálissá, időszerűvé Samu Mihály könyvét, a kismonográfia azonban korántsem közvetlen hozzászólás napjaink publicisztikai és politikai vitáihoz, illetve csak a maga szigorúan tudományos és elméleti hozadékán keresztül az. A szerzőnek ugyanis nem aktuálpolitikai mondandója van elsősorban, hanem az alkotmánnyal, alkotmányossággal és alkotmányozással kapcsolatos teoretikus kérdéseket kívánja a lehető legalaposabban megvizsgálni, az eddigi szakirodalom legfőbb eredményeit leszűrni és az általa látott megoldatlan kérdések esetében jól megalapozott javaslatokkal, ha kell, hipotézisekkel előállni. A mű minuciózus jogfilozófiai, alkotmányelméleti és jogelméleti gondolatmenetei alapján a szerző leszögezi néhány legfőbb mondandóját. Mindenekelőtt arra mutat rá, hogy az alkotmány és a hozzá kapcsolódó problematika nem csupán alkotmányjogi, hanem társadalom- és kultúraelméleti kérdés is. De hosszan foglalkozik azzal is, hogy az alkotmányozás, alkotmányosság mennyiben és hogyan függ össze a demokratikus közéleti fejlettséggel, a demokratikus értékek szocializációjával, valamint, hogy alkotmányozni csak megadott történelmi szituációban, a történeti kondíciók figyelembevételével lehet. Ezzel kapcsolatban kiemelten szól a szerző az alkotmányozással összefüggő társadalmi és politikai konszenzus kérdéséről, valamint az alkotmányosság és a népszuverenitás összefüggéseiről. A kiemelkedő értékű tudományos értekezés - elsősorban szakemberek olvasmánya.

Kovács Attila - Misur György - Nanovfszky György - Samu Mihály - A ​Polgár és a Hatalom
Jogtudós, ​történész, közgazdász, politológus, diplomata gondolatai, megfigyelései, tudományos tanulmányok és elemzések válogatása ennek a kis kötetnek a tartalma. Külön-külön születtek meg, mégis teljes gondolkodási egységben kezelik államhatalom és polgár viszonyát, nem rejtve el, hogy ebben az elsőbbséget a természet gyermekének, az alkotó, szuverén, szabad, s ügyeinek igazgatására képes Polgárnak adják. Kimutatják, hogy ettől a Polgártól elvettek jogokat, amelyeket már a római birodalom idején is birtokolt, s a megfosztásának máig tartó folyama pártok által elfoglalt államok működési zavaraihoz, teljesítményének csökkenéséhez, sőt bűnökhöz is vezet. Felszólítást is megfogalmaztak: "A pártok lépjenek vissza kizárólagos hatalmi helyzetükből!", aminek a támogatására felkérték a Köztársaság Elnökét is, akinek a reagálása az ügyre nézve természetesen kedvező. A kötet tartalma nem moralizálás és panaszkultúra, hanem propozitív jelleget ölt. Korszakváltási, paradigmaváltási programot fogalmaz meg kidolgozott elérési és eljárási utakkal, aminek középponti gondolata részvételi demokrácián alapuló "Okosparlament" megalkotása. Valójában erre szolgáló kézikönyv is lett. A négy szerző e kötet létrehozására magát "Próféta Közéleti Műhely"-nek elnevező informális és szabad értelmiségi eszmecserékből vált ki, amelyek helyszíne a Szent Gellért téri Próféta Ház Galériája. Természetesen tudják, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, de ismerik a latin mondást is: Nomen est Omen!

Samu Mihály - Államelmélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Samu Mihály - Hatalomelmélet
Az ​államelmélet - amint azt új monográfiájának legelején a szerző leszögezi - egyaránt foglalkozik az állam politikai, ideológiai, jogi (stb.) aspektusaival, és így az államelméletek legtöbbjéből kimarad, vagy legalábbis a perifériára kerül benne a hatalom kérdésköre. ez azért is súlyos hiányosság, mivel a társadalomelméletekben csaknem szó szerint azonos a helyzet. Samu Mihály tehát - nemzetközi vonatkozásban is úttörőként - arra vállalkozott, hogy önálló hatalomelméletet dolgozzon ki. Első menetben természetesen általános hatalomelméletet, amelyet azonban a későbbiekben - miután társadalmi alapkategória voltát nemcsak tisztázta, de konkretizálta is - az állam vonatkozásában dolgozza ki részletesen. Az első, mintegy bevezető fejezet épp a hatalomelmélet tudomány-rendszertani helyét keresi, hogy azután rátérhessen az igazi mondandóra: a hatalom meghatározására, társadalom és hatalom viszonyának tisztázására, a demokratikus hatalomgyakorlás mibenlétének elemzésére, a diktatorikus hatalom jellegének kifejtésére stb. Az így körvonalazott hatalomelmélet azután a hatalom intézményesülési folyamatának ábrájával megy át az államelméletbe, az állam sajátosságainak, szervezetének, funkcióinak a hatalomelmélet aspektusából való vizsgálatára. A monográfia egységes gondolati rendszer kifejtése, ám aki esetleg vitathatónak tartja ezt a rendszert, az is sok, önmagában is megálló, újszerű koncepciót találhat a műben (pl. az etatizmus, az állam önépítő funkciója, a modern államok tipologizálása stb. kapcsán). Kiemelkedő tudományos teljesítmény - elsősorban állam- és jogelmélettel, politikai filozófiával, társadalomelmélettel foglalkozó szakemberek olvasmánya, de érdemes művelt laikusok figyelmére is.

Kollekciók