Ajax-loader

Szenti Tibor könyvei a rukkolán


Szenti Tibor - Paráznák
Szenti ​Tibor terjedelmes monográfiájának második, teljes kiadását tartja kezében. A Paráznák című készülő könyv levéltári gyűjtőmunkájához és földolgozásához 1987-ben az Eötvös József Alapítvány egy éves ösztöndíját, majd az elkészült kézirat 1991-ben az Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának I. díját és külön pénztámogatását nyerte el, amelyből 1993-ban Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város önálló kötetben, rövid válogatást adott ki. A kéziratból sok fejezet és részlet jelent meg tanulmánykötetekben, szaklapokban, periodikákban. A monográfia áttekinti a dél-alföldi feudalizmus utolsó, közel másfélszáz évének szexuális jellegű bűnpöreit. A szerző a boszorkánypörökhöz hasonló, krimi érdekességű, több mint 400 bemutatott eredeti pört sok szempont szerint dolgozta föl, és vele teljes életmódkutatást végzett. A vallatási jegyzőkönyvek általában mélylélektani interjúk, amelyek a legkülönbözőbb ellentétes érzelmeket és hangulatokat váltják ki az olvasóban, akiben olykor a düh, ellenszenv, elkeseredés, együttérzés, rokonszenv szomorúság, komikum és derű keverednek. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Szakembereknek, akik joggal, kriminalisztikával, devianciával, orvostudománnyal, pszichológiával, etológiával, szociográfiával, történelemmel, kultúrtörténettel, subkultúrával, etnográfiával és folklórral, valamint nyelvészettel foglalkoznak. Természetesen bárki elolvashatja, aki nem pornográfiát vár, hanem egy időben elsüllyedt világ embereinek küzdelmét kívánja maga előtt részletesen föltárulkozni, a szerelem-szexualitás szenvedélyének és szerencsétlenségének tükrében.

Szenti Tibor - Állat ​vagy ember?
A ​kötet címében megfogalmazott kérdés: "Állat vagy ember?", nincs helyesen föltéve. Nem is kellett volna kérdést alkotni ebből, hiszen helyette egy kijelentés lenne helyes: "Állatból ember". Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. Olvassuk el az első fejezetben a kisnővérek által írt dolgozatokat. Kiderül, hogy természettudományos szemléletet kaptak és a biológiát többé-kevésbé elsajátították, egy részük mégis elvi kérdésként kezeli a témát. Nem tartja magát állatnak, néhányan még az evolúciót is kétkedve fogadják. Az emberek jelentős része hisz a Biblia azon állításában, hogy Isten egyetlen alkalommal teremtette Ádámot, méghozzá rögtön értelmes embernek. Filozófiai szempontból talán még a kezdőbetűt is naggyal kellene írni: "Ember", vagy talán az egész szót nagy betűkkel kiemelni: "EMBER"! Ismét azt kell írnunk, hogy a kérdés nem ilyen egyszerű, sőt, nem is igaz. A vallásos ember számára is elfogadható hipotézis lehet, hogy amit Isten kezdetben teremtett, az egy koacervátum volt, majd élő sejt, amelyből hosszú fejlődés útján alakult ki az emberszabású főemlős, amely az ember ősének tekinthető.

Szenti Tibor - A ​hit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szenti Tibor - Vér ​és pezsgő
Bár ​a naplók és a levelek viszonylag sok, eddig ismeretlen történelmi, hadtörténeti adatot tartalmaznak, közlésükkel mégsem az adalékolás volt a célunk elsősorban. Munkánk megmutatja, hogyan változott a valóság a virágszőnyeges bevonulástól a lövészárkok sebesültjeinek jajveszékeléséig. Azt a gyors és katasztrofális leromlást, amely mind a gazdasági, mind a társadalmi életben bekövetkezett, és a harcoló katonákban végbement mélyreható lelki átalakulástól az itthon magára maradt család gyötrelmes széthullásáig vezetett. Hogyan maradt a harcok poklában is úr az úr, paraszt a paraszt - de testileg, lelkileg összetöretve, átformálódva. Egyik célunk az volt, hogy az első világháborút ne csak az utókor megítélésével ábrázoljuk, hanem mondják el tapasztalataikat saját szavaikkal, teljes szöveghűséggel (íráshibákkal!) azok is, akik végigszenvedték. Nem a nemzet, hanem az ember sorsát követtük nyomon! A tisztek életének vázolásával a létnek még ilyen körülmények közt is magasabb szintjét mutattuk meg, de a munkások, parasztok sorsán keresztül a történelmet már alulnézetből, vagyis úgy szemléltettük, ahogyan ők maguk látták, átélték. Mindvégig hátrányos helyzetből... Ez a fajta dokumentum sohasem pótolhatja a hadtörténeti, történeti munkákat. Nem az a feladata, hogy velük versenyezzen, hanem az, hogy hitelesítse, kiegészítse azokat.

Szenti Tibor - A ​tanya
A ​könyv szerzője 1939-ben született. Ifjúkora óta foglalkoztatja a Hódmezővásárhely környéki tanyák története - választ keres arra a kérdésre, hogyan bontakozott ki, indult virágzásnak, majd kezdett hanyatlani, sőt pusztulni ez az ősi magyar életforma. Felidézi családjának, rokonságának történetét, szeretettel betűzi az íráshoz nem szokott paraszti kezek fennmaradt vonásait, megszólaltatja az élettel végső számadást készítő idős embereket, hogy a lehető legteljesebb és legpontosabb lehessen. Művéből másfél évszázad rengeteg gonddal és nyomorúsággal, kevés örömmel teli története jelenik meg - féltő szeretettel dokumentálva, átélve, átszenvedve. A könyv messze túllépi a hagyományos szociográfiai leírások kereteit - gondolkodik és gondolkodtat, nyugtalan és nyugtalanít. A szerző remek, láttató stílusban idézi fel a paraszti élet, saját gyermekkora tovatűnő színeit, szépségeit, emlékeit. Szenti Tibor könyve alapvető dokumentum és letehetetlen olvasmány. a művet nagy értékű egyedi fényképek egészítik ki, amelyek szinte lépésről lépésre követik nyomon a tanya történetét, megépítésétől a pusztulásáig, továbbá az elmondottakat szakmai szempontból is precízen bemutató ábrák.

Szenti Tibor - A ​halál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szenti Tibor - Jocó, ​szólnak a harangok!
Nagy ​József a mozgókép vásárhelyi Plohn Józsefe volt. Akár század eleji fényképész elődje, ő is viszontagságos körülmények között, utóbb sokszor már egyedül, esőben, hóban vállán cipelte hatalmas filmes kameráját, hogy megörökítse a szülőföld gyorsan elmúló, szinte csak az ő lelkében élő egykori emlékeit.

Gulácsy Éva - Szenti Tibor - Empátia
A ​betegekkel való foglalkozásában egy erős, közös vonásnak kell érvényesülni és ez az empátia. Ha bele tudja magát élni valamennyi beteg helyzetébe, rájön, hogy nincs »jó«, meg »rossz« beteg, és csak a megfelelő kapcsolat kiépülése után indulhat el a gyógyulás.

Szenti Tibor - Istenhez ​közelítve
Az ​olvasó a 11-ik könyvemet tartja kezében. Önmagam megméretésére valamennyit más-más műfajban írtam. Ebben a tanulmánykötetben többek között azt fogalmaztam meg, hogy a természettudományok által miként győződtem meg Isten teremtő és sorsformáló létezéséről. Gondolataimmal nem kívánok téríteni, sem a témában jártasabb emberekkel vetélkedni. Mindazoknak ajánlom, akik az istenhittel kapcsolatban a legkülönbözőbb tudományok által jelenleg elfogadott nézetek egy részét szeretnék megismerni, függetlenül attól, hogy hívők, kételkedők vagy ateisták. Szeretném érzékeltetni, hogy a hit nem egy kiválasztott, egyedül üdvözítő valláshoz köthető. Értékes alapelemei évezredek óta valamennyi történelmi egyház által elfogadott dogmák mélyén megtalálhatók, és korunk idealizmust, mitikus szemléletet vesztett, racionális életvitelű emberének is szól. A hívők számára egy korszerű istenkép megrajzolására törekedtem. Amíg a teológia Isten ezoterikus létét igyekszik közelebb hozni, én a természetben való jelenlétét, test- és lélekközösségét kutattam. Mindkét szemléletmód más megközelítésben, de azonos célt szolgál: Istenhez közelebb kerülni és Őt megtartani.

Szenti Tibor - Parasztvallomások
Szenti ​Tibor elsőként vizsgálta a középparaszti gazdavilág életét szociográfiai, társadalom-néprajzi, kultúrantropológiai eszközökkel úgy, hogy erről a leghitelesebbek, maguk a gazdák vallottak. Többé azonban már nem is lehet őket megszólaltatni, így ez az egyetlen róluk szóló, monografikus igénnyel föltárt kötet. 1985-ben a szerző a _Parasztvallomások_ kéziratának alig felét jelentős szakmai, olvasói sikerrel adta ki. Akkor már rohamosan csökkent a kultúrára szánt állami költségvetés, a gazdákat pedig még kulákként kezelték, ezért a műből drámai erejű fejezeteket és életmódjuk sok-sok fontos vallomásfüzérét kihagyták. A "második, bővített és javított kiadás" viszont legfeljebb könyvtári besorolásként helyes, mert a több, mint dupla terjedelemre visszaállított, aktualizált, javított és illusztrált szöveg Péter László professzor lektorálásával minőségileg is teljesen új könyvet eredményezett. A középparasztság Hódmezővásárhely társadalmában meghatározó jelentőségű volt. "Mélyfúrásként" tárul föl könyvünkben például történelmi emlékezetük, helytörténeti ismeretük, betyártörténeteik egy része, gazdálkodásuk, szerelmük, párválasztásuk, családszervezetük, szexuális kultúrájuk, hitbeli életük, gazdag írásbeliségük, verselésük, különcködésük. Patakként áradó, őszinte, mély emberi vallomások, paraszti bájjal folklorizálódott, soha nem hallott történetek olvashatók e könyvben.

Szenti Tibor - Kalászkisasszony
Azt ​kérdezitek, mi a szerelem? A természettudományokon fölnőtt 21. századi ember ezzel a meghatározással felel: hormonok által irányított ösztönkésztetés, amelyet érzelmeinkkel humanizálunk. Végső célja a génekbe kódolt egyéni és családi tulajdonságok továbbörökítése, a túlélés biztosítása. A hagyományos földművelő társadalmakban a gazdaember gyakorlatiasan gondolkodott. Számára a vagyonutód fiú és a munkaerő szaporítása volt a szerelem legfőbb értelme. A teológus Isten ajándékát látja benne, amely az illékony hevület után két ember tartós szeretetévé változik. Az egoista a másik birtoklását és kisajátítását szeretné elérni. A költő az áradó érzelmek gazdagságát jelölné meg. A szerelmes a boldogság beteljesülését érzi. Hiszi, a világon az övé a legtisztább és a legforróbb érzés. Magam is próbáltam megfogalmazni. Amit leírtam, az mind szerelem, de aki már átélte, tapasztalhatja, milyen keveset tudtam bemutatni. Szenti Tibor

Szenti Tibor - Betyártörténetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szenti Tibor - A ​tetejetlen fán
Szenti ​Tibor 1939-ben Hódmezővásárhelyen született és itt érettségizett. Óbudán szerezte egészségügyi főiskolai oklevelét. 37 éve dolgozik a szakmájában. Szülővárosában kórházi egészségnevelő. 1963 óta nős, két gyermeküket nevelték föl. Először egy elbeszélését közölték 1966-ban, amely a Csongrád Megyei Hírlapban jelent meg. Azóta rendszeresen ír és közöl. Köteteit több szakma is számon tartja. „A tanya" (Gondolat Könyvkiadó, 1979.) néprajzi, illetve irodalmi-szociográfiai mű. A „Parasztvallomások" (Gondolat Könyvkiadó, 1985.) néprajzi és orális történelmi dokumentum. A „Vér és pezsgő" (Magvető Könyvkiadó, Tények és Tanúk sorozat, 1988.) tényirodalom. A „Paráznák" (Hódmezővásárhely, 1993.) történelmi, szociálantropológiai kötet. Egészségügyben 8 kötete jelent meg, az utóbbi 7 mentális tankönyv. Több kiállítást rendeztek néprajzi dokumentum- és szociofotóiból. A Magyar Televízió számára mintegy 30 dokumentumfilmhez készített irodalmi forgatókönyvet. Több mint 60 azoknak a bemutatott tévéfilmeknek a száma, amelyeknek írója, szakértője, riportere, vagy riportalanya. Irodalmi-szociográfiai munkásságáért 1989-ben Bölöni György Emlékérmet és műfaji jutalmat, 1992-ben Darvas József Irodalmi Emlékdíjat kapott. Amikor József Attila, Erdei Ferenc, Veres Péter és sok más kiváló elődjének munkásságát becsmérelni kezdték, 1992- ben nem politikai, hanem igazságkereső, humánus indíttatásból belépett a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságba. Szépirodalmi írásaiból először jelentkezik válogatott kötettel. Realista, gyakran dokumentumhitelű elbeszélései és esszéi mellett, a könyv utolsó ciklusa szürrealista. Az elmagányosodott, kiszolgáltatott, és egy ismeretlen szellemi világ felé tekintő embert ábrázolja.

Szenti Tibor - Szampó ​és Mirmidó
Szenti ​Tibor tudós néprajzkutató élettapasztalatának értékes finom párlata ez a jelentős irodalmi alkotás: az örök férfi és az örök nő egymásratalálásának, elszakadásának, együttlétének megannyi lelkifordulata, tapasztalata rajzolódik ki olvasmányosan, izgalmasan az egymás mellé rendelt elbeszélésekben. Ez az a könyv, melynek novelláit összefüggő regényként is lehet olvasni. A konfliktusok az emberiség történelmi és mai valóságának majd minden problémáját, drámai tartalmát is belerajzolják az örök férfi és az örök nő mibenlétének gyönyörű szerelmi szövevényébe. Szenti világa képletesen is fénnyel teli légpárnán lebeg.

Kollekciók