Ajax-loader

Tardy Lajos könyvei a rukkolán


Tardy Lajos - Szaggatott ​krónika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tardy Lajos - Rabok, ​követek, kalmárok az oszmán birodalomról
A ​Nemzeti Könyvtár legújabb kötete a XV-XVI. századi oszmán világba vezeti el az olvasót. Útikalauzaink az akkori Magyarországból kerültek török földre - ki rabszolgaként, ki a követjárások során vagy pusztán a kíváncsiságtól hajtva, ki fiatalon, szinte az iskolapadból, ki érettebb korban. De abban valamennyien egyformák, hogy a helyszínen szerzett tapasztalataik, élményeik alapján rajzolnak színes, hiteles és rendkívül érdekes képet a törökök mindennapi életéről, szokásairól, vallásáról, társadalmáról, hódításairól. Az első szemelvény szerzőjét, Georgius de Hungariát 1438-ban ejtették fogságba, az utolsóét, Wathay Ferencet 1602-ben. A beszámolók tehát több mint 150 évet ölelnek fel, s napjaikról nemcsak éles szemű megfigyelők konkrét helyzetjelentése tárul az olvasó elé, hanem nyomon kísérhetjük azt a változást is, mely e másfél század alatt az oszmán birodalom életében, erkölcsében, társadalmi és gazdasági viszonyaiban végbement. E gyűjteményt különösen értékessé teszi, hogy az itt közölt írások zöme most jelenik meg először magyar nyelven, sőt van köztük kéziratos, illetve levéltári anyag is

Tardy Lajos - Régi ​feljegyzések Magyarországról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tardy Lajos - Régi ​hírünk a világban
Hermnányi ​Dienes József alapította, Tóth Béla megújította, Takáts Sándor, Thallóczy Lajos továbbfejlesztette, Tápay Szabó László új színekkel gazdagította azt a sajátos műfajt, melynek termékei a történeti riport, az anekdota és az esszé hármas mezsgyéjén helyezkedett el. Ezek a rövid lélegzetű, ám korukra mégis éles fényt vető egykorú feljegyzések egy-egy epizódot villantanak fel a magyar múltból, és szinte kommentárok nélkül, a hitelességgel jól megférő, könnyed előadás vonzó keretében érzékeltetik: milyennek is látták az évszázadok során idegenben járó honfitársaink a külföldet, s milyennek látták a külföldiek a magyarokat. S hogy ezen kívül még mi fogja valamiféle egységbe ezeket a térben-időben egymástól messze eső történéseket? Hadd válaszoljunk erre jeles művelődéstörténészünk, Trócsárnyi Zoltán könyve előszavának egy mondatával: "...a legkülönfélébb tárgyú cikkek következnek itt egymás után, amelyeket egyetlen szál, egyetlen szempont hozott egy kötetbe: az érdekesség." És az érdekességet a legkevésbé sem csökkenteni, hogy ezek az írások egyben elősegítik történelmünk régmúlt eseményeinek jobb, bensőségesebb megismerését.

Tardy Lajos - Kaukázusi ​magyar tükör
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tardy Lajos - A ​tatárországi rabszolgakereskedelem és a magyarok a XIII-XV. században
Magyarország ​mongol, illetve „tatár" kapcsolatainak ismerete jobbára csak a gyászos kimenetelű 1241-42. évi tatárjárás eredményeire korlátozódik. Dzsingisz kán mongol birodalmának örökösei azonban - az úgynevezett Arany Horda, majd pedig a krími tatár kánság - még több századon keresztül képviselték Ázsiát Kelet-Európában, s a Fekete-tenger északi partvidékén alapított tarka népességű kereskedőkolóniáik, az ott szerveződő olasz gyarmatvárosok egyben a Kaukázusig terjedő vidék rabszolgapiacai is voltak - mégpedig kitűnő adminisztrációval. Ennek iratanyagát aknázza ki a szerző, a rabszolgák etnikai hovatartozását vizsgálva; közölük is elsősorban azoknak a sorsát figyelve, akik megjelölésük szerint is magyar származásúak voltak.

Tardy Lajos - Jakub ​bej
A ​történet színhelye Magyarország, Isztria, Velence, Szmirna, Sztambul, Tbiliszi és Pétervár, a XVIII. század második felében. Főhőse az első Magyarországon végzett orvosdoktor. Reineggs Jakab történelmi figura: a szász választófejedelem üldözött polgárából vándorszínész lesz, majd egy volt rózsakeresztes testvére", Koháry gróf valósággal megszökteti, hogy kikényszerítse belőle az.aranykészítés titkát. Aztán orvossá képezteti a nagyszombati egyetemen, hogy ha aranyat nem is, legalább munkaerőt sajtoljon ki a tehetséges fiatalemberből közel- és távolkeleti útjuk során. Hosszú esztendőkön keresztül a nagy tudású és hidegvérű Reineggs oldja meg a legreménytelenebb helyzeteket is, melyekbe útitársának könnyelműsége sodorja, és hol a velencei titkosrendőrség, hol a vakmerő görög kalózok karmai közül, hol pedig a sztambuli Jedikula-börtönböl rnenti meg a gyenge jellemű, elpuhult grófot. A fiatal orvos Grúziában végre megszabadul Kohárytól, megnyeri Heraclius király bizalmát, aki fontos feladatokkal bízza meg. A magyar orvos újjászervezi a grúz ipart, bányászatot, korszerű egészségügyi intézkedéseket foganatosít, és a király első tanácsadója lesz. Amikor egy hatalmát féltő grúz főnemes cselszövénye folytán Reineggs csaknem életét veszti, szerelmese, a. hűséges Kettevan királylány leplezi le az áruló mesterkedését. A magyar orvos - immár Jakub Bej - Grúzia első emberei közé emelkedik.

Tardy Lajos - Régi ​magyar követjárások Keleten
A ​könyv vonzóan érdekes leírását adja annak a kétévszázados diplomációai küzdelemnek, amelyet Magyarország - a franciákkal, olaszokkal, oroszokkal, németekkel és lengyelekkel karöltve - folytatott egy Ázsiáig és Afrikáig terjedő oszmánellenes szövetség létrehozása érdekében. A keleti magyar külpolitikai tájékozódásra már a XIII. században is vannak példák, de az oszmán-ellenes európai - ázsiai közös hadviselésre irányuló diplomácia Zsigmond király követeinek, Szerechen Miklósnak, Török Józsának és Szécsényi Franknak a nevéhez fűződnek. A kisázsiai Karamánia szultánja már Hunyadi János szövetségese volt. Mátyás király Perzsia uralkodójával és Egyiptom szultánjával szőtte a törökellenes liga szálait. Bélay Barnabás magyar követ szemtanúja volt I. Szelim szultán perzsiai, szíriai és egyiptomi hadjáratainak. Az 1520-as években Iszmail sah II. Lajost arra szólítja fel, hogy vele szövetségben semmisítse meg a török hatalmát. Ferdinánd király követeinek, Verancsics Antalnak és Zay Ferencnek kisázsiai útja a legnagyobb művelődéstörténeti felfedezések egyikét eredményezi. A mű Báthory Zsigmond és I. Simon grúz király szövetségének ismertetése után Kakas István perzsiai missziójával zárul.

Tardy Lajos - Históriai ​ínyencfalatok
Torkig ​vagyunk napjaink és közeli múltunk már-már követhetetlen, meg nem emészthető eseménygörgetegével, és tudnivágyásunk az egész világon magától értetődően a régmúlt felé fordul. Hiszen a "naprakészség" banalizáló csömöre nélkül kedvünkre meríthetünk a história feneketlenül mély tavából mindent, ami a megismerésre szomjazó, fürkésző alkatú embert az időszerűség fojtogató görcse nélkül is elkalauzolja az "idegborzolás" évszázadok előtti megnyilvánulásaitól kezdve a csalás és megcsalatás, a régi magyar világhír, a szerelem világtörténetébe kívánkozó férfi-nő kapcsolat és a hazai történeti ritkaságok kincsestárába. A zarándoklatnak álcázott középkori turisztika, a velencei börtönbe zárt magyar hadvezér nászévei a cellában, a fél évezred előtti pozsonyi királykoronázás bajviadalai és tömegszórakozásai, a messze idegenbe szakadt magyar huszárság kalandjai, az erdélyi fejedelem sztambuli követeinek viszontagságai, a szabadságharc hadbírájából lett besúgó lélektani rejtélye, a jobbágyait halálra kínzó francia báró hazai rémtettei - íme ízelítő a most 75. születésnapját ünneplő Tardy Lajos legújabb gyűjtésének csokrából. (1989)

Radó György - Tardy Lajos - Világjáró ​Besse János
Ó-Gyallai ​Besse János magyar világjáró 1829-ben elindult Pest városából a "Kaukáz hegyére", hogy megkeresse a magyarok őshazáját és ma is ott élő rokonainkat. Beszédjük, arcvonásaik, termetük, jellemük hasonlóságáról remélte felismerni őket. Szekéren, lóháton, bárkán, tutajon járta végig kockázatos, kalandos útját, és 8 évvel később - magyar kiadó híján - Marseille-ben francia nyelven adta ki érdekes nyelvészeti, néprajzi és földismereti tapasztalatait. Világjáró Besse János tapasztalásai és viszontagságai ma is teljes joggal tartanak igényt a magyar olvasóközönség érdeklődésére.

Kollekciók