Ajax-loader

Christian Jacq könyvei a rukkolán


Christian Jacq - Mozart ​- A Tűz Fivére
Mozart ​gazdag életművében egyiptomi tárgyú opera is van, a Thamos, Egyiptom királya. Talán nem véletlen, hogy éppen így hívják a nagy zeneszerző őrangyalát, jó szellemét a négykötetes regényes életrajzban, mellyel Jacq tiszteleg Mozart előtt születésének 250. évfordulóján. A fordulatos történet harmadik része is élvezetesen mesél nemcsak Mozart viselt dolgairól és munkásságáról, de bevezet a XVIII. század végi szabadkőműves-mozgalom rejtelmeibe is.

Christian Jacq - A ​sivatag törvénye
Az ​egyiptomi bíró című regénytrilógia második kötetében nyomon követhetjük Paszer bíró sorsát, aki nem hagy fel az igazság kiderítésével, hiába ítélték el egy olyan bűntettért, amelyet nem ő követett el, miután leleplezett egy II. Ramszesz elleni összeesküvést.Az "árnyékfaló", a könyörtelen orgyilkos céltáblája most már Paszer bíró, és a gonosz erők - gyilkosságok, megvesztegetések, emberrablás, fenyegetések, koholt vádak révén - egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a fáraó uralmának megdöntéséhez, Egyiptom elveszejtéséhez.De a hatalomra, gazdagságra sóvárgó összeesküvők nem számoltak Paszer ifjú felesége, a tehetséges orvosnő, Noferet szerelmével, sem barátja, a forrófejű, kalandorszívű Szuti bátorságával, akik kiszabadítják a fegyenctelep poklából a bírót, hogy kideríthesse, kik ölték meg a nagy szfinx díszőrségét alkotó veteránokat és kik rabolták el a piramisból az istenek testamentumát, azt a szentiratot, amely bizonyítja, hogy a fáraó jogosan uralkodik.Christian Jacq regényíró, egyiptológus lendületes cselekményű, remek ókori krimijében szinte minket is bevon a házaspár harcába a rossz és az igazságtalanság ellen, miközben bemutatja az ókori Egyiptom mindennapjainak számtalan részletét, az igazságszolgáltatás működését, az orvostudomány ismereteit és gyakorlatát."-mert nagy a Törvény és örök" - intenek a régiek, a Máát törvényeit tisztelők -, s hogy beteljesül-e az ígéret, a következő részből, A vezír igazságá-ból kiderül.

Christian Jacq - Abu ​Szimbel úrnője
Abu ​Szimbel úrnője II. Ramszesz fáraó, a fény fia a külső és belső ellenséggel, valamint az önmaga kételyeivel és emberi gyarlóságával vívott harcban felülkerekedve elnyerte Egyiptom trónját, szerelme, Nofertari kezét, a nagyhatalmú istenek jóindulatát, népe szeretetét, ellenfelei tiszteletét. Ám elnyerni valamit könnyebb, mint megtartani. Ramszesz tudja ezt. A győztest is újabb és újabb próbatételek várják. Hiába volt a véres kadesi csata, Egyiptom urának nem sikerült végleg megtörni a hettiták erejét. A szenvedélyes, féktelen ifjúból higgadt, bölcs férfivá érett Ramszesz azonban ezúttal okos stratégaként nem a fegyveres harcot, hanem a tárgyalásokat választja. Így lesz az egykori ellenfelekből szövetséges. Amelyre annál is inkább szüksége van Ramszesznek, mert onnan éri támadás, ahonnan nem várja. Gyermekkori barátjával, a zsidó Mózessel kell felvennie a harcot, aki sok-sok év után azért tér vissza a fővárosba, hogy népét kivezesse Egyiptomból. Minden eddiginél ádázabb küzdelem veszi kezdetét... Ramszesz csak egyvalakire számíthat biztosan: hitvesére, Nofertarira. Hódolata jeléül a fáraó a legmagasztosabb ajándékot adja Nofertarinak: két csodálatos templomot emeltet Abu Szimbelben, örök szerelmük jelképeként. De vajon Abu Szimbel úrnőjének a varázsereje és egy maroknyi hűséges barát ébersége elegendő-e ahhoz, hogy megóvja Ramszeszt a rá leselkedő veszélyektől? Erre a kérdésre ad választ Christian Jacq pergő cselekményű, fordulatos, mesterien szerkesztett regénye, ahol tökéletes egyensúlyban van a mesés és a valóságos, a fikció és a történelem, a szabadon szárnyaló képzelet és a tudományos tényanyag

Christian Jacq - Évmilliók ​temploma
A ​francia bestseller szerző, Christian Jacq Ramszes-pentalógiájának második kötetében az olvasó nyomon követheti az egyiptomi Újbirodalom talán legnagyobb s kétségkívül legismertebb fáraójának, II. Ramszesznek további élettörténetét. Széti halála után kisebbik fia és kijelölt utódja, Ramszesz lép a trónra. Az ifjú fáraónak - bár minden testi-lelki adottsága megvan hozzá, hogy nagy uralkodó váljék belőle - számtalan akadályt kell leküzdeni, számtalan próbát kell kiállnia, mire megszilárdítja hatalmát, elnyeri népe jóindulatát és támogatását. Először is saját kételyein, szorongásán, kishitűségén kell úrrá lennie: vajon méltó és alkalmas-e az emberfölötti, hatalmas feladatra. Aztán vetélytársait és ellenségeit kell legyőznie, akik nyíltan vagy sötétben, a háttérben meghúzódva támadják, összeesküvést szőnek, felkelést szítanak, ármánykodnak ellene, nem riadva vissza semmilyen eszköztől, tőrtől, méregtől, fekete mágiától, gonosz varázslattól. Ám az ifjú fáraónak segítői is vannak, gyermekkori barátai, Améni, a törékeny fizikumú, de rettenthetetlen lelkű, fáradhatatlan írnok, Szétau, a félelmet nem ismerő, a természet és tudomány titkaiban jártas kígyóbűvölő, és a Ramszeszhez hasonlóan szenvedélyes és zabolátlan héber Mózes. És mindenekelőtt maguk a nagyhatalmú, titokzatos egyiptomi istenek, akiknek jóindulatát Ramszesz egy gigantikus vállalkozással, az évmilliók templomának a felépítésével igyekszik megnyerni. Mint egy frissítő fürdőbe, úgy merül alá az olvasó Egyiptom mesés világába, ahol istenek és emberek tökéletes szimbiózisban élnek egymással, ahol evilági és túlvilági közöttszabad az átjárás, ahol minden megtörténhet és meg is történik, egyik fantasztikus fordulat, egyik hátborzongató kaland a másikat követi, ahol a hősök minden próbát kiállnak, ahol az emberi istenivé magasztosul és az isten emberivé lesz.

Christian Jacq - A ​vezír igazsága
A ​Meggyilkolt piramis és A sivatag törvénye című művek után íme Az egyiptomi bíró regénytrilógiájának utolsó kötete, melyben folytatódik a küzdelem a Nagy Ramszesz uralmát megdönteni akaró összeesküvők és Paszer vezír között, majd elérkezik a végső összecsapás pillanata. Ám még mindig nem sejthetjük, ki rejtőzik a titokzatos ,,árnyékfaló,, szellemalakjában, sem azt, vajon ki lehet Branir, a bölcs tanító gyilkosa, s hogy kik kaparintották meg és hol lelhetnénk fel a fáraó jogos uralkodását bizonyító szent iratot, az istenek testamentumát. A Máát törvénye ellen lázadók, a mohó Bel-Tran és a képmutató Szilkisz bűnösök az uralkodó személye elleni összeesküvésben, gyilkosságban és árulásban, de rangjuknak és vagyonuknak köszönhetően érinthetetlenek. Legfőképpen azonban a mindvégig árnyékban lapuló, minden gyanú felett álló hitványt nehéz leleplezni, az összeesküvés lelkét, kinek lényét átitatja a titkos méreg, a sóvár hatalomvágy, nem tisztel embert, törvényt, isteneket egyetlen vágya űzi-hajtja: uralomra törni bármi áron, vesszen bár Egyiptom, a Fény Birodalma....

Christian Jacq - Az ​Isteni Feleség
A ​sokat szenvedett Egyiptomban, melyet az erőteljes görög hatás és a perzsák támadása egyidejűleg fenyeget, végzetes összeesküvés készül a hatalom megszerzéséért. Az igaztalanul gyilkossággal vádolt Kel írnok ártatlansága bizonyításához csupán bohém színész barátjára, Babonra és a fiatal papnőre, a csodálatos Nitiszre számíthat, akibe észvesztően beleszeret. Ám Nitiszt elrabolják, és Kelnek semmi nem számít többé, sem megtépázott becsülete, sem a rejtjeles papirusz megfejtése, mely leleplezheti az összeesküvő személyét, sem Egyiptom jövője, csak az, hogy megtalálja és kiszabadítsa Nitiszt elrablói karmaiból. Kel kétségbeesett nyomozásba kezd szerelme megmentése érdekében: sorsa most már szorosan összefonódik Egyiptom sorsával.

Christian Jacq - Az ​élet fája
Abüdosz ​templomának szívében egy akáciafa haldoklik... Pusztulása egész Egyiptom létét fenyegeti, mivel ez nem közönséges fa: Ozirisz sírjából nőtt ki, hogy hirdesse az isten újjászületését. A nagy fáraó, III. Szeszósztrisz azonnal harcba száll az Egyiptom elveszejtésére törekvő láthatatlan ellenséggel. Ám nem tudja, hogy közvetlen környezetében búvik meg az áruló, aki hatalomról és dicsőségről álmodozik, és aki eladja magát a titkos erőknek... Iker, az ifjú írnoktanonc akaratlanul szereplőjévé válik a rejtélynek. Tengerészek rabolják el, akik valamiféle "államtitokra" hivatkoznak, s az ifjú nem sejti, hogy ki akarja megölni őt, igaz, azt sem, hogy ki az, aki védelmére kelt. Egy gyönyörűséges fiatal papnő látomása kísérti, s az a különös érzése, hogy valakinek a vezetésével vagy valakinek az eszközeként egy olyan úton halad, amelyről nem tudja, hova vezet. Ők ketten, Iker és Szeszósztrisz, a gyenge és a hatalmas, az ártatlan és a bölcs, vajon meg tudják-e akadályozni, hogy Ozirisz végleg meghaljon? A négyrészes Ozirisz titkai az ifjú Iker lázas igazságkeresésén és III. Szeszósztrisznak a gonosz erői ellen vívott harcán túl egyben annak az Egyiptomnak a mágikus, lenyűgöző története is, amely már nem létezik, képzeletünkben mégis eleven - Christian Jacqnak köszönhetően, aki könyveiben megadja nekünk örök dimenziójának kulcsát és titkait...

Christian Jacq - Imhotep
A ​fáraó meghalt, Egyiptom békéjét és gazdagságát kegyetlen líbiai hordák veszélyeztetik. Amíg égi jelek alapján el nem dől a trónörökösről, Dzsószerről, hogy méltó-e a hatalom jogarára és a kettős koronára, régensként anyja vigyázza az országot. Ebben az átmeneti helyzetben egy lelkiismeretes és tehetséges vázafaragó kerül a kancellár figyelmének látókörébe. Imhotepnek hívják az ifjút, akiről hamar kiderül, hogy kiváló vezető, mágikus gyógyító képességekkel is rendelkezik, és emellett Maat, az Igazság elkötelezett híve. Imhotep pályája meredeken emelkedni kezd, miközben az átalakuló kormányzatban testet ölt a Vörös Árny, a lélekfaló, Egyiptom ősi ellensége. Vajon sikerül-e Imhotepnek megvalósítania a Nagy Művet, melyben a fáraót és Egyiptomot éltető, isteni energia kering? Jacq történelmi forrásokon alapuló, lebilincselő regényében megtaláljuk a választ. Christian Jacq (1947) francia egyiptológus, író, több mint húsz történelmi témájú mű szerzője. Érdeklődése már kamaszkorában az ókori Egyiptom mágikus, rejtélyekkel teli világa felé fordult. Tizennyolc éves korára nyolc regény kéziratát készítette el, de az igazi áttörést csak az 1987-ben megjelent Champollion, az Egyiptomi hozta el neki. Írásaiban Jacq, az egyiptomi magas kultúra szerelmese, mesterien szövi egymásba a történelem, a misztériumokra épülő, mindent átitató egyiptomi vallás és a sokszor gyarló emberi törekvések szálait. Töretlen népszerűségnek örvendő regényei mára huszonöt országban jelennek meg.

Christian Jacq - A ​múmia pere
Történetünk ​idején, 1821-ben London vidám, eleven, szenzációra éhes város, ahol különleges esemény tartja izgalomban a londoni előkelőségeket: Giovanni Belzoni, az Egyiptomból nemrég visszatért kalandor lázasan készülődik egyiptomi kutatásainak régészeti kiállítására, s egyszersmind a nagy nyilvánosság előtt bontja majd ki azt a titokzatos múmiát, amelyről szentül állítja egy szemtanú, hogy megmozdult. A nézőközönség visszafojtott lélegzettel szemléli a látványt: a test oly tökéletesen ép, mintha élne. A bizarr bemutatót botrányos jelenetek szakítják félbe: egy hisztérikus pap a pogány relikvia megsemmisítését követeli, a szkeptikus, szekánt öreg lord a kutyái elé vetné a múmiát, egy törvényszéki orvos fel akarja boncolni, abban a reményben, hogy megfejtheti a balzsamozók titkát. Ám a bemutatót követő éjszakán a múmia eltűnik, és a papot, a lordot s a törvényszéki orvost meggyilkolják! A királyság legjobb rendőrét, a Scotland Yard megszervezésén fáradozó Higgins felügyelőt bízzák meg a nyomozással. Az ő legfőbb gyanúsítottja pedig nem más mint maga a múmia! Higgins arról is meg van győződve, hogy a London szegénynegyedeiben készülődő forradalmi szervezkedés és a múmia eltűnése szorosan összefügg egymással. Vajon sikerül-e Higgins felügyelőnek megtalálnia a pap, a lord és az orvos gyilkosát, és az elbűvölő ügyvédnő, Lady Suzanna segítségével még a múmia elkerülhetetlen pere előtt megoldania a rejtélyt?

Christian Jacq - Mozart ​- A Nagy Mágus
Hogy ​Mozart zenéje és az ősi egyiptomi civilizáció milyen szorosan fűződnek egymáshoz -- ez a gondolat szolgál Christian Jacq négykötetes Mozart-ciklusának alapjául, melyben az író feltárja a zenetörténet egyik legnagyobb zsenijének szellemi kalandját és titkos életét. Mozart huszonhárom évesen, Thamos, Egyiptom királya című színpadi muzsikáját alkotva kerül kapcsolatba a szabadkőművesekkel, ami élete meghatározó élménye lesz, s miután 1784 decemberében részesül a beavatás világosságában, egyetlen célt tűz ki maga elé: tovább kell adnia, amit kapott -- ő lesz a révész Egyiptom és a szimbolikus szabadkőművesség között. Az író a valóságos hős, Wolfgang Amadeus mellé odakölti Thamost, Théba ifjú grófját, aki Egyiptomból indul el, hogy megkeresse a világot a káosz széléről visszarántani hivatott Nagy Varázslót. Szabadkőművesek segítik, mígnem találkozik a szépreményű koncertező fiúval, akihez hozzászegődik őrző angyalaként, művészi lelkiismereteként. Mozartot páratlan képességei sem kímélhették meg a buktatóktól, a gyötrelmektől, a meghasonlottságtól, az apai pedagógia s a koncertturnék sikereit beárnyékolja, hogy az érdem mégsem nyeri el jutalmát -- nincs szabadulás Salzburgból, a hercegérsek szolgálatából, a megalázó közönytől. Christian Jacq Mozart zenei fejlődésének jelentősebb állomásai mellett szót ejt a kor szabadkőművességének jeles alakjairól, s az ellenük folyó hajszáról is, szórakoztatóan kalauzol e világban, megmutatja, hogy a zenetörténet és a kalandregény bízvást összefér.

Christian Jacq - A ​kadesi csata
A ​francia Christian Jacq monumentális Ramszesz-pentalógiájának harmadik kötetében az ókori történelem egyik leghíresebb csataterére, egyik legádázabb ütközetébe vezeti hősét és az olvasót. Hiába szilárdította meg belső hatalmát Ramszesz, a fény fia, hiába nyerte el népe és a nagyhatalmú istenek támogatását az Évmilliók templomának a felépítésével, ha külső ellenségei szüntelenül országa vesztére törnek. A küzdelem tétje ezúttal nem saját trónja, hanem birodalma sorsa, Egyiptom léte vagy nem-léte. Ramszesznek minden eddiginél hatalmasabb és félelmetesebb ellenféllel kell megütköznie: a hettita hadsereggel, amelynek létszáma, fegyverzete, ereje jóval meghaladja az egyiptomiét. A véres háború elkerülhetetlennek látszik. A két sereg Kades, a bevehetetlennek kikiáltott észak-szíriai erődítmény falai alatt ütközik meg egymással életre-halálra. Ám hogyan készülj Ramszesz a döntő ütközetre, amikor legfőbb testi-lelki támaszát, imádott hitvesét, a szépséges Nofertarit titokzatos kór emészti, amely ellen mit sem tehetnek az orvosok. A királynén rontás ül: csak az istennő köve segíthet rajta. De hol keresse Ramszesz a varázserejű követ? A fáraó először délre indul a mágikus kőért, majd az egész országot behálózó hettita kémszervezetet felszámolva élére áll észak felé vonuló hadseregének, hogy megütközzön a birodalmát pusztulással fenyegető barbár erőkkel. Harcához égi atyja segítségét kéri. Vajon ezúttal is a pártját fogják az istenek?

Christian Jacq - Mozart ​- Ízisz kegyeltje
Christian ​Jacq négykötetes Mozart-ciklusának befejező részében felfedi azokat a különös szálakat, melyek Mozartot a szabadkőművességhez fűzték, és elmeséli a történelem egyik legnagyobb zsenijének szellemi kalandját és titkos életét. Miközben a francia forradalom felbolygatja Európát, s a szabadkőműves-páholyok gyanússá válnak az osztrák császár szemében, Wolfgang Amadeus Mozart a Figaro házassága mérsékelt sikere, a Don Giovanni bukása, a nyomasztó nehézségek és a fondorlatosan irányított rágalomhadjárat miatt nehéz időszakot él meg. Mozart, noha anyagi gondokkal küzd, hű marad sajátos eszméihez, művei által is terjeszti a beavatási gondolatot, ezért veszélyes lázítónak tartják, mégis van ereje ahhoz, hogy megalkossa Nagy Művét, A varázsfuvolát - ezzel továbbadja Ízisz és Ozirisz misztériumának bölcsességét, és új utat nyit a Nyugat számára az egyiptomi beavatás felé. A nehézségek után úgy tűnik, derűsebb jövő elé nézhet, ám Mozart ellenségei, a politikai hatalomtól az irigyekig, továbbra is állandóan zaklatják. Közeledik tehát a legnagyobb próbatétel...

Christian Jacq - Embervadászat
A ​népszerű szerző újabb, kétkötetes műve ismét az ókori Egyiptomban, Amaszisz fáraó fővárosában, Szaiszban játszódik, ahol a Tolmácsiroda fényes jövőt ígér az olyan éles eszű nyelvtehetség számára, mint Kel, az ifjú írnok, akivel megtörténik a csoda. Meghívást kap a notabilitások esti mulatságára, s ott Néith istennő elérhetetlen papnője, a szépséges Nitisz szemébe talál nézni... Másnap azonban nem bír időben fölkelni -gyanítja, valamit kevertek az italába-, s irodájába érve holtan találja munkatársait. Pánikba esik és elmenekül azzal a rejtjeles papirusszal, amelyen az iroda dolgozott - úgy sejti, erre fenték a fogukat a gyilkosságok elkövetői. Ettől kezdve minden ellene szól: egy államügy ideális gyanúsítottjává válik, a hatalmasok játszmájában ő a kiszemelt áldozat, rá akarják kenni a gyilkosságokat. Egyiptom történelme ugyanis fordulóponthoz érkezett. A trónbitorló fáraó, az iszákos és élveteg Amaszisz, miközben a görögség bűvöletében nyitna a külvilág felé, nem hajlandó tudomást venni az ország határait fenyegető perzsa veszélyről. Ebben a nyomasztó légkörben valaki összeesküvést szőtt, az ármánykodás azonban messze túlmutat a kis írnok személyén. A magára maradt Kelnek a menekülés során csupán gyermekkori barátja, Babon, a csapodár színész és Nitisz papnő segít, s miközben egyre szorul a hurok, mert az összeesküvők és a királyság rendőrei is a nyomában vannak, meg kell fejtenie a rejtélyes papirusz kódját, és be kell bizonyítania ártatlanságát. Nem sok esélye van arra, hogy élve kerüljön ki a kalandból... Hacsak az istenek nem sietnek végül a segítségére.

Christian Jacq - Milyen ​édes az élet a pálmafák árnyékában
Christian ​Jacq világában egybeszövődik múlt és jelen, mítosz és valóság, ahol árnyék nélküli bölcsek jelenhetnek meg a földművesnek, turisták válhatnak kiválasztottá, akik felszállhatnak az aranybárkára, s egy tetőfedő véget vethet az elöljáró és ellenzéke ádáz szembenállásának. A nagy mesélőkedvvel előadott történetek közül van, amelyik a múltba varázsol, s a szerző regényeiből ismerős témákat dolgoz fel: az Egyiptomot vezérlő igazságért végsőkig küzdő oázislakót vagy az ország fennmaradásáért életveszélyes feladatra vállalkozó Kheopsz fáraó fiának fantasztikus kalandját követhetjük végig, a jelenben játszódó rövid novellákban pedig derűsebb jelenetek villannak föl az utazók, régészek, kalandvágyók életéből. Christian Jacq első novelláskötete meglepetés a szerző bőven áradó regényfolyamai után. A hang, a táj - Egyiptom és a Közel-Kelet, a természet, az állatok, a békés, igaz élet, a tudás szeretete, a bölcsesség keresése ugyanaz. A témák, a műfajok változatosak, a novellákban, negatív utópiákban, csodás mesékben, karcolatokban a valóságot izgalmasan fűszerezi a misztikum, egyszerű hétköznapi jelenetek keverednek káprázatként megjelenő fantasztikummal, sugallva, hogy az utazó Egyiptomban mindenkor az Istenek Földjén jár.

Christian Jacq - Tutanhamon ​utolsó titka
Tutanhamon ​utolsó titka olyan kincs, amelyet hasztalan kutatnak, így válhatott e titok legendává, akárcsak az átok, amely a fáraó örök nyugalmát megzavaró betolakodókat sújtja... Mark Wilder politikusi ambíciókat tápláló, fiatal, amerikai sztárügyvéd 1951-ben New Yorkban különös levelet vesz kézhez, melyben a kairói Szent Szergiusz-templomba hívják találkozóra azzal, hogy ott megtudhatja... ki is ő valójában! Útra kel hát a fáraók földjére, ahol Pachomius atya lesi jöttét, aki az ókori Egyiptomban tisztelt Amon isten utolsó papja, és megtudja tőle, hogy ő valójában nem Mark Wilder, hanem a Tutanhamon-sír legendás fellelőjének, Howard Carternak a fia. Amon papja elmondja, hogy Howard Carter nem pusztán rendkívüli képességű, sokszor gáncsolt régész volt, hanem isteni életerő letéteményese, melyet a leszármazottja is örökölt. Mark nem hisz a fülének, és a fiúi kötelességhez sem fűlik a foga, de mivel beleszeret a szerzetes kezére játszó idegenvezetőjébe, a szépséges Ateyába, elvállalja a felettébb kockázatos megbízatást: nyomába ered Tutanhamon utolsó titkának, egy olyan kincsnek, amelyet maga a fáraó rejtett el egykor. Amióta feltárták a sírt, mindenki hasztalan kutatja, így válhatott e titok legendává, akárcsak az átok, amely a fáraó örök álmát megzavaró betolakodókat sújtja. Hozzálát a kutatáshoz angol és amerikai múzeumokban, majd rövid idő múltán az Ateya iránti szenvedély visszahúzza Egyiptomba, ahol menthetetlenül belekeveredik az Egyiptomot sújtó felfordulásba, a gátlástalan zsarnok, Faruk király, a hatalom megdöntését tervező földalatti mozgalom és a mindenütt jelen lévő CIA politikai harcába...

Christian Jacq - A ​Nyugat akáciája alatt
Immáron ​negyven éve ül Egyiptom trónján II. Ramszesz. A fény fiának négy évtizedes uralkodása alatt Egyiptom visszanyerte hajdani nagyságát-dicsőségét, ismét a Kelet leghatalmasabb, legerősebb birodalma. Ramszesz öreg napjaira nyugalomra vágyik, élvezni szeretné munkája gyümölcsét. Ám a sors megtagadja tőle e kegyet: uralkodnia kell, kormányoznia országát. A béke megőrzése a legnehezebb feladat: az egykori ellenségből lett szövetséges, a hettiták fejedelme újabb háborúval fenyegetőzik, ha Ramszesz egyezségük megpecsételéseképpen nem veszi feleségül lányát, a legyőzött és visszavágásra készülő líbiai tartományok is forronganak, az udvari intrikusok sem nyugszanak. Ramszesz még mindig az égiek kegyeltje, a csodatévő: vizet fakaszt a sivatagban, parancsol a Nílus habjainak, szövetségessé teszi az ellenségeket, összebékíti a vetélkedő isteneket. Ám a végső, utolsó ellenfelét, az Időt - amely sorra ragadja el barátait - ő sem győzheti le. A feltartóztathatatlanul, diadalmasan előrenyomuló idő egyre szorongatóbb magányra kárhoztatja a fáraót, immár egyedül kell felfennie a harcot Egyiptom ellenségeivel. Aztán egy nap Ramszesz elindul utolsó útjára, megtér végső nyugvóhelyére. Améni, az írnok, aki egy emberöltőn át hűségesen szolgálta fejedelmét, lelkiismeretesen feljegyezve hatvanhét éves uralkodásának minden eseményét, csak ekkor teheti le végleg írónádját. A kör bezárult. Véget ért egy emberből istenné ragadott, majd ismét emberré lett nagy uralkodó életútja. Véget ért egy nagy korszak az ókori Egyiptomnak, a fények és árnyak mágikus birodalmának a történelmében. És véget ért a francia Christian Jacq ötkötetes varázsos regényfolyama, amely egy, az emberi emlékezet feneketlen kútjában elsüllyedt mesés világot teremt újjá a ma olvasója számára.

Christian Jacq - Mozart ​- A Fény Fia
Christian ​Jacq négykötetes Mozart-ciklusának második részében 1779 januárjától követi nyomon a nagy művész sorsát, szellemi, lelki és titkos életét, mely továbbra is küzdelmek sorozata. Mozart folyamatosan komponál, dolgozik, hajtja a megélhetés kényszere, próbál ugyan a függőség alól szabadulni, de ez a szabadságvágy nagyon nem tetszik a munkaadójának, a salzburgi hercegérseknek, aki nem támogatja őt, ugyanakkor feltétlen engedelmességet követel. A rebellis muzsikus azonban dönt: elmenekül a zsarnok elől, és végleg Bécsbe költözik, ahol lassan eléri céljait: a növekvő hírnév, az anyagi függetlenség, a kedvére való alkotómunka után boldogság vár rá - találkozik élete Asszonyával, Konstance Weberrel. Thamos, thébai őrző angyala, hűséges társa, támogatója a művészetben, oltalmazója az életben, továbbra is segíti, mellette áll, s 1784 decemberében eljön a nagy pillanat, Mozart részesül a szabadkőműves-beavatás világosságában. Nem veszélytelen e tett, mert a hatalom fél, úgy becsüli, a szabadkőműves-páholy a forradalmi gondolatok veszedelmes melegágya lehet. Joseph Anton, a rendőrkopó, a Birodalom-hű, akkurátus hivatalnok, aki küldetésének tekinti, hogy a szabadkőműveseket elpusztítsa, éjjel-nappal titkos besúgójelentéseket tanulmányoz, értékeli a dossziék adatait, némelyiknél hosszasan elidőz, majd dönt... vajon a kis muzsikus hova tartozhat? Talán a szabadkőművesek titkos irányítói közé...? Nem, nem, túl soványka ez a dosszié, valószínűleg csak magas pártfogókat keres a karrierje érdekében... vagy mégsem? Már majdnem az érdektelenek közé teszi, ám szimata mást mond... Joseph Anton mindig bízott a megérzéseiben, a muzsikus bekerül hát a megfigyelésre szánt lehetséges lázítók közé! Mozart azonban, akinek a beavatási szertartás mélyen megváltoztatta életét, most már tudja, soha nem térhet le különös útjáról...

Christian Jacq - A ​fekete fáraó
Öt ​hosszú évszázad telt el a Fény fiának, II. Ramszesznek dicsőséges uralkodása óta, s Egyiptom napja leáldozott. A hajdan oly hatalmas, gazdag birodalom anarchiába süllyedt, egymással viszálykodó fejedelemségekre hullott szét, minden oldalról hódítók támadtak rá. Észak templomai elnéptelenedtek, az istenek elfelejtették, már régen nem Máát törvénye az úr. Burjánzik a korrupció, mindenki csak a saját, s nem az ország boldogulásán munkálkodik. Úgy tetszik, Egyiptom menthetetlenül elveszett. Csak egyvalaki nem hajlandó ebbe belenyugodni, egy valaki szegül ellen a végzetnek. Egy núbiai férfiú, Pianhi, "az Élő", a fekete fáraó, aki bölcsen és igazságosan kormányozza birodalmát, a déli napatai királyságot. Leghőbb vágya, hogy újra egyesítse Egyiptomot, a Két Földet, és az országba visszatérjenek az istenek. Ám ahhoz, hogy álma valóra váljon, meg kell ütköznie a dölyfös és becsvágyó szaiszi fejedelemmel, a líbiai Tefnahttal, aki a fáraók trónjára áhítozva Felső-Egyiptom meghódítására tör. A fekete fáraó elindítja hadait észak felé, majd maga áll a sereg élére, hogy megvívja élethalálharcát a líbiai fejedelemmel. Vajon melyikük kerekedik felül? Ettől függ egy évezredes nagy civilizáció sorsa. Vajon a fekete fáraó bátorsága, hitvesének varázsereje elégséges fegyvernek bizonyul-e a széthúzás, a kapzsiság, a kevélység sötét erői elleni harcban? És vajon Egyiptom elfeledett istenei a segítségére sietnek-e? Vajon újra felragyog-e a Két Föld egykori dicsőségének a fénye? A Franciaországban két és fél millió példányban elkelt és a világ huszonnégy országában kiadott Ramszesz-pentalógia szerzőjének legújabb regénye szerves része és folytatása A Tutanhamon-ügy című regénnyel elkezdett "fáraó-sorozatnak".

Christian Jacq - A ​Napkirálynő
A _Napkirálynő_ ​az író első regénye, melynek cselekménye az ókori Egyiptomban játszódik, az egyiptomi történelem egyik legizgalmasabb időszakában, az ehnatoni "eretnekség" hanyatlásának, az amarnai dinasztia utolsó tagjai uralkodásának idején. ___A Nap városában végéhez közeledik Ehnaton és Nofertiti uralma. ___Egyiptomot, a civilizációk szülőanyját tragédia és szétszakadás fenyegeti. Az Aton kizárólagos tiszteletét hirdető, s ezért az egyiptomi hagyománnyal és az Amon-papsággal szembeforduló fáraó eszméi miatt kirobbanó polgárháború, a trónutódlást övező hatalmi harcok, a hettita támadás és szerencsétlenségek sora megsemmisítheti az Újbirodalom fáraói által megteremtett békét. ___Egy lány dicsőségről álmodozik: Anhésza, a királyi pár harmadik leánya. Semmi esélye sincs arra, hogy uralkodjon, mégis mindenki felismeri, hogy a jelleme olyan, mint egy leendő nagy királyi hitvesé, hogy ő Nofertiti igazi örököse. Főleg Horemheb tábornok gondolja ezt, a hatalmas műveltségű írnok, a hadsereg nagy tekintélyű vezére, aki a háttérbe húzódva bár, de az ország igazi ura, a korona hű szolgája, akinek minden álma, hogy fáraó legyen. ___Anhésza előtt lassan szabaddá válik a hatalomhoz vezető út. Hajlíthatatlan akaraterejének és kivételes eszének köszönhetően ő lesz a Napkirálynő, a szerelemittas fiatalember, Tutanhamon király felesége. ___De ki uralhatná mindörökké a szerelmet és a halált?

Christian Jacq - A ​fény fia
Mélységes ​mély a múltnak kútja, kimeríthetetlen az emberi emlékezetnek tárháza. Van hát hová alászállania, van honnan merítenie Christian Jacqnak, a mai francia irodalom egyik legsikeresebb bestseller szerzőjének, a történelmi kalandregények talán legnépszerűbb művelőjének. Jacq szinte valamennyi regényében az ókori Egyiptom oly sok író képzeletét megihlető mesés-misztikus világát támasztja fel. Monumentális Ramszesz-pentalógiájában az Újbirodalom harmadik fáraójának, II. Ramszesznek a korába kalauzolja az olvasót, annak az uralkodónak az élettörténetével ismertet meg, akinek kemény küzdelmek árán sikerült újra naggyá tennie Egyiptomot, visszaadnia e csodás birodalom hajdani fényét-dicsőségét. Ám a sorozat első kötetében Ramszesz még csak tizennégy éves ifjú, akinek testét és lelkét próbáló tettekkel kell bizonyítania apja, Széti, Egyiptom nagyhatalmú ura előtt, hogy alkalmas, mindenkinél - főleg ravasz, számító, képmutató fivérénél - alkalmasabb az "emberfölötti feladatra", Hórusz isten földi megtestesítőjének, a fáraó posztjának betöltésére. az ifjú herceg apja kívánságára megküzd a vad bikával, részt vesz a legádázabb külső ellenség, a hettiták elleni harcban, a núbiai lázadás leverésében, hajózik a Níluson, vadászik a sivatagban, dolgozik írnokként, aranybányászként, halászként, jár a szentélyek, templomok legrejtettebb termeiben, saját szemével látja a luxori, karnaki építkezéseket, saját kezűleg faragja köveit. S közben ezer veszély leselkedik rá, ezer csapdát kell elkerülnie e hol kalandregénybe illően izgalmas és fordulatos, hol misztikusan sejtelmes és hátborzongató, hol kristályosan tiszta és andalítóan érzelmes, a szó klasszikus értelmében vett nagyregényben.

Christian Jacq - A ​Tutanhamon-ügy
Egy ​tizenkét éves angol fiút, amint éppen festeget a norfolki nyárvégében, megszólít egy ismeretlen úr: volna-e kedve vele menni Londonba, egyenesen a British Muzeumba, ahol szépen lemásolná, újrarajzolná neki az egyiptomi hieroglifákat. A fiú kötélnek áll, s ezzel a döntésével megpecsételi sorsát, évtizedekre beleszeret az ősi, a fáraók uralta egyiptomi civilizációba. Kutató lesz, a rögeszmések makacsságával képezi magát, s rabjává válik egy "jelentéktelen" fáraó, Tutanhamon titkának, "aki majdnem tíz esztendeig uralkodott, és mégsem tudnak róla semmit". Howard Carter arra tette fel az életét, hogy "e kis fáraó" sírját megtalálja, s Lord Carnarvon, e nagystílű angol főnemes, kalandor segítségével, "aki lelkesedését eleganciája mögé rejtette", harcának meg is lett az eredménye: nemcsak a sírt találta meg, de az érintetlenül maradt kamrák kincsei között magának Tutanhamonnak a múmiáját is, amikor "1925. október 10-én, reggel hat óra harminckor" kinyitotta az aranykoporsót. Carter, akit életében többnyire csak gáncs ért, akit korrupt hivatalnokok, féltékeny tudósok, rablóbandák akadályoztak egyre-másra, a modern régészet páratlan alakja, aki több volt, mint nagyravágyó archeológus. Fantaszta volt, magányos hős, akinek természetesen ugyanaz lett a sorsa, ami az ilyen különcöknek lenni szokott. "Egyedül, elfeledetten halt meg" hatvanhat éves korában, 1939. március 2-án. A kitűnő egyiptológus és sikeres író, a világhírű Ramszesz-sorozat szerzője ezúttal is lebilincselő és tanulságos kalandregénnyel ajándékozza meg olvasóit.

Christian Jacq - A ​nagy titok
A ​felismerhetetlenné vált Hírhozó Abüdoszban rejtőzik, s a legfőbb bűn elkövetésére készül cinkosaival. Halált hozva Ozirisz birodalmába, megakadályozza az isten feltámadását, hogy végre ledönthesse trónjáról Szeszósztrisz fáraót, átvehesse a hatalmat és terjeszthesse a tanait. Vajon sikerül-e Ikernek elvégeznie a megbizatását, s bemutatni Ozirisz misztériumait? A szerencsétlenséggel szembenézve, Ízisz a végére jut-e a Lehetetlen keresésének? S a halál vajon valóban legyőzhető...? Az örök Egyiptom szenvedélyes tanulmányozásával töltött negyven év után Christian Jacq A nagy titok-kal zárja le az Ozirisz titkai-nak sorozatát, azokét a titkokét, amelyek az egyiptomi gondolkodás és a fáraók világának középpontjában álltak. A négyrészes Ozirisz titkai az ifjú Iker lázas igazságkeresésén és III. Szeszósztrisznak a gonosz erői ellen vívott harcán túl egyben annak az Egyiptomnak a mágikus, lenyűgöző története is, amely már nem létezik, képzeletünkben mégis eleven Christian Jacqnak köszönhetően, aki műveiben megadja nekünk örök dimenziójának kulcsát és felfedi titkait.

Christian Jacq - Im ​Schatten der Akazie
Ramses ​hat Ägypten zu großem Wohlstand geführt. Mit fünfzig Jahren könnte er heiteren Sinnes dem Alter entgegensehen. Doch das Schicksal verwehrt es ihm, denn er muß in Zeiten äußerer Anfeindungen das große Reich regieren. Der fünfte und letzte Band der großen Ramses-Romanbiographie.Christian Jacq, geboren 1947 bei Paris, promovierte in Ägyptologie an der Sorbonne. Für seine wissenschaftlichen Publikationen wurde er von der Academie francaise ausgezeichnet. Im Zuge seiner Forschung gründete er das Institut Ramses, das sich insbesondere der Erhaltung gefährdeter Baudenkmäler der Antike widmet. Er schrieb mehrere erfolgreiche Romane, darunter den Weltbestseller Ramses.

Christian Jacq - Champollion, ​az Egyiptomi
Jean-François ​Champollion francia tudós 1822-ben megtalálja a hieroglifák helyes olvasásának kulcsát, s ezzel kitárja előttünk a fáraók Egyiptomának nagy könyvét.1828 júliusában elindul egyetlen, másfél évig tartó utazására az istenek szeretett földjére, melyet igazi szülőföldjének tekint, hogy megvalósítsa legdédelgetettebb álmát: felfedezésének helyességét az eredeti helyszínen igazolja, ásatásokat végezzen és tanulmányozza a kőbe vésett feliratokat.Ez a hősies vállalkozás, a korabeli veszedelmes és varázslatos Kelet megismerése s az izgalmas kalandok a touloni rakparton kezdődnek, ahol a szálak máris összebonyolódnak… hiszen senki sem szeretné, hogy Champollion Egyiptomba menjen: sem Drovetti, Franciaország ottani konzulja, akinek nem érdeke, hogy a régiségekkel folytatott üzelmeire fény derüljön, sem a zsarnok uralkodó, az albán Mohamed Ali, aki, miután megkaparintotta a hatalmat Egyiptomban, leromboltatja az örökkévalóságnak emelt ókori műemlékeket.Ami pedig a vele utazókat illeti: van közöttük megszállott pap, kiábrándult ásványtudós, hirtelen haragú rajzoló és féltékeny asszisztens… nem beszélve a rejtélyes angol hölgyről, Lady Redgrave-ről, aki megpróbálja elcsábítani hősünket.Kelepcék, árulás, gyilkosságok – mindebből bőségesen kijut Champollionnak, aki – bár halálos veszélyben forog – makacsul folytatja kutatóútját a Nílus mentén és szánalmas eszközökkel, de hihetetlen bátorsággal próbálja menteni, ami még menthető.Jean-François Champollion, az Egyiptomi nem a rideg tudós tárgyilagosságával vizsgálta Egyiptomot, hanem szenvedélyes szerelmesként, egész lényével odaadón a kutatásnak szentelve magát, mert hitvallása szerint csakis a szenvedélyes életnek van értelme, csak az az igazi élet, s hogy igaza volt, arról e mesés utazás során megbizonyosodhatunk.

Christian Jacq - Nofertiti ​és Ehnaton
Egyiptom ​legszebb királynője, Nofretiti, egyben a legtitokzatosabb is volt. Férje oldalán, aki a nemkülönben talányos Ehnaton volt, az eretnek fáraó - az egyistenhit megteremtője, Mózes ihletője - ez az asszony részese lett kora, a Krisztus előtti XIV. század legnagyobb történelmi és szellemi kalandjának. Christian Jacq, a neves francia egyiptológus, nagysikerű történelmi regények szerzője, ezúttal történészként mutatkozik be a magyar olvasónak. Ősi szövegek felhasználásával rekonstruálja Ehnaton és Nofretiti nagy tervét: a Nap új fővárosának felépítését. Eközben feleleveníti az uralkodó pár mindennapjait, beszámol uralkodásuk fényes korszakáról és az utolsó évek rejtelmeiről. Történelmi nyomozása során felfedi, hogy a Napisten királyi társnője sorsát nem a véletlen alakította, hanem pontos, jelképes program.

Christian Jacq - A ​tűz útja
Az ​ifjú írnok, Iker végre megérti, hogy célt tévesztett akkor, amikor Szeszósztrisz fáraót üldözte gyűlöletével, s rájött, hogy az ellenséget másutt kell keresni. Iker most már királyi fiú, s ezt a kivételes rangot maga a fáraó adta neki, örökbe fogadva őt. Az ellenség, aki az abüdoszi élet fáját el akarja pusztítani, a Hírhozó, s ez a gonosz varázserővel rendelkező lény csapatokat gyűjt a határokon, hogy megszállják és megsemmisítsék Egyiptomot. Szeszósztrisz rendkívül veszélyes feladattal bízza meg Ikert: menjen Kánaánba, s kutassa fel a Hírhozó rejtekhelyét... Iker tudja, hogy az életét kockáztatja, s útja során találkozik olyan emberekkel, akik a Hírhozónak adják ki magukat. Ám eközben az igazi Hírhozó immár núbiai rejtekén igyekszik hatalmasra dagasztani az áradást, amely majd végleg romba dönti az országot!

Christian Jacq - Az ​ókori Egyiptom bölcsei
Ki ​volt Ehnaton, a híres Naphimusz alkotója? Bölcs vagy bolond? És a varázslatos szépségű Nefertari, akinek arcmása évezredek óta foglalkoztatja az emberek képzeletét? S vajon milyen ember lehetett a legendás Imhotep, az írnok, mágus és gyógyító? A múlt ködéből egyszer csak elénk tűnnek ezek az alakok, mert Christian Jacq e művében tudósi jártasságát is csillogtatja ugyan, de nem tagadja meg önmagát: olyan szenvedéllyel mesél az ókori bölcsekről, hogy nemcsak az a messzi múlt elevenedik meg előttünk, melyben éltek, hanem alakjuk, személyiségük, szellemük, amint megidézi sorsukat, tetteiket, gondolataikat, melyek áthatották korukat, s melyeken eltűnődni a ma emberének sem haszontalan. Fáraó, királynő, építész, írnok, pap és papnő követik egymást, ismertek, ismeretlenek: III. Szeszósztrisz, Hatsepszut, I. Széthi, Horemheb, Ptahhotep... mindannyiukat látjuk abban az isteni magasságban, hová népük vallása helyezte őket, de egyúttal hús-vér emberként, felelős uralkodóként, vagy épp szerelmes férjként vagy feleségként is. Christian Jacq, a nagyszerű ókorkutató és regényíró, aki már számos izgalmas történetet mesélt el nekünk Egyiptom nagy fáraóiról, most tudós kutatóként, ám a lehető legélvezetesebb stílusban tárja elénk a Nílus mentén több ezer éven át virágzó, hallatlanul sokrétű kultúrát.

Christian Jacq - A ​gonosz szövetsége
A ​négykötetes Ozirisz titkai második részében Szeszósztrisz fáraó eltökéltsége, a bűnöst mindhiába kereső tábornokainak erőfeszítései s a királynő és Hathor istennő hét papnőjének mindennapi varázslásai és gondoskodása ellenére a szép abüdoszi akácia a végét járja. A papnők legtitokzatosabbika, aki az ifjú Iker írnoknak megjelenik éjszakánként, azt javasolja: "az élet fájának" megmentéséhez építsenek új piramist, amely megtestesíti Oziriszt. Szeszósztrisznak tetszik a terv, s mikor megtalálják a legjobb helyet a leendő piramis számára, Ízisz jóindulatú figyelmétől kísérve, megkezdődnek a munkálatok. Senki sem tudja viszont, hogy hármas összeesküvést szőnek a fáraó ellen. A sivatagi törzseknek prédikáló ördögi, szakállas Hírhozó úgy határozott, meggyilkoltatja a fáraót, és átveszi a hatalmat...

Christian Jacq - A ​meggyilkolt piramis
A ​világszerte rendkívül népszerű francia Christian Jacq új regénytrilógiája a magyarul is megjelent és nagy sikert aratott Ramszesz-pentalógiához hasonlóan az ókori Egyiptom virágkorában, a leghatalmasabb fáraónak, II. Ramszesznek, a fény fiának az uralkodása idején játszódik. Ám az író ezúttal nem a történelmi személyek, már-már mitikus hősök, félistenek sorából választja főhősét, hanem a közönséges halandók, egyszerű, mindennapi emberek közül. Paszer szerény vidéki bíró az egyik déli tartomány szegényes kis falujában, ám becsületessége, hozzáértése, bátorsága szülőfaluja határain túl is ismertté teszi a nevét. Így egy napon felettesei az északi nagyvárosba, Memphiszbe rendelik, ahol hamarosan még nagyobb hírnévre tesz szert, mert sorra kerül összetűzésbe a hatalmasokkal, a törvényes rend megsértőivel, kijátszóival.

Kollekciók