Ajax-loader

Hermann Róbert könyvei a rukkolán


Molnár András - Bona Gábor - Hermann Róbert - A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849.
A könyv 1992-ben jelent meg a Zalai Gyűjtemény sorozat 33. részeként. A nálam lévő példány használt, de ettől eltekintve jó állapotú, csak a borítóján van néhány - nem feltűnő - karcolás.

Hermann Róbert - Nemzetmentők vagy megalkuvók?
Melyik államrész képviseli inkább a magyar állami folytonosságot a török szultán kegyelméből létező, a magyar politikai elit által kormányzott Erdélyi vagy a Habsburgok birodalmába többé-kevésbé betagolt Magyar Királyság? A vallási és közjogi sérelmek indokolják-e az ország négy részre szakítását, mint ahogy ez Thököly Imre időszakában történt? Hazaárulók vagy kollaboránsoké azok a magyar főurak és nemesek, akik II. Rákóczi Ferenc kurucai ellen forgatják a fegyverüket a törvényesen megkoronázott király szolgálatában. Kollaboráció-e királyi biztosságot vagy bármifajta állami hivatalt vállalni a magyar önállóság eltörlésére törekvő II. József, a kalapos király uralma alatt? Hogyan vélekedjünk a magyar megyék megregulázására és a kormánytöbbség megteremtésére az 1840-es évek második felében a magyar vármegyék élére állított főispáni helytartókról? Kollaboránsok-e azok a magyar tisztviselők, akik 1849-ben Windisch-Grätz herceg által létrehozott ideiglenes közigazgatásban vállaltak szerepet az 1848 előtti magyar államiság továbbéltetésének reményében? Kollaboránsok-e azok a tisztviselők, akik a Bach-korszak közép- és alsó szintű igazgatását működtették? Hol van a határ a hivatali szakmai tevékenység és az idegen hatalommal való együttműködés között? Olyan kérdések ezek, amelyeket újra és újra fel kell tennünk nem azért, hogy mentegessük vagy felmentsük elmúlt korok szereplőit, hanem hogy, megismerjük és megértsük cselekedeteiket. Kötetünkben ezt a kérdéskört próbáljuk meg bemutatni nem az ítéletmondás szándékával, hanem történelmünk jobb megértésének reményében.

Hermann Róbert - Ó, a nyugat, a nyugat!
Sorbán Angella interdiszciplináris szemléletű kötete interjús kutatásokra épül, és a migrációs folyamatokat kísérő kulturális csere tárgykörét járja körül. Alaptémája, hogy mit hoznak-visznek a vendégmunkások, a rövidebb-hosszabb külföldi munkavállalás és tartózkodás után Erdélybe visszatérők Nyugat(abb)ról haza, illetve hogyan keveredik a Nyugatról hozott értékrend az erdélyiséggel. A kiadvány erdélyi perspektívából tárgyalja napjaink migrációs folyamatainak jellemzőit és változatos formáit, a nyugati és a kelet-európai gazdasági-társadalmi berendezkedések különbözőségeit, a női vendégmunka sajátosságait, valamint a migrációs többnyelvűség szociológiai aspektusait. A szerző jelen kötetben arra is választ keres, hogy lehet-e innovatív, megújító hatása a külföldi munkavállalásnak a küldő, kibocsátó országok számára.

Süli Attila - Hermann Róbert - Ács Tibor - Németh György - Jankó Annamária - Kedves Gyula - Vajda László - Tóth Orsolya - Tóth László - Klinghammer István - Tóth Ágoston honvéd ezredes, a katona és a térképész 1812-1889
2012-ben az MH Geoinformációs Szolgálat és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállítást és konferenciát szervezett a 19. századi katonai térképészet és a hadászat tudósa, illetve az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc jeles ezredese, Tóth Ágoston születésének 200. évfordulóját ünnepelve – A polihisztor térképész címmel. Jelen kötet gazdagon illusztrálva fűzi össze a konferencia előadásait, Tóth Ágoston 1848–1849-es leveleit és jelentéseit, illetve a kiállítási katalógust, bemutatva a tudós sokszínű életművét.

Hermann Róbert - Gáspár ​András honvédtábornok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Róbert - A ​Zichy-gyémántok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Róbert - Ligeti Dávid - Megosztó ​kompromisszum
Az ​1867-ben létrejött kiegyezés a magyar nemzet történelmének egyik kiemelkedő eseménye. A 2017. szeptember 26-án megtartott nemzetközi konferencia bemutatta a kiegyezés előzményeit, alternatíváit, társadalmi és gazdasági aspektusait. A kötetben a konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát közöljük, olyan neves magyar és külföldi történészek közreműködésével, mint pl. ifj. Bertényi Iván, Lothar Höbelt, Zeljko Holjevac, Dobszay Tamás, Hermann Róbert, Ligeti Dávid, Cieger András, Kedves Gyula és Nagy Mariann.

Hermann Róbert - Klapka ​György honvédtábornok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Róbert - Negyvennyolcas ​történetünk mai állása
Vajon ​lehet-e még újat mondani 1848-49-ről, hiszen a magyar történelem e mámoros és meghatározó másfél évének historiográfiája önmagában több ezer kötetre rúg? Van-e, lehet-e még valami, amit nem vagy rosszul tudunk róla? A 150. évfordulóra, majd a rá következő évtizedben megjelent több száz kiadvány szerint lehet. A korszak elismert kutatója, Hermann Róbert ezt a szakmai hozadékát tekintve is kiemelkedő és páratlanul gazdag könyvtermést tekinti át, rendszerezi és értékeli ebben a kötetben. Országos tudományos műhelyek, akadémiai, egyetemi, levéltári kutatók munkái mellett számba veszi a vidéki múzeumok, helytörténészek, iskolák és lelkes amatőrök kiadványait is. Műfajonként csoportosítva tekinti át az okmány- és forrásközléseket, emlékiratokat, naplókat, adattárakat, monográfiákat, részfeldolgozásokat, életrajzokat és a sokszor már pusztuló vagy éppen az évfordulónak köszönhetően helyreállított emlékhelyeket bemutató köteteket, valamint a szépirodalmi műveket, miközben rámutat az új kutatási eredményekre, és jelzi azokat a területeket is, ahol feldolgozatlan témák várják a jövő történészeit. A magyar polgári nemzet és a modern alkotmányos magyar állam 1848-ban született meg, ezért a kiépítéséért, majd védelméért folytatott szabadságharc örökségét az egész Kárpát-medencében őrzi a nemzeti emlékezet. Természetes, hogy az évfordulóra számos kiadvány jelent meg a szomszédos országokban is, azonban a könyvterjesztés anomáliái miatt e munkák jó része szinte beszerezhetetlen. A bibliográfiával kiegészített kötet többek között ezért hiánypótló kézikönyv -határon innen és túl- a szakmai közönség mellett pedagógusok, könyvtárosok, közművelődéssel és könyvterjesztéssel foglalkozó szakemberek számára is.

Hermann Róbert - Mindig ​az elsők között
Az ​1848-49-es szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak csaknem mindegyikét valamilyen személyes viszony is Magyarország ügyéhez kapcsolta. A sok idegen nevű katona egy részét a születés, más részét a házasság kötötte az országhoz. Igaz, hogy 1848-49 előtt többségük magyarországi kiegészítésű alakulatokban szolgált, ám ez a kapcsolat több tucat más tiszt esetében nem volt olyan erős, hogy 1848 őszén vagy 1848-49 fordulóján a magyar oldalon tarthatta volna őket. Az 1849. október 6-án Aradon akasztófán kivégzett vértanúk közül az első, Poeltenberg Ernő (vagy helyesebben: Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg) volt. Bécsben született, felesége lengyel volt, s mind vele, mind apjával nagyobb részt franciául levelezett. Magyarul csak keveset tudott, s amikor ezredét Magyarországra vezényelték, minden módon igyekezett elérni, hogy átvezényeljék az itáliai hadszíntérre. 1848 őszén majdnem eltávolították a magyar hadseregből, mert izgatott a magyar-osztrák határ átlépése ellen. Mégis maradt, s nem élt a betegszabadság, vagy a szabadságolás lehetőségével. Haláláig hű maradt ahhoz az ügyhöz, amit egy évvel korábban még messze nem érzett magáénak. Életrajzunk többek között ennek okaira keresi a választ.

Hermann Róbert - Gáspár ​András honvédtábornok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Róbert - Nagy ​csaták 16.
A ​kötet az 1849. évi magyar függetlenségi háború nyolc fontos összecsapását és várostromát mutatja be. Elsőként a délvidéki szerb ellenállás jelképének számító szenttamási sánctábor négy ostromának történetéről olvashatunk. Ezt követi a magyar hadtörténelem egyik legsikeresebb hadjárata, az 1849. április eleji gödöllői hadművelet, majd a tavaszi hadjárat lezárást jelentő budai ostrom bemutatása. Részletesen olvashatunk a szabadságharc egyik leghosszabb, végül magyar sikerrel záruló ostromműveletéről, Arad bevételéről. A nyári hadjárat sorsdöntő összecsapásai közül Görgei és az orosz fősereg 1849. július 15-17. közötti háromnapos váci csatáját, majd a Petőfi halála miatt híressé vált július 31-i segesvári ütközetet mutatja be a kötet. A szabadságharc utolsó magyar sikere az augusztus 3-i komáromi kitörés volt; ennek bemutatása után a szabadságharcot katonai értelemben eldöntő augusztus 9-i temesvári csata történetével ismerkedhet meg az olvasó. A kötetet több, első ízben publikált kép teszi még értékesebbé.

Hermann Róbert - A ​Drávától a Lajtáig
A ​kötet tanulmányai arról a folyamatról adnak képet, amelynek során a Batthyány-kormány által átvett, illetve megszervezett fegyveres erő képessé vált az ország védelmére, s a magyar önállósági törekvéseket létében fenyegető, Jellacic horvát bán hadserege által végrehajtott támadás elhárítására. Az első tanulmány a drávai védelmi vonal megteremtését, a második az 1848. szeptemberi horvát invázió elhárítását tárgyalja, a harmadik a pákozdi csatával kapcsolatos vitás kérdésekről ad tájékoztatást. Külön tanulmány foglalkozik Nagykanizsa és a Dél-Dunántúl felszabadításával, Jellacic mellékoszlopának Moson, Sopron és Vas megyei üldözésével, Perczel Mór 1848. októberi fegyverszüneti tárgyalásaival, valamint a bécsi forradalom felmentésére indított, a schwechati csatával végződő magyar támadási kísérlettel. A korábbi összefoglalókhoz képest újdonságot jelent a bécsi Hadilevéltár anyagának felhasználása, illetve az 1998 óta megjelent szakirodalom és forráskiadványok hasznosítása. Az egyes tanulmányokat létszámkimutatások, illetve okmányok közlése egészíti ki.

Hermann Róbert - A ​rendőrminiszter és a Zichy-gyémántok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Róbert - Perczel ​Mór első honmentő hadjárata
Az ​1848/49. évi szabadságharc tábornokainak több mint egyharmada hagyott hátra emlékiratokat. A szerzők - bár tisztában voltak önnön szerepük fontosságával - némi köteles szerénységet mutattak memoárjaik írásánál. Nem restellték bevallani egyes hibáikat, hogy a többiről annál mélyebben hallgassanak. Egyetlen kivételt találunk a tollforgatáshoz folyamodó hadfiak között: Perczel Mórt. Az ő emlékirataiban nyoma sincs bárminő önkritikának. Részletes kidolgozásukban talán ezért sem jutott tovább soha 1848 őszénél. Ez időszaki működésének előbb az első "Első hadjáratom" címet adta, majd - Julius Caesar után, egyes szám harmadik személyben a "Perczel Mór első és pedig honmentő hadjárata" címmel látta el. Ez a sok kitérővel teli fejezet tartalmazza Perczel hadi tetteinek krónikáját a pákozdi csatától az ozorai diadalon át az 1848 őszi zalai hadműveletekig. Az első két eseménysorozatban Perczel viszonylag csekély szerepet játszott. Muraközi hadjáratát viszont valóban egyedül vezette. Itt mutatkoztak meg először hadvezéri képességei és hibái. Ezért érdemli meg, hogy a főszereplő által adott címmel tárgyaljuk történetét.

Pál-Antal Sándor - Süli Attila - Hermann Róbert - Komán János - Ágyúcső ​és puskapor
Bodor ​Ferenc, a balánbányai rézbánya üzemvezetője a régióban elsőként gyártott ágyút, épített és üzemeltetett lőporgyárat Csíkmadaras határában a honvédség számára 1849 tavaszától a szabadságharc végéig. A forradalom utáni évtizedekben méltatlanul megfeledkeztek róla, és rágalmazások szenvedő alanyaként volt kénytelen mellőzötten, nélkülözések közepette eltartani népes családját. Széles körű levéltári kutatások alapján a szerzők az általános történeti, illetve a kor hadtörténeti környezetébe ágyazva ismertetik Bodor Ferenc életútját és munkásságát, valamint mellőzésének, érdemei tagadásának historiográfiáját, ezzel egy időben új megvilágításba helyezve Csíkszéknek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepét.

Hermann Róbert - Kovács László - Petőfi ​halála
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Róbert - Nagy ​csaták 15.
A ​magyar honvédsereg első komoly győzelme a perlaszi szerb sánctábor 1848. szeptember 2-i bevétele. Itt szerepeltek először együtt a magyar haderőt alkotó volt császári királyi alakulatok, a 10. honvédzászlóalj, a Woroniecki-szabadcsapat, illetve a mozgósított nemzetőrség erői. Az 1848. szeptember 29-i pákozdi csata közben a magyar hadsereg a jobbszárnyon sikeresen verte vissza a horvát balszárny támadását, a hadközépen pedig a magyar tüzérség szétlőtte a támadó oszlopokat, így azok el sem jutottak a magyar vonalakig. Noha a magyar haderő a Bécs felmentésére indított támadásban vereséget szenvedett, az 1848. október 30-i schwechati csatában a közelharcban a magyar csapatok jól szerepeltek, s a Répásy Mihály ezredes vezette lovasdandár sikeresen akadályozta meg a császári csapatok átkaroló mozdulatát. Perczel Mór tábornok 1849. január végén a Duna-Tisza-közben indított ellentámadást – a január 22-i szolnoki, ill. a január 25-i ceglédi ütközet volt a magyar haderő első sikeres támadása a főhadszíntéren a főváros feladása után. Ennek köszönhetően Windisch-Grätz császári fővezér Budapest közelében vonta össze erőit, s hetekre leállított minden támadó tevékenységet. Az 1849. február 5-i branyiszkói ütközet Guyon Richárd ezredes, „a magyarnak ángol oroszlánja” nevéhez fűződik. Ez az összecsapás zártra le Görgei felvidéki téli hadjáratát, s ennek révén vált lehetővé a magyar főerők egyesülése. Az egyesült honvédsereg első nagy csatáját 1849. február 26–27-én a Tarna vonalán, Kápolnánál vívta Henryk Dembiński altábornagy vezetése alatt. Miután a magyar fővezér nem összpontosította időben csapatait, a csata Windisch-Grätz győzelmével ért véget. Józef Bem tábornok, a magyarok Bem apója 1848. december közepe és 1849. március közepe között, mintegy három hónap alatt szabadította fel Erdélyt. A hadjárat fordulópontja volt az 1849. március 11-i nagyszebeni ütközet, amelynek révén Bem megszerezte az ellenség legfontosabb támaszpontját, s arra kényszerítette az Erdélyt megszálló osztrák és orosz erőket, hogy rövid időn belül kiürítsék az országrészt.

Hermann Róbert - Illustrated ​Military History of Hungary
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Róbert - Kossuth ​Lajos élete és kora
"Ez ​az életrajz arra vállalkozik, hogy a legújabb kutatások alapján, népszerű, olvasmányos stílusban mutassa be XIX. század meghatározó politikusának életét és korát. Szerzője nem deheroizálni akarja választott hősét, hanem emberközelbe hozni a nagy államférfit. Elismerve Kossuth érdemeit, szól politikusi hibáiról és emberi gyengéiről is. Mert Kossuth nem oszlopszent, nem szobor volt, hanem érző és cselekvő ember, erényekkel és hibákkal. Ha ebből az emberből és nagyformátumú poitikusból sikerült valamit megismertetnünk az olvasóval, munkánk elérte célját."

Hermann Róbert - Kossuth ​hadserege, Kossuth fővezérei
A ​kötet Kossuth 1848–49-es tevékenységé három, egymással szorosan összefüggő kérdéskör alapján vizsgálja. Az első kérdés: milyen szerepet játszott Kossuth az önálló magyar hadsereg létrehozásában - azaz megalkotója volt e haderőnek, vagy csak továbbfejlesztője a Batthány Lajos miniszterelnök elkezdett munkának? A második kérdéskör: Milyen szerepet játszott Kossuth a honvédsereg tábornoki karának megteremtésében? Választásait mennyiben befolyásolták egyéni rokon- és ellenszenvek, politikai szempontok? Végül: Mennyire voltak szerencsések az egyes hadseregek, illetve az egész honvédsereg fővezéri posztjának betöltésével kapcsolatos választásai? Valóban a Görgeihez való viszonya volt a meghatározó, vagy inkább Bemet favorizálta? Hogyan lett a tökéletesen alkalmatlan Dembinskiből kétszer is a fősereg vezére, s miért nem lett az 1849 nyarán alkalmas Vetter Antalból? Törekedett Kossuth arra, hogy Ő maga vegye át a fővezérséget, s ha igen, miért nem valósult meg e szándéka?

Hermann Róbert - Forradalom ​és szabadságharc (1848-1849)
A ​kötet felidézi az 1848-as forradalom eseményeit, főbb szereplőit, az újonnan megalkotott áprilisi törvényeket, a megalakuló Batthyány-kormány belpolitikai intézkedéseit, katonapolitikáját és a külső támadások ellen folytatott honvédő háborút, amely a világosi fegyverletételbe torkollott, valamint az ezt követő megtorlásokat.

Hermann Róbert - Megtorlás ​az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után
A ​kötet összefoglalót ad az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő, részben kísérő megtorlásokról. Ismerteti a vésztörvényszékek működését, az osztrák kormányzatnak és tanácsadóinak a Magyarországon megtorlás alá vonandó személyek körével kapcsolatos elképzeléseit, a megtorlás elveinek alakulását 1848 októberétől 1849 augusztus végéig. Bemutatja a megtorló gépezetet, az oroszok és az osztrákok között az amnesztia kérdésében folytatott tárgyalásokat. Megállapítása szerint az erőtlen amnesztia-terveket a császár semmisítette meg, s ezért a kivégzésekért legalább akkora felelősség terheli, mint Haynaut. Bemutatja a kivégzetteket, majd részletesen ismerteti a megtorlás egyéb formáit: a botozásokat, börtönbüntetést és sáncfogságot, az ellenálló települések feldúlását, a Kossuth-bankók megsemmisítését. Végül összegzi a magyarországi és a korabeli európai politikai megtorlások méreteire vonatkozó adatokat és a megtorlás megszüntetésének, illetve az amnesztia kiterjesztésének történetét.

Hermann Róbert - I. ​Ferenc József és a megtorlás
A ​történeti irodalomban máig is viták folynak arról, hogy milyen felelősség terhelte I.Ferenc Józsefet abban, hogy a szabadságharc leverését követően 1849 őszén olyan véres megtorlás következett. Az uralkodó felelősségét csak a Monarchia összeomlása után lehetett vizsgálni titkos levéltári anyagok megnyílásával. A kötet több alfejezetben, a korábbi és újonnan előkerült iratok alapján vizsgálja a kérdést.

Hermann Róbert - Magyar ​hősök arcképcsarnoka
A ​magyar történelem ezeregyszáz éve a kiemelkedő katonai teljesítmények története is. A kiemelkedő haditettek végrehajtóinak bemutatása azért fontos, mert sokkal könnyebb egy korszakot, vagy a történelem egészét egyéni teljesítmények során át megismertetni, és megszerettetni.

Hermann Róbert - Az ​1848-1849-es szabadságharc nagy csatái
Hermann ​Róbert könyvével indul a Zrínyi Kiadó Nagy csaták című új sorozata. Célunk az, hogy a magyar történelem egy-egy háborús korszakának csatáin és ütközetein keresztül mutassuk be a magyar történelem egészét. Természetesen a hadieseményekre összpontosítunk, de miután a háborút társadalmi jelenségnek – vagy ahogy a neves porosz katonai teoretikus, Karl von Clausewitz fogalmazott, a politika más, erőszakos eszközökkel történő folytatásának – tekintjük, a kor tágabb politikai körülményeit ismertetve szólunk a háborúk történetéről. A kötet nem a forradalom és szabadságharc története, sőt nem is teljességre törekvő hadi krónikája. A szerző arra vállalkozott, hogy elemezze a szabadságharc legjelentősebb összecsapásait, s ezáltal a magyar hadtörténelem egyik legdicsőségesebb időszakát idézze fel a mai olvasó számára. A korszak politikatörténete, valamint a hadszíntér és a közlekedési lehetőségek ismertetése után a szembenálló haderőket mutatja be, majd ezt követi a szabadságharc 11 csatájának és 28 ütközetének leírása – számos illusztrációval, világosan eligazító térképekkel, az összecsapásokban szemben álló erők vezetőinek életrajzával, és a fennmaradt jelentésekből, visszaemlékezésekből, levelekből vett részletekkel. A kötetet részletes, áttekintő bibliográfia zárja.

Hermann Róbert - Az ​abrudbányai tragédia, 1849
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Závodszky Géza - Hermann Róbert - Nemzet ​születik
1823 ​januárjában, zúzmarás napon, szatmárcsekei magányában egy vékony, magas, halovány férfi, Kölcsey Ferenc papírra vetette: "Isten áldd meg a magyart." Vajon ismerjük-e az 1810-es évek végének, az 1820-as évek elejének eseményeit? Tudunk-e eleget azokról a szorongásokról és reménységekről, amelyek Kölcsey nemzedékében a kormány jogtiprása meg a nemzeti művelődés első jelei nyomán keletkezett? Nem sokkal több mint egy évtized múltán, 1836-ban Vörösmarty Mihály megírta a Szózatot. Már véget ért a leghosszabb és legdrámaibb reformországgyűlés. Csak a minap hurcolták katonák börtönbe az országgyűlési ifjakat. Vajon érezzük-e, értjük-e, hogy miért követi a Himnusz zsoltáros hangját a Szózat ércesebb csengése? A 19. század első felének szenteltük ezt a könyvet. Ez a kor népünk emelkedésének, a honfitársakat elválasztó rendi korlátok lebontásának, a magyar nemzet születésének a kora. Járjuk be újra együtt a várakozást, a remény, az építkezés, a szabadság, a diadal, a vértelen forradalom útját! Éljük át újra a hősies helytállás példáit, az önfeláldozást, a vereséget és a gyászt! Sorsunkra külön-külön máig meghatározó hatást gyakorolnak.

Hermann Róbert - Erdődy Gábor - Szemere ​/ Batthyány
Batthyány ​személyiségéről tettei mondanak legtöbbet, Szemerééről a szavai és az írásai tanúskodnak. Kis túlzással mondhatnánk, Batthyány az erélyes tettek, Szemere az erélyes szavak embere volt. Kettejük közül Batthyány volt a nagyobb formátumú, Szemere a koncepciózusabb politikus. Szemere aktívan részt vet az 1848-as törvények megalkotásában, míg Batthyány a törvények keresztülvitelében szerzett elévülhetetlen érdemeket.

Hermann Róbert - 1848-1849 ​- A szabadságharc hadtörténete
A ​könyv az 1848-1849-es szabadságharc hadtörténetének eddigi legsokoldalúbb összefoglalása hazai és bécsi levéltári kutatások alapján. A politikai előzmények, a katonai intézményrendszer, az egymással szembekerült hadseregek fegyverzetének, egyenruhájának és szervezeti felépítésének ismertetése vezeti be a művet. Bőségesen foglalkozik azokkal a "járulékos" tényezőkkel (katonaföldrajzi helyzet, hadiipar, hírszerzés, háborús propaganda, hadisajtó, katonai cenzúra, hadlelkészi szolgálat, egészségügy, hadifogolykérdés) is, amelyek nélkül e háború története sem érthető meg. A hadjáratok, csaták és ütközetek rendkívül szemléletes leírása nem öncélú: nem csupán a harctéri történésének hátterét és következményeit érthetjük meg belőle, de kibontakozik a szabadságharc katonai-politikai eseményeinek láncolata, a meghatározó - neves és névtelen - személyiségek, hősök jelleme is. A munka külön érdekessége, hogy számos eleddig ismeretlen tényt tartalmaz, és több ponton (például a pákozdi és a schwechati csata eseményeit és a mellékhadszíntereket illetően) módosítja, bővíti az ismereteket. A hadműveletek világos áttekintését színes térképek segítik. A kiadvány egyik különlegessége a legfontosabb összecsapások térbeli, "terepasztalszerű" ábrázolása, mely minden olvasó számára közérthetővé és életszerűvé teszi a kor harcászatának a szövegben bemutatott jellegzetességeit. A szerző elbeszélői stílusa kifejezetten élvezetes, néhol "anekdotikus", de történelmileg mindvégig hiteles. A szöveget igen gazdag illusztrációs anyag kíséri, köztük nemritkán nyomtatásban először megjelenő korabeli metszetek, litográfiák, festmények, vízfestmények. A könyvet bátran ajánljuk minden általános és középiskolai tanulóknak, tanárnak és mindazoknak, akik a történelem, a hadtörténet iránt érdeklődnek.

Kollekciók