Pritz Pál könyvei a rukkolán

Pritz Pál - Bárdossy ​László
A ​könyv a történelemtudomány eredményeit felhasználó, azokon alapuló dokumentumregény. Kísérlet a néhai külügyminiszter-miniszterelnök arcélének megrajzolására, tevékenységének higgadt és körültekintő bemutatására.

Pritz Pál - Magyarország ​külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején
Jóllehet ​az 1919 és 1945 közötti magyar diplomácia története fő vonásaiban feldolgozottnak tekinthető, Pritz Pál munkája az első, amely Gömbös Gyula kormányának külpolitikáját monografikusan ábrázolja. A szerző széles körű hazai és külföldi forrásanyagra támaszkodva, sok új tényezőt napvilágra hozva, új szempontokat felvetve vizsgálja ezt a négyesztendős időszakot. Munkája képet ad a magyar külpolitika formálódásának mechanizmusáról, Gömbös külpolitikai nézeteinek miniszterelnöksége előtti alakulásáról, a német - magyar, az olasz-magyar, az osztrák-magyar kapcsolatokról, az ún. "keleti politikáról". A történeti irodalomban fellelhető, olykor leegyszerűsítő, olykor téves megállapításokat nem közvetlen módon cáfolja, hanem a teljesebb kép megrajzolásával igyekszik korrigálni azokat.

Pritz Pál - 100 ​év
"A ​kötet modern szemléletű politikatörténeti munka. Vagyis a szerző figyelme minden olyasmire kiterjedt, amely a politikumot befolyásolja. Így például az 1918-as polgári demokratikus forradalom elbeszélésénél szó van benne a spanyolnáthának nevezett pusztító influenzáról. Mivel 1918/1919 forradalmait jelentős mértékben az a szellemi erjedés alapozta meg, amelyet a Nyolcak festőcsoportjának munkássága, annak Ady Endre költészetével, Bartók Béla zenéjével, a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század című folyóirat munkásságával való összefonódása okozott, ezért néhány fényképpel és tömör mondatokkal itt is szolgál. A történet vége felé tekintve pedig ugyanúgy szól az Ikarus autóbuszok sikertörténetéről, mint Hofi Gézáról, akinek tűpontosan előadott paródiái úgy szórakoztattak hatalmas tömegeket (sőt ma is szórakoztatnak), hogy közben magát a roskadozó rendszert stabilizálták. A történész a lezárt korszakok bemutatásának a mestere. A honi históriában jelenleg a Kádár-korszak vége e határ. Az utána következő évtizedekről is minden bizonnyal ő képes - ha a rokonszakmák eredményeit jól összegzi - a leghitelesebben írni, ám produktuma bizonyosan elmarad a lezárt korszakok ábrázolásának mélységéhez képest. Ezért az elmúlt évtizedekről itt az elbeszélés különösen szűkszavú."

Pritz Pál - Pax ​Germanica
Végül ​is milyen "rendet" akart a világ számára feltételezve - győzelmét feltételezve - a Führer Németországa berendezni, tehát miképpen festett volna a Pax Germanica? Erre a szövevényes, belső ellenmondásoktól is terhes kérdésre keres választ Pritz Pál legújabb könyve. A második világháborúban elpusztult több mint félszázmillió ember, közöttük életét vesztette öt milliónál is több német. A történeti látószög szélesedésével, az érzelmi- ideológiai összetevők elhalványosodásával a higgadtabb látásmód birtokában a történeti folyamatok reális szemrevétele világossá tette, hogy a nemzetiszocializmus törekvései igen sok vonatkozásban a német história előzményeiből sarjadtak ki. A németek mind az első mind pedig a második világháborúval az európai kontinentális hegemónia és egyben világuralmi pozíció megszerzését tűzték ki célul. Ugyanakkor Hitler számára a béke, mint tartós állapot nem is létezett, a Führer felfogásának is komoly szerepe volt abban, hogy a nemzeti-szocialista legfelső vezetésnek nem volt részletes elgondolása a konkrét területi célokról. Saját szövetségeseikre tekintettel is bölcsebb volt a hallgatás. "Csak ha már az utolsó katonai döntések megszülettek és ezáltal Németország számára létrejöttek azok a hatalmi feltételek, amelyek birtokában sem barátra, sem ellenségre nem kell tekintettel lenni, akkor lehet nyíltan a nagygermán gondolattal előlépni" - írta Ribbentrop Hitlernek 1942 szeptemberében.

Pritz Pál - A ​Bárdossy-per
A ​Salzburgban lakók nem sok ügyet vetettek arra a leponyvázott amerikai katonai teherautóra, amely 1945. október 3-án a repülőtér felé vette az útját. Pedig olyan emberek voltak rajta, akiknek a szavától, akaratától nem oly rég nagyon sokak sorsa függött... Most az amerikai hadsereg rabjai ők, akiket azért visznek a repülőtérre, hogy átadják honfitársaiknak - azok tegyék mérlegre viselt dolgaik súlyát. E foglyok egyike Bárdossy László volt külügyminiszter-miniszterelnök... Budapesten már várják őket. A kötetben a szerző meggyőző érveléssel, álláspontja sokoldalú dokumentálásával igyekszik eloszlatni azt a tévhitet, amely olyan "gonosz" személynek láttatta Bárdossy Lászlót, aki "az egész világtörténelemben nem található" bűncselekményeket követett el. Az olvasó a közölt források segítségével nyerhet teljes képet erről a politikai perről, amely még ma is a viták kereszttüzében áll.

Gergely Jenő - Pritz Pál - A ​trianoni Magyarország
Ez ​az izgalmas kötet az ún. Horthy korszak történelmileg igaz és bármiféle politikai vagy ideológiai elfogultságától mentes megismeréséhez nyújt segítséget. A szerzők szerves egységben tárgyalják a bel- és külpolitikai eseményeket, a fejlődési irányokat, mindig szoros kapcsolatban a kor társadalom- gazdaság- és művelődéstörténeti összefüggéseivel.

Balogh Sándor - Gergely Jenő - Izsák Lajos - Jakab Sándor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Magyarország ​a XX. században
A ​kötet Magyarország XX. századi történetét a nemzetközi viszonyokba szorosan beágyazva és azokkal kölcsönhatásban tárgyalja, külön figyelmet szentelve a közép- és kelet-európai nemzetek és nemzetiségek sorsának sajátos alakulására. A hazai munkásmozgalmat pedig a nemzeti fejlődés szerves alkotórészeként, a korabeli haladó irányzatok és mozgalmak keretén belül, de a mindenkori jelentőségének megfelelően ábrázolja. A politikai intézményrendszer és központi intézményeinek bemutatásakor kitekint a helyi állami és és társadalmi szervek, valamint a közigazgatás működésére. A politika mellett a gazdaság, a társadalom és a kultúra története is helyet kapott a kötetben. A szerzők - saját kutatásaikon túl - elsősorban a történettudomány legújabb eredményeire támaszkodtak munkájukban, s a tudományosan igazolt és szilárd ismereteket közérthetően, olvasmányosan fogalmazták meg.

Gyáni Gábor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Szarka László - Tomka Béla - A ​mi 20. századunk
Az ​ezredforduló a világ számos történészét késztette arra, hogy a 20. századról véleményt alkosson. A 2000 körüli években egy vagy több szerzős világ- és régiótörténetek éppúgy nagy számban jelentek meg, mint hosszabb, rövidebb ország-történetek. Ennek ellenére a téma nem kimerített, magyar vonatkozásban hangsúlyosan nem. A magyarság számára ugyanis a hosszú és/vagy rövid ez nyilvánvalóan nézőpont és tematikai szempontrendszer kérdése 20. század nem egyszerűen a szélsőségek kora volt, hanem a minden korábbinál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás mellett szétszakíttatásunk kezdete, az idegen megszállás és a függetlenség elvesztésének, valamint az állandó újrakezdéseknek az időszaka is. Az ismétlődő kényszerhelyzetek és gyakorta beszűkülő mozgásterek okán szinte állandósultak a kiegyensúlyozott fejlődést megszakító törések. A magyar 20. század akár a többnyire egymást tagadó, folytonos újrakezdések időszakaként is értelmezhető lenne. A külső és belső történések eközben egyidejűleg keltettek felfokozott reményeket és pillanatokon belül szenvtelenül romboltak le illúziókat. Olyan nehezen érthető száz év volt ez, amelyben mintha több évszázad történései sűrűsödtek, teleszkopizálódtak volna. Súlyos és mindmáig értelmezésre váró, több olvasatú történeti üzenetek és tanulságok tárháza, amelyek egymásnak gyakran ellentmondó történelemképek konstruálására ösztönözték és ösztönzik még ma is a különböző szocio-kulturális csoportok emlékezőit és identitáspolitikusait. Az 1867 utáni dualista időszaknak végén az ún. boldog békeidőkkel majdnem ugyanolyan ellentmondásos a megítélése, mint a Horthy-, vagy a Kádár-korszaknak. Egyik időszakról sincs olyan össznemzetileg elfogadott, konszenzusos történelemképünk, mint 1848-49-ről vagy a legtöbb korábbi korszakról. Az interpretációs sémák a század főbb folyamatairól és fordulópontjairól mind a mai napig igen ambivalensek, gyakran egyoldalúak. Ezért nem csoda, hogy olykor éles ellentmondásban állnak egymással. Ilyen megfontolásokból kiindulva döntött úgy 2009-ben szerkesztőségünk, hogy a nagy összegzések időrendben haladó narrációi helyett tematikai szempontból tekintjük át a magyar 20. század jellegzetes vonásait. Vagyis nem egyes korszakok komplex teljesítményét tesszük mérlegre, hanem meghatározott szempontokból hosszú távú folyamatokat vizsgálunk meg, és ezek belső logikája szerint viszonyítjuk egymáshoz az egymást követő korszakokat. Öt ilyen alapvető szempontot találtunk. Ezek a következők: politika rendszerek, társadalmi változások, gazdasági fejlődés, külpolitika és magyar kisebbségek. A feladatra az egyes témák legavatottabb magyarországi történész szakértőit a témák sorrendjében: Romsics Ignácot, Gyáni Gábort, Tomka Bélát, Pritz Pált és Szarka Lászlót kértük fel. Felkérésünknek valamennyien vonakodás nélkül eleget tettek, s a Korunk 2010. áprilisi száma így A mi 20. századunk címmel jelenhetett meg. A szám fogadtatása Erdélyben és Magyarországon egyaránt igen pozitív volt. Ez indított bennünket arra, hogy a tanulmányokat kibővítve külön kötetben is kiadjuk. Ezzel azt a hagyományt kívánjuk folytatni, amelyet a 2001. május 25-én, Budapesten tartott konferenciánkon elhangzott előadások kötetbe rendezésével kezdtünk el 2003-ban (Erdélyről Európában mítosztalanul), majd 2005-ös kolozsvári konferenciánk anyagainak a kiadásával folytattunk 2006-ban (Történelmünk a Kárpát-medencében. 1926-1956-2006). Az öt szerzővel együtt erősen bízunk benne, hogy vállalkozásunk nem volt hiábavaló, s kötetünk eljut olyanokhoz is, akik nem olvassák a Korunkat. S már most jelezzük, hogy sorozatunk folytatódik: az első három kötethez az elkövetkezendő években újabbak fognak csatlakozni reményeink szerint a magyar, és ezen belül az erdélyi történelem iránt érdeklődök örömére és megelégedésére.

Bán D. András - Diószegi László - Márer Pál - Pritz Pál - Romsics Ignác - Integrációs ​törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19-20. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.