Ajax-loader

Szophoklész könyvei a rukkolán


Szophoklész - Antigoné ​/ Oedipus király / Oedipus Kolónosban / Élektra
A ​megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. Legújabb darabjában Szophoklész négy drámája olvasható, Antigoné, Oedipus király, Oedipus Kolónosban, Élektra.

Szophoklész - Élektra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szophoklész - Antigoné ​/ Oidipusz király
A ​tragédia egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. Végül az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt sem hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst.

Szophoklész - Oidipusz ​király / Oidipusz Kolónoszban / Antigoné
Az ​ókori görög drámát tekintve Szophoklész a minta, sok esetben a mérce is. Műveinek hősei tragikus hősök: eszményeik, céljaik minden esetben világosak, bukásuk oka az, hogy egy náluk hatalmasabb erő velük ellenkező célra törekszik. Cselekedeteiket objektíven megítélni azonban szinte lehetetlen; a történetek megírása óta állandó vitaalapul szolgálnak.

Szophoklész - Élektra ​/ Oedipus király / Antigoné
Sorsdráma. ​Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete" - írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben. A kötetben Szophoklész három drámáját találja az olvasó. A mükénéi mondakörből a Pelopidák történetét idézi az Élektra, a thébai Labdakidák tragédiáát az Oedipus király és az Antigoné eleveníti fel. A tragédiákat Babits Mihály, Devecseri Gábor és Mészöly Dezső fordította.

Szophoklész - Antigoné ​/ Élektra
Szophoklész ​(i. e. 496-406) két tragédiájának hősei két és félezer év távolából szólnak a mai nézőhöz, olvasóhoz, mondanivalójuk mégis mindenkit érint, mindenkit érdekel. A jó és a rossz, az igaz és a hamis, a törvény, a bűn és a kötelesség összeütközése az emberi élet alapjati érintő kérdések, ezekkel vívódtak Szophoklész hősei csakúgy, mint mindenkor élő emberei, minden irodalmi alkotás alakjai. Ha Antigoné és Élektra másként gondolkoznak is, mint mi , mégis közel éllnak hozzánk, mert állhatatos lelkiismeretük parancsához hű alakjuk a tiszta emberi törekvések magasabbrendűségét igazolja a pusztító erőszak hatalmával szemben. Bár sorsuk tragikus, mégsem lehangoltan, hanem lélekben megerősödve tesszük le a könyvet.

Szophoklész - William Shakespeare - Antigoné ​/ Rómeó és Júlia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szophoklész - Szophoklész ​drámái
A ​kézirati hagyomány Szophoklész hét legjobbnak tartott tragédiáját őrizte meg, mintegy száz évvel ezelőtt pedig egy szerencsés véletlennek köszönhetően egyik szatírjátékának papirusztöredékei is előkerültek az egyiptomi sivatag homokjából. A nyolc dráma ezúttal új és a korábbi kiadásoknál részletesebb jegyzetekkel jelenik meg. Az új kiadás igyekszik hangsúlyozni a korabeli előadás sajátos vonásait: a recitált és énekelt részek váltakozását, valamint a görög dráma hagyományos szerkezeti részeit tipográfiai eszközök is kiemelik. A kötet utószava ismerteti az egyes művek legfontosabb értelmezéseit, és eligazít a legújabb kutatási irányzatok között.

Szophoklész - Oidipusz ​király / Oidipusz Kolónoszban
Az ​"Oidipusz király" egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. Mondották már nemegyszer, hogy ez a legelső "krimi" a világirodalomban. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. És az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt se hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst. Jelen kötet a két Oidipus drámát bocsájtja az olvasók rendelkezésére.

Szophoklész - Antigoné
"Sorsdráma. ​Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete" - írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben.

Aiszkhülosz - Szophoklész - Euripidesz - Görög ​tragédiák
Devecseri ​Gábor műfordítói pályája során mindvégig az ókori görög irodalom csúcsainak meghódítását tartotta fő feladatának. Az élete nagyobb felén végighúzódó Homérosz-fordítással párhuzamosan foglalkoztatta az ötödik századi nagy tragikus triász, Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész tragédiáinak magyar megszólaltatása. Ez egyben próbája volt számára szünet nélkül és szenvedélyesen alakított műfordítói elvei érvényességének is. Kötetünk a negyedszázadon át belső ösztönzés és külső alkalmak szerencsés találkozása során készült valamennyi tragédiafordítását tartalmazza, a legkorábbi szophoklészi Élektrától a műfordítói pályája egyik főteljesítményének vallott euripidészi Bakkhánsnőkig.

Kollekciók