Ajax-loader

Hollós Ervin könyvei a rukkolán


Hollós Ervin - Lajtai Vera - Horthy ​Miklós, a fehérek vezére
1919. ​május 31., Szeged: "Miközben folytak a megbeszélések az új kormányról, Károlyi Gyula a második szobában egy vendéget fogadott. Horthy Miklós altengernagy jelent meg nála, akinek Károlyi fölajánlotta a hadügyminiszteri tárcát. Horthy nem adott határozott választ, egy hét gondolkodási időt kért... Ez az a pillanat, amikor megjelenik a politikai élet színterén Horthy Miklós, aki azután 25 éven keresztül Magyarország kormányzója volt. Neve elválaszthatatlanul összefonódott az ellenforradalmi korszak politikai rendszerével. S miként egy ember életében meghatározó az ifjúkor, ugyanúgy meghatározóak voltak e 25 év történetére, a politikai rendszer lényegére, minőségére születésének hónapjai, azok az események, amelyek a világra hozták.

Hollós Ervin - Kik ​voltak, mit akartak?
1956. ​október 23-án a déli órákban Budapesten valami váratlan és elképzelhetetlen kezdődött el. Az ellenforradalom nyugati krónikásai szerint "spontán", "ösztönös népmozgalom" bontakozott ki, a "nép fegyvert fogott", hogy "kivívja szabadságát". Valóban ösztönös volt? Valóban a nép mozgalma volt? A szerző erre a kérdésre ad választ. A könyvben megszólalnak a szereplők, ellenforradalmárok, az alvilág figurái, feltárulnak a dokumentumok, napvilágra kerül 1956 igazi háttere. A könyv nem elemzi az ellenforradalom összes okait és tényezőit. Mindenekelőtt a tudatos osztályellenség, a bukott reakciós pártok és egyházi szervezetek, hétpróbás fasiszták és bűnöző elemek készülődéséről, illegális szervezkedésről rántja le a leplet

Hollós Ervin - Harminckét ​nevem volt
1944. ​július 27-én a csendőrnyomozókkal való tűzharcban elesett barátaimról Ságvári Endre. E nap történetét tartalmazza ez az írás. Nem rólam, barátaimról, elvtársaimról szól e történet. A szereplők fital fiúk, lányok, az Országos Ifjúsági Bizottság és a VII. kerületi ifjúmunkáscsoport tagjai. Olyan fiatalok, akik szerették volna az életüket szebbé, jobbá tenni, és szerették azt a harcot, amelyet ezért folytattak. E harc éleltük értelmét jelentette. Szeretném, ha mások is megismernék e történetet. E nap egy nemzedék harcának elválaszthatatlan mozzanata, és minden, ami e napot megelőzte. Ügyünk erejét a forradalmi nemzedék egysége, összeforrottsága biztosítja, s ehhez jobban kell ismernünk egymást. E történet szereplőinek egy része átélte a viharokat, és ma is a küzdők táborában van. Egy részük akkor halt meg, amikor a legfájdalmasabb meghalni - a győzelem előtt. De életünket, harcuknak és haláluknak értelme volt, mert segítettek elűzni a sötétséget, amely már-már mindent beborított.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Köztársaság ​tér 1956
A ​fegyveres ellenforradalmi csoport 1956. októbert 30-án reggel támadást indítottak a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székháza ellen. A kora délutáni órákban elfoglalták a pártházat. A könyv e néhány óra történetével, a drámai és tragikus eseményekkel és azok jelentőségével foglalkozik. Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve sokrétű dokumentumanyag alapján bizonyítja, hogy a legjelentősebb ellenforradalmi csoportok és vezetőik tudatos és átgondolt, előre kitervelt támadást intéztek a pártház ellen azzal a céllal, hogy a rendszer védelmében fegyveres harcot szervező erők egyik központját felszámolják. A könyv sorra veszi és bemutatja a pártbizottság ostromában részt vett Corvin közi, Baross téri, Kilián-laktanyai, Széna téri csoportok létrejöttét, kialakulásuk történetét, szociális összetételüket, az ellenforradalomban játszott szerepüket. Külön foglalkoznak a szerzők a pártház alatti állítólagos börtönkazamatákról terjesztett provokatív hírekkel és a börtönök feltárására folytatott ásatásokkal. Dokumentumokkal bizonyítják, hogy az ellenforradalmárok e nagyarányú és átgondolt provokáció kibontakoztatását összekötötték a gátlástalan tömeghisztéria felkeltésével abból a célból, hogy országosan leszámolhassanak a népköztársaságot védő erőkkel. Mi történt a pártházban? Kik követtek el árulást? Milyen erőkkel, fegyverekkel rendelkeztek a védők? Milyen szerepet játszottak a segítségükre küldött harckocsizók? Mi történt a védőkkel a ház elfoglalása után? - A szerzők e kérdések mindegyikére részletes választ adnak. Az események tükrében tárgyalják Nagy Imre és a körülötte tömörülők szerepét. Feltárják a székház elfoglalása és az október 30-a után bekövetkezett további ellenforradalmi események közötti összefüggéseket, a fegyveres csoportok további erősödését, a különböző jobboldali és szélsőjobboldali pártok létrejöttét, a hatalmi szervként fellépő bizottságok megalakulását és tevékenységét. Krónika ez a könyv, s ugyanakkor emlékeztető is; felidézi a szennyes ellenforradalmi áradattal szembeszálló forradalmárok alakját, azoknak a hősi helytállását, akik életüket is hajlandók voltak a szocialista hazáért feláldozni.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Hidegháború ​Magyarország ellen /1956
A ​“Kik voltak, mit akartak?” és a “Köztársaság tér, 1956″ című kötetek után most egy olyan, a magyarországi ellenforradalom történetével foglalkozó feldolgozást nyújtunk át az olvasónak, amely a nemzetközi imperializmusnak az eseményekben játszott szerepével, a hazánk ellen kibontakozott felforgató tevékenységével foglalkozik. Természetesen szem előtt tartjuk, hogy az imperializmus akciói önmagukban nem lettek volna képesek ellenforradalmat előidézni Magyarországon: a szocializmus építésének során felmerült ellentmondások megoldatlansága, a szektás-dogmatikus és a revizionista irányzat kialakulása, egymás elleni harca, illetve a belső reakció szervezkedése tette számukra lehetővé jóhiszemű emberek, fiatalok megtévesztését, az ellenforradalom táborába sodródását. Eredeti dokumentumok, emlékiratok, könyvek, bírósági tárgyalások jegyzőkönyvei alapján bizonyítjuk a vezető imperialista hatalmak – egyes szerzők által tagadott – szerepét az 1956-os tragikus események előkészítésében és lefolyásában. Bemutatjuk a hazánk ellen folytatott lélektani hadviselést, a megfékezési és felszabadítási politika összefüggését, valamint azoknak a nyugati intézményeknek és hírszerző központoknak az akcióit, amelyek szerteágazó elméleti és szervező munkát vállaltak magukra. A legrészletesebben a CIA és a Szabad Európa Rádió tevékenységét ismerheti meg az olvasó. Külön fejezet foglalkozik a jobboldali magyar emigráció szerepével, programjaival, készülődésével a hatalom átvételére, illetve az ennek érdekében tett gyakorlati lépésekkel.

Hollós Ervin - A ​73-as zárka
Hollós ​Ervin nem kitalált történeteket szokott írni. A Margit körúti katonai börtön 73-as zárkája valóság volt a felszabadulás előtt, és valóban élt e könyv hőse, Deák György is, aki 1943 júniusában halálraítéltként került oda. Története mégis, vagy talán éppen ezért, csupa dráma, izgalom, kaland. Mint fiatal ember, néhány barátjával maga talált rá a forradalmi útra, több száz főből álló szervezetet épített ki, fegyvereket szerzett, akciókat hajtott végre. A kommunista párttal azonban már csak elfogása után, a börtönben sikerült kapcsolatba kerülnie. Hollós Ervin eleven hitelességgel idézi fel érdekes alakját, szüntelen életveszélyben folytatott harcát.

Hollós Ervin - Rendőrség, ​csendőrség, VKF 2.
1939. ​őszétől a felszabadulásig mind keményebbé, brutálisabbá vált a diktatúra... Ezekben az években a VKF 2., a csendőrség és a politikai rendőrség terrorhadjárataiból kiemelkedik tizenkét nagyarányú, országos jelentőségű nyílt nyomozás, amelyek terjedelme és mélysége kihatott az ország sorsának alakulására. A nyomozások aprólékos, sokszor hónapokig tartó munkáját olyan akciókkal egészítették ki, amelyek radikálisan "oldották meg" egy-egy terület "biztonságát". Horthy és Keresztes-Fischer Ferenc felelőssége ebben elsőrendű, a II. világháború kitörésétől kezdve az ő közvetlen intencióik alapján folytak a nagyarányú letartóztatások és tömeges tisztogatási akciók, mint például 1941 nyarán az észak-erdélyi vagy 1942 januárjában a délvidéki tisztogató "hadműveletek".

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Drámai ​napok
1956. ​október 23-án Budapesten és Magyarország több városában tüntetés kezdődött, elsősorban a szocializmus építése során elkövetett hibák kijavításnak jelszavával, hamarosan felbukkantak azonban az ellenforradalmi, szocializmusellenes, nacionalista és soviniszta jelszavak is, majd rövid idő múlva ezek váltak uralkodóvá. A következő napokban fegyveres felkelés bontakozott ki a népi demokrácia, a szocializmus ellen, a városok és a falvak véres események színtereivé váltak. Harminc esztendő telt el az 1956. őszi tragikus események óta. Kellő történelmi perspektíva ahhoz, hogy a napjainkban is nagy érdeklődést kiváltó ellenforradalmi eseményeket történeti elemzés tárgyává lehessen tenni. Pontosan mi is történt 1956. október végén - november elején Magyarországon? Hogyan változott az 1956. október 23-i tüntetés véres ellenforradalmi lázadássá? Milyen okok hatására jutottunk idáig? Kik álltak az események hátterében? Milyen szerepet játszottak az imperialista hatalmak az ellenforradalom előkészítésében, illetve az ellenforradalom napjaiban? Mi volt az ellenforradalmárok célja? Hogyan sikerült - a Szovjetunió internacionalista segítségével - felülkerekedniük a szocializmushoz hű erőknek, megvédve a néphatalmat Magyarországon? Ezekre a kérdésekre ad választ, levéltári anyagokra, dokumentumokra, bírósági jegyzőkönyvekre, visszaemlékezésekre támaszkodva Hollós Ervin és Lajtai Vera új könyve.

Kollekciók