Ajax-loader

Kende Sándor könyvei a rukkolán


Kende Sándor - Lusta ​Emmit tetten érik
Ne ​gondoljon senki rosszra! Lusta Emmi nem követ el semmi rosszat! Hát akkor? Mit jelent a titokzatos cím? Mert ugye tolvajt, rablót "tetten lehet érni", ahogy mondani szokták. Lusta Emmit azonban nemhiába nevezték el lustának. A legnagyobb ritkaság, hogy "tenne" valamit. Vagy mégis? Aztán ha szeretetből, lelkes ügybuzgalomból mégis elszánja magát a cselekvésre, olyan szemérmesen, olyan titkolódzva teszi, hogy a végén majdnem igazi krimi kerekedik a dologból. Erről szól ez az érdekes regény... Emmi nagy titokban éppen ajándékot készít nyári pajtásainak, mikor "tetten érik". A megható jelenetnek azonban sok izgalmas előzménye van. A szereplőket jórészt ismerősként üdvözölhetjük, találkoztunk velük a szerző Lusta Emmi és az indián című regényében.

Kende Sándor - Száguldó ​nyugtalanság
Mit ​is akar Berényi Simon, ez a nyughatatlan fiatalember, miket gondol, miközben csühögőnek becézett motorján szédületes iramban száguld valamelyik lányismerőséhez? Magányosságát vajon melyikük képes feloldani; a jó kedélyű Mangi, a bölcsész Edwyna, a kollégiumbeli Angéla vagy a félénk Ellike? Ki érti meg zaklatottsága, nyugtalansága igazi okát? Kende Sándor olvasmányos, élvezetes regényének hőse izgatottan keresi helyét a világban. Becsületesen akar élni, olyan ember ő, aki a ki nem mondott szavát is betartja. Magára talál-e végül Berényi Simon, megtalálja-e az egyéniségének megfelelő miliőt, a megértő társat, vagy ott robog most is a végtelen országúton szeretett motorja nyergében, jókedvét, bánatát a szélbe kiáltva?

Kende Sándor - Furcsa ​lány
Kiről ​szól ez a regény? Ki ez a furcsa lány, mi történik vele, hogyan jut el odáig, hogy végül kést emel a férjére, s egy hajszál választja csak el a legszörnyűbbtől? - A regény drámai végkifejletének csúcsáról egyforma élességgel látható a múlt, jelen és jövő. A furcsa lány ekkor már asszony, és nem is fiatal. Távol él hazájától, egy idegen világ aranykalitkájába zártan. Úgy tűnik: ő az, aki révbe jutott. Egy olasz földbirtokos felesége, ha úgy tetszik, egy igazi úré. Pesten ismerkedtek össze. Az olasz úr akkor katonatiszt, a furcsa lány pedig egy ragyogó szépségű pesti színésznő és egy "jég hátán is megélő" férfi kisebbik gyermeke. Fény, szépség, vendégjárások. A háború közvetlen közelében élő ország szemfényvesztő, s ugyanakkor önámító pesti polgári világa ez. A furcsa lány, aki csúnyácska, bámulja és egyben gyűlöli anyját, aki céltudatos, önző és gyönyörű. Ez a bámulat és irigy gyűlölet, ez az ellentmondás űzi a furcsa lányt olyan utakra, ahol nem találhat sem kielégülést, sem megnyugvást. Kende Sándor visszatérő témája a fölbomló polgári család és az idegenbe szakadt emberek drámája. A Furcsa lány alighanem összegezése ennek a témavilágnak. Mintha ezt a kérdést végleg le kívánná zárni az író; minden eddiginél messzebbre jutva végkövetkeztetésében. Hiszen Médi, amikor kést ragad, nemcsak hogy mindent felad, amit odakint elért, de tettével kimondja a végső ítéletet is: - ez így nem élet...

Kende Sándor - Szembenézni
"Szeretni ​nem könnyű. Eljutni odáig! Rá kell éhezni, igen. Meg kell koplalni érte. A szeretet minden fajtájáért: nemcsak a szerelemért, hanem a családért, a barátságért is. Rá kell döbbenni arra, hogy ezentúl mindennek másképp kell lennie! Hogy szenvedni kell érte valamit. És nem is csak valamit, hanem folyamatosan és mostantól kezdve mindig. Ez a rémület szent: így csodálkozunk rá egy újszülöttre, ezzel a pánikkal eszmélünk az öregségre, és húzzuk be a nyakunkat egy halálhírre. Ráérezni a véglegesre. Arra, hogy elkerülhetetlen.." - vallja az író regénye forrásvidékéről, arról a kegyetlen, sokszor kétségbeejtő világról, melyben a szülői, anyai-apai szeretet nélkül felnövő gyerekek élnek. Súlyos külső és belső konfliktusokat ábrázoló regényében egy állami gondozott kislány küzdelmes emberré válását állítja elénk.

Kende Sándor - Lusta ​Emmi és a szerelem
Hova ​lett vajon az a híres-nevezetes hajdani restség? Ugyan bizony lustának hívható-e Emmi egyáltalán? Aligha. Olyan buzgalommal készül meglepni kaposvári pajtását, hogy azzal megszégyeníti a legszorgalmasabbakat is. S lám, amikor végre elkészül a csodálatos ajándék, a gitár - ők egyszerűen csak citernyáknak mondják -, hát nem lába kel a vonaton, miközben Pécsről látogatóba indulnak Kaposvárra?! No, aztán nemcsak Emmi, hanem Brigi és Ficere is roppant lelkesedéssel lát neki a nyomozásnak. Számtalan buktató és csalódás után nyomára akadnak-e a bűvös zeneszerszámnak, és sikert aratnak-e vele a farsangi álarcos bálon? Erről szól ez a rendkívül érdekes és mulatságos történet.

Kende Sándor - Felmentő ​ítélet
A ​Felmentő ítélet egy ízig-vérig modern tragédia regénye. Az erőszak önmagában még nem új, nem modern jelenség; az igazság nevében elkövetett erőszak sem. Mégis: Kéri Gyula, a regény főszereplője, az igazságos erőszak "papja" - jellegzetesen a mi korunk embere (Vagy áldozata?!). Kemény, céltudatos, szuggesztív fiatalembernek ismeri meg az olvasó. Szívós, mondhatni ádáz tanulással szerzi meg a jogászdiplomát még a háború előtt. Kis diáktanyáján, albérleti szobájában az ő erejére támaszkodnak barátai s a lányok, akik hozzá sodródnak. A háború már az illegális mozgalomban találja Kérit, mégsem mentheti meg szerelmesét, a kis zsidólányt, akit deportálnak a családjával együtt. A megrázkódtatás, a tehetetlen düh és gyűlölet eltorzítja a férfi jellemét. Ereje - erőszakossággá válik, keménysége - kegyetlenséggé, céltudatossága - mániákus, kíméletet, igazságot és megkülönböztetést nem ismerő bosszúvággyá. Államügyész. És egyszer kamaszkori barátjával szemben kell képviselnie a vádat... "Ha az erőszakot személyes indíték, bosszú lobbantja, szem elől vész a cél: az igazság nevében igazságtalanság történik. Igazság, becsület, szerelem nélkül az ember káros élőlény, hiába született az ellenkezőjére. Ennek bizonyítására hívtam életre régényem vergődő hőseit" - mondja az író./Akönyv külső borítója hiányzik./

Kende Sándor - Lusta ​Emmi és az indián
Nyári ​verőfény, döngicsélő méhek, illatos virágok, hívogató, hűs víz - kell-e ennél szebb vakáció? Hát még ha összejönnek a víkendtelep régi pajtásai! S minden ott folytatódik, ahol tavaly abbahagyták. Azaz talán mégsem. Az öreg autóval most több a baj, elvész egy fényképezőgép, a bolondos költő egy időre elveszti összes műveit, és a társaság egy része bizony majdnem vízbe fúl. A sok kaland, izgalom egymást éri, de hogy az események végül jó véget érnek-e, hogy Lusta Emmi feladja-e végre a lustaságát, és az öreg tragacs megdicsőül-e, az már maradjon ennek a derűs, vidám regénynek a titka.

Kende Sándor - Hadova ​papa és a mozdony galeri
Az ​izgalmas események színhelye egy pályaudvar, annak is külső vágányai, amelyek egyikén öreg, kiszuperált mozdony várja a sorsát. Múzeum lesz belőle, vagy kohóba vetik? Addig is, amíg a sorsa eldől, gyerekek álmodozásának, vidám játékainak színtere. Örömüket azonban csakhamar megrontja valami. Más gyerekek, jobban mondva suhancok is felfedezték az elhagyott vágányokat. Ők azonban nem játszani akarnak - hiszen a vagonok kifosztása csöppet sem játék.

Kende Sándor - A ​Szajna lánya
Tíz ​regény után első novellás kötete ez a könyv Kende Sándornak; ritkaság, hogy egy író ennyire kerülje a novella ingerlően kézhez álló műfaját, mégis természetesen él Kende Sándor e műfaj eszközeivel: akadnak novellák, melyekben könnyedebb elbeszélőnek mutatkozik, mint legjobb regényeiben. A Szajna lánya huszonöt évnyi időt fog át, a felszabadulás óta írt novelláinak legjavát tartalmazza, következésképpen a legkülönfélébb élmények, vonzalmak, változások lenyomatát viseli magán. Színes, változékony a tematikája: a humanista fűtöttségű, kesernyés humorú katonatörténetektől átível a finom etikai érzékkel megoldott mai életképekig, sorsvázlatokig, mint például a nevelőintézetben dolgozó pedagógusházaspár életének zátonyra futása az asszony rossz nevelői munkája miatt, vagy az édesanyja látogatására Párizsba utazó fiatalember vergődése 1956-ban, a felfordult országba való visszatérés és anyja leplezett, kétségbeesett ragaszkodása között. Kende Sándor számára a novella műfaja elsősorban hangulatteremtő erejének kipróbálását jelenti: regényeinek fegyelmezett, gondosan kimunkált szerkezete helyett itt a fesztelenebb, változatosabb, impresszionisztikusabb stílus uralkodik. A kötet bensőséges hangulatához az is hozzájárul, hogy egy őszinte, nyílt írói karakter saját művészi lehetőségeivel való kísérletezésének és játékának lehetünk tanúi.

Kende Sándor - Elárult ​élet
Kende ​Sándor egy orvosnak és elkényeztetett leányának tragédiáját mondja el, miközben harminc esztendő időszakát jeleníti meg három főhősének bemutatásával. A kispolgári unalom üres világából menekülő orvos, aki csak hivatásának él, végül is leányával kerül szembe, s véletlenül megöli őt . A jó meseszövésű, olvasmányos mű a pécsi társadalom múltját és jelenét filmszerűen pergő képekben eleveníti fel.

Kende Sándor - Fekete ​rapszódia
Kende ​Sándor újabb kötetében kisregények, novellák és az alkotóműhely gondjai szerepelnek egymás mellett. A címadó kisregény, a Fekete rapszódia fiatal főhőse, Zsolt szerelmes, vergődését és vívódását azonban a még nagyobb szerelem: a bánya okozza. A bánya, amelynek sorsa eldöntetlen: megszűnjön-e, vagy szükség van rá. A történet abban az időszakban játszódik, amelyben a gazdasági irányítás egy tollvonással megszüntette a bányák fejlesztését, s bányadinasztiákat szórt szét - e tévedés károkat okozott -, Zsolt azonban a közgazdasági egyetem makacsul végigtanult kitérője után is a bányához vonzódik. Az Anyám regényében a felnőtt ember örök lelkifurdalása szólal meg: szerette vagy gyűlölte az anyját, a színésznők és nagyságos asszonyok kedvencét, a Váci utcai mesemódot. S a novellák hősei: szépek és boldogok, furcsák és esendők, sorsukkal dacoló vagy a világban csetlő-botló emberek. Mindennapjainkból ismerjük őket, hiszen velünk dolgoznak, köztünk élnek, velünk örülnek és szenvednek.

Kende Sándor - Szerelmetes ​barátaim
Letűnt ​évtizedek úrinőeszménye volt a lefüggönyözött szobákban kóválygó, gyengéd mozdulattal az ablaknak támaszkodó, szép szomorú asszony, akinek munkába járnia nem illik - el tudja tartani a férje! -, nem avatkozhat a háztartásba, gyermekei nevelésébe - azért van a személyzet! -, végül is kevesebb életteret engedélyezett számára az etikett, mint egy ölebnek. De mi történik akkor, ha egy önálló, cselekvésre és hasznos életre termett, ízig-vérig mai nőt erre az anakronisztikus létformára kényszerítenek a körülmények? Erre keres választ új regényében Kende Sándor. A regény hősnője még gyerekfővel beleszeret egy építésznek készülő, nagyon tehetséges, de magánéletében határozatlan, szüleinek kiszolgáltatott fiatalemberbe. Amikor a család Rómába disszidál, a lány is követi őket, felesége lesz a fiúnak, mert hisz abban, hogy az nélküle nem tudná végrehajtani életprogramját, és nem tudna elszakadni szülei zsarnoki befolyásától sem. Egyhangú, idegőrlő küzdelem kezdődik a fiatalasszony és a szülők között a fiúért, illetve a férjért, s ebben a küzdelemben hősnőnk szinte az első pillanattól vesztes: föladta saját életét, egyéniségét, szabadságát - akkor hát minek a nevében, milyen eredményekre, energiákra támaszkodva tudná a maga ízlése és törvényei szerint alakítani közös életüket? Harapófogóba kerül, mert akár szolgálja, akár lazítja emberét, az ő személyisége csak a férfi függvénye marad.

Kende Sándor - Egymásra ​itélve
Ennek ​a társadalmi regénynek a színhelye a második világháború közvetlen küszöbén álló Páris. Hőse: bár a Párist-járt itthoni mesemondók ajkáról fakadt bohém legendák nyomán indul Budapestről az ábrándok városába, - őt mégse csupán a nyugati kultúra, meg a felejthetetlen, édes-mérgű élet vonzza, mint elődeinek oly hosszú sorát a viszonylagos béke évei alatt, hanem ipari felkészültséggel vándorol ki, hogy szaktudását ottan tökéletesítse. Ilyen szemüvegen át egy egészen más várost talál, mint amilyenről a legendák szóltak. Eszmék és oltárok alapkövei lazultak ebben az időben, óriási fájdalommal vajúdott, ami azóta ránkkövetkezett. A kenyérharc kiszámíthatatlanná és mind meddőbbé nehezült. Ebbe a háborús készülődésbe csöppen újonc-módra és akaratán kívül már ellenségként a pesti fiatalember, akit ennek a külső körülménynek a kényszerűsége sodor a párisi bohém-nyomoruságba, a padlásszobák, diákmulatók és művésztanyák emberei közé.

Kende Sándor - Sorsom ​a könyv
Kende ​Sándor író és könyvkereskedő - így kezdődne egy lexikoncikk a szerzőről. Több mint húsz kötete jelent meg, s a magyar könyvkereskedelem legendás szereplője. A kötetben a "hőskorszakra" emlékezik, 1945-től 1966-ig, bár csak 1974-ben hagyta el a "szakmát". Azóta szabad foglalkozású író. Mint maga írja: "Az úgynevezett >>hőskorszakra<< akartam és szeretek visszaemlékezni. Amikor gőzösünk még nem robogott biztonságosan lefektetett acélpályán, hanem neki kellett rugaszkodnunk a szekérnek és húzta-tolta ki-ki, ahogyan tudta. Aztán ezekből a tapasztalásokból kialakult, >>megalkotódott<< az új szakmai rend." Kende Sándor e könyve is szépirodalom, de történelem is: a sztorikat szépírói eszközökkel írja meg, s a sztorik igazak. Ennyit elég is elárulnunk az olvasónak, akinek szíves figyelmébe ajánljuk Kende Sándor új könyvét.

Kende Sándor - Fekete ​vakáció
Fővár: ​így nevezi el az öreg pajtát néhány kamasz, aki ott próbál a felnőttektől független, külön világot teremteni a maga számára. Kezdetben játék ez, és van benne valami gyermekded romantika, de az élet egyre inkább betör ebbe a zárt világba kemény problémáival s arra kényszeríti a fiatalokat, hogy részesei legyenek a felnőttek konfliktusainak. Részesei - és áldozatai. Azonban nem tehetetlen áldozatai, mert bár egyikük szeme világával fizet az apák hibáiért, ők mégis megpróbálnak fölébe kerekedni sorsuknak. Az író olyan hiteles, eleven, mai figurákat formált meg regényében, akiknek története egyetlen olvasót se hagyhat közönyösen.

Kende Sándor - Lilith ​fiai
A ​legendák szerint Ádám ősapánknak két felesége volt. Az elsőt Lilithnek hívták, s az két fiút szült Ádámnak. Az ő fiai a lidérces szellemóriások, a művészek és más alkotók. Éva, a második asszony fiai, az átlagemberek. A két nemzetség örök harcban áll egymással, a szellem harcol az anyaggal, a haladás a földhözkötöttséggel. Így történik ez Kende Sándor "Lilith fiai" című regényében is a Huszadik Században. A mai modern kor Ádámját vonzza-taszítja a két véglet: a két asszony. Egyiknek szülöttei sem értik meg, - nem tudják és nem képesek megérteni - a másik asszony szülötteit. Nem is érthetik meg egymást, mert az egyik a földön jár, a másik a fantázia szárnyain repül.

Kende Sándor - Őszes ​Ádám lánya
Kende ​Sándor kötete izgalmas prózai műveket tartalmaz. A címadó kisregény napjainkban játszódik. Egy elvált apa és lányai életének és konfliktusainak bemutatásával, finoman fűszerezett iróniával átszőtt elbeszélésével tipikusan mai buktatókról szól az író: válásokról, a párkapcsolatok nehézségeiról, a társadalmi beilleszkedés, illetve az "önmegvalósítás" zsákutcáiról. A Szerelmetes barátaim cselekménye évtizedekkel korábbi időszakba ágyazódik. Egy fiatalasszony sorsának tükrében a polgári házasság válságáról kapunk lélektanilag hiteles rajzot. Az író művészileg sikeresen ábrázolja a háborús, majd az azt követő évek honi atmoszféráját és a disszidenslét sajátos közegét is. Tematikailag és megformálásukban egyaránt igen változatosak a kötetet záró novellák. Kedves pesztonkákként idéztetnek fel például a Bérkocsis utca és környéke hajdani prostituáltjai, de árulkodóan becstelenként egy ötvenes évekbeli elnevelt, karrierista lány. Kende Sándor gyakorta mutat be tragikus életutakat, sorsokat, s humanista átfűtöttséggel szól háborúl élményeiről is. Gyermekekről szóló történetei tükrében a felnőttek vilgának torzulásait is láttatja, kesernyés humorral ábrázolja mindennapjainkat, életünket.

Kende Sándor - Testvérek
A ​kisregény színhelye: egy komlói üzem, szereplői: árva ipari tanuló fiúk, a történet időpontja: 1961. Hogyan válhat valódi munkásközösséggé, egységes erővé néhány tizenhat év körüli, innen-onnan összeverődött, otthontalan fiú együttese? Miképpen sikerül kivívnia a vaskosan-nehézkes, de alapjában véve rokonszenves, új fiúnak, hogy társai maguk közé fogadják? Milyen emberformáló hatása van a közösen végzett, felelősséggel vállalt munkának. Miért teszi gazdagabbá a barátság serdülő fiúk és lányok érzelmi életét? Ezekre és még sok más kérdésre keresi a választ könyvében a pécsi író, s közben kalandos, izgalmas eseményekkel, ismerős - de új oldalukról megvilágított - fiatalok sorsával ismerteti meg az olvasót.

Kollekciók