Ajax-loader

Sudár Balázs könyvei a rukkolán


Sudár Balázs - A ​honfoglalók műveltsége
Sorozatunk ​hatodik, egyben záró kötetében a honfoglalás kori magyarság műveltségének, szellemi kultúrájának nyomait igyekszünk számba venni. Minthogy egykorvolt elődeinktől nem maradtak fenn írások, valójában nem tudjuk, miről és mit gondoltak, hogyan látták a körülöttük lévő világot, miben hittek, mitől féltek, mit és miért találtak szépnek. A kutató - és vele az érdeklődő olvasó - éppen azzal szembesül, hogy elődeink gondolkodásáról, világlátásáról mennyire csekély tudással rendelkezünk. Ráadásul a honfoglalás és a megtelepedés időszaka, ez az oly nehezen megismerhető korszak felettébb inspiratívan hat mai világunkra. Ám minél kevesebbet tudunk - márpedig a szellemi kultúráról valójában nagyon keveset tudunk -, annál többet kell hozzátennünk saját kútfőből: így kerülünk egyre messzebb a hajdanvolt valóságától. A művészet eszközeivel nagyon sokféle megjelenítése születhet - és született is - e kornak, de bármilyen szemet gyönyörködtetőek vagy izgalmasak is ezek az elképzelések, többnyire mégis csak elképzelések. Az elmélyült, kellően fegyelmezett - ugyanakkor szeretetteljes - kutatói munka azonban megmutathatja azt is, hogy milyen eszközöket hívhatunk segítségül ahhoz, hogy a ránk maradt morzsákat mégis egy kicsit jobban megérthessük. Kötetünkben éppen ilyen kalandozásra indulunk.

Sudár Balázs - A ​Palatics-kódex török versgyűjteményei
Török ​költészet és zene a XVI. századi hódoltságban A Palatics-kódex a XVI. századi török hódoltság kulturális életének páratlan emléke. A muszlim és a keresztény kultúra közötti kapcsolatot mutatja be: hét nyelven íródott - törökül, perzsául, arabul, latinul, horvátul, németül és magyarul. A szövegek sokféle témával foglalkoznak: találunk közöttük Luther-zsoltárokat, magyar karácsonyi éneket, török verseket és dalszövegeket, de körömvágási babonákat, asztrológiai feljegyzéseket, török-perzsa társalgási zsebkönyvet, sőt Korán-kommentárokat is. A török versgyűjtemények alapján a kézirat keletkezési ideje és helye is nagy valószínűséggel meghatározható: a hódoltságban állította össze egy valószínűleg magyar származású renegát 1855/89-ben. A három nagy csoportba - muszlim klasszikus költészet, török énekmondás, klasszikus dalszövegek - sorolható versek az oszmán költészet teljes keresztmetszetét adják, s azt bizonyítják, hogy az oszmán-török kultúra még a határvidék mostoha körülményei között is virágzott. E versek éppen azt a közeget villantják fel, amelyet jeles költőnk - s egyben első törökös műfordítónk -, Balassi Bálint is jól ismert. Az antológia háttereként a hódoltsági török művelődés, az oszmán zene- és irodalomtörténet vázlatos ismertetése szolgál.

Ágoston Gábor - Sudár Balázs - Gül ​baba és a magyarországi bektasi dervisek
Minárék ​erkélyeiről dallamos ezánt zengő müezzinek, dzsámik és mecsetek imaszőnyegein kuporgó, fátyolos hangon Koránt recitáló éltes imámok, aranyos betűkkel díszített régi arab, perzsa és török nyelvű vallási műveket, jövőbe látó tudós könyveket lapozgató turbános törökök és bosnyákok, az esti mécsek pislogó világánál Koránt másoló muszlimok, füstölők illatától bódult, kerengő dervisek, Mekkát megjárt muszlim zarándokok, tengerek és szárazföldek vándorai, Allah iránti szerelmüket versben megéneklő, réveteg tekintetű szúfik, török végvárak bajvívóit énekeikkel buzdító, hőstetteiket zengő lantos költők. Mindennapi szereplői egy rég letűnt világnak. E kultúra a 17. század végén az oszmánli török katonákkal és családtagjaikkal együtt tűnt tova, s az új hatalom urai megtettek mindent, hogy az országlakókat minél kevesebb emlékeztesse a másfélszáz éves oszmánli török uralomra. Talán csak egyetlen épület volt, amely továbbra is vonzotta a Balkán, Kis-Ázsia és Arábia igazhívőit: Gül Baba síremléke, vagy ahogy ők nevezték, Gül Baba türbéje.

B. Szabó János - Sudár Balázs - Honfoglalás
Minden ​kezdet meghatározó, emblematikus erővel bír, legyen bár egy közösségé vagy egy személyé; így van ez Árpád népének honfoglalásával is. A magyar őstörténet - a magyarok vándorlása és honfoglalása - iránti érdeklődés egyidős a magyar történetírással: már az első fennmaradt krónikánk szerzőjét, Anonymust is ez izgatta a 12-13. század fordulóján. Bár a következő évszázadokban inkább a magyarok testvérnépének tartott hunok legendás története és világhódító királyuk, Attila személye került a magyar történeti tudat reflektorfényébe, Anonymus Gesta Hungarorumának 18. századi felfedezése után - a soknemzetiségű Habsburg Birodalom keretében lezajló magyar nemzeti ébredés jeleként - Álmos, Árpád és vezértársaik szerepe ismét felértékelődött Attilával és hunjaival szemben. Az általuk végbevitt 9. századi Kárpát-medencei honalapítás pedig kitüntetett helyet kapott a közgondolkodásban. (...) A magyarok Kárpát-medencei beköltözése ma is - olykor komoly indulatokat kiváltó - vitatéma a tudományos és a közéleti diskurzusban egyaránt. Éppúgy, mint már legalább bő másfél évszázada az. Az előrelépést azonban nem csupán az új tudományos eredmények és azok közismertté tétele jelentheti, hanem sokat segíthet annak az útnak a feltérképezése is, ahogyan idáig eljutottunk. Annak az áttekintése, hogy elődeink - különböző történelmi helyzetekben - hogyan gondolkodtak Árpádról és honszerzőiről. Kötetünk éppen ebben kíván segítséget nyújtani.

K. Pintér Tamás - Sudár Balázs - Oszmán-török ​építészet Magyarországon
Az ​album két jeles szakember közös munkájának eredményeként jelenhetett meg. K. Pintér Tamás építészmérnök grafikáit Sudár Balázs turkológus szövegei kísérik. A kötetben szereplő szövegeket Tarik Demirkan ültette át török nyelvre, így kiadványunkat a magyar közönség mellett a török olvasók is élvezettel forgathatják. Az album legfőbb erénye letisztultsága és pártatlan tényközlése. A szerzők nyolc magyar város összesen huszonegy helyszínére kalauzolják el az olvasókat. Nyolc város, melyek évszázadokkal ezelőtt török kézre kerülve új színnel gazdagodhattak, az oszmán kultúra szellemiségével. Pintér Tamás rajzai egyfajta időkapszulaként is értelmezhetők, hiszen a könyvben szereplő épületek többségénél az eredeti oszmán architektúra felújításával, rekonstrukciójával találkozhatunk. Ahogy a könyvben egymást követik a helyszínek, úgy kerül az olvasó is lapról-lapra haladva egyre intimebb kapcsolatba a feltárulkozó épületekkel. Szemünk élvezettel feledkezik bele a rajzok részletgazdagságába, míg gondolatainkban filmként peregnek visszafelé az évek az időben a török hódoltság koráig: a budai török fürdők születéséig, az egri minaretből áradó ezan első felhangzásáig. Lelki szemeink előtt megelevenednek Szülejmán, Idrísz baba, Jakováli Haszan pasa egykori magyar mindennapjai. Az Oszmán-török építészet Magyarországon nem pusztán építészeti album vagy történelmi áttekintés, hanem vezérfonal, melyet követve jobban megismerjük hazánkat, árnyaltabban látjuk történelmünket.

Sudár Balázs - A ​pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi
Az ​„Épített örökségünk” sorozat harmadik köteteként, a 2010. május 22-én a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiban megnyílt „Allah útján” című kiállításhoz kapcsolódva jelent meg Sudár Balázs könyve Magyarország egyik legkiemelkedőbb török-kori műemlékéről, a pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámiról. Mindamellett, hogy átfogó tudományos tanulmány a török hódoltság legépebben fennmaradt dzsámijáról, a kiadvány a laikus közönség számára is élvezhető, olvasmányos stílusban beszéli el az épület építéstörténetét és ad széleskörű kitekintést a korszak muszlim vallási kultúrájáról. Érdekfeszítő összefoglalás mind a dzsámiról, mind a hozzá épült mevleví – keringő dervis – kolostorról, ami az Oszmán Birodalom legelitebb muszlim szerzetesközösségének adott helyet a 17. században. Sudár Balázs (1972, Budapest), az ELTE BTK hallgatójaként szerzett történészi és török filológusi diplomát. PhD fokozatát ugyanitt szerezte meg ("A Palatics-kódex török versgyűjteményei"). Dolgozott az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteményében, az ELTE Török Filológiai Tanszékén, jelenleg az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa. Kutatásai elsősorban a hódoltság oszmán-török kulturális életére irányulnak, főképpen irodalom- és zenetörténeti kérdésekkel foglalkozik, emellett érdeklődik a hódoltság muszlim vallásossága - elsősorban a dervisrendek - iránt. 1990-ben Kobzos Kiss Tamás tanítványaként került a Musica Historica Együttesbe, amellyel azóta is rendszeresen fellép, elsősorban magyar és közép-európai régizenét játszanak. 1997-ben kimondottan a régi török zene előadása céljából alapította meg a Canlar zenekart.

Sudár Balázs - Dzsámik ​és mecsetek a hódolt Magyarországon
"A ​török hódoltság koráról elsősorban a végvári harcok és az ország pusztulása jut eszünkbe. Másrészt a magyarországi "török világ" képét máig a romantika határozza meg, színes keleti világot képzelünk magunk elé minaretekkel, fürdőkkel, müezzinekkel és lefátyolozott nőkkel. Mindezek persze jelen voltak a hódoltságban, legalábbis annak egy részében. A kötet éppen e kérdés nyomában ered a muszlim imahelyek vizsgálatán keresztül: milyen is lehetett ez a "török világ"? A rendelkezésünkre álló források e tekintetben viszonylag kevés eligazítást adnak. Az Oszmán Birodalom nem sokat törődött alattvalóinak az életkörülményeivel, így az állami bürokrácia mégoly gazdag adathalmaza sem sok információval szolgál. Az utazók vagy a katonák pedig annyit láttak meg e világból, amennyit kulturális hátterük, felkészültségük vagy műveltségük látni engedett: többnyire torzképeket. A szegényes információk közül mégis kiemelkedik egy jól használható csoport, az imahelyeké. Ezen intézmények nem csupán a vallási igényeket szolgálták ki, hanem a közösségi élet színterei és a városrészek központjai is voltak, fenntartásukról pedig komoly gazdasági vállalkozások gondoskodtak. Egy-egy imahely tehát a település meghatározó eleme, amelynek puszta létezése rengeteg információval szolgál a helyi muszlim világról. A kötet ezen imahelyek forrásait igyekszik összegyűjteni, hogy általuk világosabb képet nyerhessünk a hódolt Magyarországról. Összesen körülbelül 450 darab imahely működhetett - nem feltétlenül egy időben - a hódoltság 150 éve alatt. Jelenlegi ismereteink szerint 115 muszlimok lakta településen hívta imára müezzin a híveket, ezek közül mindössze kettő volt falu, a többi erődítmény. 60 várban és palánkban nem üzemelt semmilyen imahely, további közel 70-ben csak egyetlen mecset vagy dzsámi szolgálta ki a közösséget. Nem egészen félszáz településen működött több imahely, jelezve ezzel a polgári lakosság, s egyúttal az aktívabb polgári lét és gazdaság meglétét. A legtöbb dzsámi és mecset - jelenlegi tudásunk szerint közel 50 - természetesen az Oszmán Birodalom északnyugati végvidékének központjában, Budán állt. Az összkép tehát talán fakóbb és szegényesebb, mint amire számítunk. Muszlim polgári lakosság az Al-Dunától és a Drávától északra alig félszáz településen élt, ezeknek közel fele a déli régióban állt, s az európai szemlélők mércéje szerint nyomorúságos porfészeknek számított. Mindössze hat komoly méretű, nagyobbrészt muszlim lakosságú város volt itt (Pécs, Fehérvár, Buda, Eger, Várad, Temesvár), amelyek viszont nem sokban különböztek a birodalom más területein álló társaiktól. A hódoltság "török világ"-a nem egybefüggő terület volt tehát, mindössze néhány pötty a térképen." (a Kiadó)

Sudár Balázs - Jakováli ​Haszan pasa dzsámija Pécsen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Font Márta - Sudár Balázs - Honfoglalás ​és államalapítás (9-10. század)
Most ​induló hétkötetes magyar történelmi sorozatunk első kötete a magyar őstörténet legújabb kutatási irányait is felvázolva vezeti az olvasót Etelköztől a Kárpát-medencéig, majd a kötet második felében Géza fejedelem és István király államszervező munkáját mutatja be részletesen. A sorozat kötetei sok-sok látványos illusztrációval, részletes térképekkel, magyarázatokkal, tematikus egységekkel és idővonallal teszik szemléletessé az egyes korszakokat.

Kollekciók