Ajax-loader

Pölöskei Ferenc könyvei a rukkolán


Pölöskei Ferenc - A falukutatás fénykora
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztálya Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága 2002-ben konferenciát szervezett a címben jelölt kérdésről.A kötet a konferencián elhangzott több mint húsz előadást tartalmazza. A falukutatást a különböző oldalakről bemutató tanulmányok különlegesen gazdag anyagot ölelnek fel.

Pölöskei Ferenc - Romány Pál - Falukutatás ​- agrármodell
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pölöskei Ferenc - Az ​1867-es kiegyezés alternatívái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pölöskei Ferenc - A ​magyar parlamentarizmus a századfordulón
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pölöskei Ferenc - Tisza ​István
Az ​1867-ben megkötött osztrák-magyar kiegyezés ötven évre határozott jogi és politikai kereteket alakított ki nemzeti életünk számára. E fél évszázad politikai életének kiemelkedő egyénisége volt Tisza István, aki az 1880-as évek végén kapcsolódott be a parlament munkásságába. Személyében egy vasakaratú, következetes államférfi lépett színre, aki 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig megalkuvás nélkül védelmezte a kiegyezés alapjait. A magyar uralkodó osztály érdekeit a legkoncepciózusabban fogalmazta meg és képviselte. Politikájának sokrétű és bonyolult vonásaira derít fényt e könyvében Pölöskei Ferenc professzor, a kor történetének egyik legjobb szakértője. Hatalmas forrásanyagra támaszkodva, mesterien jellemzi Tisza Istvánt és korát.

Pölöskei Ferenc - A ​szabadelvű párt fényei és árnyai
Magyarországot ​a polgári korban (1867-1944) többpárti parlamentarizmus jellemzi, miközben alapvetően egyetlen párt tartja kezében a hatalmat. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban viszont a parlamenti váltógazdaság érvényesül, vagy pedig változó összetételű koalíciók kormányoznak. A Szabadelvű Párt (1875-1906) megalakulását követően megszakítás nélkül nyolc ízben nyert parlamenti választást, és a polgári kor Magyarországán egyedülállóan hosszú ideig, éppen harminc évig volt hatalmon. PÖLÖSKEI FERENC professzor ezen könyve bemutatja; - mi volt a helye a pártnak a dualizmus kori pártstruktúrában. - Elemzi a párt fő támogatói, a magyarországi nagybirtokosok és a magyar gyáriparosok és a párt viszonyát. - Ezután összegzi - az európai párhuzamokat is vizsgálva - a választójog és a választási rendszer 1848 és 1938 közötti fejlődését. - Végül áttekinti a Szabadelvű Párt három évtizedes történetét, a megalakulástól a fénykoron, majd a válságos perióduson át a párt önfeloszlatásáig. A kötetben megelevenített korszak politikai élete bővelkedett a korszak eszmei-politikai színvonalán álló egyéniségekben. Közülük a szerző különös figyelmet szentel; • a két Tiszának: Kálmánnak és Istvánnak, • Gorove Istvánnak, • Podmaniczky Frigyes bárónak, • Wekerle Sándornak, • Széll Kálmánnak, akik a Szabadelvű Párt vezérei, miniszterelnökei vagy elnökei voltak.

Pölöskei Ferenc - Horthy ​és hatalmi rendszere
Az ​ellenforradalmi rendszer hatalomra kerüléséről, belső viszonyairól, politikai irányzatairól számos forráskiadvány, monográfia és tanulmány látott már napvilágot. A szerző ezért nem a már ismert kutatási eredmények összefoglalását, a kronológiai, történeti események egymásutánjának bemutatását kívánta munkájával elérni, hanem új oldaláról nyúlt az izgalmas kérdéshez. Az ellenforradalmi rendszer kormányzati berendezkedését, a gazdasági, politikai hatalom kiépítését, és megszilárdítását tárja az olvasó elé, bemutatja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egész mechanizmusát, amelynek egyik legfőbb feladata a politikai jogok korlátozása és szabályozása volt. Ezen keresztül képet kapunk a rendszer társadalmi bázisáról, a politikai pártok és irányzatok állásfoglalásairól, elképzeléseiről, az uralkodó osztályok politikai magatartásáról. Izgalmas és újszerű a munka azon része, amely az ellenforradalmi rendszer politikai konszolidációját, Horthy és Bethlen szövetségének kialakulását és elmélyülését, a törvényhozó hatalom ideiglenes jellegének megszűnését tárgyalja. Az Egységes Párt megalakítása, az 1922. évi nemzetgyűlési választások, illetve az első nemzetgyűlés összehívása lezárta az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának első szakaszát, utat nyitott a további gazdasági és politikai célok megvalósításához.

Gergely Jenő - Glatz Ferenc - Pölöskei Ferenc - Magyarországi ​pártprogramok, 1919-1944
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pölöskei Ferenc - A ​rejtélyes Tisza-gyilkosság
Pár ​pillanat még, Tisza a szőnyegre dobta a revolvert, amellyel legalább egy embert megölhetett volna... és azontúl fegyvertelenül állt a három férfival szemben. - Tudja-e, hogy maga miatt nyolc éve szolgálok - kiáltotta az egyik katona. - Maga okozta a háborút, Maga miatt halt meg sok millió ember? - Tudom, hogy sok millió ember pusztult el - felelt Tisza István a halál megdöbbentő pillanataiban -, ezt én is fájlalom, de ennek nem én vagyok az oka... Ez az izgatott beszélgetés Tisza Istvánné grófné és Tisza István második unokahúga: Almássy Denise grófnő jelenlétében folyt le. Tisza a zongorához támaszkodott, tőle jobbra felesége, balra Almássy kontesz állt. A katonák felkiáltottak: - Álljanak félre a nők! - Nem megyek - felelt Tisza felesége. - Én sem - zokogta Almássy Denise, aki ráborult Tisza Istvánra. - Most pedig ütött a leszámolás órája - ordította az egyik katona, és a rákövetkező pillanatban eldördült a három fegyver." A szerző nem csupán az egykori miniszterelnök rejtélyes halálának körülményeire próbál fényt deríteni, de ismerteti az ellene végrehajtott korábbi merényleteket is. Bemutatja ellentmondásos személyiségét, nézeteit, feltárja annak a hosszadalmas bűnpernek az anyagát, melyet az 1918-19. évi forradalmak leverését követően indítottak a "gyilkosok", "felbújtók" ellen. Mindennek fényében kíván válaszolni arra: magányos gyilkosok, vagy összeesküvők végeztek-e gróf Tisza Istvánnal?

Gergely Jenő - Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - 20. ​századi magyar történelem
A ​kötet szerzői - történészek, jogászok, közgazdászok, irodalomtörténészek - komplex, átfogó képet adnak századunk sokat vitatott magyar történetéről. Az objektív történeti tények tükrében vizsgálják a múlt század végi, az első világháborút megelőző eseményeket, a Monarchia felbomlását, a két világháború közötti időszakot, a második világháború vérzivataros éveit. Árnyaltan elemzik a háború utáni időszakot, a pártállami berendezkedést, az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményeit, történéseit és leverésének következményeit. A szerzők a Kádár-korszak, majd a rendszerváltozás bemutatásával zárják a kötetet, amelyet kronológiai táblázat, névmutató és szakirodalmi tájékoztató zár le.

Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - Romsics Ignác - Urbán Aladár - Magyar ​miniszterelnökök 1848-2002
A ​jeles történészek jelezte kötet bemutatja az 1848-2002 közötti időszak azon politikusait - Batthyány Lajostól Medgyessy Péterig -, akik hosszabb-rövidebb ideig hazánkban a kormány élén álltak. A szerzők célja elsősorban az volt, hogy az olvasó megismerje az ország életében egy-egy időszakban meghatározó szerepet játszó személyiségeket, útjukat, amely a miniszterelnöki bársonyszékig vezetett, s ezen belül kormányfői tevékenységüket. Továbbá azokat a sorsfordító eseményeket, amelyek Magyarország utolsó másfél évszázadát meghatározták. Az olvasó eligazodását egy-egy szócikk, illetőleg kronológia segíti. A szöveget igen színes gyakran első közlésű képanyag illusztrálja.