Pölöskei Ferenc könyvei a rukkolán

Pölöskei Ferenc - Tisza ​István
Az ​1867-ben megkötött osztrák-magyar kiegyezés ötven évre határozott jogi és politikai kereteket alakított ki nemzeti életünk számára. E fél évszázad politikai életének kiemelkedő egyénisége volt Tisza István, aki az 1880-as évek végén kapcsolódott be a parlament munkásságába. Személyében egy vasakaratú, következetes államférfi lépett színre, aki 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig megalkuvás nélkül védelmezte a kiegyezés alapjait. A magyar uralkodó osztály érdekeit a legkoncepciózusabban fogalmazta meg és képviselte. Politikájának sokrétű és bonyolult vonásaira derít fényt e könyvében Pölöskei Ferenc professzor, a kor történetének egyik legjobb szakértője. Hatalmas forrásanyagra támaszkodva, mesterien jellemzi Tisza Istvánt és korát.

Pölöskei Ferenc - A falukutatás fénykora
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztálya Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága 2002-ben konferenciát szervezett a címben jelölt kérdésről.A kötet a konferencián elhangzott több mint húsz előadást tartalmazza. A falukutatást a különböző oldalakről bemutató tanulmányok különlegesen gazdag anyagot ölelnek fel.

Pölöskei Ferenc - Takács Ferenc - Dunántúli történetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pölöskei Ferenc - Romány Pál - Falukutatás ​- agrármodell
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pölöskei Ferenc - A ​szabadelvű párt fényei és árnyai
Magyarországot ​a polgári korban (1867-1944) többpárti parlamentarizmus jellemzi, miközben alapvetően egyetlen párt tartja kezében a hatalmat. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban viszont a parlamenti váltógazdaság érvényesül, vagy pedig változó összetételű koalíciók kormányoznak. A Szabadelvű Párt (1875-1906) megalakulását követően megszakítás nélkül nyolc ízben nyert parlamenti választást, és a polgári kor Magyarországán egyedülállóan hosszú ideig, éppen harminc évig volt hatalmon. PÖLÖSKEI FERENC professzor ezen könyve bemutatja; - mi volt a helye a pártnak a dualizmus kori pártstruktúrában. - Elemzi a párt fő támogatói, a magyarországi nagybirtokosok és a magyar gyáriparosok és a párt viszonyát. - Ezután összegzi - az európai párhuzamokat is vizsgálva - a választójog és a választási rendszer 1848 és 1938 közötti fejlődését. - Végül áttekinti a Szabadelvű Párt három évtizedes történetét, a megalakulástól a fénykoron, majd a válságos perióduson át a párt önfeloszlatásáig. A kötetben megelevenített korszak politikai élete bővelkedett a korszak eszmei-politikai színvonalán álló egyéniségekben. Közülük a szerző különös figyelmet szentel; • a két Tiszának: Kálmánnak és Istvánnak, • Gorove Istvánnak, • Podmaniczky Frigyes bárónak, • Wekerle Sándornak, • Széll Kálmánnak, akik a Szabadelvű Párt vezérei, miniszterelnökei vagy elnökei voltak.

Pölöskei Ferenc - A ​rejtélyes Tisza-gyilkosság
Pár ​pillanat még, Tisza a szőnyegre dobta a revolvert, amellyel legalább egy embert megölhetett volna... és azontúl fegyvertelenül állt a három férfival szemben. - Tudja-e, hogy maga miatt nyolc éve szolgálok - kiáltotta az egyik katona. - Maga okozta a háborút, Maga miatt halt meg sok millió ember? - Tudom, hogy sok millió ember pusztult el - felelt Tisza István a halál megdöbbentő pillanataiban -, ezt én is fájlalom, de ennek nem én vagyok az oka... Ez az izgatott beszélgetés Tisza Istvánné grófné és Tisza István második unokahúga: Almássy Denise grófnő jelenlétében folyt le. Tisza a zongorához támaszkodott, tőle jobbra felesége, balra Almássy kontesz állt. A katonák felkiáltottak: - Álljanak félre a nők! - Nem megyek - felelt Tisza felesége. - Én sem - zokogta Almássy Denise, aki ráborult Tisza Istvánra. - Most pedig ütött a leszámolás órája - ordította az egyik katona, és a rákövetkező pillanatban eldördült a három fegyver." A szerző nem csupán az egykori miniszterelnök rejtélyes halálának körülményeire próbál fényt deríteni, de ismerteti az ellene végrehajtott korábbi merényleteket is. Bemutatja ellentmondásos személyiségét, nézeteit, feltárja annak a hosszadalmas bűnpernek az anyagát, melyet az 1918-19. évi forradalmak leverését követően indítottak a "gyilkosok", "felbújtók" ellen. Mindennek fényében kíván válaszolni arra: magányos gyilkosok, vagy összeesküvők végeztek-e gróf Tisza Istvánnal?

Pölöskei Ferenc - Az ​1867-es kiegyezés alternatívái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pölöskei Ferenc - Horthy ​és hatalmi rendszere
Az ​ellenforradalmi rendszer hatalomra kerüléséről, belső viszonyairól, politikai irányzatairól számos forráskiadvány, monográfia és tanulmány látott már napvilágot. A szerző ezért nem a már ismert kutatási eredmények összefoglalását, a kronológiai, történeti események egymásutánjának bemutatását kívánta munkájával elérni, hanem új oldaláról nyúlt az izgalmas kérdéshez. Az ellenforradalmi rendszer kormányzati berendezkedését, a gazdasági, politikai hatalom kiépítését, és megszilárdítását tárja az olvasó elé, bemutatja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egész mechanizmusát, amelynek egyik legfőbb feladata a politikai jogok korlátozása és szabályozása volt. Ezen keresztül képet kapunk a rendszer társadalmi bázisáról, a politikai pártok és irányzatok állásfoglalásairól, elképzeléseiről, az uralkodó osztályok politikai magatartásáról. Izgalmas és újszerű a munka azon része, amely az ellenforradalmi rendszer politikai konszolidációját, Horthy és Bethlen szövetségének kialakulását és elmélyülését, a törvényhozó hatalom ideiglenes jellegének megszűnését tárgyalja. Az Egységes Párt megalakítása, az 1922. évi nemzetgyűlési választások, illetve az első nemzetgyűlés összehívása lezárta az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának első szakaszát, utat nyitott a további gazdasági és politikai célok megvalósításához.

Gergely Jenő - Glatz Ferenc - Pölöskei Ferenc - Magyarországi ​pártprogramok, 1919-1944
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pölöskei Ferenc - A ​magyar parlamentarizmus a századfordulón
Az ​egypárti államberendezkedés közepette a társadalomtudományokban a szükségesnél kevesebb hely jutott a polgári államiságot tükröző parlamentarizmus és intézményei vizsgálatára. Az 1960-as évektől kezdve azonban a történelemtudomány művelői körében egyre erősödő az érdeklődés a többpártrendszer és az emberi, politikai szabadságjogok iránt. Ezt bizonyítják az 1848-49-re, a dualizmusra és az 1945-48 közötti időszak pártjainak történetére irányuló kutatások. Miközben a hivatalos politika a rendszerváltásig elvetette a többpárti parlamentáris demokráciát. Ez a körülmény pedig nem ösztönözte az ilyen irányú munkálatokat. Az előző, a 19-20. század fordulója különös helyzetet foglal el a magyar parlamentarizmus történetében. 1848-ban, illetve az 1867-es kiegyezés után jórészt kiépült és működött e parlamentarizmus sajátos szerkezete. Kialakultak a klasszikus polgári hatalmi ágak, körvonalazódott egymáshoz és az uralkodói széles felségjogokhoz való viszonyuk. Az utóbbiak egyébként 1867 után több, az egész államéletre kiterjeszkedő abszolutisztikus jegyet tartalmaztak. Miközben a parlament rögzítette a nemzetiségek jogviszonyait, megszülettek a gazdasági életet szabályozó jogszabályok, kialakult a polgári közigazgatás, létrejöttek a területi és egyéb önkormányzatok. Az ipar, a kereskedelem és a közlekedés gyors fejlődése közepette átalakult társadalom, megváltozott a népesség gyors fejlődése közepette átalakult társadalom, megváltozott a népesség összetétele. A közjogi kérdésben néhány évtizedig nem tűntek fel komolyabb zavarok.

Gergely Jenő - Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - 20. ​századi magyar történelem
A ​kötet szerzői - történészek, jogászok, közgazdászok, irodalomtörténészek - komplex, átfogó képet adnak századunk sokat vitatott magyar történetéről. Az objektív történeti tények tükrében vizsgálják a múlt század végi, az első világháborút megelőző eseményeket, a Monarchia felbomlását, a két világháború közötti időszakot, a második világháború vérzivataros éveit. Árnyaltan elemzik a háború utáni időszakot, a pártállami berendezkedést, az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményeit, történéseit és leverésének következményeit. A szerzők a Kádár-korszak, majd a rendszerváltozás bemutatásával zárják a kötetet, amelyet kronológiai táblázat, névmutató és szakirodalmi tájékoztató zár le.

Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - Romsics Ignác - Szerencsés Károly - Urbán Aladár - Magyarország ​miniszterelnökei
ELŐSZÓ ​A MÁSODIK KIADÁSHOZ E kötet megírásával különösen érdekes, izgalmas, ugyanakkor nehéz feladatra vállalkoztunk. Hiszen idáig ilyen tárgyú és jellegű összefoglaló még nem látott napvilágot. Holott újkori történetünk valamennyi területének tanulmányozásakor találkozunk a miniszterelnökök személyiségével, működésével és jórészt a nevükhöz kötődő kormányzati mechanizmussal. A modern polgári államban ugyanis - szemben a feudalizmussal - a hatalom megosztása, továbbá a hatalmi ágak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztása és egyensúlya meghatározó jelent6séggel bír. A ,,Független felelős magyar minisztérium alakulásáról”, továbbá „Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról” című törvényeket 1848-ban még a rendi országgyűlés fogadta ugyan el, miként a jobbágyfelszabadítást tartalmazó törvényeket is. Mindezzel azonban széttörte a feudalizmust és életre hívta a modern polgári államberendezkedés legfontosabb intézményeit. A történeti feldolgozás síkján mégis mindez feltűnően elsikkadt, hiszen nem valóságos súlyuknak megfelelően kerültek a kutatás homlokterébe. Ebben persze szerepe volt az 1940-es évek második felében kiépülő pártállam hatalmi struktúrájának. Ezáltal pedig szinte formálissá vált a szóban forgó hatalmi ágak különállása és működésük eredeti tartalma. Kötetünkben így első ízben teszünk kísérletet a végrehajtó hatalom, különösképpen pedig az egyes kormányok miniszterelnökeinek bemutatására. Ismertetjük életútjuk legfontosabb állomásait, meghatározó emberi tulajdonságaikat, vezetői képességeiket, valamint a kormányok élén végzett tevékenységüket. Az utóbbi kibővítése, mélyebb elemzése kiindulópontul szolgálhat egy - az alkotmányjogászokkal együttműködve - igényes, kormányzattörténeti összefoglaló munka megírásához is. Nem térünk ki az ellen- vagy árnyékkormányok és azok miniszterelnökeinek személyére. A kötet gazdagon illusztrált, hiszen több mint 200 képet tartalmaz. A témában való eligazodás érdekében a miniszterelnökök személyével, működésével kapcsolatos irodalmi tájékoztatót a kötet végén helyeztük el. A SZERZŐK

Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - Romsics Ignác - Urbán Aladár - Magyar ​miniszterelnökök
1848. ​március 17-én Batthyány Lajost, az Ellenzéki Párt vezérét kinevezték az első felelős magyar miniszterelnöknek. Vele kezdődik azoknak a magas közjogi méltóságoknak a sora, akik immár több mint százötven éve a mindenkori magyar kormány élén álltak. Reprezentatív összeállításunk a tárgyalt személyiségeket tehetségük, felkészültségük, szorgalmuk, vezetői képességeik számbavételével, tetteik mérlegének megvonásával állítja elénk, illetve életútjukat, tevékenységüket, benne a magyar minisztertanácsban, a képviselőházban, a jogalkotásban, a kül- és belpolitikában betöltött szerepüket veszi szemügyre. Emellett nem hagyja figyelmen kívül a miniszterelnökök és a pártok viszonyát, a politikai taktikázást vagy éppen ennek hiányát sem. A magyar miniszterelnökök bemutatása során mindvégig arra törekedtünk, hogy a népszerű, olvasmányos mű tartalmazza a tudományos kutatás mai eredményeit is, és hogy a gazdag képanyag - esetenként első közlésként - közelebb hozza az olvasóhoz a miniszterelnökök személyiségét.