Szécsi Margit könyvei a rukkolán

Szécsi Margit - Szent ​Búborék
Komor ​színekkel festi a költő a világ "betegségeit". Úgy érzi, lassan elveszítjük a képességünket az egyszerűségre, a természetességre, és az emberi kapcsolatok is kiüresednek. Az emberiség mintha vesztébe rohanna; herdálja értékeit. Az elkeseredés és a harag erélyes intelem, hogy megálljunk. S mindezt az élet feltétlen igenlése, szenvedélyes szeretete diktálja, mely mindenkor képes a nehéz színekbe könnyed, játékos árnyalatokat keverni, s tiszta fényével a sötétséget eloszlatni. A művészet, a szépség, az értelmes, örömre hangolt élet győz az elkeseredés, a kétségek fölött, s testet ölt benne a legtisztább emberség.

Szécsi Margit - A ​Rózsaszínű Dzsip
Szécsi ​Margit önálló új kötettel 1976-ban jelentkezett utoljára (Birodalom). Ezt követte 1978-ban válogatott verseinek gyűjteménye (Mit viszel, folyó), mely a költői élet „folyó”-jának sodrát érzékeltette s pálya feszültségeivel és lendületeivel. Új kötete nehéz megpróbáltatások folyamatában született. Az élet- és pályatárs Nagy László elvesztése tragikusan megrendítő dallama e könyvnek. Szécsi mikrovilágot és makrokozmoszt megszólaltató líraisága, dal- és mítoszteremtő ereje, groteszk módon meghökkentő költőisége tovább él és erősödik legújabb verseiben. Mert Szécsi „a Rózsaszínű Dzsip” „kifestett motorházán”, a Tejúton, a szivárvány hátán vagy az elemi részecske gondolataiba férkőzve küzd, verekszik tovább az értelmes, erkölcsös emberi életért, jövőért.

Nagy László - Szécsi Margit - Csodamalac ​/ Eszem a gesztenyét
Két ​klasszikusnak számító, színpadi karriert is befutott műről van szó, ugyanakkor a költőházaspár elbeszélő költeményeinek egy könyvben való megjelentetése kuriózum. Gitáros Fülöp kalandjait és népmesei ihletettségű gömböc történetét fiuk, Nagy András könyvtervező, grafikusművész színes illusztrációi kísérik. Fülöp életének része a szelídgesztenye, csakúgy, mint szerelme, gyermekei is, azonban családját elrabolják a vagányok. Főhősünk elindul, hogy megtalálja őket, s kalandos utazása ezzel elkezdődik... Egy szegény családhoz váratlanul csodamalac kerül. Noha örülnek neki, s minden jóval ellátják, mégis le kell vágják. Ám a malac gömböce egyre-egyre mohóbb...

Szécsi Margit - Páva ​a tűzfalon
Szécsi ​Margit új verseinek gyűjteménye a már ismert és megbecsült, eredeti és szenvedélyes költő-egyéniséget idézi elénk. Valódi költőt, aki szüntelen és hevesen szorító feszültségekben éli az életet: a világban önmagát látja, és magában a világot érzi és méri. A kötet versanyaga is kettős rendben vonul előttünk: a gyermekkor, az első eszmélések távolodó, nagy lobbanású képeit sűrűbb és érettebb szenvedélyű költeményekkel váltogatják az élet mai látomásai. Egybehangzó képek és szenvedélyek ezek, mert Szécsi Margit minél tovább halad élete és pályája útjain, annál gazdagabbnak és izgatóbbnak érzi a világot. A távoli emlékekben a város peremének régi világától, aztán a felszabadulás és a forradalmi átalakulás éveitől búcsúzik a költő, az élet fokozottabb szerelmében pedig éppen ezekhez az évekhez és emlékekhez akar hűséges maradni. Hogy érték közben csalódások - ezt nem tagadja. De őszintén és mélyről fakadó szenvedéllyel vallja, hogy hű marad mindenképpen gyermekkorának világához és a szabadság forradalmi hitéhez. Sok egyéb verse mellett hadd említsük meg külön is a címadót, a „Páva a tűzfalon"-t amelyben ez a vallomás már-már himnikus erővel szólal meg.

Szécsi Margit - Szécsi ​Margit válogatott versei
Szécsi ​Margit, "a világ női vagánya" az avantgárd eredetű nyelvi modernitás jegyében alakította hol elégikusan fátyolozott, hol hetyke, játékos, humoros líráját. Verseinek fő szólama a teljességigény veszélyeztetettsége, a morál fenyegetettsége, a szabadsághiány személyiségtorzító volta. A válogatás nyolcvannégy verset ölel fel az 1928 és 1990 között élt költő (Nagy László felesége) munkásságából - a címerszerű kisebb művektől a nagyszabású kompozíciókig.

Szécsi Margit - A ​csillagos Golgota
Élet ​és halál senkiföldjén születtek Szécsi Margit utolsó versei. Kötete így maradt betetőzetlen. Ha a sors adott volna Neki némi haladékot, bizonnyal Ő maga rakta volna helyre a hiányzó záróköveket, hisz félkész munkát soha nem hagyott maga után.

Szécsi Margit - A ​madaras mérleg
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szécsi Margit - A ​Betlehem-blues
Új ​kötetében eddigi lírájának folytatója, de egyben újítója is Szécsi Margit.

Szécsi Margit - A ​trombitákat összesöprik
Pusztító, ​vad indulatok, sötét kétségek, reménytelenség, halálvágy, furcsa, irracionális mítoszok: játék, mágia, mese, mely játékosságában válik komollyá s tartalommá - és indulatoktól fűtött felelősségérzet, amely kutatja az ösztönök mélyén rejtőző örömöt, szerelmet és szeretetet, hogy leszámolhasson az elembertelenedés felidézett démonával... - Ritkán tapasztalható jelenség az, ha egy verseskötetben - sőt annak egyes ciklusain belül - hitelesen, magas művészi színvonalon realizálódik két egymást látszólag kizáró emberi törekvés: az élet tagadása s ennek ellentéte: _mert nincs joga, nincs joga az embernek, hogy a megfoghatatlanságot magára öltse, s fölmutassa a Semmit, a mellőzöttség torz fintorára nincs joga..._ A _Március_ (1955), _Az angyalok strandja_ (1956) s a _Páva a tűzfalon_ (1958) után _A trombitákat összesöprik_ Szécsi Margit negyedik verseskönyve. Költészete az elmúlt évek alatt kifejező erő tekintetében elmélyült, és verseinek képei egységes, megragadó látomásokká formálódtak. Mondanivalója mély emberi válságot tükröz, amely egy új szintézis lehetőségét ígéri. Azt vallja, hogy költészet nélkül elektronikus termeszvár lenne a föld, s a lét sem volna több villamos vegetálásnál. A művészet nélkülözhetetlen, a művésznek pedig szolgálnia kell az embert.

Szécsi Margit - Vadak ​jegyében
Könyvünk ​Szécsi Margit (Budapest, 1928. május 28. - Budapest, 1990. november 23.) hetvenötödik születési évfordulója előtti tisztelgésként lát napvilágot. A háromszoros József Attila-díjas költő nemzedéke egyik jelentékeny lírikus-egyénisége, Nagy László költő felesége, alkotótársa volt (férjét e kötet verseiben nemegyszer az N. L. névjel, illetve a Gyanolszál anagramma fedi). Gyűjteményünk lényegében a teljes lírai életművet felöleli, s lehetőség szerint abban az elrendezésben, amiként azt Szécsi Margit - kötetei, Utószava és hagyatéka tanúságával - remélte és megkívánta.

Szécsi Margit - Mit ​viszel, folyó
"...az ​ének, a firtatott, a megvetett, az imádott és kifigurázott, az ének egy hihetlenül-szép betonívbe beleálmodva, az ének a szerkezetek remegésében, az ének röpülve az ujságpapír világos arcán, sárkányként a világon át, röpítve gondolkodó urát, az ének magyarázza meg hogy miért kell átvinni magát korok és szennyes létformák felett az embernek - hogy velünk a mindenség önmagát igazolja - hogy a létezésnek más értelme is van, nem csak az évelő halál: jaj annak aki az idő ellenére megáll!"

Szécsi Margit - Tenger ​véled!
A ​színes egyéniség életének újraálmodott filmjét, fekete-tengeri élményeit, világról, emberiségről, rendszerről, művészetről való meglátásait és számos versének gondolati, képi világát ismerhetjük meg.

Szécsi Margit - Birodalom
Szécsi ​Margit 1977-ben megjelent verseskötete.

Szécsi Margit - Költő ​a holdban
A ​költőnő összes verse 1984-ig.

Szécsi Margit - Új ​heraldika
Az ​Új heraldika Szécsi Margit összegyűjtött verseit tartalmazza, s a befejező, címadó ciklus költeményei kötetben most jelennek meg először. Szécsi Margit már az első kötetében, az 1955-ben megjelent, pályakezdő Március-ban is egyfajta magatartás költője, és már akkor kialakulnak azok a motívumok, amelyek meghatározták művészetét. Említsük meg a legfontosabbakat: mindenekelőtt a táj, a maga realitásában, a táj - főleg a költő későbbi korszakában - a látomásos realizmus tükrében, átalakulva a karnevál szörnyekkel teli forgatagává, a szédült aranykorrá, amelyben végül összetipródnak a lehullt álarcok, ahol a zsibogó szemétdombjára kerülnek a pocsékká romlott értékek, és ahol kiábrándult szomorúsággal söprik össze a tündöklő mocsokba dobott trombitákat; és a táj a cirkuszporonddá nemesült világ, amelynek arany homokját beesheti hó, amely a tél tetszhalálába merülhet, de nem pusztul el soha. Halhatatlan a szent Cirkusz, ahová az "üzletember" nem nyer bebocsátást, s ahol a kötéltáncos bőrét kockáztatja a művészetéért; és a ring!, az ökölvívók ringje, amelyből kiütik azokat, akik nem elég tiszták és nem elég erősek. Szécsi költészetének visszatérő motívuma a szerelem, a két ember szerelme, amely szövetség életre-halálra az emberiségért: erődítmény, elefántcsonttorony és pokol, ahová vereséggyötörten vissza lehet vonulni, ahonnan harcba lehet indulni, és amelyben majdan el kell pusztulni. És mindenekfeletti motívum: a magatartás: élni, szívre szorított kézzel, vagány módra, de a Nagy Hal szájában is hinni, hitetlenül és hinni a jövőben, a gyakran megválthatatlannak látszó világ megváltásában. - Az emberiség ügyének harcosa Szécsi Margit, olyan harcos ő, aki egyetlen ütközet elől sem tér ki.

Szécsi Margit - Eszem ​a gesztenyét
Ha ​tetszik, kisgyerekeknek szóló krimi ez a könyv. Fülöp, a gitáros fellép a cirkuszban, s amíg ő játszik, a vagányok elrabolják a családját, feleségét és a három kicsit, s viszik, viszik őket egy ajtószárny-tutajon lefelé a folyón. Fülöp kergeti őket, vágtat utánuk. Bizony borzasztó. Legalábbis az lenne, ha nem volna tréfa az egész, ha nem volna játékkrimi a krimi, ha nem kellene unos-untalan kacagnunk a képtelennél képtelenebb jelenetek forgatagán. A kitűnő költőnő a modern verselés megannyi fortélyát, a csalafinta rímelés egész tárházát, a nyelvi játékosság tréfás bravúrjait sorakoztatja fel, hogy megnevettesse gyerekolvasóit Fülöpnek, ennek a mai Oprheusznak vidám és groteszk történetével. Mert Fülöp persze végül is győz a lantjával, lebírja a vagányokat, visszahozza családját. Gitárjától újra hangos a város, újra boldog, eszi a gesztenyét.