Ajax-loader

Tolvaly Ferenc könyvei a rukkolán


Tolvaly Ferenc - Benáresz ​a kapu
A ​lélek eszmélése. Tolvaly Ferenc az El Camino - Az út, a Tibetben a lélek és a Boszporusz felett a híd című regényeinek életválsággal küzdő főszereplői előtt utazásaik során tárulkoznak fel az útkeresés és az újrakezdés lehetőségei. A lelki megrázkódtatásokkal teli, életre szóló nagy kalandok. A Benáresz a kapu Indiába visz el, és a hinduizmus ősi-élő sokrétű vallásából merít. A főhőst felesége hirtelen, látszólag magyarázat nélkül hagyta el. Gyötri a kétség, hajtja az értelmetlen múlt, a jelen kényszere és a jövő bizonytalansága. Szinte menekül Indiába, ahol fotóművészként objektíveket cserélve néz, de a képeket önmagán átszűrve lát: kitárul előtte az isteneket mindenben maguk körül érző emberek nyugalmának titka. Egy idő után nem a kétségbeesett, megcsalt férj önsajnálata, hanem a magát is felfedező férfi ír eszméléséről. Elvezet a szent folyó, a Gangesz partjára, India elképesztő szegénységű és átmenetek nélkül pompázatos városain, falvain, sivatagain keresztül a lélek kapujához. Mint Tolvaly Ferenc korábbi művei, így a Benáresz a kapu is olvasás közben átélhető, önismereti-tisztulási folyamatot kínáló hatalmas zarándoklat.

Tolvaly Ferenc - Lélekhez ​a kulcs
Már ​a regény címe is érzékelteti: Tolvaly Ferenc a Szent Jakab-zarándoklattal elkezdett lélekútjának utolsó állomásához érkezett. Az El Camino Az Út, Tibetben a lélek,Boszporusz felett a híd, Benáresz a kapu című regényei feltárják egy-egy világvallás misztériumait, segítséget nyújtanak, hogy elmerülhessünk bennük, és ezáltal teljesebbé tehessük életünket. A főszereplő apja halála után örökségével, egy rejtélyes kulccsal a kezében, megpróbálja felkutatni származását és megtalálni önmagát, hitét, társát, otthonátVéletlenek sodorják mellé a nőt, akinek segítségével bejárja a szefárd zsidók útját. A Lélekhez a kulcs, a célba érkezés regénye.

Tolvaly Ferenc - Tibetben a lélek
Az út folytatódik. Tolvaly Ferenc, a nagysikerű El Camino - Az út szerzője, új regényében a mágikus-misztikus Tibetbe kalauzolja az olvasót, ahol még a tábortűz füstjében is táncoló démonok, a félelem és a remény szülöttei jelennek meg. A gyötrelmes és fenséges spirituális utazás végcélja a Kailásza, a tibetiek legszentebb hegye. Az író öt hetet töltött Tibetben, élete talán legnagyobb hatású napjait. Saját tapasztalataiból, élményeiből született a regény az Útról, a Csendről, a lélek megtalált békességéről. Erre a fájdalmasan szép, erőpróbáló, lelkünket gazdagító és felemelő utazásra invitálja most az olvasót is, akinek csodálatos élményben lesz része, ha elfogadja a meghívást, és a szerzővel tart.

Tolvaly Ferenc - Magányos ​évszázad
Három ​férfi - három magány - három háború. Mellettük azonban változásában is örökké ugyanaz az asszony, és örök a mindenütt felcsapó pusztításvágy. És örök Szarajevo is, vagy inkább bármelyiküknek a saját szívének kedves, egykor elhagyott városa. Szarajevo nagy mítosz, nagy metafora. Oda vágyik mindenki, s ha megérkezett, ott pusztul el. A felvidéki Szász család négy generációja táplálja a reményt, hogy ott talán otthonra lelhet végre, hiszen az otthonok - az első világégést követően - sok millió ember számára vesztek el. De a megérkezés még a legfiatalabbnak, kortársuknak, a huszonéves Szásznak sem sikerül: ő is csak egymásnak uszuló, kiégett emberekre lel a lélegzetelállítóan szép, megbabonázott tájban.

Tolvaly Ferenc - A ​szélhárfa lakói
A ​Szélhárfa lakói száműzöttek. Hazájukból, gyerek- és ifjúkorukból, jobbításra váró sorsukból tiltották ki őket. A hatvanas évek Münchenjében öt magyar fiatal küszködik, hogy saját életet teremtsen, s eközben családjuk, elveszett szülőföldjük emlékeivel és fogva tartó örökségével is szembe kell nézniük, s megmaradni általa. Körülöttük a világ 1968-ban megtapasztalja a forradalom, az anarchizmus, a káosz és az ideálokkal való leszámolás újabb történelmi leckéit, míg ők '56 kiirthatatlan képeit őrzik zsigereikben. a magyar titkosszolgálat beszivárog napjaikba, részt követel barátságukból, amiként a német terrorista-elhárítók is berobbannak, drámai fordulatot hozva életükbe. A müncheni "lakóközösség" tagjai maguk mesélnek, vagy dokumentarista módon a kor újsághírei, forgatókönyvei, ügynöki jelentései alapján, személyes vallomásokon keresztül beszél róluk a szerző, Tolvaly Ferenc, aki nem titkoltan önéletírási szándékkal is választotta e csoport hol fájdalmas, hol groteszk, hol hősies életének bemutatását, s az emigráció egy markáns vonulatának visszaillesztését a közelmúlt magyar történelmébe. Trilógiájának első része, az 1999-ben megjelent Magányos évszázad történelmi nagylátószöge után most egy meghatározó korszakra irányította kamerájának érzékeny optikáját.

Tolvaly Ferenc - Vérvörös ​sirály
Van ​egy festmény -vörös ködből elővillanó, szürkéskék víz felett lebegő sirályt ábrázol-, és sokaknak sokfélét jelent, jót-rosszat egyaránt. Egy spanyol öböl idilli emlékét, egy drámai kimenetelű mexikói kalandot, egy havasi kalyibában töltött lidérces éjszakát: Tolvaly Ferenc tovább folytatja a Magányos évszázad és A Szélhárfa lakói regényeit, immár trilógiává bővítve dokumentum- és életrajzi elemekkel átszőtt, a térben és időben madárszárnyak biztonságával csapongó írásait. Hozzánk most a legközelebbi a Vérvörös sirály. Az immár tizenöt esztendős magyarországi rendszerváltás tragikus és tragikomikus alakjai egyaránt felvonulnak a karrier- és szerelmi történetként is értelmezhető szövegben, s a helyszíneken: luxusnyaralók luxusmagányában vagy az erdélyi havasok védtelenségében önmagát kereső főhős "életút-interjú"-jának felfogható meséinek színterein. Nem sokat tudunk erről az időszakról, noha átéltük, megszenvedtük. Tolvaly epikája olyan olvasói helyzetet kínál, amelyben sokan kíváncsian, sokan áldozat voltukat felismerve osztozhatnak.

Tolvaly Ferenc - Csepregi Miklós - Boszporusz ​felett a híd - Az út képekben
Amit ​nem ismerünk, attól félünk. És félelmünk sokszor nem is alaptalan. Manapság ha híreket hallunk, tudósításokat olvasunk, tévéhíradókat látunk a muzulmánok lakta országokból, azok gyakran erőszakról, terrorizmusról szólnak. De valóban csak ennyi lenne az iszlám? Az emberi létezés hosszú zarándokútját taposó szerzőpáros harmadik albumával a muszlim világában keresi önmagát, belső békéjét és a magasabb igazságot. Ha velük tartunk, velük együtt nekünk magunknak is rá kell ébrednünk, hogy két iszlám létezik: az egyik a nyugati társadalmakban élők fejében létezik. A másik valódi.

Tolvaly Ferenc - Csepregi Miklós - Tibetben ​a lélek - Az út képekben
Fotókból ​és a helyszínen megfogalmazott gondolatokból összeállított útinapló. A varázslatos utazás mérföldkövei: misztikus tájak, ősi templomok, mélytekintetű emberek. Pillanatképek: lenyűgöző látvány ihlette fotók és hirtelen felbukkanó vagy meditáció során született gondolatok gyűjteménye.

Tolvaly Ferenc - Égi ​zene
Tolvaly ​Ferenc író, filmrendező 1957-ben született Marosvásárhelyen. Családjával tizenhét évesen hagyta el Erdélyt. Németországban végezte tanulmányait a Friedrich Alexander Egyetemen, illetve a Müncheni Filmfőiskolán. Filmrendezőként, forgatókönyvíróként és producerként dolgozott, a rendszerváltozás után tért vissza Magyarországra. Szerepet vállalt a hazai reklám- és médiaiparban. Üzleti tevékenysége mellett folyamatosan ír. A Zsolnay-kód szerzője ezúttal Pécs másik nevezetes dinasztiájának, az orgonaépítő Angstereknek állít emléket. Angster József, az ükapa (1834-1918) Európa legjobb műhelyeiben tanulta a szakmát. Mesterlevelét Párizsban szerezte a Notre-Dame orgonájának tekintélyes építőjénél. Hazatérve Pécsett telepedett le, műhelyt alapított, melyben nyolc évtized alatt körülbelül ezerháromszáz orgona és háromezer hatszáz harmónium készült: három orgonaépítő generáció munkája. Angster József rövid idő alatt Európa egyik legkeresettebb szakemberévé lett - Mesterművész -, gyára a Monarchia legjelentősebb üzemévé nőtte ki magát. Az ükapa naplót vezetett. Ennek alapján írta meg Tolvaly Ferenc a maga naplóverzióját. Az emlékezőé az első földi hang. A második földi hang regénybe foglalja Angster József történetét. Fantáziajáték. A harmadik földi hang Bérczi Zsófiáé, a kései Angster-leszármazotté, aki színpadi műben eleveníti meg világhírű felmenőit. Három egymásba fonódó műfaj, három regiszter. És az égi zene, az égi hang.

Tolvaly Ferenc - Csepregi Miklós - El ​Camino - Az út képekben
"Egy ​másik élet. Olyan, amilyent sohasem éltem. Ez a gondolat már évek óta foglalkoztat. Szent Jakab útján akarom megtudni, milyen lehet." Ezzel a szándékkal indul a zarándok a 800 kilométeres gyalogútra Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához. Középkorú férfi, aki szinte mindent elért az életben, és a boldogságot pénzzel igyekezett megvásárolni. Azon az úton jár Észak-Spanyolországban, melyet előtte ezer év óta milliók tettek meg a legkülönbözőbb indíttatástól vezérelve. Útja a mondákkal átszőtt spanyol történelem változatos tájain vezet. A képes napló megrázóan őszinte vallomás az útról, mely a belső békéhez és szabadsághoz vezet. Egy titokhoz, melytől a ma embere oly távol szakadt.

Tolvaly Ferenc - 40 ​nap lélekúton
"A ​Caminót, Szent Jakab útját a böjt alatt jártam meg. Ott jöttem rá, hogy van bennem egy belső tér, ahol minden megtalálható, amire szükségem van. A teljes összhang, a csend és a teremtő erő. Későbbi zarándokútjaim ezt a felismerést csak megerősítették, árnyalták. Azóta egyre inkább arra használom a negyven napot, hogy a belső térbe vezető úton járjak. Ez a könyv egy lélekút naplója. Rítusokkal, meditációval eltöltött negyven nap lenyomata. Nem életidegen, hiszen benne van a hétköznapok küzdelme, olykor banalitása. Rögzítettem az adott napok fontosabb gondolatait, azokat, amelyek előbbre vittek befelé vezető utamon. Összegyűjtött tapasztalataimat írtam le, kedves Olvasó, hogy segítse gondolkodását, önvizsgálatát, belső útját, hogy megtalálja erőforrásait, és teljessé tegye életét." (A szerző) A 40 nap lélekúton rendhagyó útikalauz. Az út nem a látható világban kanyarog, hanem a belső térben, ahol az olvasó utazóként forgathatja a könyvet, hogy minél messzebbre jusson a megismerés útján, és segítséget kapjon saját élete rejtélyének megfejtéséhez.

Tolvaly Ferenc - El ​Camino - Az út
Miféle ​útikönyv ez? S tényleg az-e? Hiszen csak egy XVI. századi térkép van benne, nincs benne jó vendéglők listája, s bizony fénykép sem. Mert csak egy bizonyos értelemben beszél a Spanyolország északi részén végighúzódó majd 800 kilométeres útról, amelyet több száz éve emberek milliói tesznek meg, hogy elérjenek a középkor óta az európai zarándokhelyek leghíresebbjéhez, Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához. Tolvaly Ferenc főhőse a pénzfitogtató, pökhendi luxusszórakozások után, egy súlyos balesetből felgyógyulva méri meg önmagát, képes lesz-e gyalogszerrel megjárni a Santiago de Compostelába vezető utat és ott újra találkozni egy alig ismert lánnyal. Nem csak fizikai kihívás ez. A Bibliát kevéssé ismerő, hitetlen ember számára ez a testi tortúra látomásos, egyben megvilágosító belső úttá válik. A gyerekkora után már majdnem elfeledett nélkülözést, az egyszerűbb világot visszatanuló férfi nagy kalandja is mindez a rendkívül gazdag múltú spanyol földön. S mivel a középkor óta a Camino állomásait jelentő falucskák, kisvárosok képe szinte alig változott, számos legenda, történet elevenedik meg a napi tíz-tizenöt órás menetelések alatt egy inkvizíciótól megcsömörlött XVI. századi pap leírásai nyomán, helyenként szürreális elegyet alkotva az önmagát kutató férfi életének, emlékeinek mozaikdarabjaival. Egyedül az úton, amelyen régmúlt és jelen, valóság és fikció megrendítően összekeveredik, mégis közelebb visz az elfogadó nyugalomhoz, a fájdalom, a nehézségek megértéséhez. Az író a valóságban is megtette ezt az utat, s filmesként is megörökítette. Amit azonban most olvasunk, az vérbeli regény, a megtalált nyugalomhoz és szabadsághoz vezető lelki útról, arról a titokról, amelytől a kor embere oly távol szakadt.

Tolvaly Ferenc - Boszporusz ​felett a híd
Az ​iszlám szó hallatán mostanság legtöbbünkben valamiféle kellemetlen érzés ébred - híradórészletek jelennek meg a szemünk előtt ádáz terroristákkal, öngyilkos merénylőkkel, bebugyolált asszonyaikat rabul tartó fundamentalistákkal. Ám a valóság - ahogy az már szokott lenni - ennél jóval árnyaltabb. Tolvaly Ferenc ezúttal, továbbgondolva, más szemszögből megközelítve a hasonló címmel megjelent regényében megfogalmazottakat, a iszlám világ egy egészen másik arcát tárja elénk. Az emberit, a misztikától, mély vallásosságtól, méltóságteljes, vad szépségtől áthatottat. Mindezt jelen esetben az albumban megcsodálható, színes fényképek kifejező ereje által teszi, egyfajta vizuális körutazásra invitálva bennünket a muzulmán országokban, Törökországtól az Arab-félszigeten át Észak-Afrikáig, filozofikus hangvételű szöveggel kísérve. A kiadványt képjegyzék zárja.

Tolvaly Ferenc - Tibetben ​a lélek
Az ​út folytatódik. Tolvaly Ferenc, a nagysikerű El Camino – Az út szerzője, új regényében a mágikus-misztikus Tibetbe kalauzolja az olvasót, ahol még a tábortűz füstjében is táncoló démonok, a félelem és a remény szülöttjei jelennek meg. A gyötrelmes és fenséges spirituális utazás végcélja a Kailásza, a tibetiek legszentebb hegye. „A múltba révedünk, és az örök holnapról ábrándozunk. Az idő bilincseit kattintjuk csuklónkra. Fantomokkal hadakozunk. Érzéseinket emlékeink és vágyaink ködképére cseréljük fel. És a pillanat úgy száll el, hogy észre se vesszük. Így válik siralomvölggyé életünk. A múlt és a jövő. Erős láncszemek ezek nyomorúságunk bilincsein.” Vajon kinek a hangját vallja a regény főhőse Szamje kolostorában, ahová családja tragédiája miatt menekül, remélve, hogy a cella magányában képes lesz feldolgozni a feldolgozatlant, megérteni a megérthetetlent? Congka, a buddhista szerzetes beszél hozzá? Vagy Laure, a Detroitból érkezett gyönyörű modell, aki a világ tetején akar elbújni önmaga elől? Netán saját belső hangját hallja? Két, a világ különböző pontjáról érkező ember, egy férfi és egy nő találkozik Tibetben. Mindketten az Utat keresik, amely visszavezetheti őket önmagukhoz. A Csendet, amely választ adhat kérdéseinkre. Nem veszélytelen vállalkozás, de nincs mit veszteniük: vagy összetört lélekkel tengetik tovább életüket a zajos, nyüzsgő világvárosi forgatagban, ahol élnek, vagy megtalálják lelki békéjüket a világ tetején, az óriási, hat-hétezer méter magas hegyláncok és végtelen hósivatagok közé zárt némaságban. Életveszélyekkel teli zarándokútjukon Congka, a fiatal buddhista szerzetes kíséri hőseinket, miközben beavatja őket, s velük együtt az olvasót is Tibet vallási, kulturális és társadalmi titkaiba. Az író öt hetet töltött Tibetben, élete talán legnagyobb hatású napjait. Saját tapasztalataiból, élményeiből született a regény, az Útról, a Csendről, a lélek megtalált békességéről. Erre a fájdalmasan szép, erőpróbáló, lelkünket gazdagító és felemelő utazásra invitálja most az olvasót is, akinek csodálatos élményben lesz része, ha elfogadja a meghívást, és a szerzővel tart.

Tolvaly Ferenc - A ​Zsolnay-kód
Egy ​legendás gyáralapító... Egy eltökélt fazekas világraszóló felfedezései... Júlia, Miklós és Teréz - a Zsolnay-testvérek mindent legyőző tehetsége... Vay, egy műgyűjtő, akit csillapíthatatlan szenvedély fűz a Zsolnayakhoz. A pécsi Zsolnay család titka csaknem százötven éve foglalkoztatja a közvéleményt, és nem véletlenül. A Zsolnay azon kevés, 19. századi vidéki polgári családok egyike, amelyek ma is közismertek Magyarországon. Kivételes személyiségek sora alkotta e családot, és e karakterek szerencsés módon erősítették egymást, így tudtak dacolni azzal a nem kevés kihívással, amelyet a 19. és 20. századi történelem tartogatott számukra. Tolvaly Ferenc történelmi dokumentumokon alapuló, lenyűgöző regénye a titok nyomába ered: mivel magyarázható a Zsolnayak sikere, hogyan tudtak létrehozni világszínvonalú értéket úgy, hogy a feltételek közel sem voltak adottak? A titok megfejtése a családtagok személyiségében rejlik, e személyiségeket pedig az olvasó a gyáralapító lányának, Mattyasovszky-Zsolnay Teréznek igen személyes hangú naplóin keresztül ismerheti meg. A regény így egyszerre család- és gyártörténet, illetve egy belső utazás, Teréz belső lélekútjának magával ragadó története.