Ajax-loader

László András könyvei a rukkolán


László András - Lábjegyzet ​a történelemhez
A ​magyar holokauszt túlélőinek fele elhagyta a szülőföldjét, hogy új országokban-, és világokban eresszenek ismét gyökeret. Sokakból közülük világhírű tudósok, művészek váltak, s ekként tértek visza Magyarországra. Egyikük, László András, vagy, ahogy a világ ismeri Andrew Laszlo. (Ő volt az operatőre Walter Hill 1979-es A Harcosok (The Warriors) és Ted Kotcheff 1982-es Rambo - első vér című filmjének. Televíziós munkái közül kiemelkednek a Washington: zárt ajtók mögött és a Sógun című sorozatok.) Mint megannyi magyar holokauszt túlélő, László András is befogadó hazája nyelvén: angolul írta meg emlékeit. E krónikájában nemcsak háttér, de főszereplő is a magyar szellem és művelődés emblematikus városa, Pápa, s egy Jókait, egy Petőfit is nevelő híres Református Kollégium. László András műve három mozzanatból áll: a begyökeresedett magyar zsidó élet mikrokozmoszának ábrázolásából, majd a kiszántás, és az új életkezdés mozzanataiból. Pápán, ahogy a magyar vidék nagy részén, nem, vagy csak szórványosan élnek zsidók - ezért hiányukkal vannak jelen. László András könyve e hiány kontúrjait tölti meg gazdag tartalommal.

László András - Tradíció ​és metafizika
Az ​ember őskori szellemi hagyománya Hamvas Béla nyomán már nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. László András a szellemi hagyományok legmélyebb rétegeinek feltárására vállalkozott életművében. A jelen kötet a szerző negyedik önálló műve. Kérdésekre adott válaszok formájában főként a filozófia, a teológia és a metafizika „végső kérdéseivel” foglalkozik, amelyeket ma többnyire „megválaszolhatatlanoknak” vélnek. Ezek mellett számtalan érdekes világ- nézeti, létszemléleti, vallási, tradicionális szellemi témára – és összefüggéseikre – is kitér. A hindu és a buddhista hagyományban megjelenő lényegi metafizikai kérdések közepette szó esik például: az „élő gondolkozás” elméletéről, a rítusok szerepéről, az ima ezoterikus jelentéséről, a vallások és a metafizika viszonyáról, a tantrizmusról vagy az emberi személyiség tudatos megalkotásáról. Teoretikus nyelvezete ellenére a mű alapvetően gyakorlati jelentőségű. Szómagyarázat és bevezető tanulmány teszi teljessé.

László András - A ​mindenség fénye az emberben
_"A ​lét, a létezés, az élet, a halál, de mindenekelőtt a tudat, a megismerés, a tudatfunkciók és leginkább maga a gondolkozás: olyan problémák, amelyekre az emberi figyelemnek valóban összpontosulnia kell, amennyiben az ember tényleg ember akar lenni, az akar maradni és ember voltában tovább akar emelkedni egy leküzdhetetlen benső megismerési igény által indítottan..._ _Akiben az emberi lét és lényeg, a tudat, a tudatfunkciók és a gondolkozás kérdése, a megismerés problematikája megelevenedik, az elhagyja az átmenetileg elengedhetetlen elméleti stádiumot, amikor felismeri, hogy a kérdések eredetének szintjéhez kell emelkednie a megoldásért, és felismeri, hogy ez elválaszthatatlan legszemélyesebb mibenlétének gyökeres metamorfózisától, amelyhez a legelső lépést éppen e felismerés kapcsán teszi meg..."_ László András vitathatatlanul a jelenkor egyik legkiemelkedőbb szellemi tekintélye. Metafizikai és létszemléleti alapvetése időtlen princípiumok jegyében álló munka, centrális jelentőségű ontológiai és gnoszeológiai, anthropológiai és pneumatológiai megállapításokkal. Kucsfontosságú mű a metafizikai realizáció és a spirituális felemelkedés útját választó ember számára.

Kamarás István - Szász Ilma - Dienes István - Balogh Gábor - Kiss Endre - László András - Héjjas István - Metaelmélet, ​metafilozófia
A ​posztmodern korszak sokszor joggal kérdőjelezte meg a Nagy Elméleteket, miközben az új típusú nagy és átfogó elméletek hiánya nyomasztóan akadályozza az elméleti és gyakorlati kutatásokat. Ezért a tudományfejlődés jelenlegi korszakában az egyesített elméletek születése várható. A tudástársadalom korának tudománya különben is transzdiszciplináris gondolkodás, miközben egyelőre a tudományágakon belül sem ment végbe az integrált elméletek létrehozása. A metaelméletet ígérő tudományos és poszt-tudományos kutatások számának gyors növekedése azonban elindult: tudományelméletek, rendszerelméleti teóriák, mindenség elméletek, egyesített természettudományi koncepciók, kvantumfilozófiák, vallás-összehasonlítások, ismeretelméleti kutatások, tudatkutatások, tudományt és vallást egyesítő felfogások, stb. A metaelméletnek nincs és nem is lehet hivatalos definíciója. Az egyesített tudással azonban láthatóan lényegileg új és alapjaiban más tudás (és valóság) ismerhető meg. Ez műfaja szerint lehet ugyan új filozófia, új tudomány, új valláselmélet, új gondolkodás, új paradigma, s együtt pedig tényleges metaelmélet vagy/és metafilozófia, ami ideális esetben egyszerre filozófia, tudomány, valláselmélet, művészet. A szintézis egyszerre előfeltétel a metaelmélethez, s egyben következmény is, amely egyúttal a résztudásokat is alapjaiban újragondolásra kényszeríti. A Stratégiakutató Intézet metaelméleti kutatócsoportja másfél-két ezelőtt alakult meg, és első feladatának azt tartotta, hogy a programadó közös metaelméleti-metafilozófiai kötetet megírja és összeállítsa. A szerzők abban gondolkodtak, hogy a könyv minden tanulmányának együtt kell felmutatnia a lehetséges metaelméletet, és egyben a metaelmélet eltérő alternatíváit. Az euroatlanti tudományban ma párhuzamosan létezik a normál tudomány, a poszt-normál tudomány és a poszt-tudomány. Könyvünk szerzői közül van olyan, aki nem szívesen hagyja el a normál tudomány talaját. Van, aki viszont a poszt-normál tudományban érzi magát otthonosnak, s van olyan kutató is, aki legszívesebben tagadná a poszt-tudomány alternatíváját, míg mások a metaelmélethez szükséges tudás-összekapcsolást minden irányból igyekeznek elvégezni. A szerzők kivétel nélkül transzdiszciplináris gondolkodást képviselnek. Néhányan a természettudományok felől érkeztek, s többen természetesen a bölcsészettudományokból indultak el. Az egyik szerző olyan megismeréstudományt művel, amely kevés szellemi irányba zárja le a kapukat, ugyanakkor másik kutató pedig a tudományok és a teológiai gondolkodások közötti átjárókat szélesíti. A kötetben van olyan szellemi ember, aki tradicionális gondolkodónak tekinthető, s van olyan, aki a tradíciókat szinte nem is tartja fontosnak. Néhány elme posztmodern szerzőnek minősíthető, míg több tudós szükségképpen túllép a poszt-posztmodern határán is. Talán mindnyájan közösek abban, hogy magas elméleti igényességet képviselnek, s az egymás közötti dialógust elemi kötelességnek és lehetőségnek tartják. Magyarország most a nemzetközi metaelméleti kutatások élbolyába lépett. Amikor Enrico Fermi fizikust (akiről a híres Fermi paradoxont keresztelték el) megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, állítólag azt válaszolta, hogy már itt vannak, s magyaroknak nevezik őket. Könnyen elképzelhető, hogy ez a könyv - miután rövidesen megjelenik angolul is - erősítheti ezt a különös feltételezést.

László András - Tradicionalitás ​és létszemlélet
A ​Szerző első nyomtatásban megjelent műve. A tradicionális-metafizikai létszemlélet köré csoportosuló legfontosabb témákat érintő mű alapvető jelentőségű a téma iránt érdeklődők számára.

László András - Solum ​ipsum
A ​kötet a magyar tradicionális iskola doyenjének, László Andrásnak (1941–) kvintesszenciális tömörségű metafizikai aforizmáit tartalmazza tematikus csoportosításban, név- és tárgymutatóval kiegészítve. Az aforizmák elsődlegesen a tradicionális metafizika elméleti és gyakorlati aspektusaival foglalkoznak, ezen belül olyan témákkal, mint például a halál és halhatatlanság, a rend és a szabadság vagy az idő és az örökkévalóság kérdéskörei. A kötethez tartozik Buji Ferenc harminchárom oldalas kísérőtanulmánya a tradicionális iskoláról, László Andrásról, a tradicionalitás és a modernitás viszonyáról, valamint olyan témákról, mint a transzcendentális monizmus (szolipszizmus), a sötét kor (az ind szemlélet kali-jugája) és a jobboldaliság, valamint a szabadság tradicionális és modern értelmezése közötti áthidalhatatlan távolság.

László András - A ​jobboldaliság alapelvei
„Döntő ​fontosságú, hogy a jobboldalhoz csatlakozó fiatalok a tiszta és igazi jobboldalisággal kerüljenek kapcsolatba, ezt ismerjék, értsék meg alaposan!” * „Jelenleg posztkommunista rendszerben élünk. Ez nem csupán azt jelenti, hogy egy kommunista berendezkedés után élünk, hanem azt, hogy a kommunista berendezkedés után, egy kommunizmustól áthatott rendszerben vagyunk. A szovjet típusú bolsevisztiko - kommunisztikus berendezkedés Kelet-Európában ugyan megszűnt, de a posztkommunizmus nem tekinthető megszűntnek, és némelyekben sajátos a vonzódás a „klasszikus” és az „orthodox” kommunizmus iránt...” * „A JOBBOLDALISÁG ALAPELVEI” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az alábbi TARTALOM szerint át és továbbgondolják a jobboldalisággal kapcsolatos kérdésköröket, levonják a konklúziókat, és kialakítják ezek értelmezésével és érvényre juttatásával kapcsolatos saját álláspontjukat.

László András - Buji Ferenc - Genesis
A ​beszélgetést vezette és a szöveget gondozta Buji Ferenc.

Baranyi Tibor Imre - László András - Horváth Róbert - Kard, ​kereszt, korona
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók