Ajax-loader

Gyurkó László könyvei a rukkolán


Gyurkó László - A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála
A becsületről, a hitről, az emberi erényességről, az igazság szolgálatáról beszél Gyurkó László negyedik színpadi művében - amely, amint eleddig minden drámája, ismét új formába öltöztetve, a brechti epikus dramaturgia eszközeivel közelít témájához, s megint csak a ma gondolati, filozófiai dilemmáiról szól. Az örökké megújuló, ám lényegileg mindig önmagával azonos Don Quijote-alak elevenedik meg a drámában, aki hívőn szolgálja eszméit, s aki minden kudarca ellenére sem tántorodik meg hitében - bár számtalanszor szembe kerül a társadalomban elfogadott és szentesített törvényekkel, szokásjogokkal. Nem hátrál, mert bízik benne, hogy erőfeszítései nem hiábavalóak, s mert életének csak így van értelme. "Szörnyűséges kalandjai", melyek az elnyomottak, a megnyomorítottak, a szolgák, a lázadásra és önmaguk felszabadítására képtelenek érdekében szólítják harcba a lovagot, mindahányszor megalázó vereséggel végződnek. De a hős példázattá magasodó magatartásának ereje éppen abban rejlik, hogy mindig önmagához-elképzeléseihez hű, s ezért kaphatja élet-ajándékul a "gyönyörűszép halált", amely csak a következetes tragikus hősök, az elszántak és hívők kiváltsága. Azoké, akik tudják, hogy hátha csak "állóvíz" a békesség, Felszíne békalencse, alja iszap. Hátha a békesség a boldogság hiánya. Nyugodni késztet, holott menni kéne. Pihenni késztet, mikor még messzi a cél" - s ezért a célért mindenáron, még bukásuk árán is vállalják a küzdelmet.

Gyurkó László - A ​halál árnyéka
"A ​fehér ruhás lány hallgat. Úgy érzi, nagyon meleg van. - Mit akarnak tőled? - Apróság. Jovan Kiss szeme porcelánkék. - Úgy vélik, kiraboltam egy múzeumot. Cigarettára gyújt. A lányt is megkínálja. - És megöltem két embert. A fehér ruhás lány szeme kitágul. - Elment az eszed? Jovan Kiss megrázza a fejét. - Hogy te öltél? - Elég embert öltem meg életemben. - Ne kezdd megint! A lány kiabál. Jovan Kiss megvonja a vállát. - Jobb, ha most elmész. A lány hallgat."

1956
elérhető
1

Gyurkó László - 1956
Gyurkó ​László - akárcsak Leninről és Kádár Jánosról írt könyvében - ismét olyan témát választott, mellyel történészek, a politika tudósai sajnálatosan keveset foglalkoznak. Előtanulmány és oknyomozás - ezt az alcímet adta új könyvének a Kossuth-díjas író. Előtanulmány egy majdani, minden részletet feltáró műhöz s történelmi oknyomozás 1956 véres és tragikus őszéről. Az író szinte óráról órára követi végig, mi történt Magyarországon 1956. október 23-a és november 4-e között. Összeveti a résztvevők, szemtanúk ellentétes emlékezéseit, a dokumentumokkal igazolható tényeket, a korabeli hazai és világsajtó cikkeit, rádióadásokat, s mindebből igyekszik megkeresni azoknak a zűrzavaros napoknak az igazságát. Megrajzolja a politikai és fegyveres harcok vezetőinek arcképét, a különböző irányzatok, pártok, szervezetek szerepét. Az 1956 valóban nyomozás: kísérlet közelmúltunk legmegrázóbb történelmi eseményének felderítésére.

Gyurkó László - Csütörtök
Csütörtökön ​történt: 56 nyarán, rekkenő hőségben. Egy magyar újságírónő feküdt a francia tengerparton Antibes-ben, s úgy érezte, a legnagyobb boldogság a világon, ha minden kötöttségtől megszabadulva csak azokkal az örömökkel törődik, amiket a pillanat hoz magával. Pesten fiatal, fehér ruhás nő sietett valahová; haja kontyba tűzve, kezében orvosi táska. Zugló egyik utcájának sarkán - egyszerre távol és közel a két asszonyhoz - egy férfi állt a rekkenő melegtől fáradtan és tanácstalanul; várt valakire vagy valamire. Ez a tanácstalan fiatalember a hőse ennek a kisregénynek - az ő életének egyetlen napjáról szól a történet - egy csütörtöki napról, amely arra kényszerítette, hogy szembenézzen önmagával, és végre feleljen arra a múltjából ránehezedő kérdésre, hogy miért lett boldogtalan. Megrajzolni, hogyan játszik bele sorsokba, életekbe, kapcsolatokba a történelem - megrajzolni azt az alig mérhető változást, ami a lélek legbensejében is bekövetkezik -, erre vállalkozott új kisregényében Gyurkó László.

Gyurkó László - Fociország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyurkó László - Arcképvázlat ​történelmi háttérrel
Ez ​az írás nem arckép, legfeljebb arcképvázlat. Egy emberről, akit Kádár Jánosnak hívnak. A korról alkotott véleményem bizonyára vitatható, nemegyszer eltér az általában elfogadott képtől. Mint állampolgár joggal háríthatnám át a felelősséget a történészekre, ideológusokra, közgazdászokra, politikusokra, miért nem tárták fel alaposabban, részletesebben ennek a kornak, ennek a személyiségnek a történetét. Mint ennek az írásnak a szerzője, magamnak kell felelnem ítéleteimért, azok megkérdőjelezhetőségéért, olykor nem eléggé megalapozott véleményemért is. A magam megnyugtatására csak azt tehetem hozzá: úgy hiszem, az alapvető tényeket ismerem. A részletek feltárása nem ennek az írásnak a feladata. Talán az árnyalatok tisztázása nélkül is felvázolható a lényeg.

Gyurkó László - Halálugrás
"kazalnyi ​pipacsot vittem neked, hogy beletemesd az arcod, a szemed lángba borult, felizzott a szoba a pipacsok tüzétől, a boldogság piros selyemkárpitja a falakon, az ablaküveg csiszolt gyémántjának vörös szikrázása, szemhéjad485ra tapadtak a piros szirmok, lángolt az arcod, testedre csavartad a pipacsok piros bársonyát, beburkolóztál a meleg, bolyhos pipacsköpenybe, lángra gyulladt az életünk, a szerelem piros pipacsforradalma, pipacsok piros pompája, izzó parázshalom, a testeden hervadtak el, kérészéletű gyönyörű-piros vadvirágok, öledbe hajtották halott fejüket, még, még, miért nem szedtem többé pipacsot neked, mi volt fontosabb a pipacsoknál, miért megismételhetetlen a csoda, talán nem is megismételhetetlen, a varázslópálca tört el, vagy el se tört, a varázsló mondott csődöt, a pipacsok kinyílnak és elhervadnak, százezernyi pipacs, millió, piros pettyek az ország mezőin, hasznanincs vadvirágok, hamar hervadó piros lepkék, halott pipacsok fonnyadó lepkeszárnya az ágyadon, magadra húztad a pipacstakarót, hogy piros legyen az álmod, feküdtem melletted, a piros sötétségbe meredve, piros éjszaka és piros reggel..."

Gyurkó László - Faustus ​doktor boldogságos pokoljárása
1945, ​Magyarország: Az említett Magyarország nevezetű állam nem volt döntő tényezője a világtörténelem alakulásának, még ha államférfiainak, tudós történészeinek, mi több, népének egy része hajlamos is ezt a felfogást vallani. De az emberiség szempontjából fontos tapasztalatok nemcsak a világ vezetői hatalmainak sorában sűrűsödtek össze, hanem minden olyan nemzetben, mely félúton van a jelenben ismert múlt s az ismeretlen jövő között... \\Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni\\ - fogalmazza meg tömören a szerző.

Gyurkó László - Szerelmeskönyv
Miről ​szólhat egy szerelmeskönyv? Természetesen a szerelemről. Annak ellenére, hogy az író állítja, még soha senkinek nem sikerült meghatároznia, mi a szerelem. A könyv egy gimnázium tanári karának szerelmi életével ismerteti meg az olvasót. Találkozunk Taub Henrik igazgató úrral, aki dürög, mint egy fajdkakas. Szentesi tanár úrral, ki pingálmányaival igyekszik meghódítani a hölgyeknek nemcsak a szívét. Az apróhirdetések útján tartós kapcsolatot kereső Csáki tanárnővel. Mónika nénivel, akit az iskola védszentjének is nevezhetnénk - ám egy sorsdöntő pillanatban maga lesz a Vörös Rébék. Vincze tanár úrral és Szederkényi tanárnővel, kinek kapcsolatát akár bűnös viszonynak is nevezhetnénk. Beke tanárnővel és Feld tanár úrral, a taknyosokkal, akik Arany János szellemében egyesülnek. Györkei tanárnő mintaházasságával és álmaival. Az öregedő Pék tanár úr viszontagságos küzdelmével a magány ellen. Zana tanár úrral, akinek minden mindegy. A párkákkal, kik az egységben az erő elvét vallják. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a gyönyörűséges, ám szomorú sorsú Pintér tanárnővel, ki leginkább egy jéghegyhez hasonlítható. S aki aztán olyan káoszt teremt a tanári karban, mihez képest egy sivatagi tájfun semmiség. Hogy azután, kitombolva magát, ő is beevezzen a házasság csendes és biztonságos öblébe. Igaz, felettébb különös körülmények között. "A szerelmet ábrázolni lehet, titkát megfejteni nem." - írja a Kossuth díjas író új regényében. Az ábrázolás roppant szórakoztató. Ám az összkép elgondolkoztató.

Gyurkó László - Látlelet ​Dr. G.-né Simon Izabella szerelmi életéről
Dr. ​G.-né pontosan tudta. Alkoholizmus. A társaságban gyakran a drogokról. A fű kevésbé ártalmas. Simon Izabella konzervatív volt. Ebben. Maradt a whisky. Előfordult. Hogy megtántorodott. Dr. G. orvos. Figyelmes férj. Egy este, a piros abroszos vacsora után (lassan üresek a vacsorák. Simon Izabella már úgy csevegett, mint a hölgykoszorú). Kortyolt a rajnai borból. És: Te Bellus. Mi bajod? Nekem? Semmi. Mint a bokszoló, aki reflexszerűen arca elé kapja a kezét. Iszol. Most kicsordulhatott volna dr. G.-néből. De mi? Panasz? Bánat? Kétségbeesés? Maga sem tudja. Hogy magyarázza el. Amiről maga sem tudja.

Gyurkó László - Aranyborjú
Bender ​Oszkár, a kitartó, eszes szélhámos kalandjait követjük nyomon, s közben lelepleződik a semmittevő hivatali bürokrácia, a munkálkodásnak maszkírozott aktatologatás, a gyárrá alakuló mezőgazdasági "segédüzemek" eszméje, s a gyárnak álcázott, ám jövedelmező kertészkedéssel foglalkozó öntödék, a jól kendőzhető üzletelések, az egymásba fonódó érdekek, a kölcsönösségi alapon működő kóklerkedések, a pénz utáni egyre vadabb hajsza: vagyis mindaz, ami a legjobb táptalaja a nagystílű szélhámosságnak is. Gyurkó László "kufárokat ostorozó" szatírája a jó törekvések megvalósítása előtt akarja megtisztítani a farizeusi álnoksággal, csalással, üzérkedéssel szegélyezett utat.

Gyurkó László - Szerelmem, ​Elektra
Elektra ​és Oresztész nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. Aegisztosz trónralépése - az őszinte igazmondás - napján a nép hallgat, csak az "eszelős" Elektra lázít fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll apjuk gyilkosán. Aztán a testvérek egymás életét is kioltják, hogy főnixmadárként ott támadjanak fel, ahol szükség van a szabadságra.

Gyurkó László - Családi ​regény
Családom, ​mint a füst, úszik országunk fölött. Története pernye. Regénye ez a néhány oldal. Majd jönnek helyettünk mások, mondom a hajósok derűlátásával. Mindig jön újabb hajó. De láttam már halott folyót, nem is egyet. Olajtól, békalencsétől fuldokolva. Utolsó kiáltásukkal is levegőért, tiszta levegőért könyörögtek. Kiben bíztak, És miért? Öreg harcsák járnak még az iszapban. Mázsás testük, sodrott bajuszuk talán tudja a törvényt. De ez a törvény kell a világnak? S lehetek én, ha nem is bíró, hites esküdt? Jobb, ha abbahagyjuk. A kilencágú ostor tépte olykor az én húsomat is. Nem kalózként, gályarabként. Országom, földrészem, világom teljes jogú polgáraként. Mostanában nem csattog rajtam a megcsomózott szíj. Főosztályvezető vagyok, illik vigyázni a zakómra. De hajós voltam sokáig. Tudom, hogy megvan a korbács. Van ember is, aki suhogtassa.

Gyurkó László - Az ​egész élet
Az ​író életrajza művei sorozata. Minden más mellékes. Ezek szerint: prózaíróként kezdtem (Bűnösök, 1961; Csütörtök, 1963), tanulmányokkal, kritikákkal (A negyedik ember, 1964), majd történelmi-politikai esszével (Lenin, Október, 1967) folytattam - most drámáimat ismerheti meg az olvasó. Ibsen szerint írónak lenni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk felett. Nem hiszek ebben. Pontosabban fogalmazva: ez csak részigazság. Legalábbis számomra. Mert írónak lenni - a magam hitvallása és célkitűzése szerint - annyi, mint ítélőszéket tartani az emberiség felett. Emberiség, ítélőszék - ezek a nagy szavak anakronisztikusnak tűnnek korunkban, mely igyekszik tartózkodni az általánosítástól, az ítélettől. S okkal; túlságosan sok általánosítás bizonyult hamisnak, túlságosan sok ítélet tévesnek. Mégsem hiszem, hogy az ok egyúttal jogot is ad a tartózkodásra. A törvények és a fogalmak talán soha nem tapasztalt átalakulásának, átértékelődésének vagyunk tanúi. ez a változás foglalkoztat elsősorban, ennek okait, megnyilvánulásait, mindennapos megtestesülését próbálom megérteni és megértetni, megismerni és ábrázolni. Negyvenéves vagyok.

Gyurkó László - Lenin, ​Október
" ​Az élet olyan ördögi ügyességgel van berendezve,hogy aki nem tud gyűlölni,az képtelen őszintén szeretni.Már pusztán ez az embert gyökerestől eltorzító kényszer,hogy szeretni kizárólag csak gyűlölet által lehet ,egymagában is pusztulásra ítéli a mai életkörülményeket. Oroszországban,abban az országban,ahol a "lélekmentés"általános módszere a feltétlen szenvedés ,és egyetlen emberrel sem találkoztam ,egyetlen olyat sem ismerek ,aki annyira mély és annyira erős gyűlöletet,utálatot és megvetést érzett volna az emberek szerencsétlensége,bánata,szenvedése iránt mint Lenin........ Az én szememben Leninnek épp az jelenti a kivételes nagyságát,hogy engesztelhetetlenül,óhatatlanul gyűlölte az emberek bajait,lángolóan hitte ,hogy a balszerencse nem a lét kiküszöbölhetetlen alapja,hanem olyan nyavalya,amelyet az emberek kötelesek és képesek eltávolítani magukból." "Minden ami rendkívüli ,megzavarja az embereket abban,hogy úgy éljenek ahogy ők akarják. Az emberek egyáltalán nem a társadalmi szokások gyökeres megváltoztatását ,hanem csak azok kibővítését kívánják,ha ugyan kívánják.A többség tulajdonképpeni sóhaja és jajszava ez:"Ne zavarjatok minket abban ,hogy a megszokott módon éljünk." Lenin volt az ,aki úgy megzavarta az embereket megszokott életükben,mint még előtte senki más sem tudta megtenni. Gorkij

Gyurkó László - Utak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyurkó László - A ​halál árnyéka / Bűnösök / Csütörtök / Halálugrás
A ​kötet Gyurkó László négy kisregényét tartalmazza. Kettő közülük, a Bűnösök és a Csütörtök a pályakezdő író első jelentkezései, míg a Halálugrás és A halál árnyéka a legújabb termésből valók. A Bűnösök 1944-ben játszódik, hőse egy önmagát erkölcsileg feddhetetlennek tartó, a mindenkori hatalomhoz együgyű hűséggel ragaszkodó pap, aki elvakultságában nem veszi észre, hogy nem a fennálló rendszer, a fasizmus elleni harc a bűn, hanem éppen ennek a rendszernek a kiszolgálása. Ezért szemléli riadt ellenszenvvel testvérének ellenálló harcát, s fogadja értetlenül öccse kivégzésének hírét. Egy évtizeddel később, 1956-ban, merőben más társadalmi viszonyok között játszódik a Csütörtök, mely egy értelmiségi fiatalember egyetlen napját beszéli el. Egy véletlen találkozás fölkavarja a főhős egész életét, s arra készteti, hogy végiggondolja, felülvizsgálja eddigi sorsát, emberi kapcsolatait, s rádöbbenjen végre, hogy nem várhat megváltást senkitől, az életét magának kell megoldania. Témájában talán hasonló, de mégis más jellegű, líraian szép írás a Halálugrás, melyben egy véget ért, de soha el nem múló szerelem verőfényes múltja szembesül a hirtelen kiüresedett, sivár jelennel. A léleknek ez a megrázkódtatása kell ahhoz, hogy - miként a halálos szaltó kimerevített időpillanatában, egyetlen hatalmas mondat zuhanásában - egyszerre föltáruljon hősünk előtt az egész élet: munka, harc, barátság, szerelem. Kemény, fegyelmezett stílusú, szinte a puritánságig egyszerű szavakkal megírt, megdöbbentő hatású kisregény A halál árnyéka. A krimiszerűen izgalmas történetben Gyurkó László azt feszegeti kíméletlen őszinteséggel, hogyan aljasodhat egy hősi múltú, partizánháborúkban edződött bátor ember eltökélt, hideg, brutális bűnözővé.

Gyurkó László - Ne ​ölj rendőrt a szobornál
A ​hetvenes évek végén két bűntény tarotta lázban az országot: szinte mindenki erről sustorgott. 1977-ben kirabolták a Hungária körúti OTP-fiókot, s a két tisztviselőt agyonlőtték. 1979-ben a Steinmetz-szobornál meggyilkolták az ott posztoló rendőrt. Ez a könyv a móri mészárlás, a "balástyai rém" előtt íródott. Összefüggés nincs a bűntettek között, de van min elgondolkodni. S nemcsak azon, melyik volt az évszázad bűnténye. A regény a valóságból, tényekből, feltételezésekből s a képzeletből épült. A Kossuth-díjas író elsősorban a sorozatgyilkosság okait, a gyilkosok személyiségét kutatja: mi késztette a tetteseket az egyedül jóvátehetetlen bűn, a gyilkosság elkövetésére.

Gyurkó László - A ​bakancsos forradalom
Mi ​volt 1956? Forradalom, ellenforradalom, szabadságharc, felkelés, lázadás, népfelkelés - ezek a leggyakoribb meghatározások. Olykor jelzőkkel is árnyalva: népi, nemzeti, demokratikus.Szükséges a pontosítás, mert az értelmezés: értékelés; ötvenhatot sem lehet anélkül értékelni, hogy értelmeznénk. 1956 forradalom volt. Elsősorban azért, mert az ország népe meg volt győződve, hogy forradalmat csinál. Bármilyen terminológiát használtak az elmúlt évtizedekben politikusok, történészek, zsurnaliszták, gondolkodók, a nép az első pillanattól kezdve forradalomnak érezte és nevezte a maga mozgalmát. Így él mindmáig az ország tudatában. A nép tudja, mit él át, s élményét tovább örökíti.A könyv az 1956. október 23-tól november 4-ig tartó napok részletes története, az előzmények rövid ismertetésével s a forradalomhoz múlhatatlanul hozzá tartozó, január elejéig tartó időszak epilógusával. Ami utána következett, már más történet. A könyvben a szokásosnál többet idézek; meggyőződésem, hogy a történelem megismeréséhez a kor légkörének, hangulatának ismerete is elen- gedhetetlen, nem csak a tények. Idézni csak a forradalom résztvevőit, szemtanúit idézem, vitázni is csak velük vitázom. A történészek, gondolkodók, politikusok közötti véleményütköztetések ismertetésére, értékelésére nem vállalkoztam.

Gyurkó László - Azt ​soha
Gyurkó ​László legújabb műve a Dunakanyar egy képzeletbeli kisvárosában játszódik. Jóllehet a helyszín földrajzilag pontosan behatárolható – és a regény írója maga is ebben a térségben lakik –, a legkevésbé sem valamiféle kulcsregényről van szó, a mű történetének, szereplőinek nincs közük az itteni valóságos települések életéhez. Egyetlen vonatkozásban van jelentősége a helyszínnek: a történetben meghatározó szerepet játszik a Duna. Gyurkó László 1930-ban született. Az ötvenes évek közepe óta jelennek meg írásai, megszámlálhatatlan regény, színmű, pamflet, történelmi esszé, tanulmány, kritika, publicisztika szerzője. Szépírói-alkotói tevékenységét ugyanakkor mindig kiegészítette valamilyen kulturális, közéleti felelősségvállalás. Volt országgyűlési képviselő, folyóirat-szerkesztő, színházigazgató, a nyolcvanas évek végén a Népszabadság főmunkatársa. Munkásságát Kossuth- és József Attila-díjjal ismerték el. Egyaránt foglalkoztatja az emberek mindennapi élete és a történelem mélyebb vonulata, ezen belül a forradalmiság problémája; ez utóbbihoz kapcsolódik 1956-ról szóló, A bakancsos forradalom című, több kiadást megért műve. Jó néhány dráma, így a Szerelmem, Elektra, a Búsképű lovag Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála, valamint számos regény, köztük a Faustus doktor boldogságos pokoljárása, a Családi regény szerzője. Legutóbbi regénye, a Látlelet dr. G-né Simon Izabella szerelmi életéről című, 2004-ben jelent meg.

Gyurkó László - Bűnösök
A ​44-ben játszódó Bűnösöket egy öreg plébános meséli el testvérbátyjáról,akit ebben az esztendőben végeztek ki a nyilasok.

Gyurkó László - Négyszemközt ​a forradalommal
Ez ​a könyv azok számára készült, akik szeretnék testközelből megismerni a huszadik század történelmének alighanem legizgalmasabb évét, 1917-et. Célom nem annyira a tények ismertetése, mint a korszak érzékeltetése volt; aligha érthet meg egy kort igazán az, aki nem ismeri mindennapjait, apró-cseprő eseményeit, sajátos légkörét. A történelmi tények gyakran más dimenzióba kerülnek, ha megismerjük a hétköznapok atmoszféráját. A kötet elsősorban a résztvevők, a forradalom és ellenségeinek vezetői, avagy olyan emberek emlékezésére épül, akiknek a nevét ma már csak a történészek ismerik, de azokban a napokban formálói voltak a történelemnek. Dokumentumokat csak abban az esetben közöltem, ha azok többet mondanak a puszta tényeknél. Az emlékezések lényegéből következik, hogy mindig az emlékező szemszögéből tükrözik a tényeket, eseményeket. Fölöslegesnek véltem minden tévedés, torzítás, egyéni elfogultság kiigazítását. A forradalom óta eltelt fél évszázad alatt a történészek lényegében tisztázták a részletkérdéseket, melyeket azok, akik ezeket a napokat átélték, nem ismertek, nem ismerhettek. A magyarázó szöveg csak arra szolgál, hogy az óhatatlanul elfogult emlékezők ne tereljék hamis irányba a forradalom történetét

Kollekciók