Ajax-loader

Dersi Tamás könyvei a rukkolán


Dersi Tamás - Thália ​magyarul tanul
Dersi ​Tamás, az irodalomtudományok kandidátusa ezúttal a mai és klasszikus magyar dráma és a klasszikus magyar dráma értékeit elemző tanulmányokkal jelentkezik. Könyvének első - Kortársak című - ciklusában a közelmúlt sikereit és tanulságait vizsgálja. Örkény István, Gyurkó László, Sükösd Mihály, Dobozy Imre, Szakonyi Károly, Száraz György, Illyés Gyula, Illés Endre, Vas István és Németh László műveivel érzékelteti az új magyar dráma lehetőségeit. Korábban kiforratlan műtípusok: a groteszk, a mitológiai játék, a történelmi parabola és a dokumentumdráma kibontakozásában jelzi a változást, a kedvező fordulatot. A magyar dráma múltja is foglalkoztatja. Meggyőződése, hogy ez a múlt nem olyan szürke és szakadozott, mint sokan hiszik. Dersi Tamás kötetének hat tanulmánya XIX. és XX. századi értékek feltámasztásában szeretne az érdeklődők segítségére lenni. A Klasszikusok című ciklus Krúdy Gyula, Tersánszky J. Jenő, Madách Imre, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály dramaturgiáját s e jelentős színpadi szerzők mellőzöttségének okait igyekszik megvilágítani.

Dersi Tamás - Illés ​Endre
Tartalom Bevezető A ​novellista Köd a Rákóczi úton "Szép angyaloknak húga?" Hamisjáték, sok szereplővel Teljes világítás Történelmi fenyegetés Pofon az autóbuszon Kortársak ábrázolása Önéletrajzi töredékek A fájdalom szorításában Összefoglalás A kritikus Az Est, Pandora, Budapesti Hírlap Távol a vitáktól Változó korízlés Illúziók nélkül Együttes vallomás A drámaíró Irodalom és színház A Törtetők fogadtatása A szenvedély mérgezettjei Engedékeny dráma Türelmetlen szeretők Karikatúra a sznobról Mítoszok maszlaggal Festett egek Zárókép A műfajteremtő Non fiction az irodalomról Oxigén az irodalomtörténetben Új Krétarajzok Patinás arcképek Találkozás a lázító szépséggel Áttekintés Jegyzetek Illés Endre művei

Dersi Tamás - Századvégi ​üzenet
A ​századvég Budapestjének legfontosabb irodalmi lapjáról, a Hét-ről jóval kevesebbet tudunk, mint indokolt és szükséges lenne. Ez a kitűnő orgánum - amelyet Kiss József szerkesztett, s amelynek Ambrus Zoltán, Kozma Andor és mások a főmunkatársai - olvasmányosságával, színességével és irodalomtörténeti jelentőségével rászolgál az utókor érdeklődésére. A könyv ezt az érdeklődést kívánja felkelteni és kielégíteni. A tanulmányok a századvég sajtójáról, a Hét vetélytársairól, Kiss József híres kerekasztaláról, szerkesztői módszereiről, a hetilap íróiról, kritikai gyakorlatáról, önszemléletéről és az irodalomtörténetben kialakult hamis portréjáról nyújtanak áttekintést. Alig ismer forrásanyag elemzi: mennyiben volt A Hét sajátosan egyedi alkotás, s mennyiben készítette elő a következő évtized szellemi-irodalmi mozgalmait, a Nyugat indulását. A Hét története az Atlantiszként múltba süllyedt magyar századvég és Budapest történetének egyik vonzó fejezete. Dersi Tamás kutatási területe évek óta a magyar újságírás századvégi története. Ennek az irodalomtörténeti, társadalom- és eszmetörténeti szempontból egyaránt sok értékes forrást kínáló szellemi tartománynak talán legelhanyagoltabb szeglete a katolikus sajtó. Ismeretlen forrásanyag feltárásával teszi érthetővé az egyház és a katolikus sajtó szerepét a dualista Magyarország társadalmi-politikai válságának elmélyítésében. Az egykorú sajtóanyag tükrében világossá válik, hogy a forradalmas indulatok elfojtásához, az első világháborúhoz és az ellenforradalomhoz vezető folyamatok ideológiai forrásvidéke a századvég:az egyházpoliktikai reform körüli harc és polémia.

Dersi Tamás - A ​századvég katolikus sajtója
A ​szerző e tanulmányban a századvég katolikus sajtóorgánumait mutatja be. A Magyar Állam és az Alkotmány című napilap, továbbá a Fejérmegyei Napló, a Magyar Szemle, a Keresztény Magyarország, a Katolikus Szemle és más kisebb lapok szervezetének, szerkesztőségük összetételének, műfaji és stiláris eszközeik sajátosságának, hatásuk szociológiai motívumainak áttekintése a kötet fő feladata. Elemzi a katolikus újságok reagálását a kilencvenes évek politikai küzdelmeire, főleg az egyházpolitikai reform, a polgári házasság törvénybe iktatása körüli harcokra, a társadalmi mozgalmakra és vitákra. Ezzel kapcsolatban a katolikus lapok egymás közötti viszályainak dokumentumait is feltárja. A katolikus sajtó századvégi megújulási törekvéseiben, az egyház által közvetve-közvetlenül szervezett és támogatott lapok erőfeszítéseiben a szerző különös gonddal vizsgálja az 1919-es ellenforradalomhoz vezető érzelmi-gondolati szálakat, azokat az ideológiatörténeti mozzanatokat és összefüggéseket, amelyek már a századvégen az 1919-ben hatalomra jutó ellenforradalom, a kereszténynemzetinek nevezett politikai-világnézeti irányzat érveit és fogalom világát készítették elő.

Kollekciók