Ajax-loader

Kozma Mária könyvei a rukkolán


Kozma Mária - Rövidfilm ​esővel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kozma Mária - Csillala ​mester
Csillala ​mester hét nap és hét éjjel gondolkodott, nem evett és nem ivott, majd levelet írt a világ összes szabójának, hogy küldjenek gombot, cérnát, tűt, mert elkészíti a varázslatos köpenyt, amely a világ jóságát fogja szolgálni. Már minden megérkezett a nagy mű elkezdéséhez csak a tű foka hiányzott még. Ezt Csillala mesternek kellett megkeresnie és ezzel kezdődtek el a nem várt bonyodalmak. (Mesevonat sorozat)

Covers_122098
elérhető
0

Kozma Mária - Idővallató
E ​kötetbe foglalt négy elbeszélésben Kozma Mária Csíkország néhány fontosabb történeti mítoszát, hiedelmét vallatja, bennük főleg az érzés, meggyőződés és magatartás emberi hármasegységére kíváncsi. Az írónő hipotézise az, hogy a történelmi események, bennük a sikerek és csapások többszörös áttétellel épülnek be egy közösség szokás-, érzés-, és viselkedésrendszerébe: a gének, a családi hagyomány, a mítoszokban és a hiedelmekben tovább örökített tudat mind a történelmi múlt összefüggésrendszerébe kapcsolják jelenünket. Ily módon a madéfalvi veszedelem sem puszta esemény, hanem a mai ember történeti valósága, a tatárdúlások és a megmenekülés csodája sem csak a legrégibb múlt, hanem a megelevenedő tapasztalat is – a folyamatos magyarázat szükségletében. A múlt és jelen egymásba villantásával, az események társadalomrajzának hangulatai felidézésével Kozma Mária a történelmi motívumok és mozgatóerők újabb átélésére készteti az olvasót.

Kozma Mária - Az ​ember bolond természete
Kozma ​Mária regényfikciója egy olyan világba vezet el bennünket – negatív utópiába -, amelyben az emberellenes erők immár győzedelmeskedni látszanak, s amint az ilyenkor lenni szokott, a társadalom egyik fele kísérleti alanynak tekintené és tekinti a másik felét, ha... Ha nem adódna egy olyan helyzet, nem jönne létre egy olyan alkalom, amely mégis biztosítani képes a humánus tudat és gondolat megőrzésének lehetőségét. Humanista elképzelés, hogy egyetelen igaz könyv átmentése a pusztuláson történelmi értékű győzelemmel ér fel, hát még ha a kézirat a kulturálisan jelentősek közül való! Mert Johannes páter annyi viszontagságot megért feljegyzései a humánum, az élet, az emberi értékek megbecsülésének örök érvényű üzenetét hordozzák.

Kozma Mária - Régiségek ​Gyergyóból
A ​jelen kötet folytatása az író 2011-ben megjelent Régiségek Csíkországból, Történelmi regék című nagy sikerű kötetének. A kötet végén felsorolt „felhasznált fontosabb irodalom” jelzi, hogy az író nem légből kapott történeteket ír meg, hanem tudós munkákra hivatkozik. Ebből az alkotói alapállásból következik egyféle kettősség: a történelmi valóságot át- meg átszövi a mese, mindaz, amivel a népi képzelőerő azt kiegészíti, illetve mindaz, amit az ősi mitológiából sikerült megőriznie (pl. a medvealakoskodás és -hejgetés szokásában bizonyíthatóan jellegzetes ősi táltosrituálé fedezhető fel). A népi névmagyarázatok és helyhez köthető érdekességek, hagyományok (Gyergyó nevének eredete, Bucsin-tető, Gyilkos-tó, tászok-tetői hunnus írás) mellett mitológia hősök és régi korok alakjai (székely nemzetségek vezetői, Attila hun király, a remetei kincskereső Mundra testvérek, a híres gyergyói tutajosok, a szárhegyi ezermester, Buccow generális, a gyergyóalfalvi hős Ambrus Ferenc, a moldvai rabló Fekete Vaszilij stb.) jelennek meg az írásokban, és természetesen a gyergyói falvak szerepe a történelem sodrában.

Kozma Mária - Borsosméz
Pro ​Cultura Hungarica díjjal jutalmazta a Csíkszeredában élő Kozma Mária írói és könyvszerkesztői munkásságát a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma. Az elismerésben minden évben 35 olyan, külföldön élő magyart részesítenek, akik kiemelkedő szerepet töltenek be nemzeti kultúránk őrzésében, gazdagításában. Kozma Mária több mint húsz kötet, történelmi regény, novellagyűjtemény, mesék és színpadi mesejátékok szerzője. Írói tevékenységét és a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjeként végzett könyvszerkesztői munkásságát méltatták, megemlékeztek Kozma Mária művelődésszervező munkásságáról is, számos író-olvasó találkozót szervezett a Székelyföldön, Erdélyben, de rendszeresen részt vesz magyarországi könyves rendezvényeken is.

Kozma Mária - Marcika-mesék
Kinek ​ne jutna eszébe egy kisgyerek kezét fogva, hogy mesélni kezdjen? A mesebeli – mondjuk így: – írói „tájat” s a benne mozgó alakokat a felfedezés öröme, a kölcsönös ragaszkodás teszi olyan széppé és ragyogóvá, amilyennek közömbös szemlélődés soha nem mutathatja. Kinek ne jutna eszébe közben a tanulság, mit szavakba önteni immár felesleges, mert az érzelmi átélés értelemre és szívre is sokkal inkább hat, mint bármely pontos megfogalmazás…

Kozma Mária - Lidérczöld ​csapda
Az ​írónő hetedik prózakötete körkörösen egymásba játszott cselekményszálakon át mutatja meg egy kisvárosi család, környezet, társaság ismerősen kisszerű életét, az autentikusabb létformára törekvő szereplők szinte már tragikomikus erőfeszítéseit önmaguk keresésében. A voltaképpeni tét a helyes önismeret, ámde a szereplők többsége még csak idáig sem jut el, oly sok a tipró beidegződöttség, nemtelen hagyomány. Ebbe a lefulladt milliőbe villan be egy kettős talány: az egyik egy könyv, a másik egy férfi eltűnésével kapcsolatos, s az írónő a sci-fi, valamint a kalandregény eszköztárából is merítve, egyéni megoldásokkal exponálja a bonyodalmat, jelesül az ismeretlen hatalmak megjelenésének súlyát. A modern ábrázolásokból megszokott módon: minden ismeretlen egyben idegen és félelmetes is, s ezért átlép a mítoszi dimenziókba. Az eltűnt könyvnek és az eltűnt férfinak egyaránt meg kell kerülnie, ennek a biztosítéka látszatra a legkevesebb és mégis a legtöbb: a főszereplők legértékesebb személyi tulajdonságai, a megpróbáltatásokban végső, vonzó formára csiszolódó jelleme.

Kozma Mária - Régiségek ​Csíkországból
Székelyföld ​múltjával, népi hagyományaival, néprajzával foglalkozó történetírók és néprajzosok munkáiban található tényszerű adatok, illetve történelmi regékre, szájhagyományokra való hivatkozások fölkeltették Kozma Mária érdeklődését és – mint azt már történelmi regényeiből, elbeszéléseiből ismerjük – ezúttal arra vállalkozott, hogy ezeket a történeteket gyerekeknek mesélje el. A mesék forrása, kiinduló pontja mindvégig valós, illetve bizonyíthatóan a nép körében élő/élt emlék. Történeteivel nemcsak oktat, hanem arra ösztönöz, hogy ráfigyeljünk környezetünkre, vegyük észre, ismerjük meg a sokszor már csak a nevek mögött megbújó történelmi múltat.

Kollekciók