Ajax-loader

Katona Ferenc könyvei a rukkolán


Katona Ferenc - A ​színjáték
Olykor ​talán meglepő vagy provokatív megállapításokat találhat az olvasó a színházról, a színjáték művészetéről ebben a könyvben. Meglepőeket, hiszen eléggé megszokott, hogy a színjátékra nem önálló műalkotásként gondolunk, hanem mint a dráma előadására. Katona Ferenc - aki több éven keresztül színházigazgató volt - ezt az álláspontot kérdőjelezi meg. Könyve az irodalomközpontú színházelméletet igyekszik tágítani kutatási eredményeivel, mégpedig oly módon, hogy az összes elméleti és történeti kérdést a színház élő gyakorlata szempontjából vizsgálja. Könyve nem rendszeres színházelmélet vagy színháztörténet, hanem vázlat a színjáték természetrajzának jobb megértéséhez. Vizsgálódásai során az összehasonlító, a kommunikáció- és jelelméleti módszereket egyaránt alkalmazza, de mindig a gyakorlatból indul ki, és oda tér vissza. A kötet segítséget nyújt egy korszerű, "színjátékközpontú" színházi szemlélet kialakításához is.

Katona Ferenc - Az ​agy fejlődésének kultúrtörténete
Igen ​érdekes témát dolgoz fel lebilincselően, sok illusztrációval színesen ez a nem mindennapi kultúrtörténeti könyv. Azt mutatja be, hogy az emberi agy az emberi igények és kielégítésükre irányuló cselekmények fő szervező és ellenőrző szerve. Az emberi evolúció folyamatában sok eltérő civilizáció, kultúra alakult ki, alakult át, szűnt meg és létezik ma is. Közös maradt bennük az igen hasonló, csaknem azonos, mégis oly eltérő működésű emberi agyak összessége, a lét és fajfenntartás bonyolult szervezésének székhelye, az ösztönök és értelem egyensúlyának forrása. A civilizációt kultúrájával együtt a szerető és gondolkodó, vágyó és alkotó emberi agy hozta létre. Ez a könyv nyolc fejezetben ad áttekintést az emberi civilizációk fejlődéséről és hanyatlásáról, mindezt úgy, hogy az emberi agyat állítja a középpontba. Képet rajzol a civilizáció, kultúra és az emberi agy kapcsolatáról, kitér az időérzékre, az érzékszerveink bel- és külvilágára, rámutat a kapcsolatra a kéz és az ész között, beszél az emberi együttélés színtereiről a városokról, szól a hangulatokról és az ösztönökről, érinti a külső és belső kommunikáció kérdéskörét. Adatokat, tényeket, észrevételeket közöl és eközben gondolatokat ébreszt: formálja az emberi agyat és ezáltal maga is hat az emberi társadalomra, amiben élünk, amiről oly szórakoztatóan, mégis bölcsen mesél.

Katona Ferenc - Az ​öntudat újraébredése
A ​könyv elsõ megjelenése óta 18 év telt el, s azóta számos új eredmény született mind az értelem, mind a magatartásfejlõdés vizsgálata terén. Sok tapasztalat gyûlt össze az éberségre, figyelemre, a környezettel való kapcsolatra irányuló mûszeres vizsgálatokkal. Új elméletek születtek a beszédfejlõdésrõl, a metakommunikációról, a térérzékelésrõl. Új elemeket hoztak az értelem fejlõdésének megvilágítására a különbözõ tanuláselméletek is. Elsõsorban gyermekgyógyászoknak, a csecsemõ- és a kisdedkori rendellenességek szûrésével, ellátásával foglalkozó szakembereknek ajánljuk.

Katona Ferenc - Az ​emberi kéz kultúrtörténete
A ​könyv a kéz antropológiai fejlődését mutatja be, azt az utat, ami során a főemlősök felső végtagja emberi kézzé alakult. Részletesen tárgyalja a mai ember kezének számtalan cselekvési lehetőségét - mindezt anatómiai magyarázatokkal alátámasztva. Külön fejezetek szólnak az emberi kéz művészi alkalmasságáról, kiemelve a képző- és zeneművészet fontosságát a művészetekben. Számos művészettörténeti tény, műelemzés és anekdota mentén mélyedhet el az olvasó a részletekben. A szerző az anyagot fejlődésneurológiai tapasztalataiból, kutatásaiból állította össze és utazásai során gyűjtötte. Fényképek, eredeti művészi alkotások képei gazdagítják a kultúrtörténeti kalandozást.

Katona Ferenc - Klinikai ​fejlődésneurológia
A ​klinikai fejlődésneurológia most megjelenő utánnyomásának szövege ma is megfelel a fejlődésneurológiai klinikum követelményeinek. Hathatós segítséget nyújt azoknak, akik fejlődésneurológiai diagnosztikával és neuroterápiával szándékoznak foglalkozni. A fejlődésneurológiának a gyermekneurológiától különböző szakmai ágazatára, praxiskódjára és minimumfeltételeire vonatkozóan hasznos tudnivalók találhatók a könyvben.

Katona Ferenc - Hogyan ​lett ember az ősember?
Az ​ember gyakran elgondolkozik, hogy mindig olyan volt-e az ember, mint ma. Joggal érdeklődhetünk saját múltunk iránt. Feltehető, hogy származásunk, múltunk és fejlődésünk megismerése a jelenünk megértéséhez is hasznos. Ez a többi között azon is múlik, milyen pontosan sikerül megismernünk saját származásunk legfontosabb mozzanatait. Az ember származása hosszú folyamat. Rendkívül hosszú időt kell végigtekintenünk, hogy megértsük, milyen úton jött az ember a múltból a jelenbe. Ennek az útnak legfontosabb mérföldkövei az egyenes testtartás, a járás, az ügyes, alkotó kézmozgás, a gondolkozás, a beszéd, a munka, a társadalom kialakulása. Ezek a fontos mozzanatok azonban csak összefüggéseik alapján érthetők meg. A beszéd kialakulása például feltételezi a közösség fejlődését, a társadalom alapjának megjelenését és az agy fejlettségének bizonyos fokát. Az ember származásának tudományos kutatása elsősorban ősrégi csontleletek elemzésén alapszik. A tudomány azonban a szerkezet mögött a működést, a forma mögött a tartalmat keresi. Épp ezért nemcsak ősi csontleletek, hanem a ma élő ember egyéni fejlődése - újszülött korától kezdve - is bepillantást ad a múltba, ha a kérdéseket helyesen tesszük fel.

Katona Ferenc - A ​szociális agy kultúrtörténete
E ​kultúrtörténeti kötet a kezdetektől egészen máig feltárja az emberi agy fejlődését, bemutatva azt is, hogyan alakított ki különféle civilizációkat, illetve kultúrákat. A modern ember agya éppen sokoldalúsága, nagyfokú kreativitása miatt válhatott egyetemes érvényűvé a Földön, hiszen magába foglalja azt a szabályozást, amelyek a társadalmi életvitelhez nélkülözhetetlenek, lehetővé teszik az alkalmazkodást – ugyanakkor a kreativitást, a művészeti és tudományos tevékenységek magas fokú művelését is. Több mint 100 kép gazdagítja a kötetet.

Katona Ferenc - Az ​agykutatás története / Az idegtudományok kialakulása
Dr. ​Katona Ferenc igen érdemes és fontos munkára vállalkozott, amikor az agykutatás történetét megírta. A tudomány története általában is rendkívül tanulságos és fontos tanulmány, mely rámutat arra, hogy a régmúlt idők gondolkodói a maguk szintjén milyen módon küzdöttek a megismerés folyamatával. Fontos elsősorban azért is, mert megmutatja, hogy sok tekintetben hasonló gondolatok igen kezdetleges formában felmerülnek korukat messze megelőzve, majd újra meg újra reálisabb és konkrétabb formában jelentkeznek, de kellő reális alap és sokszor emberi igény hiányában megint feledésbe merülnek, míg végül a fejlődésnek teljesen új fázisában nem ritkán teljesen új felfedezésként bukkannak fel, persze rendszerint most már sokkal megalapozottabb formában. Egy-egy tudományterület iránt érdeklődő kutató számára, de az általános érdeklődésű ún. laikus számára is elgondolkodtató a tudományos gondolatoknak és képzeteknek ez a sajátos sorsa, és érdemes elgondolkozni azon, hogy vajon a régmúlt rendkívül kezdetleges tapasztalati szintjén egyáltalán milyen alapon juthatott el egy-egy gondolkodó a sok évszázad múltán lényegében helyesnek bizonyuló meglátásra. (Szentágothai János; Részlet az 1969-es 1. kiadás előszavából)

Katona Ferenc - Emberré ​válás
Az ​ember eredetére vonatkozó kutatások eredményei gyakran keltenek szenzációt. Ennek a munkának az összefoglalására vállalkozott a szerző kézikönyvnek beillő művének. Ha témáját meg akarnánk határozni, talán származásélettannak mondhatnánk, ami jelzi, hogy itt új nézőpontból vizsgált és nem kevésbé új ismereteket talál az olvasó. A könyv két fő része közül az első kritikailag foglalja össze az ősemberkutatás eddigi legfontosabb és legfrissebb eredményeit, különös tekintettel a vitatott kérdésekre. Ez a rész nemcsak érdekes olvasmány, hanem fontos is a második rész könnyebb megértéséhez. A mű második felében a szerző új utakra kalauzolja az olvasót: az emberősök életkörülményeinek változása tükrében vizsgálja az egyes életműködések és a velük kapcsolatos szervek-szervrendszerek változásait, fejlődését. Végigkövethetjük az emberősök és ősemberek testtartásájnak, beszédének, agyműködésének fejlődését, összehasonlítva különböző állatcsoportok, illetve a csecsemő és a kisgíermek hasonló életműködésének és szerveinek fejlődésével. Ezek az eredmények szinte csak a legszűkebb szakmai berkekben ismeretesek, s annyira újak, hogy az ilyen irányú kutatás is most van kibontakozóban. Végül az ember ön- és fajfenntartásának tükrében megismerkedhetünk a táplálékszerzés és táplálkozás, valamint a szexuális élet kialakulását, amelyekről szintén keveset irtak még. Ezek után talán az sem meglepő, hogy több száz fotó és ábra is nagyrészt merőben új szemléletben és új ismeretekkel egészíti ki a könyv tartalmát.

Katona Ferenc - Deutsch ​für Forgeschrittene
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Katona Ferenc - Fejlődésneurológia, ​neurohabilitáció
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Csiffó György - Katona Ferenc - Munkácsy László - Patkós István - A ​gépi fejés technológiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berényi Marianne - Katona Ferenc - Fejlődésneurológia
Egész ​életünk kezdettől fogva folytonos alkalmazkodás, adaptáció, amelyet az idegrendszerünk irányít és szabályoz. A magzati és a csecsemőkori agyfejlődés károsodásai ezért az egész későbbi adaptáció folyamatát befolyásolhatják! A védőnők, a gyógypedagógusok, a gyógytornászok épp úgy érdekeltek a korai fejlődés ismeretében, mint a neonatológusok, gyermekorvosok és gyermek ideggyógyászok. Az idegrendszer szoros egységben foglalja össze különböző szabályozó rendszereit a légzéstől a gondolkozásig. Így a különböző szakmai ágazatoknak is összehangoltan kell működniük, hogy ennek az összetett rendszernek kóros fejlődése áttekinthető legyen. A kezelés is csak így válhat hatékonnyá. A „fejlődésneurológia" elnevezés ezt az egységet fedi. A fejlődés folytonos változást jelent, amelyben a régebben kialakuló szerkezetekre és működésekre épülnek rá az újak, hogy egységet hozzanak létre. A neurológia, ideggyógyászat szakmai fogalmának alkalmazása erre a legkorábbi életkorra is érvényes, mert egy csecsemő megfelelő módszerekkel és tapasztalattal épp úgy megvizsgálható, mint egy gyermek vagy felnőtt! Ehhez viszont a kivizsgálást a lehető legobjektívebb módszerekkel és eszközökkel kell végezni, az idegrendszer fejlettségének megfelelően. A könyv sokféle foglalkozást felölelő tematikája is a szervezett egységet kívánja tükrözni, ami mindegyik szakterület számára korszerű ismereteket nyújtó tartalmat és szerkezetet nyújt.

Kollekciók