Ajax-loader

Fehér Márta könyvei a rukkolán


Fehér Márta - Kiss Tamás Szebényi Csilla - Tallér Júlia - PÉLDÁUL. Pedagógusok gyakorlati példái a személyközpontú szemlélet iskolai megvalósítására
"... A nevelés során a tudattalan folyamatok és a közvetett hatások olykor fontosabbak, mint az előre eltervezett programok vagy az érdeklődésre számot tartó tananyagok és modern módszerek..." A kötetben összegyűjtött ötletek "csak olyan közegben tudják hatásukat kifejteni, ahol a pedagógusok szerepfelfogása, attitűdje, az iskola szervezeti keretei, berendezkedése, légköre, az iskolai szereplők, valamint a szülők együttműködése olyan, ami mintát ad a résztvevőknek - és állandó személyiségformálásában támogatja az innovatív taneszközöket. Ez a könyv kis gyűjteménye azoknak a megvalósított álmoknak, amelyek iskolák és pedagógusok sokaságát már most segítik abban, hogy az intézményük feltételrendszerét és "rejtett tantervét" az új elvárásokhoz igazítsák... Az együttműködés első eszköze ez a kötet - és csupán kezdete egy olyan sorozatnak, amelyben bemutatjuk a már megvalósított, személyközpontú gyakorlatokat. A kötet "felhívás keringőre", akkor tölti be funkcióját, ha olvasója közben úgy érzi: "ilyen példákat én is tudok!"! Remélem, sok iskolában érzik majd így. Azt is remélem, sok iskola kap a kötetből olyan ötletet, amelyet saját közegében megvalósítva eredményesnek és hatékonynak tart."

Békés Vera - Fehér Márta - Tudásszociológia ​szöveggyűjtemény
Az ​Edinburgh-i, úgynevezett „erős programot” bemutató tudásszociológiai szöveggyűjtemény a magyar nyelvű tudományelméleti-tudománytörténeti könyvkiadás régi adósságát törleszti. „Mi vagyunk kérlelhetetlenek, nem pedig a logika törvénye” – idézi Wittgensteint Bloor. Az így felfogott tudásszociológia arról ad számot, mi szabja meg, hogy mi számít valódi tudásnak, racionális gondolkodásnak, konkluzív érvelésnek egy adott korban, továbbá hogy miért változnak meg a racionalitás standardjai. Tehát nem a tévedés és eltévelyedés, az igaz útról való letérés eseteit magyarázza szociológiai szempontból, hanem éppen azt, hogy mitől számít egy út helyesnek, egy igazság igazságnak. Ez a felfogás termékenyen alkalmazható a legújabb, posztmodernnek is nevezhető kultúrtörténeti, civilizációtörténeti megközelítések során, amelyek az egyes kultúrák, civilizációk paradigmatikus alapjait vizsgálják.

Fehér Márta - Zemplén Gábor - Binzberger Viktor - Értelem ​és történelem
„A ​kérdés, amelyet felvetek, meglehetősen paradox: vajon segíthet-e a társadalomtudomány egy olyan problémát megoldani, amelyet saját tevékenysége hozott felszínre a logikai hagyomány folyamatos támadásai közepette, és amely a Sokal-ügy kapcsán újra időszerűvé vált, nevezetesen a történelem felettinek tartott igazság történeti eredetének problémáját. Hogyan lehetséges, hogy egy történelembe illeszkedő történeti tevékenység, mint a tudományos tevékenység történelemtől független, transzhistorikus igazságokat hoz létre, melyeknek semmi közük sem a helyhez, sem az időhöz, vagyis egyetemesek és örök érvényűek?” (Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás, Gondolat, Budapest, 2005, 10–11.) Mottónk Bourdieu 2000/2001-es tanévben a College de France-ban tartott bevezető előadásából arra a viszonyra kérdez rá, amely tanulmánykötetünk alapkérdése, és ami re a címben az értelem és történelem szavakkal utalunk. Ez a kell és a van, a normatív és deskriptív, az előírás és a leírás közötti viszony kérdése. Ez a kapcsolat a meg ismerés két aspektusát jelenti – jelen esetünkben a kultúránk kiemelt tudásformája, a tudományos ismeretek, a „tudás” filozófiai és történeti vizsgálatát. Ez a viszony problematikus és ugyanakkor alapvető jelentőségű napjainkban.

Binzberger Viktor - Fehér Márta - Zemplén Gábor - Kuhn ​és a relativizmus
Létezik-e ​valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa? A XXI. század elején – egy olyan korban, amikor a mindennapi élet szintjén is megjelenik a multikulturalitás és pluralitás, a szokások, kultúrák, és gondolkodásmódok együtt létező sokfélesége – egyre sürgetőbben merülnek fel a fenti kérdések. Kivételt képez-e a tudomány és a kutatói gyakorlat, vagy itt sem kerülhető meg a relativizmus problémája? Thomas Kuhn könyve, A tudományos forradalmak szerkezete már jó egy emberöltővel ezelőtt felvetette ezeket a problémákat. A könyv nyitó mondata szerint a „tudománytörténet, ha többnek tekintjük anekdoták és kronológiai adatok tárházánál, gyökeresen átalakíthatja jelenlegi tudományfölfogásunkat.” Ezen újfajta tudományfelfogás nyomán fellángoló viták a paradigmákról, a racionalitásról és relativizmusról, valamint az inkommenzurábilitásról forradalmian átalakította a tudományról kialakult képet. A Kuhn és a relativizmus című kötet fő célja körüljárni ezeket a problémákat, valamint visszatekintve megvizsgálni a konstruktív, illetve destruktív relativista álláspontokat.

Fehér Márta - A ​tudományfejlődés kérdőjelei
Az ​inkommunzurábilitás problémája mindmáig egyike a legélénkebb viták középpontjában álló tudományfilozófiai kérdéseknek, noha idestova húsz éve vetődött fel Kuhn és Feyerabend műveiben. E szerteágazó és sokrétű problémakör mögött az az alapkérdés rejlik, hogy lehet-e, és hogyan lehetne egymással összemérni - s ennek eredményeképpen azután fejlődési sorba rendezni - a természettudományos megismerés története során létrejött és egymástól alapvető (módszertani, tapasztalati és fogalmi) tekintetben különböző, ezért összemérhetetlennek (inkommenzurábilisnak) tűnő tudományos elméletek. A könyv e sokoldalú problematikának főleg a nyelvi vonatkozásaival foglalkozik, és a tudományos terminusok jelentésváltozásának következtében fellépő, számos angolszász tudományfilozófus, főként pedig Feyerabend által feltételezett inkommenzurábilitás elkerülhetősége mellett érvel.

Fehér Márta - Hársing László - Földesi Tamás - A ​tudományos problémától az elméletig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hankiss Elemér - Csányi Vilmos - Fehér Márta - Jelenits István - Pléh Csaba - Az ​ember és az antilop
Hankiss ​Elemér házigazdaként beszélgetett a Magyar Televízió Tudósklubjában, 2000-ben, Csányi Vilmos etológussal, Fehér Márta tudományfilozófussal, Jelenits István teológussal és Pléh Csaba pszichológussal. A kilenc beszélgetés témái a következők voltak: 1. Az ember és az antilop (az ember és az állatok hasonlósága és különbsége) 2. Személyiség és szerep 3. A fejlődés 4. A jövő 5. A hatalom 6. Az élet értelme 7. A szeretet 8. A szépség 9. A szabadság

Kollekciók