Kiss Ferenc könyvei a rukkolán

Kiss Ferenc - Dr. Gádorosi Ferenc - Karlovitz Kristóf - Dr. Gádor László - Új technika 85/1
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Ferenc - A ​beérkezés küszöbén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Ferenc - "Fölrepülni ​rajban..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Ferenc - Tájanatómia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Ferenc - És ​Szabadka...
Kiss ​Ferenc - Kosztolányi Dezső, Nagy László és Csoóri Sándor monográfusa - hatvanhat esztendős és kilenc esztendeje súlyos beteg. A megfeszített munka, a megalkuvás nélkül vállalt küzdelmek, az idegtépő hajszák, amelyeknek nemegyszer volt kiszemelt áldozata - ki tudja, mi okozta a bajt? Ha nem ismerném őt közelről, ha nem dolgoztam volna együtt vele - a budapesti Irodalomtudományi Intézetben - két évtizeden át, akkor is szívszorítóan fájdalmasnak tartanám a rámért végzetet. Az írástudó sorsát, akinek kezéből egy hirtelen agyvérzés egyszer csak kiütötte a tollat, így a fájdalom még nagyobb... Eredményei persze így is maradandóak és jelentékenyek, ahogy mondani szokás: megkerülhetetlenek. Mint huszadik századi irodalmunk tudós történetírója, mint nagy magyar versek érzékeny elemzője, mint az irodalmi élet fáradhatatlan harcosa már régen beírta nevét a magyar művelődés történetébe, s munkásságát nemcsak Budapesten, Debrecenben és Szegeden tartják számon, hanem Szabadkán és Újvidéken, Kolozsvárott és Pozsonyban, mi több, Párizsban és New Yorkban is, mindenütt, ahol a magyar szónak és írásnak jelentősége és becsülete van... Nehéz szívvel, mégis forró kívánsággal gondolok Kiss Ferencre: bárcsak megszabadulna az álnok betegségtől, ahogy régebben megszabadult a rosszkedvtől, a mellőzéstől, a sebektől, amelyeket mások ütöttek rajta. Csoóri Sándornak van egy szép költeménye, a Sérült vers, mottója szerint »Kiss Ferencnek, aki agyvérzés után beszélni tanul«. Ezt a verset idéztem néhány esztendeje születésnapi köszöntő gyanánt, ezt szeretném idézni most is, végezetül: »Kosztolányi darazsa itt dülöng fejünk körül (...) Mi már haltunk meg együtt. Az égből / homok hullt ránk s vad kiáltozás-foszlányok / a Kárpátok felől. De mondd azt, hogy azóta / Isten üzent s a föld apályideje lassan múlik, l Mondd azt, hogy csakazértis«. Igen, Ferenc, mondd, hogy csakazértis, szólalj meg, beszélj!" _Pomogáts Béla_

Kiss Ferenc - Művek ​közelről
Tartalom Művek ​közelről A "Tiszai csönd" Kosztolányiról Az áhítat költője Tóth Árpádról A "Külvárosi éj" Radnóti patriotizmusa A "Dőlt vitorla" költője "Légy tenmagad!" Benjámin László költészete Párbeszéd Juhász Ferenc költészetéről "Káromkodásból katedrális" Nagy László költészete A műértés változatai Ady irodalompolitikája A teljes szembesülés első vizsgái Metszet a marxista kritika történetéből Napjaink irodalmi szociográfiája Az "Olvasónapló" Veres Pétere Új magyar verstan? Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat című könyvéről Barta János két könyvéről: Élmény és forma. Költők és írók Király István: Ady Endre

Kiss Ferenc - Az ​érett Kosztolányi
Nehéz ​eldönteni, hol kezdődik egy életmű beérése. Kosztolányi esetében különösen, hiszen A szegény kisgyermek panaszai (1910) már jellegzetes Kosztolányi-mű, s értékesebb sem születik még egy évtizedig. Olyan fogékony és dinamikus tehetség, mint Kosztolányi, olyan képességek birtokában, amilyeneket említett ciklusa reprezentál, természetesen nem vesztegelhet hosszú évekig. Aki verstől versig haladva vizsgálja a pálya alakulását, már a tízes évek legelején észlelheti az érés jeleit a Mák című verseskötetében (1916), s a Tinta prózai írásaiban (1916) pedig már annak a fordulatnak a tartalmi és stiláris összetevőit is, amely 1919 után jellegadó erővel következik be. Egy árnyalt fejlődésrajz szerzője tehát nehezen találná meg az érés kezdetét jelentő mozzanatot, de aki az igazán jelentős alkotások értelmezését tekinti feladatának, nyugodtan kezdheti a forradalmak utáni művekkel. Nemcsak Kosztolányi pályáján belül, de egész nemzedéke történetében új szakasz kezdődik 1919-cel. Ady és Kaffka kivételével valamennyien 1919 után írják legjelentősebb műveiket, noha a tízes évek elején valamennyiük beérése elkezdődött. A világháború eszmei politikai síkon felgyorsította ugyan ezt a folyamatot, de a tehetség kibontakozását megnehezítette, s a nagy művek megalkotását hátráltatta, gátolta is. Olyan megrázkódtatást okozott, hogy utána a valósággal való teljes művészi szembesülést csupán az előbb felhalmozott képességek mozgósítása révén már nem lehetett megoldani. Hozzá kellett edződni az új viszonyokhoz, s ez a kényszerűség a létezésélménytől a ritmikáig a mű minden elemére kihatott. Tudományunknak tehát sok oka volt rá, hogy 1919-et periódus-határrá avatta. S ezek az okok magyarázhatják s talán menthetik is, hogy ez a könyv is e korszakhatártól kíséri nyomon a Kosztolányi-mű alakulását. Ismételnem kell: az életmű alakulását, s az életrajz fejezeteiből csak azt, ami a művek jellemzése szempontjából elengedhetetlen. Eltérek tehát az élet- és műtörténet arányos rajzát adó monográfiák rendszerétől, noha eredetileg ilyet szerettem volna írni. A példák azonban arra figyelmeztettek, hogy századunk íróiról szólva, egyetlen könyvben nagyon nehéz megfelelni a teljes monográfia igényének. Kosztolányi esetében a tehetség sokoldalúsága, az, hogy több műfajban is elsőrendű művek sorát alkotta, csak nehezebbé tette a feladatot. Időm ugyan volt rá, de végül még az is a megvalósulás ellen dolgozott, mert amit egy évtizeddel előbb írtam - a Kosztolányi-mű akkori helyzete miatt - olyan értékek létjogának bizonyításával vesződik, amelyek ma már nem szorulnak védelemre. S a védelmezés hevülete a szempontok körét is leszűkítette, így a korábban és későbben írott fejezetek jellegben is elütöttek egymástól, s az előbbiekben A beérkezés küszöbén című füzetem több részletét is ismételnem kellett. Ezeket a korai fejezeteket teljesen át kellett volna írnom, s mivel erre nem voltam képes, e kényszerűség miatt is az érett Kosztolányi jellemzésére kellett szorítkoznom. Kivételt csak A szegény kisgyermek panaszairól írott fejezettel tettem, mivel erre a későbbiek során is sokszor vissza kell térnem. Az előzményeket természetesen ezzel nem hagyhattam figyelmen kívül. Arra, ami 1919-20-ig történt, az érett művek jellemzésekor amúgy is vissza-vissza kellett tekintenem. Elsőrendű célom ugyanis ez volt: a súlypontok kijelölése s a mai kultúra arculatára is kiható művek értelmezése, értékelése. Hiánytalanul ezt sem végeztem el, de az, amit előadnom sikerült, talán megkönnyíti a teljesebb feldolgozás munkáját.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Kiss Ferenc - A ​fehér folt
Az ​olajmágnás, Sir Geoffrey Halley Nyersanyagkutató Társasága Lungaország főnökének engedélyével kutatásokat végez. Közben összekülönbözik a lányával, Liliannel is, aki nem akar ahhoz hozzámenni, akihez ő szeretné. A lány elszökik otthonról. Halley felfogad egy botcsinálta nyomozót, Samuel Bronsont, aki Lilian autóját követi, amit időközben a lány a barátnőjének, Dora Cummingsnek ajándékozott. Az illuminált Lilian hozzámegy Lewis Marshallhoz, akinek a testvérét állítólag Halley ölte meg. Lewis úgy dönt, elmegy Lungaországba, ahová Lilian is vele tart. A történet két szálon fut tovább: a magánnyomozó levelei nyomán és az “új házasok” kalandjai mentén.

Kiss Ferenc - Híres ​művészek Budapesten a Magyar Királyi Operaházban, 1884-1944
Lapozzuk ​fel képzeletben Budapest színháztörténetét, és e mintegy 200 év eseményeiből kövessük nyomon a Magyar Királyi Operaház első hatvan évének történetét! Kötetünk ennek a már régen letűnt kornak az emlékét szeretné közkinccsé tenni, és emléket állítani annak a több mint 300 művésznek - énekeseknek, zeneszerzőknek, szólistáknak és karmestereknek -, akik e hatvan év során a Magyar Királyi Operaházban felléptek, és akik által a budapesti intézmény Bécs és Berlin mellett csakhamar a világ legjobb operaházai sorába tartozott. Rövid életrajzuk mellett az olvasó számos korabeli fényképet, autogramot, kéziratot és levelet talál, a könyvhöz mellékelt lemezeken pedig meghallgathatja azokat az áriákat, melyeket az énekesek a Magyar Királyi Operaház színpadán is előadtak.

Kiss Ferenc - Németh Győző - Podmaniczky Ferenc - Jégvirág ​a pokolban
"A ​füstnél soványabb árnyak a láng ritmusára imbolyogtak. Miért gyújtanak tüzet? Hiszenpusztulni kell a sziklakemencétől, amely hajnalig árasztja vissza a nappal forróságát. - Tűznézés... - súgta magyarázva egy Hiéna, aki odajött közben, és kíváncsian megtapintotta Fécamp arcát. - Este tűznézés van! Visszalátnak a Voltba... Fécamp még mindig azt várta, hogy felébred a szörnyűségből... A vékony árnyak imbolyogtak, a tűz lobogott és tűhegynyi porszemeket dobált a szél. A csontváz lihegve súgta mellette: - Ami Volt, az a Völgyben maradt, de tudni kell!... Ez a tűznézés..." Kiss Ferenc:Még abban az évben két lelkes rajzolóbarátomat kerestem meg az ötlettel, mi lenne, ha bizományba megrajzolnák nekem a történetet. Az volt a koncepcióm, hogy a doni halálmenet képkockái barnás tónusban jelennének meg, mint a régi fotográfiák, Rejtő visszaemlékezéseinél viszont kiszínesednének a rajzok, amikről visszaköszönnének Korcsmáros Pál klasszikus figurái. Csordás László rajzolta volna a komolyabb hangvételű anyagot, míg Podmaniczky Ferenc a humoros, memoár jellegű részeket... Rejtő Jenő életéről az utóbbi években sok minden kiderült. Legalább annyi, mint amennyi homályban maradt. Tudjuk, hogy Reich Jenőnek született, de azt nem, hogy hivatalosan is felvette-e írói nevét, a Rejtő Jenőt és kikeresztelkedett-e?Képregényünk nem kutatja Rejtő korabeli nyilatkozatainak valóságtartalmát. Elfogadja, amit állít, mert az igazság mindenkinek az, amiben hisz, vagy amit hinni vél.Itt illene most "Jó szórakozást!" kívánnom Önöknek, ha a Don-kanyari halálmenet embertelen eseményei - melyet az író páratlan humora ellenpontoz - alapjaiban nem írnák fölül ezt a vidámnak tűnő mondatot.Így csak kérni tudom kedves Olvasóimat, hogy tartsanak Rejtő Jenővel és sorstársaival ezen a kegyetlenül hosszú és dermesztő úton - egyenesen a pokolba...

Kiss Ferenc - Keresztes Dóra - Papó ​zenedéje
Óvodásoknak, ​kisiskolásoknak ajánljuk ezt a könyvet, hogy minél hamarabb megismerjék a magyar népzenét és annak hagyományos hangszereit. Papó, azaz Nagyapa mesél benne a régi, falusi zenélési alkalmakról, a zene gyógyító és jobbító szerepéről. Mondókákat, dalokat és történeteket idéz fel a dorombról, tekerőlantról, kobozról, dudáról, cimbalomról és más, régi zeneszerszámokról. A képzelőerőt serkentő mókás illusztrációk, kérdések és feladatok a leckék minél játékosabb és maradandóbb elsajátítását szolgálják. A CD melléklet - követve a könyv tematikáját - bemutatja a természet és élővilág zenei hangjait, a hangszerekét, a jellegzetes hangszertársításokat, de tánc alá való muzsika is hallható rajta. Nyisd ki a könyvet és tedd fel a lemezt! Vár Papó Zenedéje! Húzta-vonta, billegtette: Kiss Ferenc Papó - dalok, dalszövegek, hegedű, brácsa, tambura, ének; Bognár Szilvia - ének; Bolya Mátyás - citera, koboz; Havasréti Pál - tekerőlant, nagybőgő, ütőgardon, dob; Küttel Dávid - harmónium, harmonika, gitár, ének; Szokolay Dongó Balázs - duda, klarinét, tárogató, szaxofon, furulya, dorombolás; P. Szabó Dániel - cimbalom. Közreműködtek a Bihari Aprók. 1. Csúfos didli; 2. Rejtőzködő; 3. Dorombéros Juliska; 4. Magyar gyerek; 5. Zenede-induló; 6. Kápolnamuzsika; 7. Tücsök Koma; 8. Titincuti tácu tá; 9. Tök jó!; 10. Padkaporos; 11. Családrege róka; 12. Kobzos duhaj; 13. Nótát ver a csizmám.

Nemere István - Kiss Ferenc - Klausztropolisz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dodo Niţa - Kiss Ferenc - Rusz ​Lívia monográfia
"Rusz ​Lívia a Tehetség igazi kulturális nagykövetévé lett a román és a magyar nép között, és most a világ meghódítása következik." Mircea Opriţǎ Tartalom: * Mircea Opriţǎ, a budapesti Román Kulturális Intézet volt igazgatójának előszava * Rusz Lívia otthonában * Beszélgetés a román képregény nagyasszonyával * Csipike, az óriás és mi, boldog kis törpék * Mákvirág és Kokó majom * A mesék meséje, avagy a hobbitok a hobbitok? * Tematikus bibliográfiák (képregények, albumok, illusztrációk)

Kiss Ferenc - A ​magyar történelmi képregény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Ferenc - Kiss ​Ferenc életműve
Kiss ​Ferenc (1862–1948) lelkipásztor, teológiai professzor, az Országos Református Szeretetszövetség megalapítója hamar megkapta az utókortól „a magyar reformátusok szociális apostola” elnevezést. Életének nyolcvanhat éve alatt hosszú évtizedek aktív egyházépítő tevékenységével jelentősen hozzájárult a gyakorlati egyházi munka, a gyülekezeti és intézményi diakónia megújulásához. Kiss Ferenc életművében „harmonikusan megfér egymást erősítve és segítve a Krisztus kicsinyei iránti buzgó és odaadó szeretet azzal az igénnyel, ami a buzgóság mellé mindig oda tudja ragasztani a szakszerűség követelményét” (Bölcskei Gusztáv Köszöntőjéből). Ebben a könyvben – amelynek első kiadása a református Szeretetszolgálati Iroda Diakóniai Könyvtárának köteteként jelent meg – Kiss Ferenc lelkipásztori és teológiai tanári munkásságát Fekete Károly tanulmányából ismerhetjük meg, a Szeretetszövetség születését és működését Géra Eleonóra, intézményeit Gonda Ferenc áttekintéséből. Ezek mellett szemelvényeket olvashatunk Kiss Ferenc írásaiból, illetve válogatást kapunk az életművét méltató szövegekből.

Fazekas Attila - Kiss Ferenc - Cs. Horváth Tibor - Csikász Lajos - Bán Mór - Perseus ​kapitány kalandjai
Perseus ​nem hagyományos "szuperhős" - Fazekas nem csak a külsejét, arcvonásait ruházta rá, de saját jellemének néhány fontos vonását is. Perseust ugyanaz fűti, mint egykor a tengerek nagy kapitányait: a felfedezés öröméért vág neki a messzeségnek, s általában a jó ügyért vállal küldetéseket - ám soha nem utasítja vissza az ezekkel járó kalandokat. A szép nem nagy rajongója, de egyben tisztelője is: útjait azonban magányosan rója, s nem köteleződik el egyetlen bolygó vagy asszony mellett sem. Verebics János

Kiss Ferenc - Szentágothai János - Az ​ember anatómiájának atlasza I-II.
Több ​mint egy évtizednyi tetszhalott állapotból kelt életre az atlasz az évszázad végére. Sajnos ezen évek során, a mű alkotói közül Szentágothai János is eltávozott közülünk (1994). Váratlan halála előtti utolsó találkozásunk alkalmával is az atlasz felélesztéséről beszélgettünk, így örömmel teszek most eleget kívánságának és bocsátom útjára az eredeti ábrákat mindenben megtartó, szerkezetében kissé átdolgozott Kiss-Szentágothai atlaszt. Az atlasz 4. kiadásának előszavában olvasható a következő mondat:,,A valóban didaktikus és szemléltető előadások mellett azzal segíthetjük elő legjobban az anatómiai oktatást, ha hallgatóságunknak jól méretezett tankönyvet, rövid, de valóban szintetikus tájanatómiát és természethű atlaszt adunk a kezébe." Az atlasz hazai és nemzetközi sikere jól átgondolt szerkezetében és természethűségében rejlik. A változás lényege a három kötetnek két kötetté való sűrítése.Az első kötetben található a csonttan, az ízülettan, a fej, a nyak, a törzsfal és a végtagok ereit és idegeit bemutató képek, valamint a szívről szóló fejezet. A második kötetben szerepel a zsigertan, az idegrendszer és az érzékszervek ábrái. Ez a kötet kiegészült a modern képalkotó eljárások segítségével készült, a koponyát és a testüregeket bemutató felvételekkel.

Kiss Ferenc - Fujkin István - Szekfü ​Sanya, a puszták réme - drámai beszély
200 ​példányban megjelent képregény az első magyar „szuperhős”, Szekfü Sanya, a puszták réme főszereplésével. Az ő kalandjait követhetjük nyomon téren és időn át.

Kiss Ferenc - A ​főzés technikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Isépy István - Kiss Ferenc - Szabó László V. - A ​Vértes természeti értékei
"Helikopterrel ​körözünk a Vértes fölött... Nagy magasságbólé erdős háta mint érintetlen, üdezöld sziget emelkedik ki a kultúrtájból. Ha azonban alacsonyabbra ereszkedünk, nyugaton és északon - Oroszlán-Tata felől - a bánya- és iparvidék pora és füstje száll felénk. Megdöbbenve látjuk, hogy az erdők milliárdnyi falevelét szürke por borítja. Az iparvidék "tüdejét", az erdőt füst, korom, mész és cementpor lepi el. "Előre az eocénprogramm megvalósításáért! Több cementet az építőiparnak!" - Helyes, igazuk van, de a bányászok, ipari munkások, mérnökök - családjaikkal együtt - a közeli Vértestől jó levegőt, felüdülést várnak. Közben a külszíni fejtések állandóan fogyasztják az erdőt. "Több fát a bútoriparnak!" - Helyes, de közben a nehezen erdősülő dolomit vékony termőrétegén gyorsított ütemben folyik a fakitermelés. De nézzük a fehér sziklák sorát Mór és Csákvár között. Kő- és murvabányák sebei tátonganak mindenfelé. Egyeseket sikerül megszüntetni, helyükben nagyobbakat nyitnak, s nagyobb gépekkel dolgoznak. Gánt-bányatelep előtt óriás gépek sora fejti, őrli a dolomitot. Csak porfelhő alatt mehetünk befelé a Vértesbe! Mi továbbmegyünk, de a szociális otthon öregjei szívhatják vén, fáradt tüdejükbe a port. A bauxitszállítás pedig viszi a vörös port. A tatai szénmedence és a gánti bauxit feltáró fúrásai nemrég találkoztak, majdnemhogy "ütköztek" a Vértes legszebb bükkösében a Pátrácosban. Észak-kelet felől is újabb szennyezési veszély, a Bicskei Hőerőmű fenyeget. Termelni kell, de a természet megfelelő ismerete, szeretete, védelme nélkül ez csak látszólag nemzetgazdasági érdek. Ennek az írásnak célja, hogy megismertesse a Vértes természeti, táji értékeit, szépségeit. Mindezt a természet és az ember szeretete és féltése diktálja. Úgy véljük, hogy elsősorban a Vértes körül élő ember érdeke, hogy megőrizze. A Vértes erdei, faóriásai, árvalányhajas gyepszőnyege, színes virágai, virágillata és madárdala, szikláinak szépsége, múltja és jelen mindnyájunké. Kérjük a Kedves Olvasót, főleg, ha geológus, szén-, bauxit- vagy kőbányász, agronómus, erdész vagy vadász, vagyis az anyagi termelés irányítóit, döntéseik előtt, termelőmunkájuk közben, a tervek és teljesítmények igézetében gondoljanak a gazdasági, természetvédelmi érdekek összehangolására - a jelen és a jövő nemzedéke érdekében."