Ajax-loader

Csatlósné Miklós Anna könyvei a rukkolán


Csatlósné Miklós Anna - Mit ​kell tudni a sivatagokról?
A ​Mit kell tudni sorozat újabb része kicsiknek és nagyoknak.

Csatlósné Miklós Anna - Barangolás ​a világ óceánjain
A ​csodálatos felvételekkel illusztrált nagyméretű album megismertet bennünket a három nagy óceán jellegzetességeivel, élővilágával, az óceán partján élő népek kultúrájával, szokásaival, sőt a hullámok viselkedésének fizikájával is. Egyszóval mindennel, amit a földfelszín 70 %-át kitevő hatalmas víztömegről tudni érdemes. Tartalom: A világtenger tagozódása ...a Csendes-óceánon ...az Atlanti-óceánon ...az Indiai-óceánon Hullámok hátán Hajózás A tenger élőlényei A tenger adományai Veszélyben a világtenger

Csatlósné Miklós Anna - Mit ​kell tudni a vulkánokról?
Bolygónk ​felszínén 400-600 működő vulkánt tartanak számon a szakemberek. A természetnek e fantasztikus tűzijátékát az emberiség évszázadok óta félelemmel vegyes figyelemmel kíséri. Az izzón hömpölygő, mindent felperzselő lávafolyamok, és a mérges gázfelhőket lövellő, kialudtnak vélt tűzhányók virágzó emberi településeket tüntettek el rövid időn belül Földünk felszínéről. A tűzhányók termékeny talaja, a mélyükben rejlő fontos ércek, ásványkincsek miatt az emberek időről időre megfeledkeztek a veszélyről. Szívesen építették városaikat, falvaikat szunnyadó vulkánok tövébe... és még sok érdekesség.

Csatlósné Miklós Anna - Barangolás ​a természetben
Ebből ​a szép kiadványból megismerhetünk égbe nyúló csúcsokat, zöldellő, hívogató alpesi legelőket, tengerpartokat. Hosszan elnyúló hegygerincek hósapkája szikrázik, vagy felhőbe burkolóznak az emberi szem elől. Patakok, folyók, vízesések ragyognak a tájon, a hegyek belsejében színes és különös alakú ásványok pihennek. Homokhullámok izzanak a sivatagokban; szigetek pompáznak a kék óceánban, vulkánok pöfékelnek. Mindezek a szépségek Naprendszerünk egyetlen bolygóján találhatók: szülőbolygónkon, a Földön.

Csatlósné Miklós Anna - Barangolás ​az óceánok világában
A ​csodálatos felvételekkel illusztrált nagyméretű album megismertet bennünket a három nagy óceán jellegzetességeivel, élővilágával, az óceán partján élő népek kultúrájával, szokásaival, sőt a hullámok viselkedésének fizikájával is. Egyszóval mindennel, amit a földfelszín 70 %-át kitevő hatalmas víztömegről tudni érdemes. Az ember napjainkra bekóborolta, felfedezte és feltárta bolygónknak minden táját, eldugott szegletét. Bonyolult technikát alkotott, amelynek segítségével figyelheti, nyomon követheti Földünk négy alkotóegységének, a geoszféráknak: a litoszféra (kéreg), a hidroszféra (vízburok), a bioszféra (élővilág), és az atmoszféra (levegőburok) változásait, folyamatait, fejlődését. Trükkös kis szerkezetek, robotjárművek közlekednek az óceánok mélyén, amelyeket műholdas navigációval irányítanak. Bonyolult hanghullámokkal irányítjuk, utasítjuk őket olyan adathalmazok, információk begyűjtésére és feldolgozására, amelyek számunkra közvetlenül nem érhetők el. A kapott adatok elemzéséből pontosan leírhatjuk, sőt képeken is megjeleníthetjük a titokzatos mélységeket. A világűrből megfigyelhetjük műholdak segítségével a felszíni hőmérsékletet, a jéghegyek mozgását és a halak, planktonok vonulását. A világtengerek megismerésének indokai az évszázadokon át rengeteget változtak. A történelem előtti népek (maorik) kalandozásait - valószínű - a lakható, bőséges élelmet biztosító területek meghódítása motiválta. A legkorábbi civilizációk térképei arról tanúskodnak, hogy tapasztalati úton, a matematikai ismereteiket tökéletesen alkalmazva a világról alkotott elképzeléseik valósághűek voltak (görög természettudósok). A nagy felfedezések kora a 15. századtól, a portugál kalandozásoktól számítható. Ezek a hajózások Afrika nyugati partjain hajózva keresték az átjárót a "fűszeres" India felé. Ezeket a próbálkozásokat a nyereségvágy fűtötte. A 17. századtól nemesebb cél, a tudományok szolgálata vezette a kalandorokat (pl. James Cook kapitány), akiket hamarosan követtek a kereskedők és a hittérítők. A 19. századtól a még fel nem fedezett dolgok, helyek iránti érdeklődés, a kíváncsiság sarkallta a természettudósokat. A gazdasági érdekek, a technika vívmányainak tökéletesítése egyaránt megjelent az indokok között. A távíró feltalálása a kábeltársaságokat arra ösztönözte, hogy az öreg kontinenst összekapcsolják az új hazával. Ez volt az első olyan érdek, amely megkívánta, hogy a tengerek mélyéről pontos ismereteink legyenek. A tengerfenék kutatásának az adott újabb lendületet, hogy az emberiség energiafogyasztása minden elképzelést felülmúlt. Az energiahordozók felkutatására, feltárására az olajtársaságok alapérdekévé vált a tengerfenék pontos ismerete. Szálljunk vízre, barangoljunk a világ óceánjain, tengerein! Egy képzeletbeli hajókázásra hívjuk az olvasót, melynek során bebarangoljuk a világtengerek múltját, jelenét és jövőjét. Kikötünk teljesen ismeretlen és ismertebb szigeteken, bepillantunk az itt élők mindennapjaiba. Tengeralattjárónk segítségével a csodálatos víz alatti világot térképezzük fel. Utunk során a legfontosabb iránytű a fantázia lesz! Tartalom: A világtenger tagozódása ...a Csendes-óceán ...az Atlanti-óceánon ....az Indiai-óceánon Hullámok hátán Hajózás A tenger élőlényei A tenger adományai Veszélyben a világtenger

Kollekciók