Ifj. Barta János könyvei a rukkolán

Ifj. Barta János - A ​tizennyolcadik század története
Elég ​egyetlen pillantást vetnünk valamely történelmi atlasz lapjaira ahhoz, hogy észrevegyük, milyen alapvető a különbség a 17. és a 18. századi Magyarország között. A 17. század széttagoltsága után a 18. századra sikerült kiűzni a törököt, s az országot újra egyetlen politikai uralom, a Habsburg-hatalom alá rendelni. A teljes békességhez le kellett zárulnia a Rákóczi-szabadságharcnak, ezek után Magyarország földjére a napóleoni háborúkig nem lépett ellenség. A hadszínterek délebbre helyeződésével visszaállhatott a hazai táj békéje. Benépesülhettek a török korban elnéptelenedett puszták, megnőhetett a művelés alá vont földterület. Az újraéledő települések lakosai pompás barokk templomokkal, középületekkel és lakóházakkal igyekeztek visszatérő életkedvüket kifejezni. A hazai iskolákban pedig színvonalas oktatás folyt, s Magyarország számos kiválóságot adott mind a bécsi felsőoktatási intézményeknek, mind a külföldi tudós társaságoknak. A 17-18. század fordulója az európai történelemben nem járt korszakos változással. Hazánk történetében azonban kétségtelenül olyan folyamatokat indított meg, amelyek alapjául szolgálhattak a 19. században végbemenő polgári átalakulásnak. Hagyomány és változások éltek egymás mellett, nemritkán elválaszthatatlanul összefonódva. E kettősséget kívánja bemutatni a sorozat 18. századi kötete.

Ifj. Barta János - "Napkirályok" ​tündöklése
A ​tartalomból: A modern Európa hajnala: A felfedezésekhez vezető út; Világpiac - világgazdaság; Az európai gazdaság válaszútja; A rendi társadalom rendíthetetlensége; Európa perifériái; A szellemi élet új irányzata; A mindennapok nyomorúsága; A térkép változásai. A "napkirályok" Európája: A hatalom intézményesítése; Hittel vagy feltétlen engedelmességgel? Ami a reformációt követte; Az abszolutizmus iskolája; Anarchia és despotizmus; Szabadságharc Németalföldön; Polgári forradalom Angliában; A társadalmi konfliktusok hagyományos formái; Háború és válság a XVII. században. Hagyomány és ráció keresztútján: Az értelem úttörése; Tudomány és művészet felzárkózása; A megújuló gazdaság; Az európai élvonal átrendeződése; A felvilágosult abszolutizmus elmélete; A felvilágosult reformok valósága; A mindennapok megvilágosodása. A könnyebb érthetőség és tájékozódás érdekében a könyv hátuljában kronológia (1492-1789), névmutató és 20 oldal kép és térkép melléklet található.

Ifj. Barta János - Budavár ​visszavétele
Budavár ​viadalának véres körképe tárul elénk: omladékok, árkok, gomolygó füstoszlopok között harcolnak ostromlók és ostromlottak, s a szemtanúk ilyen sorokat vetnek papírra szinte minden este: "mi oroszlánokként rohantunk rájuk, de ők tigris módjára viaskodtak". A körkép azonban többet is mutat. Távol, északkeleten "egy Munkács várában szorult az szabadság" - Zrínyi Ilona védelmezi a kurucok utolsó sasfészkét. S újra felvetődik a sokat szenvedett ország dilemmája: "két pogány közt" hol a helye a magyarnak? Most, hogy a félhold fénye halványodik, most, hogy immár három éve annak, amikor Kara Musztafa véres fővel tántorgott vissza Bécs falai alól, a hajdúk és a huszárok, a múlt és a jövendő kuruc harcosai a császári táborban vernek sátrat. És mit ígér a jövő, ha lehullik a török rablánc? A császár siserahada fog fölélni mindent, ami megmaradt még a letarolt, kifosztott Magyarországon? A török adót német porció követi? A budavári ostrom krónikája mögött sorra kirajzolódnak a magyarság akkori sorskérdései.

Ifj. Barta János - A ​kalapos király emlékezete
Barta ​János 1963-ban szerzett történelem-–ango-–néprajz szakos diplomát az akkor Kossuth Lajosról elnevezett debreceni tudományegyetemen. Attól fogva 2010-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig ennek az intézménynek (2000-től Debreceni Egyetem) oktatója volt. Az oktatói ranglétra lépcsőfokain (tanársegéd, adjunktus, docens, professzor) bekövetkezett emelkedése a tudományos életben megszerezhető fokozatokat (egyetemi doktori, kandidátusi, MTA doktori, habilitáció) követte. Tudományos publikációi kora újkori politikai és gazdaság- (elsősorban agrár-) történeti témákhoz kapcsolódnak, de számos tudományos-népszerűsítő közleményt (beleértve több könyvet) is írt uralkodókról, történelmi sorsfordulókról. Az ifj. jelzőt édesapjától, az irodalomtörténész-akadémikus Barta Jánostól való megkülönböztetésül használja.

Ifj. Barta János - Mezőgazdasági ​irodalmunk a XVIII. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ifj. Barta János - Mária ​Terézia
Hogyan ​biztosította III. Károly királyunk a trónt leánya, Mária Terézia számára? Miképpen nyerte meg az ifjú uralkodónő a magyarság rokonszenvét? Milyen háborúkban védte meg trónját maga és a családja számára? Milyen volt egyénisége és családi élete? Milyen reformokat hajtott végre birodalmában? Milyen körülmények között vette át halálakor fia, II. József az uralmat? E kérdésekre válaszol ifj. Barta János egyetemi docens e könyvében a rendkívül gazdag forrásanyag alapján. Elemzései árnyaltak és olvasmányosak. A mű mondanivalóját gondosan megválogatott képanyag egészíti ki.

Ifj. Barta János - A ​kétfejű sas árnyékában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ifj. Barta János - A ​nevezetes tollvonás
"Fordulatokban ​gazdag történelmünknek is egyedülálló eseménye az a lépés, amellyel II. József - "egyetlen tollvonással" - visszavonta rendeleteit. Ez a kuriózumszámba menő jelenet állította az uralkodó alakját a széles közönség érdeklődésének előterébe. A róla szóló szépirodalmi alkotások középpontjában rendszerint ennek a helyzetnek tragikuma áll. De vajon milyen okok késztették II. Józsefet rendeletei visszavonására? Vissza lehet-e forgatni egyáltalán akár csak tíz évvel is a történelem kerekét? Ezekre és még sok más kérdésre keresi a választ a kötet szerzője, amikor munkájában - a "nevezetes tollvonás" ürügyén - II. Józsefnek, történetírásunkban nemegyszer méltatlanul megítélt, az utóbbi évtizedekben pedig méltánytalanul mellőzött alakjával foglalkozik. Munkája élvezetes olvasmányt kínál a történelem iránt érdeklődők számára."