Hunyady József könyvei a rukkolán

Hunyady József - A ​kék hegyek kapitánya
A ​XVI. század históriája a magyar nép történetének talán legsötétebb korszaka. Mátyás király dicsőségének tündöklő napja már rég aláhanyatlott, Werbőcziék bandája kegyetlenül vérbe fojtotta a Dózsa György vezette parasztlázadást, és Szolimán roppant hadai pozdorjává zúzták a pártoskodó, önmagával meghasonlott magyar nép színevirágát. Erdélyben a töröklakáj János király, a Duna-Tisza közén a szultán uralkodik, a keskeny földkaréjjá zsugorodott Pannóniát és Észak-Magyarországot a Habsburg-dinasztia kaparintja meg. A főurak és a főpapok latra és rőfre adják-veszik a három részre szakadt, szerencsétlen országot. Szinte naponta cserélnek urat, ahogy éppen pillanatnyi érdekük kívánja. Ebben a magyar népre zuhant, feneketlennek tűnő éjszakában váratlanul fényes csillag támadt: gróf Zrínyi Miklós. A fiatal, vakmerőségig bátor horvát nemes először Bécs, majd Buda ostroma közben szerez egész Európát megörvendeztető babérokat. Harminc esztendős korában már horvát bán és az ország egyik leggazdagabb földesura. Szédületes gyorsasággal emelkedik az udvari ranglétrán. Ferdinánd császár és király minden kívánságát teljesíti, mert Zrínyi eltétette láb alól a császár ellen lázadó Katzianer Johannust. A sors kegye révén rászáll az óriási Frangepán-vagyon is. "Csataterek csillaga", "Törökök réme" a neve a nép ajkán. Amikor Nádasdy Tamás palatinus meghal, a nádorválasztás körül vívott harcok során döbben rá Zrínyi, hogy csupán üres báb volt Ferdinánd kezében, akit csak arra használt fel az udvar, a Habsburg-ármány, hogy rajta keresztül rákényszeríthessék a magyar országgyűlésre bűnös akaratukat. Zrínyi fellázad, lemond minden udvari rangjáról, és a török elleni harcnak kívánja szentelni hátralévő életét. Elvállalja Szigetvár megüresedő kapitányi tisztjét, és a szultán jöttének hírére önszántából bezárkózik a híres somogyi sárvár falai közé. Lemondásával vérig sértette Miksát; a bosszúálló ifjú császár sorsára bízza Zrínyit, és a magára hagyott Szigetvárt elfoglalja az óriási török túlerő. Európa visszhangzik a művelt népek felháborodásától. Ennek a tragikus sorsú, nagyszerű férfiúnak az életét örökíti meg sodró lendülettel, a romantika gazdag hangszerelésével Hunyadi József "A kék hegyek kapitánya" c. történelmi regényében.

Hunyady József - Pepito
Pepito, ​az apátlan-anyátlan árva fiúcska felcsap kiskatonának a spanyol polgárháborúban, jó barátokra tesz szert a magyar önkéntesek között, s végigharcolja a spanyol nép hősi küzdelmét - erről szól Hunyady József regénye. Ízig-vérig ifjúsági mű ez, föllelhető benne sok minden, ami a fiatal olvasók érdeklődésének felkeltésére és lekötésére alkalmas, és okulásukra, épülésükre szolgál: bajtársi önfeláldozás és hazaszeretet, csaták, romantikus kalandok, rajongó kamaszszerelem... A regény egy-egy mozzanatra, tárgyában és írói módszerében, a klasszikus spanyol kalandregényeket juttatja az olvasó emlékezetébe. Egyszóval: csupa kaland, izgalom, megható szépség a kis spanyol szabadsághős története; a regény reális és egyben költői leírását adja a spanyol polgárháború harcainak, a maradandó, élményszerű képet rajzol e hősi időszak küzdelmeiről.

Hunyady József - Hét ​tenger vándora
Hunyady ​József ebben a könyvben méltó és szép emléket állít a harmadik magyar kalandozónak Jetting Károlynak. Magával a főhőssel mesélteti el viszontagságait, ily módon a legfantasztikusabb kalandok is hitelessé lesznek. Elejétől a végéig páratlanul izgalmas, lebilincselően fordulatos regény.

Hunyady József - A ​viharmadár
A ​Magyar históriák-család legújabb tagja az irodalomtörténet egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású alakja előtt tiszteleg. A poéta előtt, kinek neve egybeforrt a költészettel, akiről úgy tartják, lelke mély és háborgó, mint a tenger, titokzatos és féktelen, akár a legdühösebb vihar, mely hullámait borzolja, és szabad, mint a madár, ami fölötte csapdos szárnyaival. Hunyady József könyve Petőfi Sándor előtt tiszteleg. Felfedi féltve őrzött titkait, a matuzsálemi élet legérdekesebb mozzanatait: diákévei és vándorlásai viszontagságát, a katonaság emberpróbáló időszakát, szerelmei kálváriáját és házassága történetét, valamint az 1848/49-es forradalmat. A viharmadár esendő, álmokkal és vágyakkal teli, hús-vér embert mutat be, akinek rengeteget kell küzdenie a sikerért, de megannyi nehézség árán is eléri célját. Egyszerű fiúból ismert költővé és forradalmárrá cseperedik, a márciusi ifjak vezéralakja lesz. Végzete azonban tragédiája is: a szabadság tüze elemészti... Petőfi nemzeti hősünk, a magyar örökség egyik legbecsesebb kincse. Nagyszerűsége másfél évszázad távlatából is elvakítja az olvasót. Életrajza méltó példa mindnyájunk számára, kicsiknek-nagyoknak egyaránt izgalmas olvasmány.

Hunyady József - A ​király árnyéka
Hunyady ​József jelen kötete a népszerű korábbi ifjúsági regény: _A fekete lovag_ önállóan is olvasható folytatása, színes történelmi körkép Hunyadi Mátyás koráról, pontosabban a Nándorfehérvár utáni hónapoktól egészen a király haláláig. A történet főhőse is ugyanaz: Küsgergő, aki „a király árnyéka”, leghűségesebb embere lesz, és az is marad vagy három évtizeden keresztül. Így az ő szemével láthatja az olvasó Mátyás királyt, az akkori Magyarországot, Közép-Európát és Dél-Európát. A kor Magyarország történetének egyik legizgalmasabb korszaka, a regény – ehhez illően – a történelmi tényekhez való hűség mellett izgalmas, romantikus olvasmány, hangvételében is emlékeztet előzményére, _A fekete lovag_ra.

Hunyady József - A ​fekete lovag
Küsgergő ​dunaszentandrási parasztfiú. Szüleit a fél falu népével együtt lemészárolják a portyázó törökök, őt magát rabszíjra fűzik. Amikor Hunyadi János rátör a gyanútlan, elbizakodott dúlókra a tizenöt éves fiú véres bosszút áll a törökön. Hunyadi Jánosnak megtetszik a nyílt eszű és bátor legényke, apródjának fogadja az árvát, és magával viszi Vajdahunyadra. Ott barátságba keveredik Mátyás úrfival, a veres üstökű, kaján , izgága és agyafúrt fickóval, aki bevezeti hősünket a palotaélet rejtelmeibe. Küsgergő ellen apródi viszontagságai során vérforraló gaztettek sorát követi el Boromissza főapród, s bérelt csürhéje. Igazságtalan megcsapatás, sóbányában rabmunka, kóbor lovagkodás, komédiázás, gyilkos párviadalok és tömegverekedések, Marchiai Jakab inkvízitor keze közül való szabadulás és halálos szerelmek veszik kezdetüket, s érnek véget. Nándorfehérvár hősi védelme során rendeződnek s dőlnek el a sorsok. A hősök bátorsága útját állta a török hordáknak, és a Boromisszáéknak, és szerelmét is elnyeri főhősünk..

Hunyady József - A ​mánfai legény
Bélával ​kora reggel óta döcögött Drávaszabolcs felé a személyvonat. Úgy érezte, el kell valahova menekülnie azok után ami szülővárosában történt vele, egy pillanatig sem maradhat tovább az öreg, városvégi házban, de furcsamódon azt is érezte: hiába is megy el akárhová, a történetek felől nem tud elmenekülni. Minden porcikája belezsibbadt a reászakadt iszonyú fájdalomba. Az ablak melletti sarokba kucorodott. Kurta, ócska mikádókabátját fölakasztotta a fogasra, s beléburkolódzott. Egy ideig kibámult a vonat ablakán, aztán abbahagyta, mert hiába erőltette a szemét: minden összemosódott előtte, mintha egy sebesen pörgő körhinta kilódult székének láncába kapaszkodna. Aztán lehunyta a szemét, és fejét nekidöntötte a vagon sarkának. Szédült, mint aki álmában egy magasban feszülő híd ívéről örvénylő mélységbe zuhan.

Hunyady József - Hollós ​vitéz
Fél ​évezred feledtető homálya takarja előlünk legendás hírű alakját. Ellenségei között ˝Hadak Villáma˝, ˝Egyetlen Félelemünk˝, ˝Föld Rettenete˝ volt a neve. Katonái, akik száz csatában elkísérték, János apánknak hívták. A törököktől sanyargatott déli népek ajkán mondák keringtek hőstetteiről. Őrá emlékeztet az egész világon zengő déli harangszó. Neki, Hunyadi Jánosnak, minden idők egyik legnagyobb magyar hadvezérének kíván emléket állítani ez a könyv is. Írója a katona Hunyadi János alakját keltette életre, aki egész életét arra áldozta, hogy elhárítsa a Magyarországot fenyegető török hódítás veszedelmét. A ˝Hollós vitéz˝ színes, mozgalmas képet fest a XV. századi Magyarország életéről. Hatalmas forgatagban örvénylenek lapjain az életre-halálra menő nagy csaták, kudarcok, diadalok. Szereplői a kor emberei: feudális főurak, főpapok, köznemesek, szegény jobbágynépek. Közülük nem egyet - Cillei Ulrik, Cezarini, Kapisztrán, stb. - már név szerint ismer az olvasó. Ott láthatjuk mellettük a névtelenek sokezres tömegét, akikről nem beszéltek ugyan a krónikák, mégis ők lendítették előre a század történelmét. Róluk, a névtelenekről is szól ez a könyv, amelynek robbanásig feszült légköre, izgalmas, meseszövése, színes nyelvezete, a benne ábrázolt szép, tiszta szerelem megrázó története bizonyára elnyeri az Olvasó tetszését.

Hunyady József - Aranyhorda
Ami ​ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia! Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda... Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnőtt fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senki sem igazán. Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját. Hunyady József

Hunyady József - Oroszlán ​és gödölye
A ​gazdag cselekménybonyolítású, izgalmas történelmi regényeiről ismert Hunyady József _Oroszlán és gödölye_ című művében a magyar történelem egy szinte ismeretlen pontjára irányítja a figyelmet. Az első magyar parasztlázadás legendájáról korábban született regény és színdarab óta számos újabb dokumentum került elő, ezek felhasználásával született meg az _Oroszlán és gödölye_, mely történelmünk egyik méltatlanul elfeledett korszakának állít emléket. 1437-ben - a huszita parasztháború hatására - jobbágyságunk, kézművességünk és paraszti sorba taszított kisnemességünk első ízben ragadott fegyvert, hogy az István király által biztosított törvényes jogait visszaszerezhesse. Hinné-e bárki, hogy a mezítlábas erdélyi parasztok, kézművesek és kisurak két rettentő csatában is ízzé-porrá zúzták az erdélyi vajda és püspök roppant zsoldoshadait? Hogy két alkalommal is megalázó szerződés aláírására kényszerítették a dölyfös, orcátlan szemérmetlenséggel harácsoló nagyurakat? Hogy csak kétszeres úri esküszegés, aljas árulás és a parasztok jámbor hiszékenysége miatt bukott el végül is a _csodálatos zendülés_? S a véres csaták, megtorló rajtaütések forgatagai mögül minduntalan kivillan Budai Nagy Antal és Csáky Ilona balladai szépségű, tragikus végű szerelme.

Hunyady József - A ​második honalapító
IV. ​Béla ifjabb korában rádöbben, apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az Aranybullát. Amikor király lesz, a néppel szembefordulva, vissza akarja forgatni az idő kerekét: célja a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalom visszaállítása. Miután mindenkitől visszaszerzi apja adományait, és magára haragítja az uralkodó osztályt, a Kárpátok kapuján megkondul _Batu kán, a Tündöklő_ buzogánya az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda. A lelkiismerete által halálra mardosott király visszaóvakodik az elpusztított országba, és nekilát, hogy egy évtized alatt újjáteremtse Hungáriát! De ennek nagy ára van. Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajíttatta és elégettette a székét, azok alá ő tol valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokráciát. Felnő fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apát és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart.

Hunyady József - Az ​égig érő vár
Hunyady ​József regénye annak a hősies helytállásnak állít emléket, amellyel 1532-ben - 450 évvel ezelőtt - Jurisich Miklós és a vár védői megakadályozták, hogy a török elfoglalja Kőszeget. Nyitva állt az út Szulejmán előtt Bécsig, de a parányi erődítmény és maroknyi őrsége minden külső segítség nélkül csaknem egy hónapon át fel tudta tartóztatni a hatalmas létszámú és káprázatos felszerelésű török sereget. Hogyan volt ez lehetsége? Csakis úgy - feleli Hunyady József regénye -, hogy az emberi leleményesség és a vezetők személyes példamutatása megsokszorozta a vár védőinek valóságos erejét. A regényben szinte meseként jelenik meg a történelem, mert valóban csodával határos, mesébe illő história az, ahogyan Kőszeg védői a hihetetlent véghez vitték. Előítéletek, önzés, árulás, gyávaság próbálta megbontani a védők sorait, s eközben mégis a Habsburg zsoldban álló katonák, gőgös kőszegi, német ajkú polgárok és szerény, földönfutó magyar parasztok közös akarata, eggyé forrása tudott úrrá lenni a fenyegető túlerőn. Hunyady József nem fél a romantikus fordulatoktól, a nagy érzelmektől. A cselekményes történet minden mozzanatát hazafias pátosz fűti át. Gyengéd szeretettel festi egy szerelmespár egymásra találásának és tragikus végű elszakadásának történetét, mely szorosan egybefonódik a történelmi eseményekkel. Héroszok és aljas gonosztevők, agyafúrt kópék és felmagasztosult női alakok, ördögien kitervelt ármány és önemésztő szenvedély kavarog a regény lapjain, melyet különösen az ifjabb és idősebb olvasók figyelmébe ajánlunk.

Hunyady József - A ​napisten fiai
A ​hajdani inka birodalom nagy kultúrája, mesés gazdasági immár évszázadok óta foglalkoztatja az írók képzeletét. Vajon mi okozta hirtelen pusztulását, miért került a hódító spanyolok kezére oly könnyen ez az erős hadseregű, példás szervezettségű állam? Hunyady József még ennél is nehezebb kérdésre igyekszik válaszolni: ugyan miféle ember volt az a bizonyos Francisco Pizarro, aki - állítólag - kanászból lett Peru főkormányzója s az inka birodalom véres kezű elpusztítója? Okos ember volt vagy csak ravasz, kegyetlen volt vagy csak célratörő, megfontoltan hódított, vagy csak a szerencsére bízta magát? Nem könnyű kérdések ezek! Ebben a korban a véres-kalandos események sokszor a résztvevők akarata ellenére bonyolódtak. Hunyady nagyszerű írói beleéléssel s a krónikás pontosságával igyekszik megrajzolni a hírhedt conquistador, Pizarro ellentmondásos alakját, ám szerét ejti annak is, hogy a lélegzetelállítóan izgalmas fejezetekben egy szép szerelem szívszorongató históriáját is elmesélje.